Túra: Tápiómenti Kék (2026)

„Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár idejár
Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad”

(Bagossy Brothers Company)

Tápióbicske felé
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Cegléd, vá – Református öreg-temető – Kovács-kastély (K) – Öregszőlők – Ceglédi Gyógyfürdő – Kámáni erdő – Ceglédbercel – Nepomuki Szent János-templom – Református templom – Albertirsai alagút – Gyurgyalagos (S) – Hársas-völgy – Golgota-hegy – Halál-kanyar – Erdő-völgy – Tápióbicske, Szeplőtelen Fogantatás-templom


Táv és szintemelkedés:

40,2 km/ 193 m


Tanyai iskola a ceglédi Öregszőlőben

Színi Sebő Alajos (2026)


Tápióbicske Fő téren látható a település kőből kialakított címere, és a hídi csata párbajhősének, Színi Sebő Alajos alezredesnek lovasszobra is.

Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (2026)


Tápióbicske ma is látható római katolikus templomát egyes feltevések szerint 1737-ben kezdték építeni. Az egyhajós, barokk stílusú épület tornya azonban csak 1786-ban készült el. 

A templom belsejében látható a Szeplőtelen Fogantatás oltárkép, amely 1786-ban készült, és a baloldali mellékoltáron álló két barokk angyal is ebből az időszakból való. A főoltár építmény azonban később, 1912-ben építették. A templom legrégebbi oltára a Szentháromság oltár, amelyet egy régebbi istenházból hoztak át.

I. világháborús emlékmű (2026)

A római katolikus templom mellett található Tápióbicske I. világháborús emlékműve, amelyet 1926-ban avattak fel. Kalotay Kreipel Ottó kompozícióján két katona látható, talapzatán pedig az áldozatok nevei olvashatóak.

Hársas-völgy (2026)



A Hársas-völgy a Tápió-vidék és a Gödöllői-dombság találkozásánál húzódó, egykori tatárjuharos lösztölgyesek utolsó hírmondója. 

A számos védett növényritkaságnak otthont adó völgy 1985 óta pedig helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 

A Tápió-vidék déli részének bemutatására az Albertirsa Barátainak Köre rendszeresen szervez vezetett- és teljesítménytúrákat a környéken.

Gyurgyalagos (2026)

Egy kanyargós löszfal látható az albertirsai Golyófogó-völgy keleti torkolatánál. Az itteni fal egyrészét környéken lakók hordták tégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével lecsökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat teljesen megszűnt. Ezután foglalták el a gyurgyalagok partfalat, és ma már 250 költő pár él ez itteni a fészeküregekben. A védett területen ismeretterjesztő táblák is találhatóak, amelyeket az „Albertirsa Barátainak Köre” helyezett ki.

Református templom (2026)


A helyi református gyülekezet magja a Felvidékről való betelepítés során érkezet Ceglédbercelre. A gyülekezet eleinte egy parasztházból kialakított imateremben tartotta az istentiszteletek.

A Petőfi utcában álló templom 1996 és 2000 között készült el Pál István kőművesmester munkája nyomán. De a Balassi és Bocskai címerrel díszített karzatmellvéd és a szószék csak 2004-ben került be a templomba.

Az épület legnagyobb értéke a festett kazettás mennyezet, amely Juhász István festő-restaurátor művész alkotása, és Erdélyi motívumok felhasználásával készültek. A szószék előlapján pedig az „életfa” motívum látható, amely a baranya megyei Kórós templomának 1790-ben festett mennyezetének egyik kazettájának a másolata.

Nepomuki Szent János (2026)


A ceglédberceli református templom melletti fasor előtt áll a Nepomuki Szent János szobra. Az egykori római katolikus temetőkert helyén, 2017-ben emelt pirogránitszobor Varga Gábor alkotása.

Szent István (2026)


A ceglédberceli Szent István-szobrot az ezeréves évforduló alkalmával, 2000-ben állíttatta a helyi önkormányzat. Varga Gábor Istvánt a szokásos koronázási kellékekkel (korona, palást, kard és aranyalma) ábrázolta.

