Hattyúház (2026)

Kiskunfélegyháza város központjában áll a jellegzetes, klasszicista stílusú Hattyúház, amely a város építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemléke.

Az árkádos, klasszicizáló műemléképület 1819-tól 1820-ig épült, amelyben a Fehér hattyú vendégfogadó kapott helyet. Petőfi apja a fogadó 1/3 részének bérlője volt, ugyanis az épületben elhelyezett két mészárszéket ő üzemeltette. Az álamosítást követően az épületben a Népkönyvtár költözött be, de annak állaga így folyamatosan romlott, az 1960-as években pedig le is akarták rombolni. Az 1960-as évek elején sikerült még időben restaurálni a Hattyúházat, majd az épületet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg.

Petőfi Sándor (2026)

A Szegedi út melletti Béke tér legemblematikus alkotása az 1897-ben emelt Petőfi Sándor-szobor, amely Köllő Miklós alkotása. A szobrot eredetileg Segesváron, a költő utolsó csatájának helyszínén állították fel, de a műalkotás I. világháború alatt Magyarországra került. A világháborúkat lezáró békeszerződés után azonban Románia visszakövetelte a segesvári Petőfi-szobrot. A szobor talapzatát látható domborművet Radnai Béla szobrászművész tervezte, amelyet az 1922-es újra állításkor helyeztek el.

Az alkotás miatt kialakult feszültség oldása képpen a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság Máté István csongrádi szobrászművész egészalakos Petőfi-szobrát Fehéregyházának ajándékozta.

Sarlós Boldogasszony-templom szobrai (2026)

A kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templom a díszítő szobrait 1904 és 1905 közötti felújításkor kapta. A „Megváltó és két angyal” című alkotás, valamint a homlokzat két fülkéjében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István szobrai Maróti Géza művei.

Szent István

Árpádházi Szent Erzsébet

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2026)

Kiskunfélegyháza legrégebbi temploma vagy, ahogy a helyiek nevezik Öregtemplom a hangulatos Béke téren található. Az egytornyú barokk csodát 1749 építették, és a Szent János téren egykor álló fatemplomot váltotta a misézésben. A templom tornya egy ízben nem bírta a terhelést és ezért összeszakadt, de süveget helyreállították, és még rézborítást is kapott.

A templom főoltára 1790-ben készült klasszicista stílusban, a rajta látható „Mária találkozása Szent Erzsébettel” című oltárfestményt pedig Fazekas Antal készítette 1816-ban.

Figyelemre méltó még az ajtó fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a Megváltó és két angyal nevet viseli.

Petőfi Sándor Emlékház (2026)

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt található a Petőfi Sándor Emlékház, amely a költő családtörténetét, életútját, a helyi Petőfi kultuszt mutatja be a nagyérdeműnek.

Az emlékház helyén állt az a nádtetős, vályogfalú épület, amelyben a Petrovits család élt egykoron, és a kis Sándor ott töltötte korai gyermekéveit. Ezt a házat azonban 1840-ben elbontották, és helyré egy múzeumi célokat szolgáló épületet húztak fel. Napjainkban az épületben költő és korának helyi vonatkozású emlékeit bemutató kiállítások láthatóak. Ezenkívül Fekete János helytörténeti kutató emlékszobája és a MŰVÉSZ TÉR tekinthető meg az emlékházban, az utóbbi egy félegyházi kötődésű alkotók munkáit bemutató tárlat.

Petőfi-fordítók és Petőfi-kutatók sétánya (2026)

Petőfi Sándorhoz köthető fordítók és kutatók sétánya a költő emlékházával szemben, az "öregtemplom" kertjében található. A 2020-ban felállított emlékoszlopokon olyan híres műfordítók domborművei láthatóak, mint Sir John Bowring, Giuseppe Cassone vagy Bay Mang. A Petőfi-kutatók között pedig olyan emberek oszlopai láthatóak, akik sokak tettek, hogy a városban elinduljon és a mai naping fent is maradjon a költő kultusza. A domborművek alkotói Lantos Györgyi, Máté István és Kis Virág voltak.

