Történelmi emlékművek (2024)


A nádasdi katolikus templomhoz vezető díszút mentén sorakozik a település 1848-49-es szabadságharc nádasdi honvédeinek emlékműve, és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve. Az emlékműveket 2016-ban avatták fel, amelyek Marosits József remekművei.

Evangélikus templom (2024)


A Nádasdi Evangélikus Egyházközség a lelkészlakás és annak gazdasági melléképületének átalakításával templomot emelt 1955-ben. A harangtornyot később, 1983-ban építtette a gyülekezet. A templom belsejében látható szép magyaros fafaragot oltárt Rác Miklós lelkész készítette, az oltárkép pedig Munkácsy: „Krisztus Pilátus előtt” festményének egy részlet ábrázolja.



A templomkeretben a Reformáció 500. évfordulója alkalmából egy emlékoszlop került felállításra.

Szent Őrangyalok templom (2024)


A település központjában áll az 1896-ban épült neogótikus katolikus templom, amely a Szent Őrangyalok titulust viseli.

Halogyi keresztek (2024)

Kónya-kereszt, 1909
Település széli kereszt, 1992
 



Szabó-Kártxás-kereszt, 1919

Tanösvénytúrák: Cincér tanösvény (2024)


A Himfai Parkerdő a Vasi-Hegyhát peremén fekszik, és legnagyobb része a Berki-patak mentén kialakult rekettyefüzes erdőrész. Ezen a területen lett létrehozva a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Cincér tanösvénye, amely a parkerdőt és annak élővilágát mutatja be.

A tanösvény adatai:
Táv: 2,4 km
Állomások: 19
Üzemeltető: Szombathelyi erdészet
Füzet: nics

Himfai-tó (2024)

Felsőmarác község határában található a híres Himfai-parkerdő, amelyben a 12 hektáros Környezetvédelmi-tó terül el. Az őrségi tó a 20. század második felében olyan népszerű volt, hogy még neves színészek is megfordultak itt, mint például Straub Dezső vagy Mikó István.

A Vas megyei tó létrehozását gróf Sigray Antal országgyűlési képviselő erdésze Trummer Rudolf tervei után alakították ki. A tó körüli parkerdőt az 1970-es években hozták létre a szombathelyi erdészek, amely nevét az egykoron itt húzódó Himfalu nevű település után kapta. A területet 1978-ban az Őrségi Tájvédelmi Körzethez csatolták, 2002 óta pedig az Őrségi Nemzeti Park része. Időközben a környezetvédelmi tóból népszerű kiránduló hely lett, ahová a családok előszeretettel járnak le ide pihenni.

A tó környékét a 2010-es években felújították, és az erdőben sétautakat alakítottak ki. Napjainkban pihenőhely, esőházak, és szalonnasütőhely várja az ide érkező turistákat. A tó ma is kedvelt horgászhely, amely rendkívül gazdag csuka, ponty, keszeg és egyéb halfajokban. Viszont magából a vízből ma már alig látszik valami, ugyanis belepte a sulyom és ezt védett növény nem lehet eltávolítani.

Tótfalu (2024)


Felsőmarác határában találhatóak a tótfalusi dombok, ahol egykoron Tótfalu állott. A települést a Nádasd-nemzetség virágoztatta fel, a 16. században még kastélyt is építettek ide. A török időkben a kastélyt végvárrá alakították, amelyet az 1664-es hadjárat során a törökök elpusztítottak. A megmaradt uradalmat a 18. században majorrá alakították, de a rendszerváltás után ezt is felszámolták. Az egykori falu helyét napjainkban csak egy emléktábla és néhány régi épület maradványa jelzi a ligetes völgyben.

Magyarok Nagyasszonya (2024)


Felsőmarác Fő utcáján áll egy Mária-szobor, amely az 1900-as évek elején a szombathelyi Hudetz József kőfaragóműhelyben készült. A szobor megalkotója Máriát „Patrona Hungariae”-ként a gyermek Jézussal ábrázolta.