Szent József (2026)

A ceglédberceli Nepomuki Szent János-templom homlokzatán, az egyik félköríves záródású fülkében egy barokk Szent József-szobor található. Az ismeretlen alkotó itt is a szokásos Szent József ábrázolás alkalmazta, ugyanis a Szent jobb kezében liliom, bal karján pedig a gyermek Jézus látható.

Nepomuki Szent János (2026)


A ceglédberceli római katolikus templom homlokzatán a félköríves záródású fülkében két barokk kőszobor látható. Az egyik Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, amely valószínüleg Máriahegyi János egyik öntvénye, és az 1990-es évek elején készült.

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2026)


A ceglédberceli római katolikus templom 1801-1804 között épült késő barokk stílusban, amelyet az ide betelepült német ajkú emberek építettek. Az épület belsejében látható főoltár festménye a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.

I. világháborús emlékmű (2026)


A római katolikus templom előtt áll a település I. világháborús emlékműve, amelyet 1936-ban állítatott fel a község vezetése. A vaskerítéssel elkerített obeliszk két oldalán oriási, faragott kardok láthatóak, az oldalán lévő márvány táblákra pedig 92 ceglédberceli elesett katona nevét vésték rá.

Ceglédberceli keresztek (2026)

Templom előtti kereszt, 1868
Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszt


Dózsa György utcai kereszt

 

Kálvária keresztek

Málenkij robot emlékmű (2026)


Ceglédbercel Fő utcáján áll a 167 elhurcolt, hazájától távol, kényszermunkában meghalt emberek emlékműve. Varga Gábor alkotása három, oltárszerű mészkőlapból áll, amelyet 2016-ban állítottak fel.

Kámáni erdő (2026)


A ceglédi Kámáni erdő már a századforduló idején is kedvelt kirándulóhelye volt a városnak. Itt tartották a majálisokat, a polgári iskola évzáróit, mulatságokat és dalos versenyeket is.

A város 1912-ben vásárolta meg a 40 holdas területet, majd hatalmas nyitott tánccsarnokot, tekepályát és vendéglőt építettek ide. A dombos árnyasba a ceglédi iskolások sűrűn jártak kirándulni, és a völgyében elrobogó vonatoknak vígan énekelték, hogy: „hegyek között, völgyek között zakatol a vonat…”. Az ötvenes évek azonban elkezdték kivágni a fákat, és lebontották az igényes ácsmunkával épített csarnokot, ezzel meg is szűnt az erdő romantikája.

Ma a terület magántulajdonban van, de helyeik ma is ügyelnek a környezetre és a tisztaságra, s egyre többen élvezik Kámáni erdő a természet szépségét és nosztalgikus hangulatát.

Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont (2026)


A ceglédi gyógyfürdő 2003-ban nyitotta meg kapuit, amely az évek során a térség egyik meghatározó turisztikai célpontjává vált.

A Gyógy- és Strandfürdő a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban 11 különböző medencével várja a kikapcsolódni és feltöltődni vágyókat, valamint kiváló minőségű gyógyvízzel is rendelkezik. 2005-ben a fürdőkomplexum Aquaparkkal, valamint Apartmanparkkal és Kempinggel bővült. A fürdő mellett egy festői tó található, amely körül futópálya, asztalok és padok találhatóak. A strandfürdő területén és közvetlen közelében pedig többféle büfé és étterem várja a vendégeket.

Európai Uniós emlékmű (2026)


A ceglédi Gyógyfürdő csónakázó tavának félszigetén található egy háromlépcsős nyolcszögletes alapon álló műalkotás. Farkas Ádám mészkőalkotása a 2004-es EU csatlakozás emlékére készült.

