 |
| Téglás utcai kereszt |
 |
| Bertók Mária-kereszt, 1939 |
 |
| Tary Mihály-kereszt, 1885 |
I. világháborús emlékmű (2025)
Az algyői I. világháborús áldozatok emlékműve a köztemető bejáratánál látható, amelyet 1999-ben állítatott a község önkormányzata.
Segítő Szűz Mária (2025)
2013-ban egy Segítő Szűz Mária-szobrot helyeztetett az algyői temető főbejáratához, amelyet a helyi önkormányzat készíttetett. Az életnagyságú márványszobor a két algyői vállalkozó, Kovács Mihály és Kovács Zsolt műhelyéből került ki.
Országzászló (2025)
Algyőn a Köztársaság kikiáltásának emlékére 1946-ban állítottak országzászlót, amelyet Szent Anna-templom közelében helyeztek el. A háromszög alapú gúla alakú terméskő emlékkőn egy márvány emléktábla is látható.
Szabadidőközpont és Technikai Park (2025)
Az algyői önkormányzat Turisztikai központot hozott létre az egykori repülőtér helyén.
A szabadidőközpont parkjában játszótér, füves sportpálya és a régi hangárból átalakított rendezvényterem található. A létesítmény kiválóan alkalmas nyári gyermektáborok és erdei iskolák itteni megszervezésére is. A Technikai Park főlátványossága az ott kiállított An-2-es repülőgép.
Közösségi tér (2025)
Algyő turisztikájának egyik fő vonzereje a Tisza mellet kialakított folyami szabadidős és sport tevékenységek gyakorlására alkalmas terület jelenti. Az itteni horgászhelyek és kikötők a vízi turizmus szerelmeseit várják. A szabadstrandon pedig deszka-sétány, napernyők, strandröplabda-pálya, elsősegélynyújtó hely, öltözők, tusolók, illemhelyek, büfé valamint bográcsozó és tűzrakó-helyek is találhatóak.Az Algyői Vízisport Egyesület telephelyének a Közösségi Tér ad otthont, ahol lehetőség van megismerni a vízi sportokat is, például a kajakozást, a kenuzást vagy a sárkányhajózást.
Algyői Futókörök (2025)
Az útvonalak kiindulási pont minden esetben a Tiszavirág Szabadstrand büféje, és a kiválasztott kör színével jelölt virágokat kel követni.
Borbála Fürdő (2025)
Algyő szélén, a 47-es út mentén található fürdő 2007-ben nyitotta meg kapuit, amelynek névadója a bányászok védőszentje, Szent Borbála lett. A létesítmény családias, csendes, barátságos környezetben fekszik, és számos szolgáltatás biztosítja a vendégek kikapcsolódását. Például a fedett részben egy tanmedence, egy élménymedence, egy gyerekpancsoló és egy termálvizes ülőmedence kapott helyet. Valamint kültéren egy gyógyvizes medence szolgálja strand hangulatot. Az algyői termálvize 2009 óta hivatalosan is gyógyvíz.
Napsugaras tájház (2025)
Alsóváros emlékházának a településrészre oly jellemző napsugaras ház ad otthont, ahol a dél-alföldi népéletet mutatják be, valamint a két világháború közötti időszak használati tárgyait állították ki.
A tájházban az állandó kiállítás mellett az ünnepekhez kötődő népszokásokat bemutató programokkal várják a látogatókat.
Foka ÖkoKikötő és szabadstrand (2025)
A Felső Tisza-parton elhelyezkedő strandfürdő szomszédságában található a Foka ÖkoKikötő, ahol lehetőség van hajó-, csónak-, kajak és kenu kölcsönzésre is, sőt ezek közúti szállítását is vállalják az üzemeltetők.
Lapos Beach (2025)
A szegedi Lapos mindig is a helyiek kedvenc szabadstrandja volt. Napjainkban a „szegedi tengerparton” büfé, bérelhető napernyő és vízi mentőt szolgálat áll a tiszai fürdőzést kedvelők rendelkezésére.
Sárkányölő Szent György templom (2025)
A község központjában, egy meredek sziklán áll a katolikus templom, amelyet 1820-ban építettek barokk stílusban, és Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület helyén valószínüleg egy Pálos Rendi kolostor állt, amelyet a reformáció idején romboltak le.
