Túra: Ladányi határban (2017)

Puszta föld ez, ahol most járok,
Istenért sem látni virágot,
Rajta bokor sincsen, ahol a
Fülemile-madár szólana,
Az este is felhős, fekete,
Nincs a csillagoknak híre se'...
Hogy jutottál mégis eszembe,
Barna kislyány, szívem szerelme?
Eszembe jutottál, édesem,
És most már úgy tetszik énnekem,
Mintha itten a szomszédomba'
Fülemile-madár szólana,
S mintha virágok közt ballagnék,
S csupamerő csillag voln' az ég!”

(Petőfi Sándor)

Ladányi határban



AK-07/1.

A ladányi határban mindig kellemes emlékekkel térek vissza, hiszen az eső áztatta sárdöngölős Sárrét túra azóta is a legtöbbet emlegetett kalandom. Az ide érkező vándornak pedig mindig akad felfedezni való a Kis-sárréten és hozzá tartozó történelmi emlékeken bővelkedő Körösladányban. A túra fénypontja a kanyargós Sebes-Körös árterében található Csolt-Monostor romkert volt, ahol egy kurgán belsejébe is betekinthettünk.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Vésztő, vá. (K) - Gábor-zug - Mágori emlékhely - Dió-ér - Mágor - Fok-köz - Vidra tanya - Dondorong - Körösladány, vá


Táv és szintemelkedés:

29 km/ 25 m



Habosító

Fok-köz (2017)




A Sebes-Körös Fok-közi
gátőrházánál csatlakozik a Holt Sebes-Körös élő testvéréhez. A szivattyúteleppel szemben áll a Vidra-tanya, amely egykoron a környék legpatinásabb turistaháza volt, még nem egy per végén Vésztő önkormányzata elkobozta a természetbarátoktól.

Napjainkban nívós csárda üzemel nagy múltú épületben.

Holt-Sebes-Körös (2017)


A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. A holtág a Sebes-körös átvágása után jött létre, és napjainkban a Sárrét belvizeit gyűjti össze.
A 30 hektáos területével része a Körös-Maros Nemzeti parknak, ugyanis a holtág fontos növénytársulásoknak és a védett állatoknak élőhelye. A holtág környékén előforduló állatok: a vidra, a vízityúk, a bölömbika és a barna rétihéja.

Mágor (2017)



Mágor egykoron egy apró uradalom volt a Wenckheim család kezelésében. A Vésztő határában álló impozáns, mezőgazdasági épületeket gróf Wenckheim Dénes 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei alapján építette.
Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el, ezért a század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése.

Tanösvénytúrák: Mágor-pusztai tanösvény (2017)

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyhez tartozik egy apró, de annál érdekesebb tanösvény is. A Holt-Sebes-körös mellett kanyargó útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény egyik érdekessége a Pákásztanya, amely az újkőkori halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. 

A tanösvény adatai
Táv: 0,5 km
Állomások: 5
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: van

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)


grafika: granitcorvus-classica.hu
A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyan is az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. Majd a század végén már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta az akkori földbirtokos, gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor, a domb belsejében borospincét vágatott. 

fotó: Soós Eszter 

A nagyméretű pince a domb belsejében, jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Mesterségek Háza (2017)


A település főutcáján található vésztői tájház, amely Mesterségek Háza nevet kapta és egy 19. század második felében épült gazdaházban rendezték be. A tájház a település néprajzi gyűjteményét hívatott bemutatni, az épület további helyiségei pedig a kézműves mesterségek számára vannak berendezve.

A Mesterségek Háza több civilek egyesületek rendezvényeinek helyszíne is.

Vadalma (Malus sylvestris)

A vadalmafa hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálható, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen., emiatt veszélyeztetett fajnak számít. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvasok és a vaddisznók kedvelik. Törzséből egykoron ,a legjobb vonalzók és rajztáblák készültek.

Baksi-puszta (2017)

Ópusztaszerről a falu felé vezető út mentén húzódik a baksi puszta, amelynek területe meghaladja a 400 hektárt. A tájat szikeserdő, a padkásodó pusztát akácfoltok s egy két nagyobb tölgyerdő tarkítja, melyeken ritka madarak fészkelnek. A napjainkban legelőként is használt hagyásfás kaszáló a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szigorúan védett területe.

Kettős-halom (2017)





Baks település nyugati végében egy kisebb, de annál változatos fafajtákból álló erdőfoltban leljük meg a Kettős-halmot. A kurgán nevéből már következik, hogy ebben az esetben két halamról van szó. Egyik az erdőszélén egy magasles mellet látható, a másik pedig az erdőt átszelő út közepén bújik meg.




Érdemes az erdő végéig elsétálni, ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park egyik hagyásfás legelője húzódik a Kis-Zer sor irányában. Valami hasonló lehetett az alföldi szikes puszták képe jó néhány évtizeddel ezelőtt.