Szent Mihály arkangyal-temetőkápolna (2025)

A Szent Mihály arkangyal tiszteltére felszentelt kápolna a kübekházi Temetőkert bejáratánál található.

Egressy-kúria (2024)

Apátfalván, a 43-as főút mentén áll az egykori Egressy-kúria, amely díszudvara kulturális rendezvényeknek ad helyet.

A kúriát a 19-20. század fordulóján építtette az Egressy család, aki tégla- és cserépgyártással foglalkoztak Apátfalván. A kúria az államosítást követően állami tulajdonba került, és tanácsháza majd később pedig óvoda működött benne. 

Az 1992-ben bezárt épületet egy cég vette meg, és teljes egészében felújították a területet. Napjainkban a takarosan rendbe hozott épület előtt virágokkal beültetett park van, a közepén egy kerti tó kis híddal. A kert előtérben pedig Apátfalva védőszentjének, Szent Mihálynak a modern felfogású szobra áll.

Szent Mihály templomrom (2024)

A nádasdi erődített rotunda Magyarországon egyedülálló építmény, amely valószínüleg a 11. században épült és az Nádasdy család uradalmi központja volt.

Az épületet 13. században mér nyugati irányban hosszhajóval bővítettek. Az ősi nemzetség temploma végül feltételezhetően a tatárjárásnak esett áldozatul. Az egykori épület maradványaiból készülhetett a Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplom, amelyet 1376-ban említenek az oklevelek. Ezt az épületet az 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztítottak el. Még az 17. században újjáépítették a romos templomot, és a lutheránusok lettek az új birtokosai. A katolikus egyház 1732-ben III. Károly király rendeletére kapta vissza a templomot, akik 1888-ban teljesen lebontották és új templomot építettek a helyére.

A 2003-ban feltárták a romokat és szépen helyreállított alapfalait, amely alatt a Nádasdy család temetkezőhelye rejtőzik.

Szent Mihály-kápolna és kálvária (2023)

A csávolyi temetőben álló Szent Mihály-kápolna 1929-ben épült egy régebbi épület helyén. A kápolna építtetője Fritz József volt, aki Kóbor Ferenc vállalkozót bízta meg, hogy Olaszországi mintára építsen kápolnát ide. A romantikus, eklektikus stílusú, Észak-Lombardiában jellemző épület, hazánk egyetlen ilyen jellegű kápolnája.

A kápolna előtti kálvária az 1930-as években épült a település német származású lakosai összefogásával.

Szent Mihály pálos kolostorrom (2023)

Nagyvázsony határában található egy 15. századi kolostor romja, amelyet Kinizsi Pál és apósa építettet a család temetkezőhelyéül.

A Szent Mihály kolostor késő gótikus stílusban épült 1485-86 körül, de további építkezések is folytak rajta 1499-ig. A kolostor építtetői a török verő hadvezér Kinizsi Pál és apósa Magyar Balázs voltak. A monda szerint Mátyás király hadvezére egy török rab után kapott váltságdíjból fedezte az építkezés költségeit. 

A kolostort Veszprém várának eleste után felrobbantották, nehogy a török kézre kerüljön.  A 1960-ban romokat feltárták és állagmegóvást végeztek el rajta, azóta védett műemlék.

Kinizsi Pált és özvegyének Magyar Benignának második férjét is kolostorban temették el, de sírköveik a várban van kiállítva.

Szent Mihály főangyal templom (2023)

A múlt század első évtizedeiben vetődött fel a katolikus templom építésének terve Vásárhely-Kutason (Székkutas régebbi neve). A templom alapkövét 1924. május 23-án helyezte el Hanauer Árpád István váci püspök, a tervek elkészítésével pedig Kruzslicz Károly hódmezővásárhelyi építész bízták meg. Az egy tornyos, eklektikus és gótikus stílusban elkészült templomot végül az Orosházáról lebontott régi templom anyagából építették fel 1925-re Tóth Kovács Ferenc kivitelezésében.

A templom belsejében ma is látható Perczel Dénes vörös márvány felületen Szent Mihálynak a sárkánnyal folytatott harcát megörökítő oltárfestménye. Az épület érdekesége még a színes üvegablakok, amelyek Palka József üvegművész műhelyében készültek1925-ben.

