Szent István (2019)


Sarkad városa 2000. augusztus 20-án, a Loyolai Szent Ignác templom mellett avatta fel Szent István király mellszobrát.
A kétszeres életnagyságú bronz szobor Búza Barna szobrászművész alkotását.

Loyolai Szent Ignác templom (2019)

Sarkadi első római katolikus templomát 1836. június 16-án áldotta meg Fejes József gyulai plébános esperes. Ez az épület 1895-re életveszélyessé vált ezért Schlauch Lőrinc bíboros, püspök bezáratta. A ma is álló neogótikus stílusú, kereszthajós templomot 1901. augusztus 11-én pünkösd után a 11. vasárnapon avatták fel Loyolai Szt. Ignác hitvalló tiszteletére.
A templom főoltár képe Loyolai Szent Ignácot ábrázolj, amely Pilncz Jósef Gelc 1836-as alkotása és az előző templomból került át. A szentély színes üvegablakai Szűz Máriát, Szent Györgyöt, Szent Józsefet és Szent Lajost ábrázolják külön-külön.

Árpád fejedelem (2019)


A sarkadi Árpád fejedelem téren látható a Millecentenárium évében készült szobor. A honfoglaló Árpádot lóval ábrázoló kompozíció Adorjáni Endre alkotása.

Varga-hosszai-főcsatorna (2019)

A Varga-hosszai-főcsatorna a békési duzzasztó és doboz alatti Kettős-
Körös torkolat között kanyarog a Fekete-Körös egykori medrében. A holtág jellegű csatorna keresztülszeli Doboz települést és közvetlen a kastélypark mellet halad el. A városképi jelentőségű vízfolyás értékét ideje korán felismerték, ugyanis partján egy szoborsétányt alakítottak ki.

Wenckheim-magtár (2019)

A Szent Kereszt templom szomszédságában, műemlék jellegű magtár áll. Az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, melyet Ybl Miklós tervezett. A gótikus ablakokkal rendelkező épületet a mellette álló szárító toronnyal egy boltív köti össze, amely egykoron aláhajtó a terményt szállító kocsik számára készült. Az épületet már néhány helyen átalakították, de napjainkban is az erősen romlott állapot ellenére is agrártörténeti emléknek számít.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom és kripta (2019)


A dobozi Szent Kereszt templom és kripta a környék „ékszerdoboza”, amely eredetileg a Wenckheim család kápolnájának épült.
A park legmagasabb pontján álló istenházat Nicolaus Schiedek bécsi mester építette Wenckheim Dénes kívánságára. A neoromán stílusú templom és kripta is 1902-ben készült el és homlokzatot díszítő elemeket helyben faragták ki, míg a felhasznált téglákat pedig az itteni halastónál égették ki.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom belsejében látható márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. A főoltár fehér carrarai márványból készült, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek díszítenek.
Az 1978-as békési földrengésben a templom is megrongálódott, felújításában a település lakó is részt vettek.


Zenepavilon és kastélypark (2019)

Békés megye egyik eldugott gyöngyszeme Tarhos település, ugyanis találhatóak itt kastélyok, parkerdő és egy híres Zenepavilon is.


A napjainkban zeneiskola gondozásában és használatában álló épületek közül a legrégebbi, a bejáratánál álló Kiskastély. A Wenckheim család 1864 és 1884 között építette kúriáját, amely vendégkastélyként funkcionált az államosításig. 1946-ban költözött ide az állami ének-zenei iskola és tantermeket alakítottak ki benne. 



A terület másik jellegzetes épület az 1900-as évek elején épült, és a háborúig igazi főúri kastély volt. Az épületet az 50-es években iskolává alakították, így eredeti küllemét szinte teljesen elvesztette. Az egykori Nagykastélyba a líceumi leánytanulók internátusa költözött, konyha és ebédlő lett az épülethez toldva, amolyan tessék-lássék módon. 






A Körös mellett elterülő őshonos tölgyes-gyertyános-szürkenyaras erdő felhasználásával kezdték meg a 60 holdas kastélypark kialakítását 1920-ban. A park területén szétszórtan elhelyezkedő épületek sétányai és méretes, ősöreg fái védett természeti értékek, több védett növény- és állatfajnak is otthon adója a terület. A zenepavilonhoz vezető út két oldalán országosan is nyilvántartott vörös tölgyfasor alatt lehet sétálni. 


