Veszprém vára (2020)

A Bakony peremén álló Veszprém vára nem egy klasszikus értelemben vett középkori, vaskos falú kőépületet. Hanem egy a Várhegy tetején felépült, egyetlen utcából álló, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, amelyek számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona.

A Veszprémi várat valószínűsíthetően Géza fejedelemnek, Szent István királynak és feleségének, Gizella királynénak köszönhetjük, utóbbinak az egyik kedvenc tartózkodási helye is volt az erőd. Elsőként az egyházi központ intézményeinek helyet adó épületek kerültek kialakításra, ekkor épült a székesegyház és a püspöki palota is. A vár déli oldalán ekkor már állt az árokból és sáncból álló védrendszer. A kettős kőfal már a 13. század második felében készült, ennek eredményeként Veszprém vára a 15. század első felében az ország jelentősebb erődítményei közé emelkedett.  A Ferdinánd és Szapolyai között kibontakozó belháború idején már elavulttá vált a vár, sőt a gyakori gazdacsere sem tett jót neki.  A törökök elsőként 1552-ben, hétnapos ostromot követően foglalták el.

A visszafoglalása után még több-kevesebb sikerrel megpróbálták újjáépíteni és megerősíteni várat, a 18. század második felében pedig barokk stílusú polgári épületeteket és palotát emeltek ide.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2020)

A veszprémi Szent Mihály főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete, amely 1996 óta őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét.

Valószínűsíthetően a várral együtt épült a város első temploma Géza fejedelem idejében. István uralkodása alatt az épületet a háromhajós, román stílusú bazilikává bővítettek és két tornyot is kapott. A Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom az 1380-as veszprémi tűzvészben megrongálódott, ezért a katedrálist gótikus stílusban építették újjá. Az épület a török időkben teljesen elpusztult, csak a 18. század elején fogtak bele a rendbehozatalába. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, egy régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban. A mai neoromán formáját végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei alapján kapta.

De a gótikus szentélyt és az altemplomot eredeti állapotukban megőrizték. 

A templom belsejében négy mellékoltár található, a Mária mennybemenetele-, a Szent György-, a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A falképeket Szirmay Antal festette, az üvegablakok pedig Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet ábrázolják.

A székesegyházban található Boldog Gizella ereklyéje, amely a királyné jobb alkarcsontja.

Boldog Gizella királyné kilátó (2020)

A Gulya-dombi parkerdőben található a Gizella királyné kilátó, amelyből az egyik legcsodálatosabb panoráma nyílik Veszprém városára.

A parkerdő területén álló korábbi kilátó nehezen viselte az évek múlását, ezért 2015-ben le kellett zárni. Az újonnan, alapoktól felépített, horganyzott acélból létesítményt 2016 áprilisában adták át. A kilátó érdekessége a formája, úgynevezett parabolikus hiperboloid, azaz ívesnek látszik, de egyenes - egy igazi matematikai bravúr.

Az építménynek otthont adó 77 hektáros Gulya-dombi parkerdő területén tanösvény, sportpályák, játszóterek, kilátó, futó-, szánkó-, lovagló-, kerékpáros-, torna-, kutyafuttató pályák várják a pihenni, sportolni vágyó közönséget.

Szent László király római katolikus templom (2020)

A Temető-hegy legmagasabb pontján mér a középkorban templom állott, amelynek Szent Margit volt a védőszentje. Az épület a török időkben megsemmisült, a mai neoromán stílusú, Szent László tiszteletére szentelt templom 1902-ben épült.

Az épület szentélyének külső falánál az itteni iskolát alapító, 1789-ben elhunyt Hajas István plébános rokokó, homokkőből faragott sírköve látható.

Veszprémi Állatkert (2020)

A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje, amely Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli.

 A Közép-Dunántúli Régió legkedveltebb turisztikai célpontja 1958. augusztus elsején nyitotta meg kapuit. A két részből álló állatkert hamar kicsik és nagyok kedvencévé vált, ugyanis az állatparadicsom a festői szépségű Fejes-völgyben terül el. A felső, úgynevezett Gulya-dombi részen pedig a legújabb fejlesztések találhatóak, mint például hazánk egyik legszebb és legnagyobb Afrika-szavanna kifutója vagy az Elefánt Park.

A komplexum kiemelt hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésére, ezért Oktató- és Kiállítóháza nyári táboroknak ad otthont. Emeltet tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének és a Magyar Állatkertek Szövetségének, ezáltal aktívan részt vesz nemzetközi természetvédelmi kampányokban és szerepet vállal fajmegmentési és tenyésztési programokban.

Ha ez még nem lenne elég egy különleges időutazásra is invitál az itt nemrégiben megnyílt Dínó Park. További élményeket nyújthat a gyerekeknek még az Afrika szavanna játszótér.

Uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo)

Szibériai tigris (Panthera tigris altaica)

Kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathicus)

Pampanyúl vagy nagy mara (Dolichotis patagonum)

Szibériai kőszáli kecske (Capra sibirica)

Ázsiai elefánt (Elephas maximus)