Dédesi református templom (2025)
Bántapolcsányi református templom (2025)
A Dédestapolcsány tapolcsányi településrészén található református templomát valószínüleg 1696-ban építették, legalább is úrasztalon ez az évszám olvasható. A barokk stílusú istenházat azonban 1796-ban jelentősen átépítették. A templom érdekessége, hogy berendezésein a szürke olajfesték alatt a 17. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés található.
Templom előtti kereszt (2025)
A kazincbarcikai görögkatolikus templom kertjében áll egy gránitból készült kereszt, amely az egyik hívő adományából készült, és 2008-ban szentelték fel.
Szent János apostol görögkatolikus templom (2025)
Kazincbarcikolostorszerű ka görögkatolikus temploma 1992 és 1995 között épült neobizánci stílusban, amelyet a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szenteltek fel.
Az épület terveit Balázs Mihály Ybl díjas egyetemi adjunktus és Török Ferenc Ybl díjas professzor készítették. A templom belsejében a szentélyt és a templomhajót elválasztó falon található a négy fő ikon, amelyek Szűz Máriát, a templom védőszentjét, Szent János apostol, Szent Miklóst ábrázolják. De minközül a leghíresebb festmény a Pantokrátor ikon, amelyet Somogyi-Soma László festett meg.
Diana (2025)
A kazincbarcikai liget legrégebbi alkotása Diana istennőt ábrázolja egy őz társaságában. A vadászat istennőjének szobra 1959-ben került felavatásra, és alkotójának, Huszár Imrének az egyik legnevesebb szobra.
Anya gyermekével (2025)
A kórházzal szemben lévő Ligetben található Somogyi József az anyaságot ábrázoló alkotása. A bronzszobor eredetileg a mai Építők Úti Tagóvoda udvarán medencéjében állt, ahova 1963-ban állították fel. A szobor azonban megsérült, de Győrfi Sándor karcagi szobrászművész restaurálta, és 2017-ben került át mai helyére.
Kálvária (2025)
A kazincbarcikai a Szent Család-templom kertjében egy 2011-ben állított kálvária található. A kerítés és az épület falához csatolt téglafalakon látható stációk képeit Kerékgyártó Emerencia rajzolta, a kereteket pedig Fülöp Tibor kovácsművész készítette el.
Szent Család templom (2025)
A kazincbarcikai Szent Család templom leginkább a kiemelkedő geometriai szépségével hívja fel magára a figyelmet. A nem oly rég elkészült épületegyüttes tornya elkülönül a főhajótól, főegysége pedig egy ellipszis alapú egyenes henger, amelyet fél ellipszoid kupola zár le.
A templom megépítésének története a 2003-as alapkő letételével kezdődött, amely Iváncsy Balázs atya szolgálati idejében volt. Végül 4 év alatt épült fel az új neoreneszánsz stílusú templom, amely terveit Kiss Róza készítette. A templom belsejében, a főoltár mögött látható a Szent Család mozaikkép, amely Puskás László alkotása.
Az épület ékességei még a magyar szenteket és neves egyházi személyiségeket ábrázoló üvegablakok, valamint az olasz Viscountban készült digitális orgonája.
Túra: Tardona szurdokai (2024)
„Lábam alatt, az előtérben,
a bükkfák koronáiból alkotott sötétség,
s ahol ez végződik, egy mosolygó zug,
közepén a kis Tardona
füstölgő kéményű, elszórt házikóival”
a bükkfák koronáiból alkotott sötétség,
s ahol ez végződik, egy mosolygó zug,
közepén a kis Tardona
füstölgő kéményű, elszórt házikóival”
(Jókai Mór)
 |
| Csondró-völgy felé |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Tardona, Jókai emlékház (P) – Dédestapolcsány, Serényi-kastély (K) – Mályinka, református templom (K+) – Csondró-völgy – Mária-forrás – Látó kövek – Szentlélek (P) – Köpüs (K) – Buzgó-kő – Vízfő (K∆) – Odvas-kő (P) – Nagy-szállás-völgy - Tardona
Táv és szintemelkedés:
22,3 km/ 700 m
 |
| Dombokon, réteken |
Mária-forrás (2025)
A Látó-kövek alatt, a Kelemen erdészlak mellett található a mindig hűs Mária-forrás. A vízkivezetésnek környékén Nemzeti parkos ismeretterjesztő tábla és padok is találhatóak. A forráshoz legközelebb eső turistaút a kék kereszt, amely Kohászok útja is egyben.
