Szent Imre római katolikus templom (2023)

Dörgicse katolikus temploma 1820-ban épült késő barokk stílusban. A templom belsejinek érdekessége, hogy szecessziós-népies stílusban van kifestve.

A templom előtt álló kereszt 1890-ben készült Keller József és neje,

Vas Anna adományából.

Szent Máté apostol római katolikus templom (2023)

A salföldi templom 1769-ben épült Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére egy régebbi istenház helyére. Ekkor még sekrestye és torony nélkül állt az épület. A barokk stílusút emplom kibővítése 1818-ra készült el a hívek buzgóságából. A templom belsejében látható oltárkép Szent Mátét ábrázolja, amelyet az újjáépítés alkalmából festett Jakobey Károly.

Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom (2023)

A szentbékkállai római katolikus templomot gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1790-1799 között, késő barokk stílusban. Az épület terveit egyes feltételezés szerint Fellner Jakab készítette. A templom belsejében látható oltárkép, az épület védőszentjét Gyümölcsoltó Boldogasszonyt ábrázolja, mellette Szent István és Szent Imre szobrai állnak. A templom különleges belső értéke még egy román korból való vöröskő szenteltvíztartó.

Mindenszentek római katolikus templom (2023)

Mindszentkállának már 1335-ben volt egy temploma, amelyről egy ekkori tizedjegyzék is említést tesz. A középkori gótikus templomnak romjai mai láthatók a falu feletti dombon.

A település központjában álló templom 1829-ben épült klasszicista stílusban. A templom berendezéseinek egyrésze, a főoltár, a szószék és a padok klasszicista stílusúak, a sekrestyében lévő keresztelőmedence viszont román kori.

Szűz Mária és Szent Ányos római katolikus templom és kolostor (2023)

Tihanyi bencés apátság templomának jellegzetes tornyát minden hazánkfia egyből felismeri. A félsziget jelképének is számító kéttornyos, barokk templom az I. András királyunk által alapított monostorhoz tartozik.

A Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzött oklevelét tanulsága szerint tihanyi bencés apátságot I. András király alapította 1055-ben. A Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére felszentelt kolostor templomot 11. században építették, de az egyenes szentélyzáródású, keletelt középkori épületből csak az altemplom maradt meg. A törökök megjelenésekor a kolostort köré erődítmény építettek, és a szerzetesek 1534-ben elhagyták építményt. Az itteni erőd a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált, a törökök soha sem tudták elfoglalni.

Az egykori templomot súlyos károk érték, amikor 1702-ben a várat felrobbantották Habsburgok. Az apátság csak azután után kezdte vissza nyerni eredeti funkcióját, amikor 1719-ben neki kezdtek a templom és a kolostor újjáépítéséhez. A Wittwer Márton építész tervei szerint épült apátság 1735-re készült el, és az építkezéshez  felhasználták a vár köveit is. Ez az épületegyüttes a következő évben leégett. A ma is látható kolostort és templomot 1740-1754 között építették fel.

A bencés rend manapság is itt él a falak között, és az ő életükbe is bepillantást nyerhet a látogató. Az épületben ezen kívül múzeum és könyvtár is működik, de itt őrzik még az alapító, I. András király koporsóját is.

Szent Dömötör katolikus templom (2023)

A település központjában álló római katolikus templom 1716-ban épült egy középkori templom alapjaira.

A Demeter vértanúról elnevezett épület mai későbarokk formáját

A szépen rendben tartott templomkertben kőkeresztet, háborús emlékoszlopot, és egy kőkútat is találunk.

Szent Donát-kápolna (2023)

A Csobánc déli szoknyáján, csodálatos természetikörnyezetben áll a szőlőhegyi Szent Donát-kápolna

A klasszicista stílusú, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát 1830 körül elődje helyére. A szőlők közé épített kápolnát Szent Donát kegyelmébe ajánlották építésekor.

A kápolna mellől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, pl. a Gulács, a Tóti-hegy, a Badacsony vagy a Szent György-hegy lapos platóiban is gyönyörködhetünk.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2023)

Alkeszin már 1466-ban említenek egy Keresztelő Szent János-kápolnát, amely 1548 körül elpusztult.

1745-ben egy kis méretű, boltozott hajójú és szentélyű, templom építettek a régi kápolna helyére. 1775-1780 között ezt a templomot építették át késő barokk stílusban, az építkezést az Esterházy-család is támogatta anyagilag. Az épülőfélben lévő templom az 1779-es és az 1780-as tűzvészt követően kapta mai formáját.

Szent Ilona római katolikus templom (2023)

Nagyvázsony római katolikus templom 1777-ben épült, barokk stílusban és Szent Ilonát kapta védőszentjéül.

A templom az idők folyamán többször lett átalakítva, 1823-ban és 1940-41 között is bővítették.

Az épület belsejében látható sekrestye pedig 1885-ből való.

Szentháromság római katolikus templom (2021)

A Bakonyjákó főutcáján álló barokk templom 1811-ben épült, és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Az istenház építtetője Somogyi János volt, aki minden bizonnyal kegyúri kötelezettségéből kifolyólag emeltette.

A templom őriz egy értékes Szent Kereszt ereklyét is.

