Vadfehér-tó (2014)

A Sándorfalvát és Szatymazt összekötő aszfaltút mentén található Fehér-tó északkeleti őspart része. Ezt a szikest Vadfehértóként vagy Kis-szék néven szokták emlegetni. A terület egy része szikes legelő, más része ingoványos, mocsaras. Kiváló költőhely vizet és a zsombékot kedvelő védett madarainknak, ezért is kapott rezervátum besorolás és ez által természetvédelmi státuszt.

Erdei busalepke (Ochlodes venatus)

Az erdei busalepke füves területeken, gyeptársulásokban szinte mindenhol gyakori. Az állatra jellemző a többi fajttársától eltérő, szélesebb a fej és a bunkós csáp. A lárvái szívesen táplálkoznak bükkfélékkel, az imágót pedig gyakran látni kígyósziszféléken.

Közönséges ördögcérna (Lycium barbarum)

„Kínában őshonos, a burgonyafélék családjába tartozó növény. Egyes helyeken semfű-semfa-ként is hívják.

Hazánkban sövényként telepítették, vadon ezeknek a kivadult példányaival találkozhatunk. Tavasz végétől szeptemberig találkozhatunk virágos hajtásaival. A virágok színe lila, vagy ritkán piszkossárga színű. Levelei visszás tojásdad alakúak, gyakran fényes felületűek. Termése piros színű, sok apró magot tartalmaz. A növény minden része, kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz mérgező alkaloidákat.” (novenyhatarozo.info)

Nádas-tó (2014)

Sándorfalva északi végénél több kisebb bányató található, ezek közül a legnagyobb Nádas-tó néven híresült el. A vízfelületek homokbányászat miatt keletkeztek, és a környékbeli réteken megtelepedő különleges orchideafajok miatt a Pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartoztak.

A város önkormányzata turisztikai szempontból kezelésbe vette a területet, strandot és horgászhelyeket alakított itt ki. A szabadidőközpontot a várossal egy közel 1 km hosszú kerékpárút is összeköti, amely egy erdősáv mellett halad.

Kis fehérsávoslepke (Neptis sappho)

A kis fehérsávoslepkével hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben találkozhatunk, kedveli a  a középhegységek völgyeit is.

A 40-50 mm nagyságú lepke elülső szárnyának sejtjében lándzsához hasonló hosszanti fehér csík húzódik, a kifejlett imágóval májustól szeptember elejéig találkozhatunk. Az állat Magyarországon potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel, eszmei értéke 10 000 Ft.

Sándorfalvi-erdő (2014)

A Dél-Tisza-völgy alsó szakaszára a Kiskunsági Nemzeti Park is rátetette a kezét, ugyan is itt húzódik az 1976-ban védetté nyilvánított Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet.

Sándorfalva határában, a csongrádi műúttól keletre húzódik a tájvédelmi körzet legnagyobb egybefüggő erdeje, a Sándorfalvi- vagy más néven Vöröscsárdai-erdő. A homokra telepített igen változatos árnyas többek között homokbányát, szikes laposokat, homoki gyepeket, és telepített tűlevelű erdőket is rejt. Emellett több olyan ritka növényt regisztráltak itt, amelyek nem őshonosak az Alföld vidékein.

Pitricsomi-rét (2014)

A Nagy-pitricsomi rét a Közép-csongrádi szikesek egyik kisebb gyepfoltja. A területegységen belül megtalálhatók az egykori szikes tavak, mocsarak medervonulatai, a szikes gyepek és a parti száraz gyepek, sőt egy jelentősebb erdősáv húzódik környéken. Pitricsom magasabb fekvésű, szárazabb gyepein él a fokozottan védett Budai Imola és az Ágárkosbor, de emellett a terület értékes madárélőhely is a parti madarak (gulipán, gólyatöcs, széki lile, kis lile, piroslábú cankó, nagy goda, bíbic) számára.

Pirregő tücsök (Oecanthus pellucens)

A pirregő tücsök vagy népies - nevén őszi bogár - Magyarországon bokros, bozótos területeken, és szőlőkben gyakori. Az állattal leggyakrabban alacsony fákon és bokrokon lehet látni. A tücsök július végén kezdi meg messze hangzó énekét, amelyet gyakran a zöld lombszöcske hangjával együtt hallhatjuk.

Pravoszláv kápolna (2014)

A kisteleki temetőben álló pravoszláv kápolnának története elég különös, még helyi viszonylatban is.

Egy orosz asszony 35 évnyi keresés után bukkant rá testvére földi maradványaira a kisteleki temetőben lévő Szovjet katonai tömegsírban. Az orosz ortodox egyházhoz eljutott a különös történet, ezért támogatta a Mamzurina család emlékhelyének elkészülését a településen. Végül a temető sarkában kapott helyet a „csicsás” építmény, amelyet 2008-ban szentelt fel egy szentpétervári atya.

