Nagyboldogasszony római katolikus templom (2025)

A bárnai római katolikus templom 1809-1822 között épült késő barokk stílusban. 

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt építmény főoltárán egy értékes Mária mennybemenetele oltárkép látható, amelyet egyes feltételezések szerint Franz Anton Maulbertsch vagy Kracker János Lukács festett.

Nagyboldogasszony román ortodox templom (2024)

A zabolai kastély szomszédságában álló ortodox templomot 1939-1942 között építették. A bizánci stílusú, kereszt alakú, nagy kupolával és két toronnyal rendelkező épületet Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2024)

Pitvaros római katolikus templomát 1948 és 1950 között építették fel, amelyen csak helyi iparosok és mesterek működtek közre. A templombelső tárgyainak egy része a szegedi Karolina Gimnázium megszűnt kápolnájából került át, az orgonát pedig 1964-ben kapta a gyülekezet.

Nagyboldogasszony-kápolna (2023)

A palini Nagyboldogasszony-kápolna vagy más néven filiális kápolna Baránka József tervei szerint 1989-ben épült egy iskolakápolna átalakításával. Az új kápolnát ekkor szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére Dr. Szendi József veszprémi érsek.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2023)

Hercegszántó egyik legrégebbi műemléke az 1725-ben épült barokk Nagyboldogasszony római katolikus templom. A korábbi templom romjain felépült istenház 1811-ben villámcsapás következtében leégett, ezért 1815-ben felújították. A templom belsejében látható főoltárkép 1815-ben készült, és 1910-ben pedig az Angster gyár által épített orgona került ide.

Nagyboldogasszony-kápolna (2022)

Tiszasas Fő utcája egyedül álló látványosság rejlik, ugyanis egy rönkfából készült kápolna áll az egyik portán.

A Nagyboldogasszony-kápolna elődje egy iskolakápolna volt, amely helyére 2018-ban készült el a nem mindennapi alkotás. A kápolna érdekessége, hogy a homlokzaton látható szobor a csíksomlyói könnyező Máriának a másolata.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

Jászkarajenőnek már a középkorban is temploma volt a kisharangosi határrészen, amely romjai még 1910-ben láthatók voltak.

Az első belterületi istenházat a 1860-ban községház nagyterméből alakították ki, amelyet Nagyboldogasszony ünnepén templommá szenteltek fel. A község ezt az épületet hamar kinőtte, ezért 1892-94 között új templom építtetett Vaskovics Antal ceglédi építőmester tervei alapján, amelyet ugyancsak Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A neogótikus stílus épület 68 méter magas tornyával a környék egyik legszebb temploma.

A templomhoz tartozik egy szomorú történet is, ugyanis a vörös rémuralom idején, 1919-ben a plébánost és a káplánt kivégezte átvonuló kommunisták.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

Az Ezeréves határ közelében található a Gyimesek legrégebbi temploma, a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt istenház.

A hegy oldalában álló templom 1782-ben építették a csíksomlyói ferencrendi szerzetesek, az itt lévő Vesztegzár mellé. A kis tornyos barokk templomot kőből és téglából emelték és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 2008-ban a templomot összefogásból teljes felújították, azóta szabadon látogatható az épület.

Nagyboldogasszony-kápolna (2022)

Kömpöc központjában álló kápolna 1953-ban épült, és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

A Fülöpjakab katolikus temploma 1897-ben épült, tornyát csak később, az első világháborút megelőzően kapta.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

A helvéciai Nagyboldogasszony templom építése 1902-ben kezdődött meg, majd 1908-ban fejeződött be. A templombelsőt 13 freskó díszíti, a nagyméretűk közül, az első Jézus születését, a második Jézus halálát a kereszten, a harmadik Jézus feltámadását, a negyedik Jézus mennybemenetelét jeleníti meg, a szentélyben lévő pedig a teremtő Istent ábrázolja.

A templom környezetét egy apró park díszíti, ahol 1925-ben került felállításra egy szabadtéri kő kereszt.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

A Bátaszéken található Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom már a méreteivel is kiemelkedik a környék templomai közül. A város szimbólumának is számító épületet egy középkori monostortemplom helyén áll.

1842-ben döntöttek úgy a városvezetők, hogy a romos középkori templom helyére új istenházat építenek. Ehhez a terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette el. 1899. július 4-én kezdődött az építkezés. Végül 1902-re készült el a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentel neogótikus templom.

A templom belsejében látható képeket Krikler József festőművész készítette, a többi díszítést Blaskovits Bátori Mihály végezte. A szobrokkal díszített főoltár pedig Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készült.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2021)

Újlengyel modern katolikus temploma 1954-ben épült, és az általános iskola szomszédságában áll.

