Tóaljai tavak (2025)

Mátraterenye legnépszerűbb horgászvize a külszíni szénbányászat kapcsán keletkezett, amelyet a Tóaljai Bányász Horgászegyesület vett kezelésbe. A kellemes környezetben fekvő, halban gazdag tó friss vizét ma is számtalan forrás táplája.

Kajra-patak völgye (2025)

A Kajra-patak a Tarna egyik mellékága, amely mentén gyönyörű vizes élőhelyek találhatóak. A különösen értékes patak mellet sétálva pedig még csodás kilátást is kapunk a Mátrára vonulatára.

 

Bagoly-tanya (2025)

A Kajra-patak völgyében található Bagoly-tanya az 1920-as évek végén épült egy kisnemesi család lakhelyéül. 

A kastély szerű épületet az 1950-es években államosították, és a helyi TSZ használta, majd az erdészeté lett. Később az erdészet magára hagyta az épületet, amely köveit a helyeik elhordták. 1973-ban a Kenderföldi textilgyár turistái vették birtokba a megmaradt épületet, és teljesen fel is újították. Akkoriban a kulcsosházként használt épület 16 ággyal és konyhával is rendelkezett. A Bagoly-tanya az 1990-es évektől sokáig a Téry Ödön Turista Baráti Társaság kezeléseben állt, de napjainkban az erdészet megint visszavette az épültet.

A tanya szomszédságában, a piros sávval jelzett turistaút mentén található egy sziklából kialakított barlang is, amelyben a Lourdes-i Boldogasszony szobra látható.
 

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A falu legismertebb történelmi emléke az 1200 körül épült románkori templom, amely a barokk átépítések után 1963-ban román stílusban lett helyreállítva.

A környező falvak központjában álló templomot elsőként egy 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzékekben említ. 1845-re az épület állapota annyira megromlott, hogy a helyi plébános be is záratta. 1891-ben ugyan átépítették a templomot, de 1912-re megint éltveszélyessé vált, sőt egy gondatlanságból előidézett tűz esett után a tetőszerkezete porig is égett.

1963-ban kezdődtek meg templom renoválási munkái, amely során újratervezték az épületet, és a románkori köveket visszaépítették a falba. Ekkor még feltárásra került a sekrestye és a csontház is, de ezek rekonstrukciója nem valósult meg. 1998-ban a templomot újra szentelték, de az eredeti Szent Péter és Pál apostolok helyett Magyarok Nagyasszonya titulus kapott.

Túra: Medvesi panorámák (2025)

„Kereslek néptelen utakon

De csak semmi vár

Dörögve zúgnak a betonon

Lánctalpas éjszakák”

(Deák Bill Gyula)

Néptelen utakon

---

forrás. openstreetmap.org

Útvonal:

Salgótarján, Galcsik Fogadó – Kisboldogasszony-templom – Pécskő-nyereg (S) – Pécs-kő – Pécskő-nyereg (K) – Inászó – Sziklakápolna – Bárna, Nagyboldogasszony-templom – Kálvária – Rákoslápa-bérc (KN) – Nyirmedi-tó – Mátranovák, Nepomuki Szent János-templom

Táv és szintemelkedés:

27,8 km/ 850 m

---

Medvesi panormáa

Nyirmedi-tó (2025)

A Nyirmedi-tó Mátranovák környékének vízben gazdag vízgyűjtő területeiből táplálkozik. A 3 hektáros vízrendszert több mint húsz tiszta vízű forrás alkotja, amelyekből nyolc szépen kiépített.

Kálvária és Harangláb (2025)

2019-ben avatták fel a bárnai Kálvária-domb tetején lévő haranglábat és a hozzátartozó keresztutat. 

A harangtornyot Torják János, a helyi fafaragó készítette, míg 14 állomásból álló kálvária a polgármester, Oravecz Roland támogatásával épült meg.

Sziklakápolna (2025)

A falu északi részén, a Dózsa György út mentén páratlan természeti látványt nyújtó homokkő pincék sorakoznak. 

Az egyik ilyen jellegű homokkő bemélyedésben egy sziklakápolnát alakítottak ki. A vasráccsal lezárt kápolnában egy Lourdes-i Szűz Mária-szobor látható.

Inászó (2025)

Az egykoron itt húzódó Inászó település a 13-15. században még mezőváros volt, majd a huszita háborúk idején teljesen elpusztult. Az 1800-as évek közepétől meginduló bányanyitások következtében azonba újra benépesült a puszta.

 Inászó végül 19. századi bányák leépítése után vált lakatlanná, a virágzó település helyét ma már csak néhány romos épület és egy régi temető jelzi.

Pécs-kő (2025)

A Pécs-kő vulkáni kúpja hasonló korú, mint a környék nevesebb vulkánjai, például a Salgó vagy Szílvás-kő. A kb. 5 millió éves csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, de szép időben akár a Mátra és a Cserhát gerincei is láthatóak.

A bazaltplatón egykoron Pécskő vára állott, amelyet elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöl, de okleveles említés viszont nem maradt fenn. A helyi hagyomány szerint az itt álló erőd egy rablóvár volt. A 20. század elejétől bányászni kezdték a hegyet, hogy a város utcáinak kövezésére használják fel az itt található értékes kőzetet. A kőbányászat során pedig egy bronzkori település nyomaira bukkantak.

Az emberkéz nyomait viselő sziklán az évtizedek során egyedi élővilág alakult ki, ezért 1987 óta a csúcs és az erdő is természetvédelmi terület.

