Rákoczi-vár (2026)

A „Hegyaljakapujának” is nevezett Szerencsen található Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, amely impozáns késő reneszánsz stílusával és hangulatos parkjával elvarázsolja a városba érkezőket.

A szerencsi vár eredetileg a Bogát-Radvány nemzetség birtokán bencés kolostornak épült. A vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán álló apátságot később Némethy Ferenc, a tokaji várnagy foglalta el. Szerencs akkori birtokosa 1557-ben az itteni szerzeteseket elűzte, és erődöt épített a kolostor köveiből. 1565-ben aztán Schwendi császári generális zsoldosaival harc nélkül foglalta el az erődöt. Később Habsburg Rudolftól Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, aki reneszánsz stílusban átalakíttatta várat. Ebben az időben erősítették meg a várfalat sokszögű bástyákkal. 

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai foglalták el a várost, de az később ismét Rákóczi tulajdonba került. A végvár ezután már nem képviselt hadászati értéket, a 18. század második felében le is bontották egyrészét, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay grófok is birtokolták az épületet, akik szépen lassan egy kényelmes lakóépületté alakíttatták át az erődöt.

Napjainkra a várat a Zempléni Múzeum foglalta el, termeiben pedig a „Rákóczi Zsigmond és kora” és a „A szerencsi csokoládé története” című kiállítások láthatóak, valamint az itteni képeslapgyűjtemény népszerű még a turisták körében.

Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Tettyei kolostorrom (2024)

A Mecsek hegyei által határolt tettyi fennsík Pécs város egyik nevezetessége, amely főként olyan kulturális eseményről híres, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok. De találhatóak itt impozáns látványt nyújtó középkori romok, sőt egy nagy kiterjedésű, látnivalókban bővelkedő park is húzódik a városrészben.

Tettye központi részén találjuk Szathmáry György pécsi püspök számár a 16. század elején épített reneszánsz nyáripalota romjait. Ezt az épületet a törökök 1543-ban foglalták el, akik továbbiakban kolostorként használták. Ebből a korból származik a terület neve is, hiszen törökül a „tekke” kolostort jelent. A török időszak után az épületegyüttes gyorsan pusztulásnak indult, s csak a 20. században végezték el az állagmegóvási munkálatokat.

Az egyik falmaradványon, egy nem túl esztétikus, rozsdásodó kilátóról található, amely tetejéről a csodálatos tettyei katlanra nyílik kilátás.

 

Ozorai Pipo vára (2024)

Tolna megye egyik legjelentősebb műemléke Ozorán található, ugyanis itt áll Magyarország egyetlen reneszánsz stílusban helyreállított várkastélya.

A patak fölötti dombon álló gótikus várkastélyt a firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolari építtette 1416 és 1423 között. Pipo - ahogy Magyarországon nevezték - a simontornyai várkapitány, Ozorai András lányát, Borbálát vette feleségül, így kapott engedélyt Zsigmond királytól a főúri rezidencia megépítésére. A szabályos négyzet alaprajzú épületet akkoriban várfal vette körül, a sarkait kerek tornyok erősítették, és a várárokban pedig a Sió vize folyt.

 Az épület belseje az itáliai paloták jellegét tükrözte, a belső udvaron még egy folyosó is futott körbe. A Pipo halála után a kastély feleségére szállt, aki végrendeletében a Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A Hédervári család az 1510-es években a várkastély egyrészét reneszánsz stílusban átépíttette. Ekkor készült az udvar földszinti folyosójának korlátos árkádsora, és az emeleti boltozatok famennyezete.A török 1545-ben ostrom nélkül foglalta el az épületet, amely 140 évig volt az Oszmánoké.

 

A török idők után, 1729 és 1733 közt herceg Esterházy Pál Antal építtette újjá a romos várat. Az uradalmi központ hivatallá váló kastélyt barokk homlokzattal látták el, az épület belső terei pedig stukkódíszítést és rokokó falfestést is kaptak. Az 1780-as években a várkastély főúri pompáját teljesen elvesztette, ugyanis magtárrá alakították. A II. világháborút követően az épület állami tulajdon került, és továbbra is gabonatárolóként használták.

