Bugac-puszta (2018)

Bugac a magyar puszták egyik legismertebbike, amely napjainkban is híres az őshonos magyar háziállattartásról és emellett Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb területe is. Hiszen itt a természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak.
A terület fokozottan védett, ezért csak Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő látogatható, ezekhez a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautak vezetnek.

Olaszsáska (Calliptamus italicus)



Az olaszsáska buja legelőkön, de inkább szárazabb vidékeken Európa szerte gyakori. Az állat testét szalmasárga vagy sötétbarna foltok borítják. Az Alföld talán még gyakoribb „jelensége” régebben gyakran okozott kárt a mezőgazdaságnak.

Tanösvénytúrák: Boróka tanösvény (2018)


A Boróka tanösvény a bugaci puszta múltját hívatott bemutatni. 


A Pásztormúzeumtúl a Hittanyáig vezető tanösvény információs táblái betekintést engednek az egykori kisvasút történelmébe, a homoki erdők és rétek növényvilágába, valamit megsimerhetjük a legelőn élő állatok mindenapjait.

A tanösvény adatai
Táv: 2,9 km
Állomások: 5
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Mezei csormolya (Melampyrum arvense)


A mezei csormolya bíbor rózsaszínű murvaleveleiről könnyen felismerhető vadvirágunk. A nyílt, napos réteket és gyepeket kedvelő növény magja mérgező, ha a búza közé keveredik, feketére színezik a kenyeret.

Tanösvénytúrák: Madarak és Fák útja (2018)

A Madarak és Fák útja Bugac egyik legkülönlegesebb tanösvénye, ugyan is a homoki erdőben sétálva, megismerkedhetünk az itt élő fás szárú növényekkel, a gyakorlati madárvédelem fontos eszközeivel, a különböző mesterséges odúkkal. 

A tanösvény adatai
Táv: 1 km
Állomások: 5
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Pásztormúzeum (2018)


 Bugac-puszta közepén található az 1975-ben épült, a szárazmalmokat idéző Pásztormúzeum. A Nemzeti Park leglátogatottabb kiállító egységének megálmodója Kerényi József volt, a nomád pásztorélet hagyományos eszközeit pedig a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum adta kölcsön.
A kör alakú építményben helyet kapó tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók. Ehhez hozzá párosul a pusztai táj élővilágának bemutatása.

Magyar lófajták: Furioso-north star (2018)

A Furioso-north start vagy korábbi nevén mezőhegyesi félvért 1841-től kezdték kitenyészteni a Mezőhegyesi Ménesbirtokon. A faj „Ádám és Évája”a lichteinsteini Furioso és az angliai North Star volt. A mezőhegyesi ménes fénykorában végrehajtott tenyésztési módszernek hála a lófajta az ország legtömegesebb angol félvére.
A fajtára jellemző az erős testalkat, az egyenes vonalú fej és a színe pedig jellemzően pej, esetenként fekete és sárga is előfordul. A jelenlegi hazai állomány legjelentősebb tenyészete a Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági ménese és a bugaci Táltos Panzió ménese.

Álmosdi csata emlékműve (2018)




Álmosd község külterületén, a Román határtól alig pár méterre egy különleges emlékmű található. Ugyan is itt, Álmosd és Diószeg között 1604. október 15-én a hajdúk Bocskai vezetésével legyőzték a császári csapatokat. E győzelemnek állít emléket a magas mészkőtömbbe vésett csata résztvevőit bemutató relief és a körülötte fekvő, csata eszközeire emlékeztető domborművek.

Túra: Erdőspuszták világa (2018)

„Az erdő arcot cserélt. Tájai
vonzottak már, színváltozásai
s nem a képzelt kalandok. Ami csak
gyönyörű volt benne és ami nagy,
sorra tárúlkozott. Legjobban a
nyár tetszett, a fény százezer nyila
a sötét bozót alján, fent meg a
zöld lomb végtelen hullámtorlasza,
a rab gomolygás. A vén fák alatt”

(Szabó Lőrinc)

Vértesi út

AK-10/1.


Az Érmelléki löszös hátság talán egyik legüdébb színfoltja az Alföldi Kéknek. A műemlékeiről híres Létavértes körül kanyargó útvonal a hegyvidékről lefutó folyók által az évezredek során kialakított nagy kiterjedésű hordalékkúp-síkságok között halad. A szép erdős-ligetes környezet bennünket is elvarázsolt, és sikerült azt az időszakot kifogni, amikor a Magyar Értéktár által elismert Hajdúsági torma éppen kezdte beillatozni a vidéket.



forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Létavértes, Rozsnyai múzeum (Kn) - Nagy-Móricz kripta - Kepecstag (K) -  Pungur-hegyi iskola - Álmosdi pihenő - Daru-láp - Kossuth-kert - Nagyléta - Tájház (Kn) - Vizi vágóhíd - Létavértes, Rozsnyai múzeum

Táv és szintemelkedés:

28 km/ 123 m



Erdős puszta

Rozsnyai István muzeális gyűjtemény (2018)


Dr. Rozsnyai István magángyűjteménye 2010-ben került a nagyközönség elé, amely egy országos jelentőségű néprajzi gyűjteményét tartalmaz.


A múzeumépület műemléki környezetben áll, a klasszicizáló stílusú Lédig-kúria mögött található. Ez a műemlékkúria 1998 óta az egyházközség idősgondozási intézményének ad otthont. A központi, kétszintes épületrészben kapott helyet az időszaki kiállítóterem, valamint a muzeális gyűjtemény fogadótere és kávézója.