A Pécs-kő napjainkban kedvelt kirándulócélpont, amely „alsószoknyáján” a szikla geológiai és történelmi érdekességét bemutató tanösvénytáblák találhatóak. A sárga jelzésen, dél felől pedig egy esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely is várja megpihenni vágyókat.

Pécskő-forrás (2025)

A Pécskő aljában található egy gyenge vízhozamú forrás.

Az iható vízkilépés gondozott környezetben van, és kifolyó csővel is rendelkezik.

Túra: Várak és vulkánok a Karancs vidékén (2014)

„Mint a villám tépte magányos fenyő

Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő

Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér

Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél”

(Ismerős Arcok)

Két Torony

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Medves panzió (S) – Salgóbánya – Dornyai turistaház (P) – Petőfi-forrás – Somoskő, vár (Z) – Krudy-forrás – Macskakői bánya (P) – Bukovinka – Mizsere-árok – Kis-Karancs (S) – Somoskőújfalu, áll.

Táv és szintemelkedés:

22 km/ 600 m

---

Határontúli folyó

Császárgalóca (Amanita caesarea)

A császárgomba savanyú talajú lomberdőkben él, de hazánkban csak ritkán fordul elő.

A jellegzetes narancsszínű kalapos gomba a galócafélék családjába tartozó egyik ehető fajta.

Macskalyuk-bánya (2014)

 A Somoskőhöz tartozó, de már Szlovák területen lévő macskakő bányát Sátorosbányátról a piros jelzésen lehet megközelíteni.

A Macskalyuki kőfejtő 1880-ban kezdte meg működését, és fénykorában 1500 embert is foglalkoztatott. Az itt bányászott híres macskaköveket kisvasúton szállították Magyarországra, innen pedig tovább több európai államba. A világháborúkat követően enyhe hanyatlása állt be a termelésben, de Trianon után is megmaradt a magyarok bányászati joga a terület felett.

A kőfejtő körül járja egy tanösvény is, amely 2,5 km hosszú, és az egyes államások a környék természeti értékeit mutatja be, de feleleveníti a bazalt kitermelésének és hasznosításának történetét is. 

Krúdy-forrás (2014)

A Somoskőt Sátorosbányával összekötő zöld jelzésű turistaút mentén található a jó vizű Krudy-forrás, két mesterséges tavacska szomszédságában. A vízkilépést a vár felújítását irányító dr. Krúdy Gábor régészről nevezték el.

Bukovinka tanösvény (2014)

Az 1954-ben védett területnek nyilvánított Somoskői Nemzeti Természeti Rezervátumhoz a váron és a bazaltorgonán kívül még tartozik egy 1,6 kilométeres 8 állomásos tanösvény.

A sétaút a terület vulkanikus eredetű domborzatának, jellegzetes állat- és növényvilágát és kultúrtörténeti emlékeit mutatja be. 2000 óta a területet védelmi munkálatait a határon túli együtt működés szimbolizáló Novohrad–Nógrád Geopark végzi.

Sátormegi-patak (Bukovinkai-patak) (2014)

A Sátormegi-patak vagy más néven Bukovinka-patak a Medves-fennsík azon a területen csordogál, amely a két ország (Magyarország és Szlovákia) határát is jelenti. Utja során a patak víze több helyen mesterséges tavacskába gyűlik össze, ezért az év minden időszakában pompás látványt nyújt.

A partján található még egy 1,5 km hosszú tanösvény is, amelyet a határon túli együtt működés hozott létre.

Bazaltorgona (2014)

A vár északi felén látható az igen híres somoskői bazaltzuhatag.

Az egykoron a hegy gyomrából kiömlő bazalt öt-és hatszögletű karcsú oszlopokban szilárdult meg, ennek köszönhetően jöttek létre a napjainkban oly lélegzetelállító Bazaltorgonák. A különlegessége még abban is rejli, hogy a világon mindössze négy helyen található ebből a látványos geológiai képződményből.

Somoskői vár (2014)

A Karancs-Medves-vidék legszebben egyben maradt vára a Somoskő fölött magasodó vulkáni kúp tetején található.

A vártörténete onnan kezdődik, amikor is a Kacsics nemzetség a 13. század második felében megépítette a vár egykori magját. Az erődöt az anarchikus belháború idején előbb Csák Máté birtokolta, majd legyőzése után Anjou Károly tovább adta a Szécsényieknek, akinek egy bő évszázadig a tulajdonukban is maradt. A török támadás viharát jól bírta a vár, Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott, de végül csak kitűzték a lófarkas zászlót. Az ezt követő időkben tovább romlott a vár állapota, végül 1682-ben portyázó lovasok felgyújtották a birtokot.

A magyar határon Szlovákia területén helyezkedik el a  vár, de uniós tagságunk óta már könnyűszerrel megközelíthető.

grafika: magyar-varak.hu

Petőfi Sándor Útirajzok című művében így emlékezik:

„Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.

Petőfi-forrás (2014)

Az Eresztvény és Somoskő közötti haladó egykori vasúti pálya nyomvonalát nagy költőnk is bejárta, ezért őróla Petőfi-sétánynak nevezték el a turistautat.

Ezen az úton található egy szinté a költő nevét viselő forrás, amely kedvelt pihenő- és kirándulóhely. Itt látható még egy derékban eltört és így is tovább élő hatalmas fűzfa, és a költőről megemlékező tájékoztató tábla.