Az ozorai vár helyreállítása 1981-ben kezdődött el, de csak végül 2015-re készült el. Napjainkban a felújított reneszánsz várkastélyban megtekinthető a belső udvar és az emelet termei is, ahol a hitvesi hálószoba, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő, és a várkápolna látható. Ezen kívül egy állandó kiállítás mutatja be vár hat évszázadot átívelő, folyamatosan változó formáját és történetét.

Triton (2023)

A nagymágocsi Károlyi-kastély egykori télikertjében több szobor is található, az egyik alkotás egy hallal játszadozó kisfiút ábrázol. Az alkotás a görög mitológia egyik félistenét, Tritónt jeleníti meg. A szökőkútként funkcionáló reneszánsz kompozíció 1910-ben készült, de a szobor fejét a második világháború után a kastélyfosztogatók összetörték, amelyet a restaurálásakor ragasztottak vissza.

Gráciák-díszkút (2023)

Kistelek főtéren áll az a szökőkút, amely Dél-Olaszországból, Gerace városából került ide.

A mésztufából készült felépítményt egy római nemesi család készítette a 19. és 20. század fordulóján. A díszkút központi figurája az egy tömbből kifaragott, összefonódott három nőalak, amely a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennőit szimbolizálja.

Szentháromság római katolikus templom (2023)

A vaskúti katolikus templomot 1759-ben építtette a bajai uradalom kegyura Grassalkovich gróf, és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. 1877 és 1880 között Hunyady Antal bajai építész vezetésével ezt a templomot felújították és megnagyobbították. 

A reneszánsz (!) stílusban épült templomban négy oltár található, a főoltárt Hensch Ignác budapesti szobrász készítette. A főoltár festményét 1871-ben festette Josef Kessler, a Bécsi Művészeti Akadémia festője. A két mellékoltárt Jakobey Károlynak a megfeszített Krisztust illetve a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt Lourdes-i Mária tiszteletére állították 1918-ban. A felekezet orgonája pedig a pécsi Angster orgonagyárban készült 1879-ben.

Bautzeni Mátyás-emlékmű (2022)

Az alsóvárosi katedrális oldalkapuja felett található egy Mátyás király-emlékmű, amelynek több másolata megtalálható az országban. A homokkő féldomborművet 1931 februárjában helyezték az épület falára, amely alkotói Strobl Alajos növendékei voltak. Az 1486-ban készített és a bautzeni városkapu kaputornyán látható Mátyás-emlékmű hű másolatát Klebelsberg kultuszminiszter ajándékozta a Szegedieknek.

Református templom (2022)

Kézdivásárhely református temploma a város történelmi központjában áll, az épület Erdély egyik legnagyobb temploma.

A késő reneszánsz, barokk és klasszicista stílusukat is felvonultató istenház 1770 és 1783 között épült a középkori elődje helyére. A templomot építtetésekor erődítményekkel látták el, ezt az egyházközség Historia Domusából tudjuk. Az 1834-es tűzvészben megsérült részeket és barokk stílusú, sisakos tornyot 1846-ban építettették újjá, az utóbbi Land András, a brassói építőmester munkája.

A templom egyik legértékesebb műkincse a szabadkai származású Kolonics István által 1861-ben épített, 14 regiszteres orgona.  

Mikó-vár (2022)

Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége a Mikó-vár, ahol jelenleg a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye és a vár történetét bemutató kiállítás látható.

A várat Hídvégi Mikó Ferenc építtette 1623-ban, de a késő reneszánsz kori, négyszögletű olaszbástyás várkastély elsősorban lakhelyül funkcionált. 1661-ben Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkszeredára, és a várat a településsel együtt felégetté. A gazdátlan romokat 1716-ban gróf Stephan Steinville császári tábornok állíttatta helyre, aki egy katonai bázist alakitatott ki a város és a Gyimesi-szoros védelmére. Az erőd 1837-től egészen 1961-ig kaszárnyaként és katonai intézetként működött.

