Kármelhegyi Boldogasszony-kápolna (2013)

A tápéi Öregtemetőben áll egy kápolna, amelyet a 18. századi pestisjárvány emlékére állítottak.

A „parasztbarokk” kápolna 1880-ban épült és a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Az épület egy kápolnából és a belőle nyíló remetelakból áll, az utóbbiakban a tápai szentembör, Fütyü Pista bácsi élt. A kápolna szentélyében két a szegedi ferencesek által adományozott olajfestmény volt egykoron látható, amelyek Assziszi Szent Ferencet és Páduai Szent Antalt ábrázolják. A legenda szerint az oltárt a Ferenc József készítette, amiért a feleségét Fütyü Pista bácsi kigyógyította a súlyos köszvényéből.

Helytörténeti gyűjtemény (2013)

Az Ady Endre utcában található gyűjtemény egy kis falusi múzeumhoz képest igen gazdag leletanyagot halmozott fel az évek során.  Az épületben megtalálható a paraszti gazdálkodás (elsősorban a fokhagymatermesztés eszközei) és egy polgári család bútoraiból berendezett szoba is.

Magyarok Nagyasszonya templom (2013)

Maroslele egyetlen temploma a takaros Püspök téren áll a falu első ártézi kútja társaságban. Építészeti stílusát tekintve neogótikát mintáz, belsőtereit az egyszerűség jellemzi.

Vetyeháti Holt-Maros (2013)

A Maros folyó egyetlen hullámtéri holtága Maroslele közelében Vetyeháton található. A területen jellemzők a ligeterdők és a telepített tölgyesek, talán ezért is Szeged környékének legvadregényesebb része. Nevezetessége volt a közel 280 éves fehér nyárfa, a "Barátság-fája"amely 2002 tavaszán sajnos kidőlt.

Árpád Szálló (2013)

Békés megye talán legszebb szállóépülete a 19. század végén épült. Az eklektikus műemléképület a Szabadság úton található, díszes oromzata messziről felkelti a figyelmet.

Mittrovszky-kastély (2013)

A klasszicizmus Szarvasi térhódítása gróf Mittrovszky Vladimir császár és királyi kamarás nevéhez fűződik. Az általa épült kastélyt 150 éve már a városi elöljáróság használja. Itt áll az I. világháborús emlékmű is, amelyet 1927-ben állítottak fel.

Lengyel-palota (2013)

Szarvas főutcáján található eredeti szépségében, a felújított Lengyel-palota, amely a 19. század végén épült eklektikus stílusban. Napjainkban már csak közösségi ház funkciót lát el a díszes épület.

Szárazmalom (2013)

A szarvasi Szárazmalom az ókori malomtípus egyik utolsó képviselője. A nevében a száraz arra utal, hogy az őrlés igaerővel történik. Az épület keletkezése, mint többi helyi érdekesség is a Bolza család nevéhez fűződik, ők készíttették szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A malom 2010 óta bemutató őrlésekkel várja a látogatókat.

Szlovák Tájház (2013)

A Hoffmann utcában áll Szarvas egyetlen Tájháza, amely egy XIX. századi parasztházban jeleníti meg a módos paraszti családéletet. A megtekintés mellet különböző hagyományőrző foglalkozások vehetők igénybe.

Evangélikus Újtemplom (2013)

Szarvas városába a „keleti kapun” keresztül érkezőknek rögtön feltűnik az impozáns téglaépítésű evangélikus Újtemplom. A neoromán és az eklektika keresztezéséből született épület a 19. század utolsó felében készült. A katedrális belső díszítése a protestáns templomokhoz képest meglepően gazdag.

Református templom (2013)

Békésszentandrás második temploma a 19. század elején épült a Kálvin utca egy sarkán. A copfépület megálmodója a Kecskeméti mester, Fischer Ágoston volt. 

Horváth-Léderer-kastély (2013)

Az 1700-as évek végén a szentandrási uradalom a Répcze-Szentgyörgyi Horváth család birtoka volt. Horvát Zsigmond Főispán az 1800-as évek elején építette a klasszicista stílusú kastélyát. A főúri lak később Léderer Rudolf tulajdonába került, aki bővítette és átépítette az épületet.

A tornyos-timpanonos épületet 1950-es években általános iskolaként használták, majd később kollégiumot rendeztek be benne. A gyönyörű zöld környezetben fekvő, 16 szobás kúria jelenleg turistaszálló.

Rudnyánszky-kúria (2013)

Békésszentandráson a Hunyadi utca 1 szám alatt található a volt Tsz-központ, az egykori Rudnyászky-kúria. 

Egyes feltételezések szerint egykoron Hunyadi kastély állt itt, egy másik teória szerint 1800 körül Fischer Ágoston építtette. Az biztos, hogy hírnevéhez képest méltatlanul elhanyagolt állapotban van.

Folyami fiallócsiga (Viviparus acerosus)

A folyami fiallócsiga lassú folyású vizek, holtágak és tavak lakója. A csiga vízfenekén a fejének ormányra hasonlító nyúlványával keresi táplálékát az iszapban, amely férgekből és növényi törmelékből áll.

