Somoshegyi kilátó (2025)

A 76-os főút mentén található Panoráma Étterem szomszédságában áll a Somoshegyi kilátó, amelynek legfelső szintjéről jó időjárási viszonyok mellett a Balaton teljes nyugati medencéjét belátni.

A faszerkezetű építmény korábbi elődje helyén épült 2022-ben a Somos parkerdő szélén. A Balatonberényhez tartozó kilátóhely 4 szintből áll, a legfelső kilátószint pedig 12 méteres magasságban van. Az ismert csúcsok beazonosításához a felső szinten elhelyezett térkép nyújt segítséget. A kilátóból a Keszthelyi-hegység, a tanúhegyek és a Balaton-felvidék nyugati része rajzolódik ki a tó vize felett.

Az épület előtt elterülő tipikus ligetes somogyi tanyavidék áraszt még meghitt hangulatot az ide érkező számára.

Dörgicsei Levendula Major (2023)

A közel 7 hektáros dörgicsei Levendula Major vagy más néven Levendárium festői környezetben található, ugyanis egy Árpád-kori templomrom szomszédságában húzódik a birtok.

A major Dr. Demján Ildikó ötlete nyomán, a Pannonhalmi Apátság akkori főkertésze támogatásával létesült Felsődörgicsén. 2003-ban elültetett levendulabokrok hamar bemutatókerté növekedtek, és ma már harminc különböző levendulafajta virágzik itt. Kezdetben csak olaj készítéséhez termesztették a híres növényt, de pár évre rá más gyógynövényekkel is kiegészítették a kertet. Így napjainkban 15 termékkategóriában készül illatos permet és illóolaj a Levendárium lepárlóüzemében.

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (2023)

Dörgicse legszebb környezetben fekvő templomromja a Boldogasszony-templom maradványai, ugyanis a patinás középkori rom mellől remek a kilátás nyílik a Balatonra.

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik az írásos források, a Boldogasszony tiszteletére felszentelt épület ekkor a fehérvári őrkanonokság birtokán állt. A keletelt templomot nagy valószínűséggel a 13. század közepén építették román silósban, erre enged következtetni a rekonstruált ikerablakok. A 14. század végén a templomot támpillérekkel megerősítették, és egy kerítőfallal vették körül. 1548-ban a falut a templommal együtt a török felégették. A birtokot az 1600-as években az evangélikusok kapták meg, ekkor a romokat is helyre állították. A korabeli dokumentumok 1816-ban már csak romként említik a templomot, amelyet 1967-68 között tártak fel.

Napjainkban a rom területe szabadon látogatható, körülötte a tisztáson szalonnasütő és piknikező helyek találhatóak.

Csarab (Calluna vulgaris)

A csarab vagy más néven közönséges csarab egy szép, lila virágú félcserje, amely a mészben szegény, kilúgozott, kavicsos vagy lápos talajt kedveli. A védett növény virágai lilás rózsaszínűek, és júliustól szeptember végéig nyílnak. 

A csarab hazánkban az Őrség, a Bakony és a Balaton-felvidék területén fordul elő természetes környezetben.

Tanösvénytúrák: Csarabos tanösvény (2023)

A Csönge-hegy oldalában kanyarog a Csarabos tanösvény, amely a különleges és védett növénnyel ismerteti meg a látogatót. A 2 kilométer hosszú sétaúton információs tábálák és egy kilátó is található. A 2015-ben létesített építmény tetejéről Salföld és a Káli-medence egésze látható.

A tanösvény adatai:

Táv: 2 km

Állomások: 2

Üzemeltető: BFNI

Füzet: van

Kis ökörszemlepke (Pyronia tithonus)

A kis ökörszemlepke magasan növő füves ligeterdőkben és erdőszéleken gyakori. A főleg a Dunántúlon előforduló lepkefaj hasonlít a nagy ökörszemlepkére, azonban jóval kisebb annál.

Magyar lófajták: Gidrán (2023)

Nemzeti kincsünket, a gidránt a mezőhegyesi ménesben tenyésztették ki egykoron, hogy nemes küllemű huszárlóként hasznosítsák.

