Túra: Szélmalom (2015)

„De szép az új dorozsmai szélmalom, a szélmalom, a szélmalom,
Madár füttye ébreszt minden hajnalon, de hajnalon, de hajnalon.
Lenge szél fújja a vitorlát, híressé ez tette Dorozsmát.”

(népdal)

Dorozsmai határ

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Kiskundorozsma - Zsombó - Forráskút - Üllés - Rúzsai út, Ruki II. iskola - Zákányi iskola, Zákányszék - Domaszéki Zöldfási Templom - Kiskundorozsmai vágóhíd - Sziksósfürdõ - Kiskundorozsma

Táv és szintemelkedés:

57,5 km/ 78 m

---

Erdei tekerés

Túra: Zarándoklat a Pusztaszeri Templomért I. (2015)

Kereszt Csengele határában

„Hosszú zarándok-útja
Imádkozásba mult,
Ah mégis lelke, mégis
Nyugodni nem tanult.

A Szentföldről Rómába
Ment új sanyar között,
A pápa szent székénél
Két térde megtörött.

Sirván borúlt lábához:
«Oh mondd meg, szent atyám,
Nagy bűnömért bocsánat
Ha száll-e én reám?»

S meggyónja borzalommal
És súgja nagy bünét...
A pápa összecsapta
Imára két kezét”

(Garay János)

---

forrás: facebook.com/phte2015

Útvonal:

Pusztaszer - Lehegő-düllő - Kiss tanya - Péteri-tó - Petőfiszállás, vá. (P+) - Pálosszentkút - Csengele - Bogárháti templomrom (P) - Csengele, vá. - Kisteleki-erdő - Pusztaszer

Táv és szintemelkedés:

43 km/ 52 m

---

Zarándok úton

Szent Imre templom (2015)

Az Árpád-kori településen 1936-ban egy iskolakápolnába kezdték megtartani a helyi katolikus a lelkigyakorlataikat. Az ezután következő években az imaterem teljesen megszűnt működni.

2001-ben készült el a falu első temploma, amelyet Tar Mihály tervei alapján modernista stílusban építenek meg és Szent Imre tiszteletére szenteltek fel.

Skapulárés Szűzanya-kápolna és szentkút (Pálosszentkút) (2015)

A pálosszentkúti kegyhely legendáival és belőle kiáradó ájtatossággal kiválóan alkalmas a világ zajától való magányos elvonulásra. A szentkút történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezökről című regényében.

A ferencszállási Szentkútnak számos 18. századi legendája létezik, egyik szerint egy pásztornak a kifakadó forrás mellett egy tócsában jelent meg Szűz Mária, egy másikban pedig a kút vízétől való hihetetlen gyógyulást említenek. Nos ezeket az istenkáromlásokat a váci püspökség már nem nézte jó szemmel, ezért 1793-ban betemettette a kutat, és betiltotta a zarándoklatokat. De az még nagyobb erővel tört elő, és az égi jel után már nem merték megtiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították a szenthelyet.

A millennium emlékére később kápolna is készült, amely a benne látható Skapulárés Szűz Mária szobor miatt Máriát kapta védőszentjéül. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, és ezután megépült a lourdes-i barlang, és a szabadtéri oltár. A parkban áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa is, és a máig gyarapodó Mária-múzeum. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend kapta meg Szentkutat, és a rendházukat is ide húzták fel.

Petőfiszállási keresztek (2015)

A szentkút szomszédságában áll Dóczy Józsefné fogadalmi keresztje, amelyet a betegségéből felgyógyulván, hálálja jeléül állítatott. A díszes, négy szoborral ellátott kőkeresztet Kiss Lajos sírköves készítette és 1905. június 1-jén, áldozócsütörtök ünnepén szentelte fel Kis Boldizsár apátplébános.

A vasútállomásról a kegyhelyhez vezető út kanyarulatában, a temetőnél áll Gyenes Antal volt apostagi plébános kőkeresztje, amelyet 1940-ben állíttatott.

Szent Vendel (2015)

Három ferenczszállási juhász, Sisa Mátyás, Polyák Pál és Ivanits György határozta el 1803-ban, hogy az itteni szentkút közelébe szobrot állít Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének. Az elhatározásuk 1849-re teljesült be, ugyanis ekkor szobrot állítottak itt az örökösök.

A hengeres talapzaton álló Szent Vendel, lábánál egyik oldalon egy bárány pihen, a másik oldalon pedig egy borjú. A szobrot az 1950-es években ledöntötték és a faluközpontban helyezték át.