Népszínház (2026)

A szabadkai Népszínház a város egyik legrégibb épülete, de a Kárpát-medence egyik legöregebb színháza is.

Szabadka főterének hangulatát alapvetően meghatározó, korinthoszi oszlopsoros épületet 1854-ben emelték Skultéti János építész tervei alapján. A klasszicista stílusú épület belső díszítését pedig Telepi György színpadtechnikusra bízták. A színház fénykorában 450 ülőhellyel, 45 páhollyal és 160 állóhellyel fogadta a látogatókat. A díszes épületet az évek során többször átalakították, például 1926-ban az I. világháború alatt leégett nagytermet moziteremmé építették át. A színháznak ma is önálló magyar nyelvű társulata is van, olyan jelentős emberek fordultak meg itt már, mint Blaha Lujza, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Bartók Béla.

Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Tokaji Múzeum (2026)

A Bethlen Gábor utcában található a Karácsony-Sasarát-ház, amely 1790 körül épült copf stílusban. Napjainkban a palota szerű épületben a Tokaji Múzeum kiállításai láthatóak, amelyek Hegyalja élővilágát és a Béres Gyűjtemény egyházművészeti tárgyanyagát tárják a látogató elé. Ezen kívül egy külön tárlat foglakozik Tokaj várának régészeti feltárásai során előkerült tárgyegyüttesek bemutatásával. Valamint a padlástérben néprajzi látványtárat is találunk.

Világörökségi Bormúzeum (2026)

A Tokaji Múzeum tagintézménye, a Világörökségi Bormúzeum a Serház u. 55 szám alatt található, amely hazánk egyetlen világörökségi borvidékét, Tokaj-Hegyalját mutatja be.

A valamikori Serház épületében létrehozott kiállítás nemcsak a borról, hanem annak készítésének folyamatáról, a tájról és az emberekről szól. A bor, az ember és a táj kapcsolatát különböző vizuális módszerekkel mutatják be. Hiszen a tárlaton Tokaj és környéke autóval, biciklivel, és még léghajóval is bebarangolható. Ezenkívül Illattéka, Fűszertár és Borpatika található még a patinás épületben.

Zsinagóga (Kulturális Központ) (2026)

A tokaji zsidóközösség zsinagógája 1890-ben épült az egykori Serház helyén. A romantikus-mór stílusú épület öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival hamar a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű kulturális központja lett. A II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része azonban nem tért vissza, ezért az épület enyészetnek indult. A város azonban nem hagyta elveszni az a tokaji zsinagógát, ezért Farkas Pál tervei alapján 1986-2006 között újjá építették. Ma az épület újra a város egyik ékessége, amely Kulturális és Konferenciaközpontként működik

Demeter Zoltán Vinoteka (2026)

Demeter Zoltán a tokaji borvidék egyik vezető pincészetének tulajdonosa, aki jelenleg 9 dűlőn, közel 7 hektáron foglalkozik a szőlőtermeléssel. A cégvezető a pincészetet azzal a céllal alapította, hogy boraival próbálja meg bemutatni, hogy milyen változatos termőhelyek is vannak a borrégióban. 

Zoltán a borvidék legfontosabb szőlőfajtáinak nedűeivel Tokaj óvárosának szívében, egy 1790-ben épült műemlék házban várja az érdeklődőt borkostolásra és vásárlásra.

Rákóczi Pince és Udvarház (2026)

Tokaj legrégebbi pincéje a Rákóczi Pince, amelyet a borok szentélyeként is számon tartanak.

A pince a 15. század elején épült, s királyok, fejedelmek hercegek és tábornokok is birtokolták az évszázadok során. A Rákóczi Pince lovagterme ma már borkóstolóknak és rendezvényeknek ad otthont. Tokaj olyan híres borait lehet itt megkóstólni mint a Hét Szőlő furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a szamorodni, fordítás vagy a méltán híres aszú.

Városháza (2026)

A tokaji városháza 1790 körül épült copf stílusban, amelyről sokáig úgy tartották, hogy Esze Tamás kuruc vezér háza volt. A műemléképület középen lévő szobor fülkében Szent Flórián barokk szobra áll.

Rákóczi-ház (2026)

Az elpusztult tarcali Zeleméri-kúria helyén épület meg Rákóczi-ház 1775 körül, amely pinceként létesült a királyi szőlőbirtokhoz. A téglalap alaprajzú barokk stílusú épületről az a legenda járta, hogy össze van kötve a sárospataki és a szerencsi várral. A műemlék épületben ma a borászathoz kapcsolódó rendezvényeket tartanak, valamint az emeleten egy interaktív kiállítás bortörténeti érdekességeket, a Rákócziak helyi tevékenységét és Tarcal egykori történelmét mutatja be a látogatónak.

Andrássy-kúria (2026)

A tarcali Andrássy-kúria valószínüleg az 1600-as években épült barokk stílusban a terület akkori birtokosának, Szuhay Mátyásnak. A szántóval és szőlőkkel is rendelkező birtokot 1720-ban gróf nagykárolyi Károlyi Sándor kapta hűségének jutalmáért III. Károlytól. A Károlyiak a főúri udvarházat a 19. század első felében klasszicista stílusban átalakították. A 19. század második felében Andrássy Dániel vásárolta meg a kúriát, és ebben az időszakban is bővítették.