A Csíkszeredához kapcsolt Martonfalván található épületbe 1970-ben költözött be a Csíki Székely Múzeum, amely napjainkban is nyitva áll. A várkastélyban gazdag egyházművészeti és néprajzi gyűjteménye mellett, érdekes még a Mikó-vár történetét ismertető tárlat található. A vár mögötti kertben pedig egy mini skanzent rendeztek be, ahol csíki székely házak és székelykapuk láthatóak.

Székelytámadt vár (2022)

A régi olasz bástyákkal szegélyezett Székelytámadt várat vagy más néven Csonkavárat reneszánsz stílusban építették az egykori székelyudvarhelyi kolostor felhasználásával.

forrás: hrmuzeum.ro

A jelenleg romos állapotban lévő vár valószínűleg a 15. század végén, a volt ferences és domonkos rendházak helyén, annak köveiből épült fel. Az itt élő székelyek a várépítés ellen hevesen tiltakozni kezdtek, ezért II. Ulászló Báthory István vajdától elvette az épületet, és visszaadta a szerzeteseknek. János Zsigmond fejedelem azonban 1561-65 között leverte a székelyek és megerősített az erődöt, amely ekkor nyerte el mai formáját. A Szatmári-békét követően a várfalak egyrészét visszabontották, ezért kapta a mai, Csonkavár nevet.

Végül a Habsburg birodalom idején, 1706-ban az utolsó kuruc vezér, Pekry Lőrinc leromboltatta a várat. 1852-ben a város megvásárolta a romos erődöt és az épületek felhasználásával megépítette a ma is álló neoklasszicista stílusú Állami Főreáliskolát, amely tervezője Meiner Károly budapesti műépítész volt.

 

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély (2022)

A Dél-Alföldön, Szabadkígyóson rejtőzik az ország egyik legszebb Wenckheim-kastélya, amely 2022 tavasza óta ismét korhű főúri pompájában díszeleg. Az épület a Magyarországi kastélyépítészet műremeke, hiszen építtetője, Wenckheim Krisztina kívánságára a kastélynak 52 (hét egy évben) szobája, 365 (nap egy évben) ablaka, és 4 (évszak egy évben) bejárata van a műemléképületnek.

1798-ban osztották fel az ország délkeleti részén elterülő hatalmas Harruckern-birtokot és a kígyósi uradalmat gróf Wenckheim József kaparintotta meg. Fiai halála után a kígyósi birtok unokájára Wenckheim Krisztinára szállt. A hatalmas vagyon megtartása miatt Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel. A házasságkötés után új kastélyt építtettek 1875 és 1879 között. A historizáló, német neoreneszánsz stílusú épület terveit a kor híres építésze, Ybl Miklós készítette. A tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített főépület mellé, hasonló stílusban személyzeti és konyhaépület is készült. A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, egy gőzgép látta el a kastély szobáit, a parkot és az istállót vízzel. A kültéri világítást pedig gázlámpákkal oldották meg, amelyhez a gázt helyben fejlesztették.

A gróficsalád 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, mert a háború elől Bécsbe menekültek. Ezt követően az épületet államosították, és a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola költözött be ide. 

A kastélyt 2019 és 2022 között állították helyre, és jelenleg a „Vendégségben Wenckheiméknél” című kiállítás tekinthető meg az épületben. Az ide érkező látogatók miután belépnek az épületbe egy varázslatos, arisztokrata világba csöppennek, ahol játékos formában élhetik át az egykori főúri hagyományokat. Jelenleg a kiállítás csak szakvezetéssel látogatható, de hamarosan használhatóak lesznek azok az interaktívelemek is, amelyeken a kastély egykori lakói mesélnek hétköznapjaikról vagy ünnepeikről.

A kastélyhoz tartozik egy formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert is, szökőkutas medencével. Körülötte pedig vadregényes angolkert terül el egy mesterséges tóval és több látványos híddal. 