Ceglédi szőlőtermesztés (2026)

A Kunsági borvidék észak-nyugati részéhez tartozó keceli szőlőtermő terület alapjait Unghváry László László fektette le, aki 1894-ben a csemői részen 126 hold birkalegelőt vásárolt, és azt csemege- és borszőlővel telepített be. A pincegazdasága gyors ütemben növekedett ezért 1908 és 1912 között Cegléden két hatalmas pincét épített, sőt a gazdaságában ekkoriban kisvasút is zakatolt.A borász a következő évtizedekben Európa hírűvé tette a ceglédi szőlő- és gyümölcstermesztést.

A helyi borászok és szőlőbirtokok ma is a hagyományokat ápolva foglalkoznak szőlőtermesztéssel, reduktív borok készítésével. 

A város nevét napjainkban egy szőlőfajta, a cegléd szépe is viseli, amely egy magyar nemesítésű csemegeszőlő-fajta. A Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével előállított szőlőfajtát Mathiász János alkotta meg 1903-ban

Kovács-kastély (2026)


A ceglédi Kovács-kastély az 1910-es években épült szecessziós stílusban. Akkoriban a város első időszakos bölcsődéje üzemelt az épületben. A világháborúk idejében a villa több tulajdonos váltáson is átesett, majd a bölcsőde megszűnése után az épület állaga leromlott. Ugyan a kastély műemléki védettséget kapott, de évtizedekig üresen állt. 2018-ban indult az épület felújítása a Kővári család megbízásából, akik arra törekedtek, hogy a kastély történelmi értékei megmaradjanak.
A felújított kastély napjainkban rendezvény helyszínként üzemel, ahol a boutique hotel színvonalú szobákkal és egy minden igényt kielégítő rendezvényteremmel várják az elvonulni vágyó társaságokat.

Dobos János (2026)


A ceglédi református öreg-temetőben található a város egyik felvirágoztatójának, Dobos Jánosnak sírja.
A neves mérnök síremlékén látható mellszobrot 1901-ben készítette Bráz Lajos.

Ceglédi keresztek (2026)

Hevesi-kereszt, 1938
Temetői fakereszt


Kámáni erdő keresztje

 

Bajai gőzhajó rom (2026)


Bajánál a Duna alacsony vízállásakor láthatóvá válik egy különleges vas monstrum, amely nem más, mint a Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság LVI. számú gőzhajójának roncsa.

A folyó gemenci oldalán lévő homokpadon „veszteglő” gőzöst 1921-ben építették a Ganz gyárban, és egy LVI. számú utasszállító csavargőzös volt. A hajót a visszavonuló magyar és német csapatok süllyesztették el 1944 őszén, hogy a szovjetek ne kaparinthassák meg.

Túra: Új és régi utakon Óbánya környékén (2026)

„Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.”

(Móricz Zsigmond)

Iciri piciri kószáló
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Óbánya (Z+) – Döngölt-árok – Hidegkúti –forrás – Ötös úti kunyhó –  Forrásmező – Kedves-forrás – Disznó-kút (P+) – Öreg-halász-patak – Réka-kunyhó (KN) – Somos-hegy – Kisújbánya (K) – Óbányai-völgy – Óbánya



Táv és szintemelkedés:

13,6 km/ 350 m





A megunhatalan: Óbányai-völgy

Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom (2026)



Kicsi középkori eredetű barokk stílusú templom áll Óbánya főutcáján, melyet 1850-ben emleltek és Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.

Üvegesek útja (2026)




2012-ben került átadásra a „Kisújbányai Baráti Kör” Alapítvány által létrehozott Üvegesek útja „tanösvény”, amely 26 szép táblából áll és a 17. század végén betelepült német iparosoknak állít emléket. 

A 23 km hosszú sétaút kiinduló és végállomása is a hosszúhetényi Üvegkiállítás.  

Disznós-kút (2026)

A Disznós-kút a Halász-patak mentén található a Réka-völgyben. A vízkilépést 2006-ban a Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás foglalta. A kifolyós rendszerű vizet Katica-forrásként is említik a szakirodalmak.

Vadszeder (Rubus fruticosus)


A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása, igényten mivolta miatt. A növény kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.