Kövi poszméh (Bombus lapidarius)

A földi poszméh az egyik legismertebb és leggyakoribb poszméhfajunk, amely egy zömök, bundás testű, fekete színű, és élénkvörös potrohvégű repülő rovar. A poszméhhel városunk parkjaiban, kertjeiben is találkozhatunk, fészkét a kövek alá, földlyukakba vagy olykor a vá­­­rosi padlásokra rakja.

Jézus Krisztus (2019)

A Szent István király templom oldalánál található szoborfülkében áll egy Krisztus-szobor, amelyet Szolcsányi Gyula szobrászművész készített műkőből.

II. világháborús emlékmű (2019)


A szatymazi római katolikus templomot körülölelő ősfásparkban emlékművek és szobrok találhatóak. Mind közül a legkülönlegesebb a II. világháborúban elesett szatymazi áldozatoknak emléket állító alkotás. 

A parkban álló Gémes Katalin Fájdalmas Szűzanya szobrát 1991. május 18-án avatták fel. A szobor mellett még négy kő van elhelyezve, amelyekre az elesett hősök nevét vésték fel.

I. világháborús emlékmű (2019)


A szatymazi katolikus templom kertjében áll az egykori szegedi Kapitányság I. világháborús emlékműve. Az emlékművön látható zászlaját tisztelgésre emelő honvédot ábrázoló szobrot Szolcsányi Gyula szegedi szobrászművész készítette, és 1933-ban avatták fel József főherceg jelenlétében.

Túra: Árpád Útján hazavezetett (2019)

Iskola a határon

„Kell még egy szó,
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés,
ami végig elkísér.
Az úton majd néha,
gondolj reám -
ez a föld a tiéd,
ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd
csillagokra lépsz,
nézz rám tovatűnt
a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek
ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész -
de végül hazatérsz!.

(Demjén Ferenc)















Árpád Útján 5.

Ebben a túrában minden benne volt, amelyet Arany, Ady és Petőfi műveiben oly sokszor emlegetett, hisz szikes tavak, útszéli keresztek, romos tanyák és egy szélmalom is terítékre került ezen a napon.


És ha ez nem lett volna elég, ott volt még a múlt, amiről lehetett és kellett is mesélni. Ezek a sebek pedig ezen  a tökéletes napon akaratlanul is felszakadtak. Ugyanis habár az ember el is távolodik a szűkebb értelemben lévő szülőhelyétől, akkor a visszatérést nem lehet megúszni könnyek nélkül. Ilyen csodálatos napok is csak az Alföldön történnek meg, mert itt legkevésbé számítunk rá, hogy szembe jön velünk egy történelmi épület élni akarása, egy megindító ének a kápolnából vagy Nagyapánk sírja.



forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Gátér - Nagy-Téglás-halom - Fehér-tó - Sárgamajor (Orczy-major) - Alsópéteri temetők - Szent Péter fája - Fülöp-tó - Bagi-szélmalom - Hétvezér-emlékmű - Arborétum - Pusztaszer


Táv és szintemelkedés:

24 km/ 22 m


Történelem túra

Bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum)


A Bimbós pöfeteg egy kicsi, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel. A gomba faj nyáron és ősszel fordul elő erdőben, réten, legelőn tömegesen, néha pedig boszorkánykörben.

Nagy-Téglás-halom (2019)

A gátéri tanyavilágban, egy elkerített erdő közepén található a Nagy-Téglás-halom. Az erőteljesen magasított mesterséges kunhalom valószínűleg Árpád-kori templomos hely volt, amelyet az újkorban megmagasítottak.  A 18. századi térképeken már határdombként van feltüntetve a Nagy-Téglás.

