Nagykövesd vára (2019)

forrás: varlexikon.hu

A Nagykövesden álló várat minden bizonnyal a tatárjárás után emelték a Micbán-nemzetség tagjai. Első okleveles említésben a vár a Baksa-nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtoka. A 15. század végére az erőség az egykori huszita vezér Ján Giskra kezébe került, akitől Mátyás király vette vissza. A 17. században Nagykövesd az Erdélyi Fejedelemség és a „királyi” Magyarország ütközőzónájába került, ennek következtében számos alkalommal ostromolták, vagy cserélt gazdát és hűséget. Végül 1673-ban a császáriak felgyújtották és lerombolták.

Napjainkban csak a vár igen látványos romja látható, a köveinek nagy részét a Szirmay-Fischer család kastélya építéséhez, és a római katolikus templom építéséhez elhordták.

Macskalyuk-bánya (2014)

 A Somoskőhöz tartozó, de már Szlovák területen lévő macskakő bányát Sátorosbányátról a piros jelzésen lehet megközelíteni.

A Macskalyuki kőfejtő 1880-ban kezdte meg működését, és fénykorában 1500 embert is foglalkoztatott. Az itt bányászott híres macskaköveket kisvasúton szállították Magyarországra, innen pedig tovább több európai államba. A világháborúkat követően enyhe hanyatlása állt be a termelésben, de Trianon után is megmaradt a magyarok bányászati joga a terület felett.

A kőfejtő körül járja egy tanösvény is, amely 2,5 km hosszú, és az egyes államások a környék természeti értékeit mutatja be, de feleleveníti a bazalt kitermelésének és hasznosításának történetét is. 

Krúdy-forrás (2014)

A Somoskőt Sátorosbányával összekötő zöld jelzésű turistaút mentén található a jó vizű Krudy-forrás, két mesterséges tavacska szomszédságában. A vízkilépést a vár felújítását irányító dr. Krúdy Gábor régészről nevezték el.

Bukovinka tanösvény (2014)

Az 1954-ben védett területnek nyilvánított Somoskői Nemzeti Természeti Rezervátumhoz a váron és a bazaltorgonán kívül még tartozik egy 1,6 kilométeres 8 állomásos tanösvény.

A sétaút a terület vulkanikus eredetű domborzatának, jellegzetes állat- és növényvilágát és kultúrtörténeti emlékeit mutatja be. 2000 óta a területet védelmi munkálatait a határon túli együtt működés szimbolizáló Novohrad–Nógrád Geopark végzi.

Sátormegi-patak (Bukovinkai-patak) (2014)

A Sátormegi-patak vagy más néven Bukovinka-patak a Medves-fennsík azon a területen csordogál, amely a két ország (Magyarország és Szlovákia) határát is jelenti. Utja során a patak víze több helyen mesterséges tavacskába gyűlik össze, ezért az év minden időszakában pompás látványt nyújt.

A partján található még egy 1,5 km hosszú tanösvény is, amelyet a határon túli együtt működés hozott létre.

Somoskői vár (2014)

A Karancs-Medves-vidék legszebben egyben maradt vára a Somoskő fölött magasodó vulkáni kúp tetején található.

A vártörténete onnan kezdődik, amikor is a Kacsics nemzetség a 13. század második felében megépítette a vár egykori magját. Az erődöt az anarchikus belháború idején előbb Csák Máté birtokolta, majd legyőzése után Anjou Károly tovább adta a Szécsényieknek, akinek egy bő évszázadig a tulajdonukban is maradt. A török támadás viharát jól bírta a vár, Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott, de végül csak kitűzték a lófarkas zászlót. Az ezt követő időkben tovább romlott a vár állapota, végül 1682-ben portyázó lovasok felgyújtották a birtokot.

A magyar határon Szlovákia területén helyezkedik el a  vár, de uniós tagságunk óta már könnyűszerrel megközelíthető.

grafika: magyar-varak.hu

Petőfi Sándor Útirajzok című művében így emlékezik:

„Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.