Ámor-forrás (2025)
Az Északi-Bükk egyik különösen vadregényes zugában, a Csondró-patak szurdokában fakad az Ámor-forrás. A Kemesnye-völgy torkolatánál lévő kőfoglalásból feltörő víz foglalását kazinbarcikai természetjárók építették ki 1973-ban.
Közönséges vakond (Talpa europaea)
A közönséges vakond Magyarország egész területén, szinte minden élőhelyen megtalálható. Az állat egész testfelépítése földalatti életmódhoz alkalmazkodott, a felszínen viszonylag ritkán jelenik meg. A vakond jelenlétét vakondtúrások jelzik, amelynek a kert tulajdonosok a nem mindig örülnek, pedig hatalmas mennyiségű kártevő rovart pusztít el táplálkozása során.
Református templom (2025)
Mályinka református temploma 1785-ben épült népi barokk stílusban, legalább is a mennyezet egyik kazettáján lévő felirat szerint. A nyugati oromfalas, barokk homlokzatú épület belsejében egyszínűre festett famennyezet látható. A legutóbbi felújítás során a nyugati karzataljban és számos padelő deszkáján gazdag virágos-indás ornamentika és egy koronás, kétfejű sas került elő. A restaurátorok feltételezése szerint a templom barokk bútorzata jóval 1785 előtti időkben készülhetett.
Mályinkai harangláb (2025)
A mályinkai templom nyugati főbejárata előtt, az út másik oldalán az épülettel egyidős fa harangláb áll. A torony alatt egy pedig egy hősi emlékmű látható, a tején ülő sasszoborral.
I. és II. világháborús emlékmű (2025)
Mályinka központjában egy kis téren található település világháborús emlékműve. A hősi emlékművet 2002-ben állította fel a település, az alkotója pedig Kónya István ózdi szobrász volt.
Serényi-kastély (2025)
A dédestapolcsányi kastélyt 1898-ban a Serényiek építtették grófi nyaralónak. A család kihalását követőn az épület pedagógus üdülőként, majd szociális otthonként működött. A kastélyt napjainkban is közel 5 hektáros park veszi körül, a főépülethez vezető utat pedig gesztenyefák szegélyezik. A kastélykert érdekessége, hogy szikla is található benne lekerítve.
A kastély 2021 óta kormány közeli magántulajdonban van, a tulajdonos beépítési tervvázlata szerint egy hotel épül fel majd a területen.
Erdei sikló (Zamenis longissimus)
Az erdei sikló hazánk egyik legnagyobb testű hüllője, amely hossza elérheti akár a 2 métert is.
A kifejlett példányokkal a Dunántúl domb- és hegyvidékein, és az Északi-középhegységben találkozhatunk vele. A sikló színe az olívzöldtől a sárgásbarnán át a barnáig előfordul, a pikkelyein pedig macskakörömszerű, vonalkázott világos rajzolat található. A hüllő elsősorban a napsütötte erdőségeket és erdőszéleket kedveli. Az erdei sikló Magyarországon védett állat, mint minden hazai kétéltű és hüllő.
Túra: Kohászok nyomában (2025)
„Van egy kék tó a fák alatt,A partjára tettem a lábamat Egyik reggel megláttam a kacsámat ott,Azóta szeretem a VASÁRNAPOT!”
(Kistehén Tánczenekar)
 |
| Zöld tó a fák alatt |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Lillafüred, Garadna vá. (K+) – Pisztráng Tanösvény –Turista emlékpark – Erdei halsütöde – Újmassa, Fazola-kohó – Tóparti-sétány – Hámori-tó – Lillafüred, Palotaszálló – Függőkert – Felső-Hámor, Kohászati Múzeum – katolikus templom – Hámori-szikla – Herman Ott síremléke – Diósgyőr, Tüzép
Táv és szintemelkedés:
16,8 km/ 479 m
 |
| Kohászok után kutatva |
Gyöngyházfényű zöldaraszoló (Campaea margaritaria)
A gyöngyházfényű araszoló országszerte elterjedt faj, amely kedveli tölgyeseket, erdőszegélyeket és cserjéseket. A lepkefaj hernyói általában tölgy-fajokon táplálkoznak. A kifejlet egyedek pedig májustól szeptemberig repülnek.
Herman Ottó síremléke (2025)
A felsőhámori temetőben található a híres magyar természetkutató, Herman Ottó síremléke, amelyet 1979-ben avattak fel. A tudós hamvait végakaratának megfelelően a hámori temetőben édesapja mellé helyezték el. A síremlék egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázolj, amelyet Varga Miklós készített.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)