 Az épületet egy takaros templomkert veszi körül, ahol emlékmű, kereszt és egy Lourdes-i barlang is látható.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2021)

A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek Grábócra, aki igényt tartottak egy saját templomra. Ezért 1765-ben megkezdték templomuk felépítését, amely 1795-re nyerte el végleges formáját, és Nagyboldogasszony tiszteletére lett felszentelve. A katolikus templomhoz egy kálvária is tartozik.

Nagyboldogasszony-kápolna (2021)

A ménteleki katolikus egyházközség 1928-ban építette a ma is látható huszártornyos kápolnájukat.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

A közigazgatásilag Kiskunmajsához tartozó község első templomának terve 1911-re készült el, de a megépítéséhez csak az I. világháború után kezdtek hozzá. A jelenlegi épület végül 1937-ben készült el és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 

A kertben álló Segítő Mária szobrot a hívek adományából vásárolták Lengyelországból.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Zircen található Magyarország egyik legszebb barokk építménye az apátsági templom, amely 1732-1752 között építették a ciszterci szerzetesek az egykori kolostoruk romjaiból. A rend alapításának nyolcszázadik évfordulóján pedig basilica minor rangot kapott a jelentős műemlék.

A templom belsejében egy különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű, barokk stílusú oltárépítmény látható, emellett a szentély több freskóját híres Franz Anton Maulbertsch és Wagenmeister készítették.

Nagyboldogasszony görögkatolikus templom (2020)

A miskolci Nagyboldogasszony székesegyházat gyakran Búza téri templomként szokták emlegetni. A tekintélyes méretekkel megáldott katedrális 2011-ben kapta székesegyházi rangját, ugyanis ekkor Miskolc újra görögkatolikus püspöki székhely lett.

A miskolci Búza téren álló premodern, neogótikus épületet Galter János tervei alapján épült, Hricz József épített. 1911-ben felszentelt a templom megépítését 1800-as évek eleje óta szorgalmazta a helyi görögkatolikus vallású ruszinok és szlovákok.

A latin kereszt formájú templombelsőben egy gazdagon díszített, 19 képből álló ikonosztáz látható, melyet az első parókus vázlatai alapján a Rétay és Benedek műintézetben készítették 1918-ban..

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Miskolc legjelentősebb barokk műemléke, a Nagyboldogasszony Minorita templom, amely a Hősök tere északi sarkán áll.

Kelemen Didákot, a Minoriták magyarországi tartományfőnökét bízták meg a helyi római katolikus vallás megerősítésével. Aki az egri püspökhöz folyamodott kolostor építési terveivel. Kettejük hathatós segítségével és az Almássy és Fáy családok adakozásából épült fel a miskolci Nagyboldogasszony templom, mely tervezője a híres Giovanni Battista Carlone volt.
Az 1729-től egészen 1743-ig tartó építkezés során a templom még nem a mai formáját nyerte el, ugyanis a tornyok felhúzása még néhány évtizedekig eltartott.

Az épület belsejében látható főoltár 1819 augusztusára készült el és a pápai nagytemploméval mutat hasonlóságot. Az oltárképe pedig egy Tiziano Mária mennybemenetelét ábrázoló képmásolat, amelyet Sajósy Alajos készített 1867-ban.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2019)

A csongrádi Nagyboldogasszony-templom 1762-től 1769-ig épült klasszicista és barokk stílusban. Elkészültének legjelentősebb támogatója a nagykárolyi gróf Károlyi család volt. Az ekkor még torony nélküli istenház a temető és Szent Rókus-kápolna helyére épült, és az építésében valószínűleg olasz mesterek is közreműködtek. Az igazán impozáns látványt nyújtó galériás tornyot - a tűzfigyelő karzattal - 1784-ben emelték a hajó elé.

A templom belsejében áll a fekete márvány alapú barokk főoltár, rajta fehér márványból készült tabernákulum, kétszárnyú, faragott, aranyozott faajtóval.  Az oltárkép 1917-ben készült, és Mária mennybevitelét ábrázolja, Tizianó a velencei Frári templomban látható Assunta képének másolata.

A hajó keleti oldalán áll a barokk Szent Anna oltár, amely a Szent Annát, Szent Joachimet és a gyermek Máriát ábrázolja, az olajfestmény Körrey György munkája 1867-ből. Szemben vele egy régebbi oltárépítmény áll, amely egykoron Mária-oltár volt. 1884-ben építtették át lourdesi oltárrá építettek át, egy Tirolban Delago József műtermében vásárolt lourdesi Mária-szobor fölhasználásával.

A fal melletti oltárfülkében Nepomuki Szent János barokk kőoltára látható, melyet Müller nevű művész festette 1892-ben. Az oldalkápolnák oltárképeit Piroska István festette, az egyik Máriát és a keresztről levett Jézust ábrázolja, a másikon pedig a Jézust a kereszten jeleníti meg.

A torony alatti keresztboltozat található a Kármelhegyi Boldogasszony kápolnája, amely fából készült oltár fölötti olajfestmény oltárkép a tisztítótűzben szenvedő lelkeket ábrázolja.