Návay-emlékmű (2023)

A Kossuth utca végén, a vasútállomás előtti parkban áll Návay Lajos országgyűlési képviselő emlékműve.

Az 1919. április 29-én brutális kegyetlenséggel a kiskunfélegyházi pályaudvaron gyilkolt meg Návay Lajost, akit szomszédos kiserdőben temettek el. 1936 júniusában a nemzet mártírjainak emlékművet a vasútállomás előtti térre helyezték el. 1945 tavaszán azonban ezt az emlékművet szétrombolták, és csak 2014-ben, a gyilkosságok 95. évfordulóján sikerült újra felállítani.

Öreglaktanya (2023)

A honvédlaktanya vagy más néven Öreglaktanya 1889-1890 között, tizenhárom hónap alatt készült el, amely terveit Léderer Gusztáv készítette. A laktanya előbb Ferenc József, majd Horthy Miklós nevét viselte, és honvédségi élelmezési raktárként használták. A szerény eklektikus stíluselemekkel rendelkező épületben képezték ki, és indították az I. és II. világháború idején a harcmezökre a Kiskunfélegyháza és környéke hadköteleseit.

Napjainkban az egykori laktanya épülete ad otthont a kiskunfélegyházi könnyűzenei, és kulturálisélet központjának, a Rocktárnak.

Fürdőszálló (2023)

A trianoni békediktátumot követően készült el a város Fürdőszállója, amely hangulatos, kastélyszerűen ívelt épülettömbje hozzá méltatlan körülmények között áll a Hősök Ligete mögött.

Az eredetileg gőzfürdőnek és reprezentatív szállodának szánt épületet 1926-28 között készült el, és Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A visszafogott barokk modorú eklektikus stílusú Fürdőszálló akkoriban a kor legmagasabb igényeit is kielégítő létesítmény volt. Sajnos a második világháború alatt az épület egyik szárnya megrongálódott, és csak stílusidegen átalakításokkal sikerült elvégezni rajta. A romladozó fürdőt ugyan 1981-ben fölújították, de már nem kapta vissza eredeti funkcióját iroda, majd étterem és diszkó is volt benne.

I. világháborús emlékmű (2023)

A kiskunfélegyházi Hősök Ligete központi alkotása egy tüzért puskával kezében megjelenítő I. világháborús emlékmű. A magasztos szobrot 1941. május 25-avatták fel, alkotója pedig Varga Ferenc volt. 

Az emlékművön látható csatajelenetet ábrázoló domborművet azonban a II. világháború után ellopták, de ezt Morell Mihály szobrászművész újra elkészítette. Az emlékművet 1997-ben Szűts Tamás szobrász restaurálta és ezt követően újra avatták.

Platánsor (2023)

Aki a Városházától a vasútállomás felé vezető utcán sétál annak páratlan látványban lehet része. Ugyanis Kiskunfélegyháza “ligetös” főutcáját gyönyörű, száz évnél is idősebb platánfák szegélyezik. 

A dupla sorban ültetett, hosszú platánok egészségi állapota nem a legjobb, de ápolásukat és pótlásukat rendszeresen elvégzi a városüzemeltetés.

Szent István király római katolikus templom (2023)

A rendkívül gazdag formakinccsel rendelkező Szent István-templom Kiskunfélegyháza egyik büszkesége, amely a kor egyik legkiemelkedőbb neoreneszánsz alkotása.

Az újtemplom építése az akkori szénapiac helyén 1872-ben kezdődött és 1880-ban fejeződött be. A neoreneszánsz stílusú monumentális épületet Pártos Gyula tervezete, amely nevét az első fatemplom védőszentjéről, Szent Istvánról kapta-

A templom belsejében található főoltárkép Takács István alkotása, és Szent Istvánt ábrázolja, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának.