A lófajta eredete 1816-ra nyúlik vissza, amikor Fechtig báró Egyiptomban megvásárolta a Gidran Senior névre keresztelt arab telivér mént. A kis sárga ló egyik csikója került át Mezőhegyesre az 1840-es években. A lófajta nemesítésére angol telivér méneket használtak, így jött létra az angol-arab populáció. A gidránt 1885-ben ismerték el önálló fajtaként, amely később sport világában is kiváló teljesítményeket ért el.

Salföldi Major (2023)

A Salföldi Major a Balaton-felvidék legnagyobb állatparkja, amelyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működtet. A Káli-medencében található bemutatóhelyen az őshonos magyar háziállatokkal ismerkedhetünk meg, a major fűszer-és gyógynövénykertje pedig illatos élményeket kínál az ide látogatónak.

A falu határában található Salföldi Major 1997-ben kezdte meg működését, és elsősorban az őshonos magyar háziállatfajták bemutatását tűzte ki céljául a nemzeti park. A geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel rendelkező birtokon napjainkban rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidránt láthatja az ide érkező vendég.

A Majorban található egy folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykert, és egy mezőgazdasági gépkiállítás is. 

A bemutatóhely fogadóépületében kiadványok, ajándéktárgyak, és itt készült áruk is megvásárolhatóaik. 

A gyermekeket pedig egy tájba illeszkedő játszótér várja.

Kisörsi templomrom (2023)

Kisörs egyhajós, egyenes záródású falusi temploma feltételezhetően a 13. században épült, és a 17-18. században már csak egy rom volt. Kisörs település egykori templomának helyén ma már csak egy csekély falmaradvány és egymásra hányt kövek jelzik.

Sárgafoltos díszbogár (Ptosima undecimmaculata)

A sárgafoltos díszbogár egyik gyakori díszbogár fajunk, amely lárvái a sajmeggy és a szilvafákban fejlődnek.

A sárga pettyes imágót május–júniusban a tápnövényein láthatjuk.

Márványos keresztespók (Araneus marmoreus)

A márványos keresztespók a síkságtól a hegyvidékig nedves réteken, mezőkön, erdőszéleken, és vízparti területeken gyakori. A pókfaj potrohának alapszíne nagyon változó, a világosszürke, sárga, de zöldes is lehet. A keresztespókot a háti oldalon látható terebélyes tölgylevélre emlékeztető címerfoltról lehet felismerni.

Töttöskáli templomrom (2023)

A töttöskáli templomrom Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában található, amelyhez a festői hátteret a Káli-medence biztosítja.

Töttöskál település középkori templomát a 12-13 század tájékán építették román stílusban. A királyi udvarnokok által lakott falu temploma egy egyhajós, keletelt egyenes szentélyzáródású épület volt, amely a környéken nagyszámban fellelhető terméskőből készült. A templom és a falu sorsát is törökök pusztítás pecsételte meg 1531-ben. A templomot később újjáépítették, és a 19. század elején még miséztek benne. A romossá vált épületből napjainkra csak a hajó egy része maradt meg.

. 

Bár a rom területe elhanyagolt, de a falmaradványok mellől csodás panoráma nyílik a Káli-medencére és a távolban a Balaton-felvidék tanúhegyeire.

Szentbékkállai kőtenger (2023)

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger, amely a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse.

A ligetes erdőben található sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, amelyeket a kovasavas oldatok cementáltak össze. A kemény kőzetekből az évmilliók alatt az erózió kimarta a puhább részeket, és így jöttek létre a ma is látható formák.

A hatalmas kőtömbökkel borított területen az Országos Kéktúra vezet keresztül, de az itt kanyargó Theodora-Kékkő tanösvény is mesél a sziklaalakzatokról.

Tanösvénytúrák: Kopasz-hegyi tanösvény (2023)

Mindszentkálla központjából indul a Kopasz-hegyet felfedező 3 kilométeres tanösvény, amely piros „T” betűvel van jelezve. A Kopasz-hegy lapos, füves, hullámos tetejére felvezető ösvény legérdekesebb része a mintegy 300 bazaltlépcsőfok megmászása

A tanösvényről még több információ tudható meg a letölthető E-könyvéből.