Felsőmaráci keresztek (2024)

Németh-kereszt, 1926
Templom előtti kereszt, 1908


Söveges-kereszt, 1916

Közsségi kerezt, 1961

 

Helytörténeti kiállítás (2024)


A település központjában álló régi tűzoltószertár épületétben alakítottak ki falumúzeumot Felsőmarácon. A félig nyitott épületben látható helytörténeti anyagot tematikusan rendezték be, ahol a paraszti társadalom élete és változása elevenedik meg. De a falu egykori katonáinak dokumentumai, vallási és oktatási emlékei is megtalálható itt.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2024)

 
Marác falu első temploma 1274 és 1301 között épült, amelyet többször átalakítottak a következő években, 1436-ban az épületet meg is hosszabbították. A török pusztítás után a templomot a kálvinisták birtokolták egészen 1674-ig. A romlásnak indult istenházat 1733-ban újjáépítették, a külső falait pedig megerősítették, és a belsejét átalakították. 1870-ben ismét bővítették, ekkor épült a torony az egykori faharangláb helyén, és mai barokk formáját is ekkor kapta.

Ivánci keresztek (2024)

Huszár-Kiss kereszt, 1927
Nagymagyarország kereszt, 2014


Település széli kereszt

Szent Miklós templom (2024)



Az Ajakas család Ivánc birtokán már 1418-ban állt egy Szent Miklósnak szentelt templom, amelyet egy ekkor készült búcsúengedélyben említenek meg. De ezt az istenházat a török időkben a községgel együtt felégették. A mai templom elődjét Báró Sigray József építette 1712-ben. A 20. század elejére azonban az épület középhajója és a torony annyira megrepedezett, hogy lebontották. A régi építmény helyére épült a ma is látható háromhajós templom 1913 és 1914 között, amely tervezője Hendrich Antal műépítész volt.

Az ivánci templom 3 hajóból áll, amelyhez egy ugyanakkora alapterületű altemplom is tartozik. A templom belsejében a kerektorony alatt látható a szentsír-kápolna, a Pietà szoborral. Itt őrzik Sigray Józsefnek és lányának, Feliciának a szívereklyéjét. A főoltár mögötti kép pedig a templom védőszentjét, Szent Miklós püspököt ábrázolja.

Nepomuki Szent János (2024)


A kastéllyal szemben lévő Millenniumi Park látható Nepomuki Szent János ivánci szobra, amelyet gróf Sigray József állítatott 1818-ban. A szobor eredetileg a kastély bejáratánál állt, de 2000-ben restaurálták, és ekkor került mai helyére.

Sigray-kastély (2024)




A Vas megyei Iváncon található egy barokk stílusú műemlékkastély, amely megépítése a Sigray család nevéhez fűződik. A ma is szépen rendben tartott angol kertek mintájára kialakított parkja pedig az itt élő értékes növények miatt 1986 óta védettség alatt áll.

Az ivánci kastélyt báró Sigray Károly 1767-ben építette barokk stílusban, amely a híres surányi kastélyának mintájára készült el. 1870 körül az épületet eklektikus stílusban átépítették, majd 1920-ban a belsőterek szecessziós stílust kaptak. Az épületegyüttes 1950. augusztus 3-a óta szociálisotthonként működik, de a külsőjében ma is a régi állapotokat idézi. A kastély belsejében azonban csak a könyvtár és a kápolna, valamint a grófi fürdőszoba maradt meg eredeti állapotában.

A kastély parkja napjainkban is angol-kínai kerthatás mutat, de gyűjteményes kertnek is tekinthető, mert az őshonos növények mellett jelentős számban élnek itt egzóta fajok.

Túrák: A Belső-Őrség varázslatos patakvölgyei (2024)

Sokfajta fája lágyan egymásba karol,
benne békesség és vidámság dalol.
Zöldellő haját csókolják fellegek,
tanulhatnánk tőle szeretni, emberek!”

(Kapornaky Gyula)

Patakos rét

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Ivánc (K) – Hegyhátszentmárton – Szent Márton-templomLugos-patak – Kondorfa –Szent Lukács-templom – Szalafő – Evangélikus kápolnaReformátus templomSzala menti tanösvény – Őriszentpéter – Szent Péter apostol-templomHarmatfű Erdei Iskola és tanösvényParkerdőŐrségi Nemzeti Park LátogatóközpontReformátus templom – autobusz állomás

Táv és szintemelkedés:

27,3 km/ 260 m


Szalafő felé

Református templom (2024)




Őriszentpéter református templomát 1790-ben építették késő barokk stílusban. Az egyhajós, téglalap alaprajzú épület megépítésében helyi mesterek segédkeztek.A templom belsejét a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, az orgonaház és a szószék népies copf alkotás. A karzaton látható festett virág minták pedig igazán egyedivé teszik a templombelsőt. 


A templom Gömbös Kálmán emléktermében nem rég kamarakiállítás nyílt, amely az 1950-es évekbeli kitelepítéseket mutatja be.