A kastélyparkot a szakiskola gondozta egészen 1997-ig, ettől kezdve pedig a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Sárkányölő Szent György-kút (2020)

2010. május 22-én avatták fel a bordányi Szent György-kutat, szobor felállítása az alkalomból történt, hogy a tér mellett lévő Szent István király templomot éppen Szent György napján avatták fel. 

A reneszánsz kút tetején álló szobor Bánvölgyi László alkotása.

Báthori Várkastély (2019)

Nyírbátor egyik büszkesége a legendás Báthori várkastély, amely ma Magyarország egyik legszebben helyreállított reneszánsz műemléke.

Az erődítmény már 1433-ban állt, akkor még a család ecsedi ágának ősi udvarháza volt. Ezt az épületet a 15. század közepén Báthori István és Báthori András várkastéllyá alakíttatta át. A kastély a következő században élte fénykorát, ekkor tájt az épület legszebb része az északi oldal közepén álló ebédlőpalota volt. Mivel a város a 18. századra a Károlyi család birtokába került, az ezt követő hanyatlást nem csak település érezte meg, hanem a vár is pusztulásnak indult. A három szárny közül csak az északi palota maradt meg, amelyet sokáig csak magtárként használtak.

2006-ban szinte az alapoktól újjáépítették a várat, melyet Zombor Szabolcs főmérnök vezetett. A gyönyörűen rekonstruált kastély négy termében, napjainkban egy a történelmi tényeken alapuló állandó kiállítás kapott helyet. A város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg, mintegy öt felvonásban. Az élethű szobrok igen hatásosan tárják fel a Kenyérmezei csatát, a Báthori egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját.

Vay Ádám Múzeum és várkastély (2019)

A falu központjában már a 16. század elején állt egy kétemeletes, tornyos reneszánsz kastély. Ezt az épületet alakíttatta át a Vay család 1850-ben romantikus stílusban, ekkor csatolták a tornyokat a főépülethez, hogy ezek lőréseiből a védők tűz alatt tudták tartani a támadó ellenséget.

 A várkastély nem tartozott a komolyabb viszontagságokkal küzdő várak közé, különösebb hadászati jelentősége sohasem volt. 

A vár a magyar történelembe azzal írta be magát, amikor II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt itt, felkeresvén a kurucok egyik legendás vezérét, Vay Ádámot. Az évtizedek során elhanyagolt kastélyt 1960-62 között az Országos Műemléki Felügyelőség újította fel.

A kastélyban működő múzeum a Vay család története mellett, a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeit mutatja be. A gyűjtemény érdekessége, hogy a berendezés nagy része a II. világháborút a kastély egyik termébe zárva vészelte át sértetlenül.

A kastély fontos művészettörténeti értéke a második emeleti nagytermi mennyezetfreskó, melyet Lohr Ferenc készített 1896-ban és a nikápolyi csatát (1396) örökíti meg. 

Az épületet övező csodálatos, ősfás, védett parkban egy kuruc személyiségek mellszobraiból álló szoborparkot csodálhatunk meg.

Mágóchy-Alaghy-Sennyei-várkastély (2019)

Pácin a történelmi értékeivel méltán pályázik a Bodrogköz gyöngyszeme titulusra, érdemes elidőzni itt és megismerkedni a település műemlékeivel. 

A pácini Mágóchy-kastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya. A jelenleg is látogatható épületet a kor egyik leggazdagabb főura, Mágóchy Gáspár építtette 1571-ben. A kastélyt az 1590-es években jelentősen kibővítették, miután az Alaghy család birtokába került. Később a Sennyei család lett az uradalom tulajdonosa, és ők egészen 1944-ig laktak itt.

Napjainkban, az épületben a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatóak, amelyben megismerhetjük az épület egykori lakóinak életmódját, a reneszánsz társadalmat, és az akkor élt arisztokrácia udvartartását. 

A kastélyhoz tartozó, romantikus hangulatú 20 hektáros parkerdő, a Báró kertje szintén látogatható, az itt található növényeket több száz éve telepítették, és a fellelhető fajok némelyike igazi különlegességnek számít ezen a vidéken.