Túra: Csongrád-Csanád kerékpáros útjai 2. rész (2025)

„Így szólt az Úr: Álljatok az utakra, és nézzetek szét, és kérdezősködjetek a régi ösvények felől, melyik a jó út, és azon járjatok, hogy nyugodalmat találjatok a ti lelketeknek!”

(Jeremiás)

Marosszögi nagykör

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Szeged-Szőreg, Hősök tere – Szeged–Karlova-vasútvonal – Újszentiván, szerb ortodox templom – Székely Meseház – Öregmalom (KK) – Mélypont Emlékhely – Délvidéki Határőr Múzeum – Turisztikai Központ Szabadstrand – Tiszasziget, Páduai Szent Antal-templom – Térvár – régi vasút – Triplex – Kálvária – Kübekháza, Szent István király-templom – Pajta Galéria – Szeged-Szőreg, Hősök tere

Táv és szintemelkedés:

47,9 km/ 124 m

---

Welcome to Kübekháza

Pajta Galéria (2025)

A Pajta Galéria Kübekháza életét mutatja be képekben a falu hangulatához illő faházban. A kiállító- és kulturális tér a falu Szeged felőli végénél, közvetlenül a települést jelző tábla mellett található. A tavasztól őszig nyitvatartó épület egyik sarkában klasszikus parasztkonyhát rendeztek be, körülötte pedig stilizált parasztudvart alakítottak ki.

Hármashatárjel (2025)

Kübekháza Fő utcáján egy különleges emlékmű látható, amely a település visszacsatolásának évfordulójára készült. Ugyanis 1918-ban a megszállása alatt a falu és kilenc szomszédos község is a szerb impérium területe lett. 1924-ben viszont némi változás történt, és Jugoszlávia Kübekházát visszaadta Magyarországnak.

Kübekházi keresztek (2025)

Kálváriakereszt, 1891

 

Templom előtti kereszt

1848-as emlékmű (2025)

A kübekházi Petőfi tér központi részén áll az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójára felavatott emlékmű. Az alkotás középső részén Petőfi Sándor mellszobra látható.

Szent István király templom (2025)

A Fő téren áll a település nagyméretű temploma, amely neogótikus stílusban készült 1880-ban. A templom belsejében a gótikát idéző hálóboltozat látható, amelyeket színes, virágos mintákkal díszítettek. Az istenház főoltárképe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, amelynek megfestője Keszler János volt. A főoltár mellett a hajó északi oldalán a Mária és a Szent Antal oltár állnak, velük szemben a Jézus Szíve oltár látható.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2025)

A temetőben található Fájdalmas Szűzanya-kápolna és a hozzá tartozó kápolna valamikor 1800-as évek végén épült.

Szent Mihály arkangyal-temetőkápolna (2025)

A Szent Mihály arkangyal tiszteltére felszentelt kápolna a kübekházi Temetőkert bejáratánál található.

Petőfi téri kápolnák (2025)

A kübekházi Petőfi tér érdekessége, hogy a közterület körül három kis kápolna látható. A tégla építményeket Lengi Péter 1892-ben emelte saját telkén, de „Szent István évében” a tér rendezésekkor a község arányosan áthelyezte kápolnákat. Régeben ezen a téren tartották az úrnapi körmenetet, amikor is a hívek négy sátorkápolnánál megálltak és imádkoztak.

Eklektikus svábházak (2025)

Kübekházát egykoron Kübeck Károly Frigyes osztrák hivatalnok alapította, aki a magyar dohánykertészek betelepítésével szerzett magának hírnevet. 

Az 1850-es évektől azonban a falu elszegényedett, és elbandukoló kertészek helyére bánáti sváb családok érkeztek. Ők építették a településen még viszonylag nagy számban fellelhető eklektikus házakat.

Határkő-Triplex (2025)

Az 1920. június 4-én Trianonban meghúzott határvonal találkozási pontjánál napjainkban „csak” egy hármashatár-kő, a Triplex Confinium található. A fehér színű, lépcsős, három oldalú, címerekkel ellátott emlékkő a megszületése óta a határok átjárhatatlanságának szimbóluma lett. Az egymástól karnyújtásnyira lévő települések közösségeit szakította szét, pedig az itteni falvak lakói szinten rokoni és baráti kapcsolatban éltek a határok lezárása előtt.

1998 óta azonban minden évben egy alkalommal (május utolsó hétvégéjén) megnyitják az itteni ideiglenes határátkelőhelyet, ugyanis ekkor tartja a környék három kis települése (Kübekháza, Óbéba és Rábé) a falufesztiválját.

A Rábé-Kübekháza határátkelő 2024-es megnyitása ót az emlékmű a kerítésen túl rekedt. 2025. január 1-től Románia csatlakozott Schengenhez, így határátlépés nélkül is megközelíthető az emlékmű.

Tiszaszigeti keresztek (2025)

Temetői kereszt

Szent Antal-kereszt, 2013 

Térvári kereszt, 1837 és harangláb, 1862

Térvári temetői kereszt

 

Térvári kápolna (2025)

Térváron már régóta tartanak búcsút minden szeptember első vasárnapján, de az ünnephez a kápolna csak 2020-ban készült el. Az apró istenház Kis János ötlete után, több környező település lakójának példás összefogásával épült fel.