Őrségi Nemzeti Park Látogatóközpont (2024)




Az Őriszentpéteren található látogatóközpontban az Őrség természeti értékeit bemutató interaktív kiállítás található, ezenkívül a helyi Tourinform iroda működik még benne.


A Nemzeti Park itteni bemutatóhelye az őrségi élőhelyek világát, jellegzetességeit mutatja be interaktív elemekkel. A bemutató tárlat hazánkban elsőként felnagyított makettek élőlényekkel a környezet összetett kapcsolatrendszerét állítja a középpontba. A 2018-ban felújított épületben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának székhelye is megtalálható.

Őriszentpéteri Parkerdő (2024)


Őriszentpéter központjában, a lakóházak között terül el a Parkerdő, amely egy idős gyertyános-tölgyes erdőfolt. A Laczó-erdőként is emlegetett terület a város egyik legrégebbi rendezvényhelyszíne. 

A város önkormányzata 2018-ban rendbehozatta az erdőben található épületeket, és grillező kemence, valamint játszótér épült ide, ezen kívül az Őrség történelmét és természeti kincseit bemutató információtáblák is kihelyezésre kerültek.

Harmatfű Erdei Iskola és tanösvény (2024)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság erdei iskolája Őriszentpéteren található, ahol nem csak foglakozásokkal és táborokkal várják a gyereket, hanem a turisták is megszállhatnak.

A Harmatfű Erdei Iskola 33 férőhellyel, teakonyhával, közösségi térrel, tágas udvarral, parkolóval, biciklitárolóval és egy tanösvénnyel várja vendégeit. Az utóbbi a hatalmas fákkal körülvett kertben kanyarog, mintegy 400 méter hosszan. A Rezgőnyár nevet viselő tanösvény az erdő kialakulásáról, az erdőszegély, a fasorok jelentőségéről, erdőgazdálkodási módokról, odúlakó madarakról és a "tóka" élővilágáról mesél.

Szent Péter apostol templom (2024)



Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a Szent Péter apostol-templom, amely az Árpád-korban épült és ma Templomszeren áll a fák között.

A település első temploma 1200-as években épült román stílusúban, amelyet a török veszély közeledtével megerősítettek, és bástyákkal, sánccal és árokkal vettek körül. A környékbeli földesurak katonái hiába próbálták megvédeni az ekkor már gótikus stílusó erődöt, az 1664-es ostrom után elesett. A templomot a 17. század végén újjáépítették, amelynek tornyát beépítették a nyugati homlokzatba, és ezt követően a protestánsok birtokolták. Az épületet 1732-ben lett ismét a katolikusoké, majd 1979-1981 között Komjáthy Attila tervei alapján helyreállították az értékes műemléket.

A templom belsejében a hajó és a szentély belső falain 17. századi bibliai idézeteket láthatóak. A félköríves záródású szentélyben pedig Mischl Márton 1801-ben készült, Szent Pétert ábrázoló festménye található.

Keserűszer temető (2024)



A Keserűszer keleti oldalán található a település régi temetője, ahol még láthatunk a síremléket övező, alacsony, díszes, kovácsoltvas kerítéseket is. Itt jellemző még az őrségi reformátusoknak által állított fejfa, azaz a sökfa is.

Európai bölény (Bison bonasus)


Az európai bölények a középkorban csaknem egész Európában előfordultak, vadászata Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított. A lombhullató erdőkben élő állat utolsó hazai példányát 1762-ben ejtették el Erdélyben. Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlősével az állatkerteken kívül Pityerszeren lehet találkozni. Sőt Kondorfa mellett egy 70 hektáros védett területen is élnek bölények, de ez el van zárva a látogatók elől!

Szalafői Bivalyrezervátum (2024)

A Pityeszeri Skanzen szomszédságában csodálhatjuk meg Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőseit, az európai bölényeket.

Az Őrségbe a szlovákiai Kistapolcsány vadaskertjéből érkeztek az első bölények 2017-ben. Először Kondorfa-Hegy-völgy területén létrehozott 70 hektáros parkban alakítottak ki számukra élőhelyet az Őrségbe nemzeti Park munkatársai. Az őrségi vadon átalakítására honosították meg állatokat, hogy taposásukkal és táplálkozásukkal formálják át a területet. Később Szalafőn közelében kialakítottak egy rezervátumot, ahol kerítéssel körülvett területen figyelhetjük meg az állatokat, és még eurázsiai vadlovakkal is találkozhatunk.