Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája az ország apraja és nagyja által jól ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építették Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Tóparti sétány (2025)

A smaragdzöld vizű Hámori-tó mentén egy hangulatos tóparti sétány húzódik, amely 1,5 kilométer hosszan kanyarog a déli oldalon. 

A Pávai Vajna Ferenc nevét viseli sétaút mentén információs táblák is találhatóak. Az Északerdő Zrt. által kihelyezett állomások a Bükk-hegység és Hámor-tó természeti értékeit mutatják be.

Lillafüredi pisztrángtelep és erdei halsütöde (2025)

A magyar gasztronómia egyik titokzatos és híres fogása a lillafüredi pisztráng, amelyet 1906 után kezdtek el tenyészteni a Hámori-tóban és Garadna-patakban, Herman Ottó javaslatára. 

A Magyar Királyi Erdőigazgatóság 1932-ben kezdte meg kiépíteni a patak meder mellett a négy tóból álló halastó rendszert. S így már szabályozott körülmények között tudták előállítani a fenséges ízű halat. A tenyésztelepnek 1983 óta minden évben sikerült stabil növekedést produkálni az értékesítés minden területén. Az erdei halsütődében pedig a főszezonban a királyi fogást megvásárolni és fogyasztani is egyaránt lehet.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút és Ökoturisztikai centrum (2025)

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút pályája Miskolctól (Dorottya utca) egészen a Bükk-hegység szívén, a Garadna-völgyön keresztül vezet át. A vasút Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb erdei vasútvonala.

Az erdei vasútat 1920-ban készült el, és eleinte a Bükk-hegység erdőinek fáit szállították vele. A személyszállítás csak 4 évvel később kezdődött meg, amikor a Palota Szálló megépítették. Az azóta eltelt években a Lillafüred jelentős turisztikai célponttá vált, ugyanis az erdei vasút nyomvonalát meredek hegyoldalak és különleges völgyhidak, alagutakat színesítik, egészen a Garadnáig. A vasút különlegessége, hogy a télen az Mk48-as mozdony egy Mikulás szerelvényt húz maga után. A kisvasút egykoron több mellékszárnnyallal rendelkezett, de ezeket a forgalom csökkenése és a sínlopások megszaporodása miatt felszedték.

Lillafüred régi várótermében pedig egy a Magyarország kisvasútjaival foglakozó kiállítás is látható.

Fehérkő-lápa-tető (2014)

Fehérkő-lápa egy kiszögelés szerű csúcs képződmény Lillafüred dél-keleti oldalán. Erről a természetes mészkőplatóról igazán gyönyörű panoráma nyílik a szikláról elnevezett településrészre. 

A csodás tető a kilátás mellett kedvelt sziklamászó hely is a sportág szerelmeseinek.

Szikla-kálvária és kápolna (2014)

A lillafüredi Szent-István barlang felett áll egy kis kápolna, melynek keletkezéséről nem sokat lehet tudni. Az épülethez egy szűk és köves ösvény lehet feljutni, amely keresztútként funkcionál.

A kálvária stációit a sziklába vájták, de papír képei sajnos nem bírták az időjárás viszontagságait.

Lillafüredi Tanösvény és a Mária-sétány (2014)

A tanösvény Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit hivatott bemutatni.

A sétaút a híres-nevezetes vízeséstől indul és érinti a Palotaszállót, majd egy darabig a Szinva-patak partján halad és a kisvasút állomásnál felkapaszkodik hegyoldalban, itt már Mária-sétányként folytatódik. Ezen a szakaszon található a Mária-szobor és Tábori oltár, az utolsó állomás pedig a sípályák alatti pihenő és itt ereszkedik vissza a tanösvény a völgybe.

Az útvonal hossza 2 kilométer és hat állomást alakítottak ki rajta tájékoztató táblákkal. A tanösvény semmilyen festett jelzéssel nem rendelkezik.

Limpiászi kereszt és a Tábori oltár (2014)

A Mária-sétány utolsó előtti állomása a Limpiaszi-kereszt, amihez egy erdei oltár is tartozik. Az oltár 1920-as évek végén épült és az ezt követő években rendszeresen rendeztek itt vasárnapi miséket és hangversenyeket.

