A csanádpalotai Orvosi Rendelő előkertjében található Végvári Gyula Munkácsy-díjas keramikus egyszerű elemekből összeállított kerámia térplasztikája. Az absztrakt alkotás felállítására 1979-ben került sor.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csanádpalota. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csanádpalota. Összes bejegyzés megjelenítése
Harangláb és Szent Mihály főangyal (2026)
A Kelemen László emlékparban felállított haragláb a helyi római katolikus templom megépítésének 250. évfordulójára, 2023-ban készült. A kis építmény egy nemzetközi alkotótáborban, helybeli művészek - többek között Szügyi László fafaragó és Nagy Péter kötélgyártó - munkájuk nyomán készült el.
A haranglábat Bárdi Andrea makói fafaragó Szent Mihály arkangyal és Nepomuki Szent János (?) benti szobrai díszítik.
Kelemen László síremléke (2026)
A róla elnevezett emlékparban található Kelemen László boltíves síremléke, amely egy sírkő és obeliszkből áll.
Az első magyar nyelvű színház egykori igazgatóját, Kelemen Lászlót 1814-ben a helyi temetőben helyezték örök nyugodalomra. Az évek során az itteni sírhelyének kiléte feledésbe merült, csak 1888-ban bukkant rá újra a sírhelyre. Ekkor a családja egy márvány keresztet állíttatott sírhelyhez, majd még ugyanebben az évben az Országos Színészegylet egy emlékoszlopot emelt a település főterén. A világosszürke tiroli csiszolt márványból készíttetett piramis alakú emlékművet 1969-ben áthelyezték a temetőbe, Kelemen László sírjához. 1996 májusában pedig az emlékpark felújításakor egy új síremlék készült, a helyi kulturális alapítvány jóvoltából.
Hősi Emlék (2026)
A Kelemen László Emlékpark található Hősi Panteon, amely annak az itt nyugvó 7 hősi halottnak állít emléket I-II. Világháborúban, az 1956-os forradalomban és az 1848-as eseményekkor vesztették életüket. A Hősi emlék a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Iroda, valamint annak akkori igazgatója, Erdős László közreműködésével épült 1917-ben. A 20. század végén, az Emlékpark felújításakor a Hősi Panteont is újra építették, valamint a névtáblákat kiegészítették egy II. Világháborús elhunyt nevével.
Volt főszolgabírói lakás (palota) (2026)
Csanádpalota legjellegzetesebb és kétségkívül legszebb építészeti emléke a Kálmány László utcában álló volt főszolgabíró hivatal és lakás.
A palotára emlékeztető háromszintes, tornyos-kupolás ház 1927-ben épült barokk stílusban, amely a mindenkori főszolgabíró hivatala és lakása volt akkoriban. A II. világháború idején széthordták és tönkretették az épület eredeti berendezését. 1976-ig határőrlaktanya volt, majd konyhát, ebédlőt és tantermeket alakítottak ki az épületben. Napjainkban sajnos elkeserítő állapotban van a város legszebb épülete.
Nepomuki Szent János római katolikus templom (2026)
Az épület alapkövét 1768-ban helyezték el, amelyet elkészülte után Nepomuki Szent János vértanú tiszteletére szenteltek fel. A templom és a parókia megépítése gróf galánthai Fekete György nevéhez fűződik, aki közügyvédből lett királyi ügyvéd, királyi személynök, alkancellár, országbíró, helytartó tanácsos és Arad vármegye főispánja. A szájhagyomány szerint az istenház főoltárképén látható térdeplő alak a grófot, míg az imádkozó nő a gróf feleségét ábrázolja. Mindkettőjük a templom alatti kriptájában nyugszanak.
A templom ékességei a szentély festett üvegablakai, amelyek elkészítését csanádpalotai családok finanszírozták 2008-ban.
Felszabadulási emlékmű (2026)
Csanádpalota főterén, a Kelemen László tér áll az 1969.ben, a település felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére állított emlékmű. Az emlékmű középponti lányalakja Antal Károly budapesti szobrász alkotása.
Szent István és Szent László (2026)
A csanádpalotai Nepomuki Szent János-templom homlokzatán látható Szent Istvánt és Szent László szobrokat 1939-ban helyezték el a főhomlokzati szoborfülkékbe.
Nepomuki Szent János (2026)
A csanádpalotai római katolikus templom délnyugati sarkánál áll Nepomuki Szent János, a folyóvizek és hidak védőszentjének barokk szobra egy baldachinos kis házban.
Az egykori Csanád egyházmegyének több templomának volt védőszentje Nepomuki Szent János, Csanádpalotán pedig nemcsak a templom védőszentje, hanem annak két harangját is a patrónus tiszteletére szentelték fel. Csanádpalotán a Historia Domus szerint már a 18. század végén állt egy Nepomuki Szent János-kápolna, amelyet 1837-ben bontottak le, és a benne lévő szobrot pedig egy új baldachinházba helyezték el. Később a szoborházat áttelepítették a mai helyére, a templom délnyugati sarkához. A házban lévő naiv kivitelezésű faszobrot a 2010-es években élénk színekkel festették át.
Tájház (2026)
A Szent István utca 42. szám alatt található a csanádpalotai tájház, amely berendezése az Asztalos P. Kálmán parasztköltő és néprajzkutató által összegyűjtött, 19-20. századi tárgyakból áll.
Csanádpalota 600 éves (2026)
2023-ban készül el a Csanádpalota megalapításának 600 évfordulóját megörökítő emlékjel, amelyet a Páneurópai Kulturális Egyesület művésztelepén, a Román-Magyar Barátság Házában, hazai és határon túli magyar művészek közreműködésével alkották meg. A hat kopjafából és három táblaképpből álló, Csanádpalota hatszáz évét szimbolizáló emlékmű ötletgazdája Szügyi László volt. A kompozíciót eredetileg a város központi parkjában szerették volna elhelyezni, de végül belvárosi sportcsarnok mellé került felállításra.
Kelemen László (2026)
Az első magyar színházigazgató, Kelemen László mellszobra áll a csanádpalotai művelődési ház előtt.
A szobrot 1973. augusztus 19-én adták át, amelyet Palotai Gyula szobrászművész készítette el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)