Kocsó-kápolna és kálvária (2014)

A Kistelekről Ópusztaszer felé vezető út mellett áll a Kocsó József és felesége által építtetett neoromán kápolna. A szakrális épület, és a hozzá tartozó kegyeleti park múltja, sőt a felújítására létrejött összefogás is méltón hirdeti, hogy a várost mélyen vallásos, katolikus hitű emberek lakják.

A kisteleki temetőben helyet kapó kálváriakápolnát Kocsó József kereskedő és Gémes Teréz emeltette 1899-ben a község által átengedett telken. A Kálvária is ugyanekkor készült lakossági felajánlásokból, a Kocsó-család még egy keresztet is állítatott 1913-ban, így megteremtve a mai kegyeleti park alapjait. A kápolna és a kálvária a 70-es évektől fokozatosan lepusztult, ezért helyi összefogással 2000 és 2002 felfújtatták az épületet és kegyeleti parkká nyilváníttatták annak környékét. Az újjáépítéskor a kőműves munkákat Kothencz János végezte, a stációk helyreállítását helyi családok fizették, a képeket pedig Szombathelyi Árpád és Czakó János helyi festőművészek készítették el.

A kápolna mellet napjainkban láthatóak még az öregtemető fejfái és síremlékei, de itt kerültek végső nyughelyükre az I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák is.

Termálfürdő (2014)

Kistelek mini termál fürdője a város központpontban az egykori áruház földszintjén lett kialakítva. A termálfürdő a Dél-alföld területén egykoron elterülő ősi Pannon-tenger örökségét kihasználva 2006 óta várja gyógyulásra vagy felüdülésre vágyó vendégeit.

Szent Erzsébet (2014)

A templom melletti árnyas fák alá 2006-ban került Szent Erzsébet bronz szobra, amely a második a Kisteleket díszítő szentek sorában.

Kisteleki Múzeum (2014)

A 20. század elején épült falusi kúria a városközponttól nem messze a Majsai út mentén található. Az épület múzeummá alakítását a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület szorgalmazta és önkormányzati együttműködéssel 2002 nyitotta meg a kapuit a látogatók számára. Az épület 3 szobájában helyett kapott a Kistelek történelmét és környékbeli foglalkozásokat bemutató tárlat, Egyik helyiségben pedig a parasztházakra oly jellemző „tisztaszoba” berendezései állnak. A kertben található faházak pedig elő múzeumként funkcionálnak, itt népi mesterségek próbálhatnak ki az ide látogatók.

Bíbic-tó (Tóalj) (2014)

A kisteleki Bíbic-tónak vagy, ahogy helyiek hívják Tó-aljnak az az érdekessége, hogy Európában egyedülálló módon a város ölelésében fekszik. A tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, vizének kémhatása egyedülállóan lúgos. A védett madarainkból három (gólyatöcs, gulipán, széki lile) állandó vendége a természetvédelmi területnek. Emellett a környékbeli horgászok egyik kedvenc partszakasza is.

Vár utcai vadgesztenye fasor (2014)

A város egyik legjelentősebb műemlékéhez vezető utat idős, több mint száz esztendős, vadgesztenyéből álló fasor szegélyezi. A fák lombkoronája, mint egy kupola úgy borítja be ezt a sokak által látogatott sétányt. Az utca egyébként amellett, hogy jelentős esztétikai értékkel bír, a Bükki nemzeti park egyik védett területe.

Törvényfa (2014)

A Diósgyőri várhoz vezető sétányon panziók és éttermek ölelésében találhatóak a törvényfa sarjak. E két szép Törökmogyoró-fa elődje alatt hajtották végre az ítéletek az 1800-as években 

Diósgyőri Református templom (2014)

A diósgyőri református templom a városrész szívében épült késő barokk stílusban 1769-71-ig.  A templom építésze egy bizonyos „Joseph Walter Camer Taü Meister” volt, akit Pápai Tóth Mihály bízott meg, de a lelkipásztor a felszentelést már nem érte meg.

Szűz Mária Szent Neve templom (2014)

A Diósgyőri Puskás Tivadar utcában található templom eredete egészen a középkorig nyúlik vissza.  1564-től a reformátusoké volt, csak a 18. század közepén került vissza a katolikusokhoz. 

A barokk stílusú katedrális bejárata nyugatra néz, gyakorlatilag hátat fordít a városnak. Ennek oka az, hogy az egykori település a hajótól nyugatra helyezkedett el. A templom udvarába található egy Jézus szobor és nem messze tőle pedig egy kis téren a városrész talán legszebb szobra, az Immaculata.