Sárkányölő Szent György és Szent Mihály főangyal (2022)

A nemesvidi temetőbben több rossz állapotban lévő barokk szobor is látható, ezek közül kettőt Szélesi Terézia állítatott férje, Tompa György hagyatékából. A barokk alkotások 1911-ben készültek és ezek közül az egyik sárkányölő Szent Györgyöt, míg a másik a kápolna védőszentjét, Szent Mihály főangyalt ábrázolja.

Szent Mihály főangyal-temetőkápolna (2022)

A Nemesvid temetőjében álló kápolna 1889-ben épült klasszicista stílusban. Az épülettől nem messze állt már régi kis kápolna, de a rossz állapota miatt lebontották, és a tégláit felhasználták az új építményhez. Az épület jóval nagyobb, mint egy egyszerű temetőkápolna, ugyanis a korábbi felújításokkor duzzadt ekkorára.A temetőbben több rossz állapotban lévő barokk szobor is látható, és az 1894-ben készült Horváth-kereszt is itt áll.

Szent Mihály főangyal templom (2022)

Tápé első temploma feltehetően a 13. században épül, amelyet aztán többször átépítettek és bővítettek. A török időkben a szegedi ferencesek jártak ki ide misét tartani. A sok viszontagságot megélt templom 1941-ben kapta mai formáját, amely három korszakot is idéz, mégpedig a gótikát, a barokkot és az eklektikát.

A templom gótikus szentélyében látható az a 14. századi freskótöredék, amely a négy apostolt és egy Veronika kendőt tartó alakot ábrázol. A templom főoltárán Szent Mihály főangyal látható.

Az istenház legutóbbi felújítás során került elő a 14. századi freskó és több csontváz maradványt találtak az épület alatt, ez az utóbbi félthetően az egykor itt húzódó temetőből került elő.

Szent Mihály főangyal templom (2022)

Apátfalván már 1332-ben állt egy templom, amelyet a törökök elpusztítottak. A ma is látható új templomot 1754-57 között építették fel barokk stílusban. 1932-ben az épületet két oldalhajóval bővítették Tóbiás László tervei alapján, és ekkor kapta mai neoreneszánsz küllemét.

A templom belső tere bazilikás formájú, berendezéseinek nagy része még 18-19. századiak. A főoltár képe Szent Mihály arkangyal sátán fölötti győzelmét ábrázolja, amelyet Pesky József készített 1854-ben. 

Szent Mihály főangyal templom (2022)

Tószegen már a 18. század elején állt egy fából és sárból készült templom, amelyet a reformátusok elfoglaltak, de ez az épület hódoltság végére azonban elpusztult.

A mai Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt barokk templom 1755-ben épült, Balogh János földesúr jóvoltából. Az épületet 1806-ban kibővítettek, és ekkor tornyot is emeltek hozzá. 1913-ban az addigra elkorhadt toronytetőzete, hogy szükséges volt annak átépítése.

Romkert (2022)

A Szent Miklós-templom mellett található egy „romkert”, ahol egy 17. században épült kápolna alapjai láthatóak.

A Szent Mihály-kápolna 1698-ban épült a templom körüli temető „csonttárolójára”. Az épület hajóját az 1796-os tűzvész után bontották le, de kápolna kiléte csak 1973-ban került napvilágra.

Szent Mihály főangyal templom (2021)

A Szegedhez tartozó Szentmihály első kőtemploma valószínüleg a török időkben elpusztult.

A településen 1949-ben alakult meg a helyi katolikus gyülekezet, akik kezdetekben egy magánházban tartottak istentiszteletet.

A mai modern templom megépítése 1990. szeptember 30.-ra fejeződött be, amely Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel.

Szent Mihály és Gábriel arkangyalok Szerb Ortodox Kolostortemplom (2021)

1580-ban érkeztek azok a szerb ortodox szerzetesek Grábócra, akik itt a világtól elzárva, erdővel borított dombok között hozták létre az ország egyetlen pravoszláv kolostorát. A virágzó kolostort 1667-ben a törökök feldúlták, a szerzetesek kőtemplomát pedig lerombolták. Az utóbbi romján épült fel a ma is meglévő barokk templom, 1736-1738 között.

A templom és berendezése a 18. századi magyarországi ortodox egyházművészet különleges alkotása.