Régészeti emlékpark (2019)


Kiskunfélegyháza első keresztény temploma a mai Templomhalmon állt és István király idejében épült. A középkori, román stílusú templomot temető és mély sáncárok vette körül, amely a faluval együtt a tatárdúlás után szinte teljesen elpusztult. Félegyháza újjáéledését követően lakó az egykori templomukat gótikus stílusban újjá építették, a korábbi sáncárok helyére pedig kőfalat húztak fel.

A virágzó települést 1526-ban Szulejmán szultán Budáról visszatérő hadai a földdel tették egyenlővé. Az egykori templom köveit ezt követően elhordták, dombját illegális homokbányászat és folyamatos bolygatás emésztette fel.

A Templom-halomnál 2015-ben régészeti emlékparkot alakítottak ki, ahol parkosított környezet, pihenőhely, kút és információs táblák várják a látogatókat.

Túra: A „Honfoglalás Emlékei” nyomában (2019)

 „Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

(Ady Endre)

Alpáron járt az Ősz







Árpád Útján 4.

Nem titkoltam egy percig sem, hogy legjobban ezt a túrát vártam, hiszen a túraútvonal első kilométerei a festői szépségű Alpári-holtág partján vezetett.


A Bács-Kiskun „Mártélya” a megye egyik leginkább turistákat bevonzó turisztikai attrakciója. A napi táv csak miattunk érintette a település múzeumait, középkori emlékeit és szemet gyönyörködtető vizes élőhelyeit. Gátérig tartó sétánk során pedig egymást váltogatták a híres kunhalmok és a szikes puszták, tavak. És eközben több bizonyosságot találtunk a mi piros keresztünk létezéséről, amely turistaút egykoron Tiszaalpárt összekötötte Pusztaszerrel.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Tiszaalpár - Földvár - Nagy-víz - Alpári-Holt-Tisza - Tetves-halom - Megyehatár - Pipis-halom - Sós-tó - Csukás-ér - Gátér


Táv és szintemelkedés:

24 km/ 52 m



Ég és föld között


Sós-tó (2019)


Hazánk jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely szerepel a ramsari hazai listáján, amely a nemzetközi jelentőségű vadvizek és a vízimadarak védelmét célozta meg.
A csongrádi (bokrosi) Sós-tó 2003-ban került bele a listába, a tó területe hozzávetőleg 770 hektár. A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen számos védett faj él. Előfordul itt: a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte, a bölömbika, a kanalasgém, a batla, a vörös gém, a törpegém és a gulipán is.

Kő-halom és Tetves-halom (2019)


Kő-halom

Csongrád-Bokros az árvízmentes homokhátság és a Tisza árterének találkozásánál fekszik. Ez a terület egykoron az ember letelepedéséhez nyújtott kiváló lehetőséget. Erre utaló nyomokat találtak több környékbeli kunhalmokon a régészek.

A homokhát peremén fekvő Kő-halom, Homok-halom, és Tetves-halom is múlt őrzői.

Tatáriszalag (Fallopia baldschuanica)

A tatáriszalag egy gyors növekedésű, nyár közepétől őszig virágzó illatos kúszó növény. A csüngő, fehér színű bugás virágai nyár közepétől tömegesen nyílnak, és egészen a fagyokig bírják.

Tündérfátyol (Nymphoides peltata)

A Tündérfátyol tápanyagban gazdag, meleg, síkvidéki állóvizek, főleg a nagy folyók holtágainak sekélyebb részeit kedveli. Apró, finoman rojtos szélű ötszirmú sárga virágai egész nyáron beborítja a vízfelszínét, ha kedvező feltételeket talál a növény.

Nagy-tó (2019)


A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a környéken. Az ártérben évente több száz madár talál menedékre, a nagy kócsag, vörös gém, bakcsó és a kanalas gém is ide jár táplálkozni.

A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódás a miatt a vízáteresztés megszűnt. A mederben felhalmozódott üledék miatt egy sekély vizű mocsár alakult ki. A terület átrendezést követően a felhalmozott üledék a sirályok és gémfélék számára költőhelyként funkcionál, a tó melletti egykori tőzegbányából és holtágból most már nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak.