Szeplőtelen fogantatás (2014)

A Diósgyőri Római katolikus templom mellet az utak kereszteződésében áll a mohácsi vész emlékére készült szoborcsoport. Az 1739-es készítésű alkotás egy Mária szoborból és két Szent király: István és László alakjaiból áll, később az évek folyamán egy Nepomuki Szent János emlékmű is került középre.

Diósgyőri Evangélikus templom (2014)

A Diósgyőrben letelepedett felvidéki szlovák és német ajkú evangélikus szorgalmazták gyülekezetük templomának felépítését. Végül 1898 kezdték meg a gyönyörű eklektikus épület építését közvetlenül a vártövében. Azóta többször felújítottak és így lett a város egyik legszebb temploma.

Nagy Lajos király (2014)

Varga Éva Nagy Lajos király bronz mellszoborra 2001 óta áll a Diósgyőri erőd előtt. A vár egyébként Nagy Lajos kedvenc udvara volt, hiszen Buda és Krakkó között félúton áll, ezért sokszor tartózkodott itt.

Diósgyőri vár és vármúzeum (2014)

Nagy Lajos királyunk kedvenc vára, a diósgyőri vár Miskolc egyik büszkesége. E vár, is mint oly sok honi társa IV. Béla várépítési kezdeményezése után épült és első birtokosa Ákos nembeli Ernye bán volt. A vár fénykora I. Lajos uralkodása alatt kezdődött, hisz hanyagolva Budát egyre többet időzött itt. Az erődöt az ország harmadik székhelyévé tette, átépíttette és korszerűsítette. Az ódon várfalai közt még egy történelmi esemény történ Lajos uralkodása alatt, ugyan is 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa arra kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A fényűző pompa hanyatlása a 16. század második felében érkezett el, csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török felégesse és kifossza. Az ezt követ évszázadok során a vár állaga tovább romlott, majd 1900-as évek közepétől egészen napjainkig építgetik és szépítgetik az uradalmat, amely vonzerejéből sokat veszt, hogy a diósgyőri panelrengeteg közepén fekszik.

Déryné-ház

Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható a várban. A külső várban egy nagyobb panoptikum kapott helyet, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. Érdekesség még többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, de a vár használati tárgyaiból is rendeztek be itt kiállítást.

Fehérkő-lápa-tető (2014)

Fehérkő-lápa egy kiszögelés szerű csúcs képződmény Lillafüred dél-keleti oldalán. Erről a természetes mészkőplatóról igazán gyönyörű panoráma nyílik a szikláról elnevezett településrészre. A csodás tető a kilátás mellett kedvelt sziklamászó hely is a sportág szerelmeseinek.

Szent István-forrás (2014)

A Miskolcot és Bükkszentkeresztet összekötő piros jelzés körülbelül felénél található a Szent István-forrás. A szebbik foglalásán nem található kivezetés, mert az a turistaházat látja el vízzel. De az alsó kivezetésen csapadékos időben szokott csordogálni a vizecske. 

Fehérkőlápai Turistaház (2014)

A Fehérkőlápa Étterem és Panzió egy fenyves-erdőben található 586 méter magasan. A turistaház és környéke amellett, hogy a Bükki Nemzeti park területén áll, több  gyönyörű öreg faritkasággal is büszkélkedhet.  A házhoz odajutni kétféleképpen lehet, Lillafüredről a turistautakon vagy Bükkszentkeresztről egy makadámúton. 

Túra: Északi források (2014)

„Mekkora bálvány, előtte az állvány, fogja a mikrofonját,

Remeg a drága, az alsónadrág a sarokba dobva rég.

Jó ez a lány, semmiben nincs hiány, gyere a karjaiddal fonj át!

Meleg a nyála, jó vagyok nála, pedig nagyon korcs keverék.”

(Tankcsapda)

Előtte a Bállvány

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Ómassa (K) – Vörös-kő (S+) – Száraz-völgy – Bánkút (Z) – Bálvány (P) – Czékus-út – Csikorgó – Szentlélek (K∆) – Látó-kövek (K+) – Csondró-patak völgye – Cakó-kő – Szentlélek (K)  – Látó-kő – Ómassa

Táv és szintemelkedés:

20 km/ 750 m

---

Csavargás a Csikorgón

Látó-kő (2014)

A szentléleki kolostorrom szomszédságában található a környék kisebbik Látó-köve. A kék kereszt jelzésű turistaút (Ómassa felé) mentén, az erdő ölelésében álló sziklatorony egy igazi mesebeli helyre emlékeztet.

Csondró-patak völgye (2014)

A Bükk-hegység egyik kevésbé ismert (Szerencsére!), de annál látványos szurdokvölgye található Mályinka és Szentlélek közötti Kohászúton. A kőzetbe mélyen bevágódó Csondró-patak varázslatos lépcsőkön kanyarogva folyik lefelé és közben parányi vízeséseket hoz létre. Szerencsére a turistaút igen közel halad a patakhoz (Néha benne!) és ez által igazán vadregényes vízmosásban  gázolhat a látogató. A völgyoldalakban pedig olyan neves szikla formációkat láthatunk, mint az Odvas-kő, a Cakó-kő vagy a Kemesnye-hegy.