Az épületet később luxusszállodává alakították, amely 2008-ban nyitotta meg kapuit. Az ötcsillagos szálloda napjainkban is őrzi a műemléképület egyedülálló építészeti örökségét, de emellett mégis modern, magas színvonalú szolgáltatásokkal várja vendégeit. A szálloda páratlan wellness részleggel is rendelkezik, ahol különböző típusú szaunák és medencék is megtalálhatóak. A szálloda étterme pedig helyi termelőktől származó alapanyagokból készített kimagasló színvonalú ételekkel kápráztatja el látogatóit.

Szerencsi Fürdő és Wellnessház (2026)

A Rákóczi-vár szomszédságában található a Szerencsi Fürdő és Wellnessház, amely az 1910-ben épült szecessziós épületben kapott helyet.

A plébánia kertjében már a 20. század elején is melegvíz forrás fakadt, amelyre alapozva épült meg a tisztasági fürdő. A fürdő kénes tartalmú vizét akkoriban is gyógyvízként hasznosították. A népszerűségét elvesztő fürdőt végül a század végén bezárták, és csak 2007-ben nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt. A komplexum ma korszerű wellness szolgáltatásokkal, például meleg vizes jacuzzival, finn szaunával, aromaterápiás gőzkabinnal és a sókamrával várja látogatóit.

Vállós-tanya (2026)

A Vállós-tanya Tarnalelesz külterületén, turistautak találkozásánál áll. 

A magán készben lévő épület környékén egykoron Vállós-puszta terült el, amely a térségre jellemző erdei legeltetésre alkalmas terület volt. Akkoriban a "major" Gróf Beniczky György uradalmának része volt, aki vadászatai alkalmával használta az épületet.

Szalajkaház (2026)

A Szalajkaház Váraszó külterületén, az erdő által körülvett tisztáson található. 

Az erdei ház elődje valószínűleg az 1800-as években épült, amelyet az erdei munkások használtak szállóként. A területet a rendszerváltás után a Pétervásárai Erdészet kapta meg, akik vendég- és vadászházzá alakították át a Szalajkaházat.

Napjainkban az erdei lak magánkézben van, és szálláshelyként funkcionál. A vendégházban két öt ágyas hálószoba, valamint nagy étkező és társalgó várja a pihenni vágyókat.

Tájház (2026)

A település központjában áll egy szépen karbantartott park közepén a település tájháza. Az 1920-30-as évek környékén épült, tornácos lakóházban régi használati tárgyak láthatóak.

Régi városháza (2026)

A régi városháza Makó egyik ritka szépségű romantikus épülete, amely arról is nevezetes, hogy itt található a város máig működő órája. A városközpontban található épület Koczka Ferdinánd tervei alapján készült el 1854 és 1859 között romantikus stílusban.

Korona Szálló (2026)

A városközpontban található eklektikus szálló a Makói szellemi élet fellegvárának számított hajdanán. A város legszebb eklektikus épületének elődje 18. század végén épült Nagykocsma néven. A vendéglőt 1855 és 1967 között négy különböző szakaszban átépítették Giba Antal és Koczka Ferdinánd tervei alapján, s ekkor nyerte el mai formáját. A 2005-ben felújított épületben napjainkban a város legelegánsabb vendéglátóhelye működik.

Bérpalota (2026)

A Bérpalota Makó egyik legszebb neobarokk épülete, amely a város főtérének legimpozánsabb része is.

Az Arad-Csanádi Takarékpénztár palotája a püspöki magtár helyén épült fel 1925-1927 között neobarokk stílusban. Az épület terveit Orth Ambrus készítette, a munkálatokat Papp József végezte, a kiadásokat pedig Speyer-kölcsönből finanszírozta a város vezetése. Az épületben akkoriban lakások kaptak helyet, a földszintjén pedig üzletek voltak. A napjainkban is hasonló funkcióval bíró Bérpalota párkányán található Európa második legnagyobb molnárfecske-telepe.

Volt főszolgabírói lakás (palota) (2026)

Csanádpalota legjellegzetesebb és kétségkívül legszebb építészeti emléke a Kálmány László utcában álló volt főszolgabíró hivatal és lakás.

A palotára emlékeztető háromszintes, tornyos-kupolás ház 1927-ben épült barokk stílusban, amely a mindenkori főszolgabíró hivatala és lakása volt akkoriban. A II. világháború idején széthordták és tönkretették az épület eredeti berendezését. 1976-ig határőrlaktanya volt, majd konyhát, ebédlőt és tantermeket alakítottak ki az épületben. Napjainkban sajnos elkeserítő állapotban van a város legszebb épülete.

Tájház (2026)

A Szent István utca 42. szám alatt található a csanádpalotai tájház, amely berendezése az Asztalos P. Kálmán parasztköltő és néprajzkutató által összegyűjtött, 19-20. századi tárgyakból áll.

A mai tájháznak helyet adó műemléképületet a zsidó kereskedő, id. Kellner Jakab építtette 1850-es években. Az Ifj. Kellner Jakab az 1930-as években Veres János helyi kovácsmesternek adta el az épületet, aki itt alakította ki kovácsműhelyét. A napjainkban az épület helyiségei a századfordulónak megfelelőn vannak berendezve, az udvaron és a kocsiszínben pedig mezőgazdasági szerszámok, vontatóeszközök és a kenderfeldolgozás eszközei kaptak helyet. Emellett a melléképületben cipészműhely és kovácsműhely rendezetek be.

Nagypince (2026)

forrás: petofiturakor.hu

A dánszentmiklósi út mellett található az uradalmi pince, amely egykoron az itteni szőlőbirtok ékessége volt. Az akkoriban Nagypincének nevezett épület maradványai napjainkra erősen leromlottak, eredeti funkcióját pedig elvesztette.