Nepomuki Szent János (2019)

A Templomdombon, a katolikus templom mellett látható Nepomuki Szent János szobra, melyet Verebélyi János fogadalmi ajándékként állíttatott.  Az 1780-ban készült barokk szobor alkotója ismeretlen.

Jótanács Anyja templom (2019)


A történeti hagyományok szerint a 13. század táján Alpáron állt egy kis templom, amely Szent Andrásnak volt felszentelve.
1755-ben Althann Mihály Károly váci püspök kezdeményezésével épült meg a település barokk temploma. A templom különlegessége, hogy Szűz Máriának, mint a JÓTANÁCS ANYJÁNAK tiszteletére szentelték fel.
Az épület belsejében látható főoltár építménye és szobrai Szűz Mária családját ábrázolja. Az értékes barokk munka Joachimot, Szent Annát, Zakariást és Erzsébetet jeleníti meg.

Bronzkori és Árpád-kori földvár (2019)

Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyeként tartják számon a Tiszaalpári Földvárat. Az itteni várdomb tetejéről a Duna-Tisza közének egyik legszebb panorámája tárul elénk. Jó képzelőerővel megelevenedik a honfoglaláskori állapotokat idéző tájkép, amelyet Árpád is láthatott a győztes alpári csata után.

A földvár a Duna-Tisza közének keleti peremén fekvő lapos terasz két részre oszlik, a Templomdombra és a Várdombra. A környék első lakói az újkőkor telepedtek meg itt, a telepük néhány elszórt házból állt a lapos löszfennsíkon. Az egykoron itt húzódó vár a bronzkorban épült, amelyet egy 4,5-5 m magas sánc vett körül és egy fa erődítmény állt a közepén. Ezt az erődítményt a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztította.


Löszfal
A falu szívében található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom, temető és őskori telep védelme érdekében fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították. A föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése miatt országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül a várdomb és környéke.

Anonymus (Gesta Hungarorum) jóvoltából Alpár neve is bekerült a magyar történelembe. Ugyan is Alpár mezején került sor a honfoglalás döntő ütközetére, amely Árpád és Zalán vezér között a magyarok fényes győzelmével ért véget. 

Megjegyzés: Sajnos a területet bejáró tanösvény már megszűnt, és az információs táblák is felszedésre kerültek.

Kosár és vesszőtermék kiállítás (2019)


A Kosár és vesszőtermék kiállítás a millecentenáriumi évben, 1996. augusztus 20-án nyitották meg Tiszaalpáron. A vesszőtermékek sokfélesége bemutató tárlat a helyi vesszőfonó mesterek országos hírű szakmai tudását hívatott bemutatni, de gyermek és bakfis kosarak, garabolyok, bevásárló kosarak sorában is gyönyörködhet a látogató. Népi iparművészeti kiállítás Május 1-től október 30-ig, hétfő kivételével minden nap, 10-17 óráig látogatható.

Aradi vértanúk emlékparkja (2019)




14 kopjafa áll az aradi vértanúk tiszteletére létrehozott emlékparkban Tiszaalpáron.
A Palatinus Pál fafaragó által készített szobrokon látható egy-egy felirat az elhunyt hősök nevével és az arcképével.
Az Árpád Népe Tiszaalpári Egyesület tagjai 2013. október 4-én avatták fel az Aradon kivégzett vértanúnak és Batthyány Lajos volt miniszterelnöknek állít méltó emlékhelyet.

I. világháborús emlékmű (2019)


A tiszaalpári Árpád téren egy 1926-ban emelt I. világháborús emlékmű áll. Az elesett hősök emlékére készült alkotást Ditrói Siklódy Lőrincz budapesti szobrászművész tervezte és készítette.
Az alkotást az 1970-es években a templom mellé került, 1992-ben viszont visszahelyezték az eredeti helyérre.