Mária-forrás (2014)

A Látó-kövek alatt és a Kelemen erdészlak mellett található a mindig hűs Mária-forrás. A vízkivezetésnek környékén Nemzeti parkos ismeretterjesztő tábla és padok is találhatóak. A forráshoz legközelebb eső turistaút a kék kereszt, amely Kohászút is egyben.

Csikorgó (2014)

A Csikorgó nevezetű hegygerinc Szentlélektől nem messze a Bánkútra vezető műúttal párhuzamos piros jelzésű turistaúton található. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik a dédei várhegyekre, ezáltal és mohás szilatenger miatta olyan az érzése az embernek, mint ha magashegységi úton járna, egyébként a szirt a túracipők alatt csikorgó kövekről kapta a nevét.

Dédesi vár (2014)

Az északi váraink egyik legjelentősebb történelemi múlttal rendelkező műemléke a Dédestapolcsánytól mintegy 4 kilométere található, egy meredek sziklacsúcson emelkedő Dédes vár.  A Bükk-hegység ezen a vidékén a középkorban két erőd is állott az egymással szembeni csúcsokon, és mindkettőt körül ölelte egy késő-bronzkori vár sánca. Ezenkívül várak közötti nyeregben, egy L alakú kőfalrom is található, amely keletkezésének idejét még nem sikerült régészeinknek megállapítani.

A kővárakat az Ákos nembeli Ernye bán emeltette a 13. században, majd a kiskirályokkal folytatott háború után Károly Róbert vette magához. Mint szinte az összes várunk ez is a törökkel vívott csatába lelte végét. Ugyanis az történt, hogy a várvédője Bárius István mielőtt feladta volna a várat egy torony alá hordatta az összes puskaport és nagy örömmel bevonuló törökökre robbantotta azt. Az erődöt ezután soha nem építették újjá, de a romok több mint 400 török katonát tartanak fogva a mai napig.

Óriáspöfeteg (Calvatia gigantea v. Langermannia gigantea)

„Az óriáspöfeteg (Calvatia gigantea v. Langermannia gigantea) a gombákhoz (Fungi) ezen belül az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó ehető gombafaj.

A tápanyagokban gazdag réteken, legelőkön, kertekben, erdőszéleken fordul elő leggyakrabban. Egész Európában előfordul, de nem mindenhol gyakori. Akár 40 centiméteres átmérőjűre és több kilogramm súlyúra is megnőhet. Fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, később megbarnul. Belső spóratermő rétege kezdetben fehér, majd ez is megbarnul, és porszerűvé válik. Fiatal fehér, rugalmas húsú példányait kell gyűjteni, amelyeknek bőre könnyen lehúzható. Tisztítás, felszeletelést követően, vajban párolva, rántva vagy bundázva fogyasztható. A porszerű spórát vérzéscsillapításra is lehet használni. (Régen tartottak ilyen gombát a ház környékén ilyen esetekre.)

A pöfetegeknek több ehető fajuk van, amelyek kisebb átmérőjűek, méretük a 6‑8 cm-t nem haladja meg, de nem szabad összetéveszteni a gyilkos galóca, fiatal, még burokba zárt példányaival. A pöfetegféléknek mérgező fajai is vannak, amelyeknek felszíne barnásabb, repedezettebb, és húsuk szürkés, szürkésbarna, vagy fekete, egyikük az áltrifla.” (wikipedia.hu)

Bálvány (2014)

A Bükk-hegységben, a Bánkút melletti 956 méter magas Bálvány csúcsa a legfrissebb felmérések szerint az ország 8. legmagasabb hegye, hegység viszonylatban 4. legmagasabb csúcs. A magaslat neve a egyes feltételezések szerint a pogány időkre utal vissza. Itt található a Petőfi kilátó, amely az 1848 szabadságharc nagy alakjának, Petőfi Sándornak állít emléket az innen látható gyönyörű körpanorámával együttesen.

Fehér Sas panzió (2014)

A Bükki Nemzeti Park szívében található a Bánkúti síparadicsom, amely télen igazi alpoki hangulatban fogadja az ide látogatókat.

Itt a sípályák ölelésében található a hegység, sőt az ország legmagasabban fekvő panziója a Fehér Sas. A panziós étterme különleges fogásokkal és hagyományos ízekkel várja a világzajaitól elvonuló vendégeit.

Gyula-forrás (2014)

A Gyula-forrás Bánkút közelében fakad, a sárga kereszten lehet eljutni hozzá. A forrás vize nem csak a turisták szomját oltja, hanem egy vízmű telep vízét is gyarapítja.