Kopasz-hegy (2023)

A balaton-felvidéki Kopasz-hegy a kistáj legfiatalabb kihűlt vulkánja, amely kb. 3 millió évvel ezelőtt hatalmas tört ki utoljára. Az itteni csúcson található kőzet az utó vulkáni működés során alakult ki, amikor is gáz buborékok sokasága „felhabosította” a lávát, és ez megszilárdulva salakos bazalttá vált.

Egy évszázaddal ezelőtt még cserjések uralták a hegyet, azonban 2013 és 2015 között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyérítéssel és kaszálással segítette elő a lágyszárú növényfajok visszatelepülését.

Napjainkban a Káli-medence egyik legszebb kilátása nyílik a Mindszentkálla feletti kopár tetejű hegyről.

Tanösvénytúrák: Theodora-Kékkő tanösvény (2023)

A Theodora-Kékkő tanösvény, a Theodora tanösvény látványosabb testvére, amely 2006-ban készült el egy fejlesztés során.

A Káli-medence északnyugati részét bemutató tanösvény a környék geológiai kincseire koncentrál, és mintegy 8 kilométer hosszú. A 15 állomásból álló körséta felvezet a Kereki-dombra és a Kopasz-hegyre, de a Szentbékkállai Kőtengert is érinti. 

A kialudt tűzhányók között kacskaringó túrautat kék színre festett „bogarak” (kavicsok) jelzik, de a kék T jelzés is mutatja az irányt.

A tanösvény adatai:

Táv: 8 km

Állomások: 15

Üzemeltető: Kékkúti Ásványvíz Zrt.

Füzet: nincs

Kisfaludi templomrom (2023)

A Garanya-tetőn lévő középkori rom feltételezhetően az egykori Kisfalud település temploma volt, amelyet már 1335-ben említenek az okiratok. A keletelt templom hajója a román korban készült, viszont szentélye gótikus volt. Az itteni építményt a Balaton-felvidék legtöbb templomával egyetemben a törökök 1548-ban felégették, és a falu is ekkor pusztult el.

A templomnak napjainkban az egykori szentély és hajó falcsonkja látható.

Túra: Tihanyi Nyár (2023)

„Óh, Tihannak rijjadó leánya!

Szállj ki szent hegyed közül.

Ím, kit a sors eddig annyit hánya,

Partod ellenébe ül.

Itt a halvány holdnak fényén

Jajgat és sír elpusztúlt reményén

Egy magános árva szív.

Egy magános árva szív.”

(Csokonai Vitéz Mihály)

Népszerű panoráma

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tihany, Apáti parkoló (S) – Apáti templom – Őrtorony-kilátó (S∆) – Külső-tó – Tihanyi szőlők – Ősközség – Babamúzeum – IV. Károly kálvária – Visszhang-domb (Z) – Kis kálvária – Apátsági templom és kolostor – Forrás-barlang (S+) – Levendula ház – Belső-tó – Lóczy Lajos tanösvény – Aranyház – Újlaki templomrom – Szarkádi-erdő (S) – Erdei iskola – Csúcs-hegy – Nyereg-hegy – Tihany, Apáti parkoló

Táv és szintemelkedés:

15,3 km/ 450 m

---

Hűvös fenyvesekben

Nyereg-hegy (2023)

A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny ék alakú hegygerinc.

A Nyereg-hegy kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki. A vulkáni utóműködésének során forró víz áramlott a felszínre, majd a meleg vizes tavakban hidrokvarcit és vékony lemezes, kovás mészkő képződött. A szikla tetejéről pedig csodálatos panoráma nyílik a Balaton déli medencéjére, és a Bozsai-öböl felé.

Bozsai-öböl (2023)

A Tihanyi-félsziget partvonalából leginkább a Bozsai-öböl hasonlít, az egykori, a természeteshez állapotra. 

A part a Balaton egyik utolsó, csaknem háborítatlan nádas öblözte, ahol ritka madárfajok sokasága fészkel. Ezen kívül figyelemre méltóak még az öbölben megtelepedett növény ritkaságok is.