Túra: A Gyermekvasút nyomában (2016)

Hegyek között völgyek között zakatol a vonat,
Én a legszebb lányok közül téged választalak.
Egy a jelszó tartós béke
Állj közénk és harcolj érte.”

(népdal)
Gyermekvasút nyomában


A túra hivatalos térképe


Útvonal:

Széchenyi-hegy vá. (Z-) - Széchenyi-emlék (Z∆) - Normafa mh.(Z+) - Csillebérc vá. - Disznófő - Virágvölgy vá. - Makkosmária (P-) - János-hegy vá. - Erzsébet kilátó - Szépjuhászné vá. (S-)- Kaán Károly kilátó - Kis-Hárs-hegy, kilátó - Hárs-hegy vá. - Nagy-rét (S©-)- Fazekas-hegy – Hűvösvölgy


Táv és szintemelkedés:

20 km/ 600 m


Egy nejlon a télben

Nagy-rét (2016)

A hűvösvölgyi Nagy-rét már a 19. századtól közkedvelt kirándulóhelynek számít. Szerencsére sikerült a fokozatos beépítést megakadályozni, így a rét megőrizte eredeti hangulatát.
A 3 hektáros tisztás családi piknikek és nagyobb rendezvények helyszíne, rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága, napi rendszerességgel jár ide futni, kocogni. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy akadálymentesített, kerekesszékkel teljes hosszában végigjárható tanösvény épített ki a rét körül.

Odvas keltike (Corydalis cava)


Az odvas keltike az egyike a koraibb tavaszi geofiton fajunk, amely a lombfakadás előtt hoz virágot, és mire kizöldül az erdő, már vissza is húzódik a föld alá a következő tavaszig.

 Eme törékeny csoda március-április során virágzik tömegesen üde lomberdőkben.

Kis-Hárs-hegyi kilátó (2016)



A Kis-Hárs-hegy tetején áll a környék talán legkülönlegesebb kilátója. A Makovecz Imre által tervezett építmény vázát egy lebetonozott vascső alkotja, melyen vasúti talpfákból két egymásba fonódó csigalépcsőt alakítottak ki. A tetején lévő teraszról Budapest nyugati részére, a budai hegyekre, valamint Hűvösvölgy és Pesthidegkút felé nyílik kilátás.

A kilátó a Gyermekvasút Hárs-hegy (kék kör jelzés) és Szépjuhászné állomásától (sárga sáv jelzés) egyaránt megközelíthető.

Bátori-barlang (2016)

A Bátori-barlang egy a Budai-hegység fokozottan védett barlangjai közül.
A triász dachsteini mészkőben kialakult barlangrendszert a feltörő hévizek alakították ki. A 360 m hosszban feltárt járatokat gömbfülkék, borsókő, kalcit kiválások valamint cseppkőképződmények díszítik. A barlangot már az újkőkor, a rézkor, a bronzkor, a vaskor és a középkor emberei is ismerték és használták. Egyes járataiban az ércbányászat nyomaira bukkantak, a sziklába vájt lépcsőfokok és a jellegzetes, háromszögletű vésőnyomok is mind erre utaló nyomok.

A tárna a nevét Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a 15. század közepén remetéskedett itt és a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. A barlang feletti márványtábla neki állít emléket.
Nyílás bejárata közvetlenül a Nagy-Hárs-hegy 454 méter magas csúcsa alatt, a hegy északkeleti oldalán található.

Kaán Károly-kilátó (2016)



A Budai-hegység második legmagasabb kilátója a Nagy-Hárs-hegy tetején található. Az építmény és környéke közkedvelt kiránduló hely.

A kilátó nevét Kaán Károlyról kapta, aki egy rövid ideig földművelésügyi államtitkár is volt. Ez időszak alatt természet és az erdők értékeinek védelmét szorgalmazta.

A körtalapzaton álló fa kilátóból hasonlóan mesés körpanoráma tárul az ide látogató elé, mint a közeli és ismertebb János-hegyi Erzsébet-kilátóból.

Az építmény a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától kiindulva a sárga sáv turistajelzést követve közelíthető meg.

Pálos kolostor (2016)

13. században már virágzó Pálos rend vezetője, Boldog Özséb döntött úgy, hogy monostort építtet a budai hegyekben. A munkálatok felügyeletével Lőrinc szerzetest bízták meg, aki a mai SzépJuhászné-nyergen kezdett kolostorépítésibe. Később tiszteletére Budaszentlőrincnek nevezték el a falut, ahol az egykori kolostor állott. Az itteni rendházat Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel, ezért is volt a rend nemzeti és nemzetközi központja évszázadokon át.
A kolostorrom a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától pár száz méterre található.

Angyalok királynéja kegytemplom (2016)


Pesthidegkúton már a 18. században egy einsiedelni Mária kép előtt imádkoztak az erdőben az arra járó pásztorok.
Egy monda szerint egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a búcsújárás a képhez. Eme népszerűség miatt a falu földesura egy kőkápolnát építtetett ide.

A mai nagyméretű templomot, neogótikus stílusban Schömer Ferenc építette 1899-ben. Így lett Máriaremete a főváros lakosságának máig kedves és látogatott búcsújáró helye. Az Angyalok királynéja tiszteletére felszentelt templom jellegzetessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen a kegykép függött.