Szent István-templom szobrai (2023)

Az újtemplom főhomlokzatát 1880-ban készült szobrok láthatóak. Az ion oszlopos árkádsor tetején, a bal oldalon a kardot tartó Pál apostol, jobb oldalon pedig a mennyország kulcsát tartó Péter apostol szobra látható. 

Az oromzat tetején a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács és János) szobrai állnak.

Molnár Imre-palota (2023)

A Kossuth Lajos utca 10 szám alatt áll Ifjabb Molnár Imre gazdagon díszített késő eklektikus palotáját.

A két utcára is néző palotát 1899-1900 között építették fel, amely emeletei szobái lakásként szolgáltak a Molnár család számára. Az épület földszintjén pedig posta és takarékpénztár üzemelt 1939-ig, majd a palotát honvédség hasznosította. Ma az épület földszintjén orvosi rendelő és védőnői-szolgálat működik.

Szentháromság-szobor (2023)

A Szent István templom jobb oldalán található a kiskunfélegyházi Szentháromság-szobor, amelyet Molnár Pál kun félegyházi lakos és csizmadia iparos, valamint neje, Vidéki Borbála állítatott. A család sajnos már nem érhette meg a budapesti Jablonszky Vince és Antal kőfaragók által elkészített oszlop 1886-os felállítását.

Szent István (2023)

A Szentháromság-szobor mögött található a tér névadójának, Szent Istvánnak a bronzszobra. Kiskunfélegyháza önkormányzata 2005. augusztus 20-án avatta fel Szent István király tiszteletére elkészített szobrot. A szobor megalkotója a romániai magyar szobrász, Hunyadi László volt.

Móra Ferenc Gimnázium (2023)

A Móra Ferenc Gimnázium vagy egykori nevén Főgimnázium Kiskunfélegyháza legrégibb és legismertebb oktatási intézménye.

A millenniumi ünnepségre készült el a város főgimnáziuma Alpár Ignác nyertes tervpályázata nyomán. A késő eklektikus épület kivitelezését pedig a szegedi Robelly, Szilágyi és Winkler Testvérek végezték el. 1944-ben katonai kórház működött az épületben, amely második világháborúban az épületet ki is égett, ezért minisztériumi segítséggel újították fel 1947-ben. Az épület érdekesség, hogy az 1896-os avatásra Móra Ferenc, az iskola későbbi névadója még itteni diákként írt verset.

A főgimnáziumban nyitotta meg 1902-ben a Kiskun Múzeumot Szalay Gyula az iskolai gyűjteményéből, amely azóta már önálló épületben, az egykori Kiskun Kapitányság épületében látható a tárlat.

Református templom (2023)

A kiskunfélegyházi protestáns hívek 19. század végén döntötték el, hogy közösen hitük fenntartása és védelme céljából egyesült egyházat hoznak létre. Ezt követően 1907 tavaszán felépült Ujszászy János és Majláth József tervezte szecessziós stílusú templomuk, amely a kecskeméti anyaegyház filiáléjaként működik napjainkban.

Kneffel-ház (2023)

A Daru és Zrínyi Miklós utca találkozásánál áll a szecessziós elemekkel díszített Kneffel-ház.

A műemléki szempontból is jelentős épületet Ujszászy János és Majláth József tervei alapján 1909-ben emelték. A kereskedelmi akadémiát végzett Kneffel Béla amellett, hogy a szomszédos szállót működtette, még vendéglátóhelyet üzemeltetett saját házában. Később ez az épület adott helyet Kocsis Laci nagyhírű kocsmájának, és jelenleg is vendéglátóhelyként üzemel.

Európa szálló (Feuer-palota) (2023)

A kiskunfélegyházi Kossuth Lajos utca egyik legszebb eklektikus épülete az egykori Európa szálló vagy más néven Feuer-palota.

A palotát Feuer kereskedő család emeltette üzletház céljából 1910-ben, amelyben Kneffel Béla alakított ki szállodát és kávéházat. A palota funkciója és kinézete időközben megváltozott, jelenleg szupermarket található a késeklektikus palota földszintjén, az emeletet pedig irodaként hasznosították.