Fájdalmas Szűz római katolikus templom és a Somogyi-kripta (2021)

Döbrönte ékessége a falu központjában álló római katolikus templom, amelyet a Somogyi családhoz tartozó Győri Krisztina építtetettet 1815-ben. A klasszicista stílusú épület tervezője Charles Moreaun volt, Konhausel József pedig az építési munkákat végezte.

A kör templom belseje is különleges, a kupolájában a kazettás osztásokban klasszicista festés, az oldalfalakon pedig 12 kálváriajelenet látható.

Az épület alatti kriptában a Somogyi család kilenc tagja nyugszik. 

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2021)

Farkasgyepű központjában áll a Sarlós Boldogasszony templom, amely különlegességét a rusztikus külleme adja, ugyanis az épületet alkotó homokkövet itt helyben termelték ki.

A templomot báró Hornig Károly veszprémi püspök, a település akkori földesura építtette Wojta Adolf építész tervei alapján 1909-ben. Az épület belsejében látható oltárképet Steiner Rudolf festette, és a gyermeket váró Máriát ábrázolja, amint meglátogatja testvérét Erzsébetet.

Jézus Szíve római katolikus templom (2021)

Csehbánya szívében áll a nemrégiben elkészült római katolikus templom. A Jézus Szíve tiszteletére felszentelt istenházat a régi iskolakápolna alapjaira építtették fel 2002-ben.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2021)

A település főterén áll a Szent Márton püspök tiszteletére felszentelt templom, amelyet mostani és egykori Németbányai lakosok adományiból építettek fel.

1998-ban készült el a modern templom, az egykori iskola helyén, tervezője pedig Lohrmann Márta egyházi építész volt. A templom belsejében látható oltárkép, a Szűz Mária és a Jézus szobor a lebontott iskolaépületből került át mostani helyére.

Szent Anna római katolikus templom (2021)

Bánd műemlék temploma 1795-ben épült barokk stílusban, védőszentjének pedig Szent Annát választották.

A templom fazsindelyes tetőszerkezete a 19. században leégett, ezért 1863-ban újjá építették, tornyát pedig 1884-ban emelték.

A templombelső berendezései copfstílusúak, a főoltár és a szószék 18. századból valók.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2020)

A veszprémi Szent Mihály főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete, amely 1996 óta őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét.

Valószínűsíthetően a várral együtt épült a város első temploma Géza fejedelem idejében. István uralkodása alatt az épületet a háromhajós, román stílusú bazilikává bővítettek és két tornyot is kapott. A Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom az 1380-as veszprémi tűzvészben megrongálódott, ezért a katedrálist gótikus stílusban építették újjá. Az épület a török időkben teljesen elpusztult, csak a 18. század elején fogtak bele a rendbehozatalába. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, egy régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban. A mai neoromán formáját végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei alapján kapta.

De a gótikus szentélyt és az altemplomot eredeti állapotukban megőrizték. 

A templom belsejében négy mellékoltár található, a Mária mennybemenetele-, a Szent György-, a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A falképeket Szirmay Antal festette, az üvegablakok pedig Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet ábrázolják.

A székesegyházban található Boldog Gizella ereklyéje, amely a királyné jobb alkarcsontja.

Szent László király római katolikus templom (2020)

A Temető-hegy legmagasabb pontján mér a középkorban templom állott, amelynek Szent Margit volt a védőszentje. Az épület a török időkben megsemmisült, a mai neoromán stílusú, Szent László tiszteletére szentelt templom 1902-ben épült.

Az épület szentélyének külső falánál az itteni iskolát alapító, 1789-ben elhunyt Hajas István plébános rokokó, homokkőből faragott sírköve látható.

Szent Mauríciusz és Vértanútársai római katolikus templom (2020)

A Bakony festői völgyében 1018-ban Szent István király alapított monostort, ahol Imre herceg tanára, Szent Gellért is remetéskedett.

Bakonybél ma is látható temploma 1750-től 1754-ig épült a pannonhalmi főapát segédletével. Az épület azonban 1780. július 30.-án egy tűzvészben teljesen leégett, és csak 1782-re sikerült felújítani a romokat. A templom az évszázadok során nem sokat változott, és így sikerült megőrizni a korszakra jellemző barokk küllemét.

Az épület belső kialakításának legfőbb dísze a Polinger Ignác pápai festő által 1758-ra elkészült főoltár. A kompozíció Szent Istvánt, Boldog Gizella királynét és Szent Mauríciusz ábrázolja. A templom szószéke 1760-ban készült, a műemlék orgonája 1822 óta „lakik” itt.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Zircen található Magyarország egyik legszebb barokk építménye az apátsági templom, amely 1732-1752 között építették a ciszterci szerzetesek az egykori kolostoruk romjaiból. A rend alapításának nyolcszázadik évfordulóján pedig basilica minor rangot kapott a jelentős műemlék.

A templom belsejében egy különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű, barokk stílusú oltárépítmény látható, emellett a szentély több freskóját híres Franz Anton Maulbertsch és Wagenmeister készítették.

Szent Imre római katolikus templom (2017)

A település központjában áll a neoromán stílusban épült kéttornyos bazalttemplom.

A Szent  Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján és legutóbb 1981-ben, a félévszázados jubileumra újították fel.

A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült, fölötte Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei láthatóak.