Magyarok Nagyasszonya (2014)

A Mária-szobor a Szinva-völgy oldalába vágott mészkő szoborfülkéjében van. A Lourdes-i barlangokhoz hasonló kegyhelyet 1902-as években készítették a napjainkra már sétánnyá vált ösvényre. A szobor érdekessége, hogy pontos mása a Mátyás templomban őrzött, vörös márványból készült szobornak, amelyet II. Ulászló király adományozott a templomnak.

Anna-barlang (2014)

Az Anna-barlang Lillafüreden a Palota-szálló alatti Függőkert aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Ez egy nagyon különleges barlang számít hazánkban, hiszen a mésztufa-barlangok általában nem látogathatóak. Ezért is az idegenforgalmi célokra kiépített barlangot, először védetté majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A barlang legérdekesebb része a Paradicsom (Bibliai) névre keresztelt terem, itt található az Éva almafája nevet viselő különleges természeti képződmény.

Függőkert (2014)

József Attila szobra

A lillafüredi Palotaszálló építésekor a kivitelezők egy erős várfal szerű támfalakkal oldották meg az épület megerősítését. A természetes képződmények és az újonnan létrehozott fala felhasználásával egy teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Így alakult ki festői környezetű függőkert, ahol a vízesés és Anna-barlang is található. A területet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja és egy kőhídon át Felsőhámorba sétálhatunk, ahol a két patak összefolyik. 

A kertet a közelmúltban felújították, ezáltal számos új lenyűgöző kertépítészeti és kultúrtörténeti emléket hoztak létre itt. A meglévő teraszok mindegyike új tartalmat kapott, így jött létre az Ifjúság terasza játszó térrel, a Költészet terasza József Attila szobrával éppen a Szobrászat terasza az új Herman Ottó szoborral. A projekt keretében a Lillafüredi-tanösvény állomásai is új igényes információs táblákat kapott.

Lillafüredi vízesés (2014)

A Lillafüredi vízesés az ország legnagyobb esésű mesterséges vízesése, amelyet a Palotaszálló építésekor alakítottak ki. 1928-ban a Szinvát mesterségesen kiképzett mederbe terelték, és így megkerülve a szállót egy sziklafalról lebukva zuhan alá a patak vize körülbelül 20 méteres magasságból. Előnye még az emberi kéz beavatkozásának, hogy túlzottan száraz idő esetén, a tóból is lehet táplálni a vízesést. 

Manapság már látványosság neve egybeforrott Lillafüreddel és az ország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványossággá vált.

Hámori-tó (2014)

A Hámori-tó egykori megálmodója Fazola Frigyes volt, aki egy kis tó felduzzasztásával akarta megoldani a kohászathoz szükséges vízenergia-ellátását. Ő sem gondolta volna, hogy a tó önálló életre kell és az évtizedes esőzések, áradások során Miskolc és környékének egyik "legregényesebb" helyévé válik. Napjainkban csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség na tó tükrén, az egyik partján pedig festői sétány várja a romantika szerelmeseit.

István-barlang (2014)

Szent-István névre keresztelt barlang egy igazi cseppkőbarlang Lillafüred szívében. A barlang a késő triász-kori mészkőben alakult ki és a legszebb részei látogathatók. Legismertebb terme a Pokol nevet viseli, de egy másik ismert aknába gyógybarlangot is alakítottak ki itt. A megnyitott szakaszon látható érdekes képződmények különleges neveket kaptak, mint például a Mamutfogsor, a Meseország, az Oszlopok csarnoka vagy a Színházterem.

Herman Ottó Emlékház (2014)

Herman Ottó természetkutató, zoológus néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték.

Egykori lillafüredi nyaralója, a Peleház 1800 évek végén épült, az akkoriban kiépülő üdülőterületen. Az itt létesült miskolci múzeum emlékháza két szobán keresztül mutatja be a tudós életét, munkásságát, miskolci és hámori kötődését.

Mária-forrás (2009)

Lillafüred és környékén temérdek forrás található, ezek közül talán a "legcsúnyább" a Mária-forrás.
A falu déli végénél ahol a zöld jelzés indul Fehérkő-lápa felé, ott található.

Szinva-patak (2009)

A bővizű patakocska Lillafüred egyik ékessége, de festőivé varázsolja még Miskolc belvárosát is. Természetes élőhelye a környék legkedveltebb halának, a pisztrángnak is.
Érdemes még megemlíteni, hogy patakon található hazánk legnagyobb vízesése, a 20 méter magas mesterséges Lillafüredi vízesés.