A kiállítás a népi kerámiára bemutatására irányul és a gyűjtőterülete pedig a Kárpát-medence egészére kiterjed. Az épületen belül egy tisztaszoba is berendezésre került, ahol 19-20. századforduló kalotaszegi (felszegi) lakáskultúráját ismerheti meg a látogató. A tárlatban igen kvalitásos festett bútorok, fali dísztárgyak, kerámiák és viseleti elemek is szerepelnek. 

Vízi vágóhíd (2018)


Létavértesen található az országban is egyedülálló agrár-ipartörténeti emlék, amely egy 1904-ben épített vízi vágóhíd.
A Kék-Kálló fölé emelet vágóhíd összes belső berendezése, használati tárgyai a három generációra visszanyúló, mészáros mesterséget folytató Tóth-család gyűjteménye. A műemlék épületben a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetőek meg.

Istenszülő elhunyta görög katolikus templom (2018)




Létavértes főutcáján áll egy impozáns görögkatolikus templom, amelyet a helyiek kis templomnak is neveznek.

A Nagylétai Görög katolikus Egyházközség filiájaként szolgáló templom az 1800-as évek elején betelepült rutén származású görögkatolikus részére épült. Az eklektikus stílusú templomot 1854. augusztus 15-én „Szűz Mária elhunyta és mennybemenetele” tiszteletére szentelték fel. Az istenház korábban a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, és hosszú évtizedekig ószlávul folyt az istentisztelet benne.

A templombelső berendezésének egy részét Mandel Rudolf báró készíttette, a főoltár és a szószék Juhász Mihály máriapócsi műasztalos munkája. A faliképeket pedig Veress Géza debreceni festőművész festette.

Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus templom (2018)


A nagylétai, Szent Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére szentelt templom a 19. század elején épült a görög katolikus templomoknál igen szokatlan, klasszicista stílusban és copf jellegű toronysisakkal. 
A templom ikonosztázionja harmonikusan igazodik a klasszicista külsőhöz, amelyen kör alakú és ovális festményeket láthatunk Mária és Krisztus életéből, középen pedig Krisztus király (Pantokrator)-ábrázolás vonja magára a figyelmet.

Református templom (2018)


Létavértes nagylétai református temploma 1806-1813 között épült barokk stílusban Matyi György tervei alapján. A város főterén álló épületet 1863-ban átalakították, így napjainkban a romantika is megjelent a templom küllemében.

Szőlőskert (2018)





Az Érmelléken már a 16. századtól folyt szőlőművelés, ugyan is erre utalt a régi Bihar vármegye címerében a két szőlőfürt is. A kistáj két nagyobb települése, Nagyléta és Vértes, amely Létavértes néven egyesült 1970-ben. Ezen helységek külterületének északi részén, a Dél-Nyírség homokvonulatai közt három szőlőtermő zártkert is húzódik. Az itteni szőlőskertek még őrzik a hagyományokat a szőlőkultúrában és az építkezésben. 



Az Érmelléken pajtának nevezett kerti hajlékok sora a dombok, völgyek vonulata adta dűlőrendszerhez alkalmazkodva épült fel egykoron.

Párducgalóca (Amanita pantherina)


A közepes méretű párducgalóca fenyő- és lomberdők erdők tenyészik, többnyire egyesével. A gallérral és bocskorral is rendelkező gomba faj idegmérget tartalmaz, amely izgalmi állapotot, hallucinációkat, súlyosabb formában őrjöngést okozhat. Kora nyártól őszig terem és az ehető piruló galócával téveszthető össze.

Hegyi kékcsillag (Jasione montana)


A hegyi kékcsillag virág, vagy más néven isten virága, homokpusztákon, erdőkben előfordul a Nyírségtől a Balaton vidékéig.

Hajdúsági torma (2018)

A Magyar Értéktár által elismert Hajdúsági torma a megye egyik legkeresettebb élelmiszere a kiváló minősége miatt. A növény júniustól augusztusig virágzik, ilyenkor lengi be igazán a környéket a torma oly jellegzetes illata.
A Kárpát-medencébe már a Honfoglalás előtti időkben is megtalálható volt a vadtorma. A századforduló előtt szinte minden Alföldi porta előtt díszlett már a növény. Az 1920-as évek elején a Váradi káptalan bagaméri vincellérje, Szilágyi Gábor honosította meg a növény termesztését az Ausztriából hozatott nemesített változattal. A mai összefüggő tájegység a termelésbe bekapcsolódó falvak összefogásával jött létre Hajdu-Biharban.

Nagy-Móricz kripta (2018)




A városból kifelé menet egy teljesen lecsupaszított domb tetején kísértetként meredezik az omladozó, több méter magas, historikus stílusú síremlék rom. A monstrum a Nagy-Móricz család temetkezési helye volt egykoron, és az öregtemetőben állt, de ezt napjainkra már felszámolták, és egy elvadult akácerdő veszi körbe.

Református templom (2018)



A helyi reformátusok már 1681-től templommal rendelkeztek, de annak rossz állapota miatt elkerülhetetlen volt a lebontása. A mai is látható, hatalmas belsőtérrel rendelkező épület 1806–1813 között épült, eklektikus stílusban, a tervezője a nagyváradi Christophori Károly. 1863-ban romantikus stílusban átépítették a templomot. Az egyházközösség nyolcregiszteres orgonáját Kiszely István építette 1877-ben.

A műemlék küllemének érdekessége, hogy a boltozatokat elválasztó hevederek a belső teret tagoló falpillérekre támaszkodnak, hasonlóan az éppen ez időben épült debreceni Nagytemplomhoz.

Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus templom (2018)



Létavértes egykori vértesi központjában áll a kisebbik görög katolikus templom, amely 1802-ben épült. Az épület fő érteke a Tiziano Assuntájának másolatát ábrázoló oltárkép. A másolatot Dozsnyai Károly készítette 1840-ben.