Páduai Szent Antal templom (2025)

Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhetők még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (toronykialakítás) is.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

A tiszaszigeti templom előtt látható a község a két világháború áldozatainak emlékére emeltetett az emlékmű. Az Gách István Lipót által készített obeliszken egy katona domborműve látható, felül pedig a magyar korona honol.

Szent István (2025)

A templom körüli Szent Antal téren áll Serban Bonaventura Szent Istvánt ábrázoló fehér márvány szobra, amelyet 2022-ben avattak fel a parkban.

Turisztikai Központ Szabadstrand (2025)

A „Tiszasziget Turisztikai Központ Szabadstrand” nem más mint a Puszta horgásztó és környezete, ahol pihenőházzal, vizes blokkal, asztalokkal és padokkal, bográcsozó hellyel, kis szigettel, halászmúzeummal és „hal pantheon”-nal várják a látogatókat.

A bójával, mentőcsónakkal és csúszdával is rendelkező szabadstrandot 2015-ben egy Leader pályázati forrásból alakíttat ki a helyi önkormányzat. Napjainkban a park kiválóan alkalmas egyéni és csoportos kirándulások, horgászat, családi kirándulások és piknikek számára.

Délvidéki Határőr Múzeum (határőrizeti emlékhely) (2025)

A tiszaszigeti szabadtéri Délvidéki Határőr Múzeum a „hidegkorszak” határőrizeti tevékenység mindennapjait eleveníti fel, a lövészárkokon, őrtornyokon, és védősáncokon át. A határőrizeti emlékpark a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre, amelyhez a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóságtól, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségtől és a budapesti HM Hadtörténeti Intézet Múzeumtától is kaptak szakmai segítséget.

A park területén lehetőség van a csoportos táborozásra és az air-soft kipróbálására is.

Mélypont Emlékhely (2025)

A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amelyet Magyarország legmélyebben fekvő pontjaként tartanak számon. Bár a későbbi mérések azt támasztották alá, hogy a tiszaszigeti pontnál van mélyebb fekvésű terület is a környéken, pl. a 75,8 méter „magas” gyálaréti Lúdvár. 

1984-ben bronz emblémával díszített, fából készült oszlopot helyeztek el Tiszasziget külterületén. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek.

Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.

Öregmalom (2025)

Tiszasziget legmagasabb pontján a Szélmalom-dombon a nevéhez méltóan áll egy szélmalom. Az Öregmalom néven elhíresült épület feltehetően valamikor az 1880-as években épült, és először Selmeczi István birtokolta, majd tőle Juhász István vásárolta meg. A domb érdekessége, hogy Móra Ferenc Múzeum számos bronzkori edényt és cseréptárgyat talált ezen a területen. Napjainkban a malom sajnos nem látogatható, az épület és környéke magánterület!

Újszentiváni kersztek (2025)

Katolikus templom előttti kereszt, 2015 

Kövecs-Kollár-kereszt, 1929

Szerb templom előtti kereszt

Temetői kereszt (Szerb)

Temetői kereszt (Magyar)

 

Temetői kereszt (képes)

Székely Meseház (2025)

Dr. Vass László újszentiváni otthonában, egy kellemes és szép környezetben építette fel a Székely „Meseházat”. A Szeged közeli szabadtéri kiállítás a tulajdonos néprajzi-katonai-történelmi-régészeti-művészeti leleteit foglalja magába.

Isten Anyja elhunyta szerb ortodox templom (2025)

A helyi szerbek kőből épült temploma 1853-ban készült neoklasszicista stílusban. Az újszentiváni görögkeleti templom a hagyományos bizánci alaprajzi rendszert követi, a keleti végében sokszögű oltárapszis található, nyugati oldalt pedig egy timpanon zárja le. A templom érdekessége, hogy az építés időszakában a görögkeleti vallásúak temploma nem lehetett közvetlenül utcára nyíló, ezt azonban a szerbek úgy oldották meg, hogy templomukat térpódiumra emelték, amelyen az épület ma is áll.

II. világháborús emlékmű (2025)

A községháza előtti emlékművek közül a jobb oldalit 2011-ben állították fel és a II. világháborúban elesett újszentiváni hősökre nevei olvashatók rajta gránittáblába vésve. Az emléktábla felső részén egy gravírozott angyalos, virágkoszorús címer látható.

I. világháborús emlékmű (2025)

Az újszentiváni községháza épülete előtt látható a település I. világháborús emlékműve, amelyet 1923-ban állítottak fel. Az emlékmű központi alakja egy nő, aki kezeiben kardot és pajzsot tart, az oszlop két oldalán pedig gránittáblába vésve olvashatók az elesett helyi hősök nevei.

Keresztelő Szent János templom (2025)

Az 1860-asévekben került kialakításra Újszentiván első katolikus imaháza a helyi iskola egyik termében. Bő egy évszázad múlva a kápolna átköltözött az akkori paplak épületében, de ezt egy idő útán kinőtte a helyi katolikus közösség.

2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr állt az újszentiváni katolikus érdekek élér,e és 2012-es év közepére felépült a minden igényeket kielégítő modernista templom.