Normafa (2016)


„Normafa,
Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,
Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled,
Normafa,
Majdanidőn lombod közt éled az ének,
Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”
Devecseri Gábor


A Normafa már az 1800-as években kedvelt kiránduló hely volt, de akkor még Viharbükk volt a neve a területnek. Egy régi monda is kapcsolódik, miszerint a Budai-hegység keleti lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt. Ezt a méretes óriást az óta több ízben villámcsapás érte, míg 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt ki nem dőlt. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a víz konzerválja, de nem éppen azt hatást érték el amit szerettek volna, a vastag mészbevonat örökre odakötötte a teknő falához a törzset.


1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnő. Ettől kezdve Viharbükk Normafaként lett tovább emlegetve. Egyébként a Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

Csillebérc (2016)

Csillebérc, Budapest egyik városrésze és a Budai-hegyekben, pompás erdei környezetben található. 1948-ban itt alakították ki ide az ekkori leghíresebb „Úttörővárost”, amely neve mai is egyet jelent a táborozás élményével.  Az egykori Úttörővasút egyik állomása most is itt áll és környezete most is olyan takaros, mint anno volt.

A városrész elnevezése mai formája azonban igen csak megtévesztő lehet, mert a „csille” szó ugyebár a bányászatra enged következni, ami a környékre sosem volt jellemző. Így inkább az a feltevés helytálló, hogy a budai hegyek mondabeli tündérének nevét („Csile”) viseli a terület.

Svábhegyi víztorony (2016)



A svábhegyi víztorony, 1923 óta a magasabban fekvő budai házakat látja el vízzel.

A 30 méter magas ipari műemlék tornyot Zielenszky Szilárd tervezte, a kivitelező pedig a Fodor és Reisinger cég volt.

Úti Boldogasszony-kápolna (2016)


A Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásának közelében, a Farkas-völgyben található egy takaros, faszerkezetes imahely.
A kápolnát az 1880-as években Berger János helyi evangélikus pap építette a villája közelébe.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)


A leánykökörcsin a száraz gyepek egyik legkorábban nyíló virága, amely szőrözött, bundás virágkelyheivel harangozza be a tavasz érkezését.

Az ibolyaszínű virág védett, akárcsak a gyakran vele együtt előforduló fekete kökörcsin.

Széchenyi-emlék (2016)


A Széchenyi-hegy oldalában, a Gyermekvasút végállomásától néhány perces gyaloglásra található a Budai-hegység egyik kevéssé ismert látványossága, a Széchenyi-emlék vagy más néven Gloriette.

A napjainkban csendes, külvárosi kilátóként funkcionáló neoromán épület eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint kútház és emlékmű. De az Ybl Miklós által tervezett építményt a Millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor áthelyezték a sváb-hegyi fenyőligetes villanegyedbe.

A kompozíció időközben egy Széchenyi Istvánt ábrázoló mellszobrot is kapott, amely Kampfl József szobrászművész egyik művének másolata. Azért rendelték ezt a szobrot a művésztől, mert hasonlít az eredeti Stróbl-alkotásra.

Barna pettyesaraszoló (Biston strataria)

A Barnasávos tavaszi araszoló rajzása március első harmadában kezdődik, és április végéig tart. A faj a ligetes jellegű erdőket kedveli, de a kertekben is felbukkanhat, ahol a gyümölcsfákat előszeretettel rágja. Az állat igen ritkán repül a fényre, inkább az árnyékban szeret meghúzódni.

Kőris-tapló (Perenniporia fraxinea)

A kőris-tapló, mint ahogy neve is mutatja elsősorban a kőrist kedveli, de más lombos fák törzseinek tövében és talajban hagyott tuskóin fordul elő. Hazánkban gyakorisága és korhadást elősegítő "munkája" miatt nem igazán kívánatos faj.

Illatos Ibolya (Viola odorata)


Az illatos ibolya a tavasz egyik első virága, amely bár apró virág, de még is a kikelet egyik szimbóluma.
Az alig 7 centiméter magas növényt általában erdők mélyén, fák vagy bokrok árnyékában láthatjuk meg.

Százszorszép (Bellis perennis)


Egyik legkorábban nyíló virágunk  százszorszép, amellyel enyhe teleken akár januárban is találkozhatunk. A virág nemes és vad példányával több helyütt is találkozhatunk, ugyanis kertekben és réteken is gyakori egyed.  A növényt legkönnyebben a rózsaszín árnyalatú fehér virágáról lehet felismerni.

Fekete rigó (Turdus merula)

Magyarország egyik legközismertebb és leggyakrabban szemünk elé kerülő énekesmadara a feketerigó.


Az állat igen jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez, hisz gyakran látni közterületek parkjaiban, sőt a "panel rengetegek" zöld szigeteiben is eléldegél. Az autó risztóra emlékezetező hangot adó madárfaj hímjei teljesen feketék, míg a tojók és a fiatalok barnás színezetűek.

Ha elő szeretnénk segíteni az egyedek áttelelését, akkor azt gyümölcs és zöldség kihelyezésével megtehetjük.