Helle-Martinovits-Geréby-kripta (2025)



Szabadszálláson a felső-temetőben két kripta is található, mindkettő olyan családok síremléke, amelyek jelentős szerepet töltött be Szabadszállás történetében. Ilyen például a Martinovits-család, akik közül László kunszentmiklósi főszolgabíró, Péter pedig vármegyei törvényhatósági bizottsági tag volt. 

A Martinovitsok kriptája a mai napig ott áll a szabadszállási temetőben.

1848-as emlékmű (2025)


A szabadszállási felső-temetőben található egy emlékoszlop, amelyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi honvédjeinek tiszteletére állítottak. A helyi Honvéd Nyugdíjas Klub Egyesület 2019-ben az aradi vértanúk emléknapja alkalmából avatta fel az obeliszket.

Aranyegyházi iskola (2025)


A Szabadszállás külterületén található aranyegyházi iskolát 1925 és 1926 között építtették, és akkoriban három tanterme volt. Ez idő tájt az iskola kápolnaként is működött, ahol havonta misét tartottak. Az iskolában 1969-ben ballagott el az utolsó osztály, majd 1975-ben véglegesen be is zárták. Az egykori tanulók 2019-ben emléktáblát és kopjafát avattak az azóta már lebontott iskola helyén.

Alsóadacsi öregtemető (Geréby-kripta) (2025)


Az alsóadacsi határrészen, a Kiskunsági Betyár Kúria szomszédságában helyezkedik el egy ótemető, amely feltehetően a Gerébyek temetkezési helye volt. A temetőt későbbiekben a környéken élő tanyasiak is temetkezésihelynek használták. Az öregtemetőt már nem használják temetkezésre, de a régi sírok mellett itt áll a Geréby-család díszes kriptája.

Kalazanci Szent József (2025)


Kalazanci Szent József tiszteletére alapított szegedi Piarista rendház udvarán látható a patrónus szobra.
A szentet egy olvasó gyerekkel ábrázolta az ismeretlen alkotó.

Túra: Nevesített fák a nagykőrösi erdőségekben (2025)

   „Járnak, kelnek sokan zöld erdőben;
Vagyon a nap épen lemenőben.
Rózsákat fest utósó sugára
Dombtetőre, lombok sudarára.

(Petőfi Sándor)


Rákoczi-fa

























Útvonal:

Nagykőrös, Pálfája-erdőtanösvény – Kincses makkfa – Mátyás király makkfa – Rákóczi-fa – Széchenyi-fa – Szente Kálmán-fa – Fitoss Vilmos-fa – Pál fája – Nagykőrös, Pálfája-erdő


Táv és szintemelkedés:

18,4 km/ 114 m

forrás: openstreetmap.org


Szente Kálmán-fa

Pál fája (2025)


A nagykőrösi erdő névadója a Pál fája, amely az itteni legidősebb példányok közül való. Az árnyasban kanyargó tanösvény által is érintett matuzsálem nevét valószínüleg egykori gazdájáról kapta. A több mint negyven méter magas tölgyfa életkorát kb. 500 évesre becsülik a szakértők.

Pálfája Oktatóközpont (2025)

2008-ban nyitott meg kapuit a Pálfája Oktatóközpont, amely tanulásra, játékra és pihenésre egyaránt alkalmas környezettel várja látogatóit.

A Pálfája-erdőben álló táborban természetismereti- és kézműves foglalkozásokat, táborokat és rendezvényeket is szerveznek az üzemeltetők. Az oktatóközponthoz tartozik még a korábbi gondnoki épület, amelynek udvarán a hagyományos tanyák baromfiudvarával, gyógynövény- és veteményeskertjével ismerkedhetünk meg. A konyhában pedig a gyógyításban is használt növényekből kapunk ízelítőt.

Tanösvénytúrák: Pálfája tanösvény (2025)



Nagykőrös kedvelt kirándulóerdőjében, a Pálfája-erdőben három gyalogos és egy kerékpáros tanösvényt alakított ki az erdészet, hogy a homoki tölgyesek kialakulását, fenntarthatóságát és élővilágát jobban megismerje a nagyérdemű.


A nagykörösi tanösvényeket járva szinte mindent megtudhatunk a gyöngyvirágos tölgyesekről és pusztai tölgyesekről, valamint a homokpusztagyepekről. Sőt a letölthető vezetőfüzet még jobban elősegíti az elmerülést az itt élő növény- és állatvilágban. A tanösvény első állomásánál pedig parkoló, pihenőhelyek és egy erdei iskola várja a látogatókat.

Pálfája-erdő (2025)




A Nagykőrös határában található Pálfája-erdő a környék legnagyobb erdőssztyepp–tölgyes-tömbje, amely még ma is idős fáknak ad otthont.
A pusztai tölgyes napjainkban ez egyik legritkább erdőtípusok közé tartozik, ezért az Európai Unió LIFE-programjának köszönhetően, egy természetvédelmi projekt keretében sikerült egyelőre megmenteni az itenni fáskertet. A ma már kirándulóerdőként funkcionáló területen a 2000-es évek elején látogatóközpontot és tanösvényt is létesítettek, hogy jobban felhívják az árnyasra figyelmet. A kialakított ösvényeket járva pedig néhány hatalmasra nőtt matuzsálemével találkozhatunk még.