Tompa folyamkagyló (Unio crassus)

A tompa folyamkagylós az egyik leggyakoribb kagylófajunk, amely a tiszta, többnyire keskeny, homokos medrű folyókat, patakokat kedveli. Az állat élettartama akár 20 év is lehet.

A nálunk is őshonos szivárványos ökle szaporodásának például alapfeltétele a faj jelenléte a hazai vizekben.

Úszó békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)

„Lebegő hínártársulások tagja, együtt fordul elő például a rucaörömmel. A zöld levelek között nyíló fehér virágokkal hamar szembe ötlik. Vízinövény, a vízben lebeg, gyökere nem rögzül a tó vagy lassú folyású patak alján. Levelei vese alakúak, szíves vállúak, aránylag hosszú nyélen ülnek, bár ez többnyire a víz színe alatt marad. Felületük fényes. A virágok egyesével állnak, a víz felszíne felett néhány centivel nyílnak. Három fehér, tojásdad lepel alkotja őket, a porzók élénksárgák. A virágok átmérője 1-3 cm. Lassan folyó vagy állóvizekben fordul elő, ahol a víz tápanyagtartalma magas és könnyen felmelegszik.” (novenyhatarozo.info)

Szőnyegszövő (2013)

A régi Körös-híd tövében áll a romantikus kastélyhangulatot idéző Szőnyegszövő épülete Békésszentandráson. Az itt készült perzsaszőnyegek híressé tétele Farkas János nevéhez fűződik.

Szent András templom (2013)

A Hősök terén áll Békésszentandrás barokkstílusú temploma, amely középkori épületrészek felhasználásával 1784-ben épült. Egy ideig a reformátusok birtokolták, később pedig többször bővítették és átépítették, így nyerve el mai formáját.

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

A mezei nyúllal mezőkön, erdővel határos szántóföldeken és kertekben találkozhatunk leggyakrabban. 

Az állat igazi növényevő, minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti, de szívesen tartózkodik a vetésekben is. Megjelenése jellegzetes, a rejtő színe mellé hosszú fül párosul, a nagy szemnek, kifinomult szaglóérzéknek és hosszú lábaknak pedig menekülésben van nagy szerepük.

Piros övesbagoly (Catocala nupta)

A júliustól rajzó övesbaglyunk folyó- és patakpartok lakója, ahol elegendő fűz- és nyárbozótost talál.

A lepke a leggyakoribb övesbagolyfaj, amely a a hátulsó szárnyán lévő piros folt alapján jól meghatározható.

Sirató (2013)

A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás területén helyezkedik el. A patkó alakú állóvíz partja mindig látogatott, a kiemelkedő halfogások és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír.

Horthy István Duzzasztómű (2013)

A Hármas-Körösön lévő Békésszentandrási duzzasztót Horthy Miklós fiáról, a hősi halált halt Istvánról nevezték el. A közelmúltban felújított vízlépcső és hajózsilip páratlan turisztikai látvány, emellett környezetét a Nemzeti Park részeként tartják számon. A Körös-árterét védett ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják, növény- és állatvilága páratlan.

Tessedik Sámuel (2013)

Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkészes volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában, mind ipari és mezőgazdasági terülteteken.

Nem csoda hogy egy nagy szobrot állítottak 1942-ben a tudós polgárnak közvetlenül a Holt-körös mellet.

Történelmi Magyarország közepe és emlékút (2013)

Az 1,1 km-es út a Tessedik Sámuel templom (Ótemplom) közeléből indul és a történelmi Magyarország geometriai középpontjához vezet. A gáton sétálva 17 úgynevezett stáció található, ezek az ország történelmének jelentős állomásaira emlékeztetnek.

Szarvasi arborétum (Pepi-kert) (2013)

Bolza Pál szobra

Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma, az egykori Pepi-kert. Bolza Pál a Körös szabályozása után kezdte meg a nagyszabású növénytelepítést az ártéri területen. Az alapító mellszobra ezért is került 2005-ben az intézmény bejáratához.

A növénygyűjtemények közül három „tárlat” látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert"; a Mitrowssky-kert; és a hajókikötő szomszédságában található „Konyhakerti" rész. A kikötőből kiegészítő programként sétahajó járatok indulnak a Holt-Körösön, érintve a város legszebb részeit.

A park minden évszakban varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek, de ezek közül is egyedülálló az ősfás gyűjtemény, amelyből szó szerint kiemelkedik a több száz éves mamutfenyő.

Az arborétum korabeli épületei pedig időszakos és állandó kiállításoknak, rendezvények ad otthont. Nyaranta alkotótáborok, a hosszú hétvégéken pedig kézműves foglalkozások zajlanak a parkban.

Ecseri templomrom (2013)

A mai megyehatáron (Békés és Csongrád) feküdt Ecser, amely eredetileg egy kunfalu volt és Nagy Lajos király parancsára a Bencések kezdték megtéríteni a sztyeppe népét. Valószínűsíthető, hogy az ő román-kori monostoruk feküdt ezen a területen. 

Az ásatások alapján feltételezhető, hogy itt álló templomukat a 13. század második felében emelték. Azonban monostoruk épületeit a Gyula felől, Szulejmán vezetésével hazavonuló törökök szétrombolták.1733-ig még ferences szerzetesek óvták a meglévő tornyokat, napjainkban viszont a műemlék rohamosan pusztul.