Kőangyal (2021)

A jászszentlászlói Békáspart dűlőben egy különleges kődombormű látható. Az alkotás valószínűsíthetően Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, és egy szépen felújított nádfedeles tanya mellet áll.

Szent Mihály főangyal templom (2020)

Az izsáki katolikus templom 1801-1815 között épült klasszicista stílusban. 

Előtette a település 1694-ben emelt körtemplomát használták a reformátusokkal felváltva. Ez az épület az 1700-as évek végén már szűknek bizonyult, és az állapota is leromlott. Sajnos az új templomot egy ízben földrengés sújtotta ezért 1896-ban újjá kellett építeni a megrongálódott tornyot.

A copfstílusú oltár és a szószék a templommal egy időben készült. Az oltárképét Schwarz József festette 1811-ben, orgonáját is ekkor kapta.

A templomhoz egy ereklye is tartozik, még pedig II. János Pál pápa szentvére, amelyet Stanislaw Dziwisz Lengyel bíboros adományozta a városnak.

Szent Mihály főangyal templom (2020)

Az Árpád-korban Ágasegyházán fa és vesszővázas, sárral tapasztott ágasfával díszített templomot építettek. Ezt az épületet a török földig rombolta, emlékét néhány kő őrzi, amelyeket beleépítettek a helyi világháborús emlékműbe. A napjainkban látható templom a mai képét az 1924-ben felépítetett imahazáz átalakítása után nyerte el. Az épületet Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték fel.

Szent Mihály főszékesegyház (2020)

A veszprémi Szent Mihály főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete, amely 1996 óta őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét.

Valószínűsíthetően a várral együtt épült a város első temploma Géza fejedelem idejében. István uralkodása alatt az épületet a háromhajós, román stílusú bazilikává bővítettek és két tornyot is kapott. A Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom az 1380-as veszprémi tűzvészben megrongálódott, ezért a katedrálist gótikus stílusban építették újjá. Az épület a török időkben teljesen elpusztult, csak a 18. század elején fogtak bele a rendbehozatalába. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, egy régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban. A mai neoromán formáját végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei alapján kapta.

De a gótikus szentélyt és az altemplomot eredeti állapotukban megőrizték. 

A templom belsejében négy mellékoltár található, a Mária mennybemenetele-, a Szent György-, a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A falképeket Szirmay Antal festette, az üvegablakok pedig Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet ábrázolják.

A székesegyházban található Boldog Gizella ereklyéje, amely a királyné jobb alkarcsontja.

Szent Mihály-emlékfal (2020)

A Szent Mihály-emlékfal Ladánybene szakrális múltjának egyik legrégebbi építészeti emléke.

Az emlékfalat 1912-ben állították a Barcsay birtokon, és a mennyei hadak nagy vezérét ábrázolja. A kegyhely az évek során több felújításon is átesett, de ezek során eddig még sikerült megőrizni az eredeti mű jellegét.

Szent Mihály főangyal görögkatolikus kegytemplom (2019)

A híres máriapócsi Szent Mihály bazilika elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

1701-ben Mészáros Mátyás kezdte meg az adományok gyűjtését egy templom felépítésére. Ezen időszakban I. Lipót császár a török felett Zentánál aratott győzelmét a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, ezért ő is beszállt az adománygyűjtésbe. A templom építését Bizánczy Gennadius György, a munkácsi apostoli vikárius kezdte meg.  A mai barokk épületegyüttes 1756-ra sikerült felépíteni, viszont a két torony csak 1856-ban készülhetett el. 1948-ban XII. Pius pápa a kegytemplomnak a basilica minor címet adományozott.

A templom berendezése igen hosszú ideig tartott, a díszes képállvány és ikonosztázion 1785-88 között készült el. A szentélyben pedig csak a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az épület művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte.
A kegytemplom freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe a zarándokokat. A templom kegyoltárához, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható.

A templom alatti kriptána a görögkatolikus püspökök, lelkészek sírjai vannak.

A könnyezés csodájának története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak. Ezt követően a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy haldokló gyermeket emelte a képhez, aki megérintette a képet és meggyógyult. A csoda hírére I. Lipót a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette, de a szállításakor, útközben számos másolat készült a képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is, amely 1715-ben megint könnyezni kezdett. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy a másoló annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

2003-ban Máriapócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózatba, sőt az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető Mária Út is érinti a szenthelyet.