A tarhosi Kastélypark „legújabb", de még is legmarkánsabb épülete a Kaufmann Oszkár által tervezett zenepavilon. A többi kastélyhoz hasonló csarnokház 1952-től 1953-ig épült, és építésében a tanárok és diákok is részt vettek. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel az akkoriban a Magyar zenekultúra bölcsőjének számító pavilont.
1976 és 2009 között Békés városa minden évben itt rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat. 

Sajnos az utóbbi időkben az itteni kúria épületek állapota erősen leromlott, szinte mindegyike használaton kívül áll. A Gemma Bt. 2013-ban vásárolta meg a tarhosi zeneiskola teljes területét, jelenleg az építmények és környezetük rendbetételén fáradozik. A társaság terveik közözött szerepel egy gasztronómiai és szabadidő központ berendezése az egykori, nagy múltú parkban.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2019)


Tarhos első temploma 2018-19 között épült Lipcsei Gábor építész tervei alapján. 
Az épület belsejében Horváth Péter Kornél képzőművész és Kovács Jenő szobrászművész munkái láthatóak. A templomtoronyban egy 160 és egy 56 kilogrammos harang lakik, amelyek a hívek, a falu lakói és a településhez kötődő vállalkozók adományaiból készültek.

A felújított templomkertben egy régebbi barokk Jézus szobor is látható, amely a próféta "Szent Szív"-ének kinyilatkoztatását ábrázolja.

Református templom (2019)

Az ország második legnagyobb református temploma Békésen található, az építészeti műremek a Széchenyit éren áll.

A helyi református közösség első temploma minden bizonnyal fából vagy sárból készült, amely a 17. század végén elpusztult. 1732-ben Szikszai György gyűjtést hirdetettet az új kőépítményre, ez sikerrel is járt, mert 1734-ben elkészült a copf templom. Eme épület kibővítésére 1781-ben került sor, ugyanis a Szikszai-féle templom roskadozni kezdett-. A templom átépítésekor a közepén álló oszlopsort elbontották, a falakat megmagasították és két oldalt oszlopokon nyugvó karzatot alakítottak ki, és az egész épületre bádogtető került. A templom kecses fehér tornyát 1905-ben megmagasították.

Jantyik Mátyás Múzeum (2019)

Jantyik Mátyás 1864-ben született Békésen és a településről is indult festőművész karrierjei. Nem csoda hát, hogy a város az egykori Wenckheim-kúria épületében rendezte be a festő állandó kiállítását.
Az egykori „Nagy-ház”–ban kapott helyet a város helytörténetével és helyi sajátosságaival foglalkozó tárlat, amely tavasztól őszig látogatható.

Az impresszionizmus híveként elhíresült művész festményei díszítik a helyi római katolikus templom szentélyét is.   

Rózsafüzér Királynője-kápolna (2019)


A Békés megyei apró település, Murony ad otthont a Jantyik Mátyás festőművész által építtetett kápolnának. A Rózsafüzér Királynője tiszteletére felszentelt vallási műemlék 1861-ben épült és a falu Murvahely nevű külterületén található. A klasszicista stílusú kápolna érdekessége a bejárat fölötti timpanon, amely középpontjában "Isten Szeme" látható.
A míves kovácsoltvas ajtó mögött fehér, márvány Mária-szobor rejtőzik, karján a gyermek Jézussal. A római katolikus műemlék jelenleg felújítás alatt áll.

Túra: Alpári rejtélyek (2019)

„Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánthavat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dícsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.”

(Ady Endre)

Reggel a templomnál







Árpád Útján 3.

A pótló túránkon nem volt más dolgunk, mint hogy hátra dőljünk és élvezzük a kitaposott utat. A Hol-Tisza partján fekvő falvak megadták a túra savát-borsát, és az már csak hab volt a tortán, hogy az első meghirdetett túránkon megdupláztuk a szokásos Homoktaposós létszámot.

Ha ajánlanom kellene egy darab látnivalót az utókornak, amolyan „ezt látnod kell, mielőtt meghalsz”-t, az a Tőserdei Kultúrművek és Pálinkaház lenne. Ugyanis az étterem udvarán látható az egykori felsőalpári templom romja, de a feltárásának mozzanatait is megtekinthetjük itt a magyar középkor régészetét bemutató kiállítás keretében. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája (Pálinka Patika Város) is a birtokon, amelyhez szakszerű és humoros idegenvezetés nyújt a hétmérföldön is híres Lúdas Mátyás.


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Szentkirály - Lakitelek - Pálinkaház - TősfürdőMajális-rét (SO) - Vadászkastély - Szikrai Holt-Tisza (Z) - Alpári-rét - Tiszaalpár


Táv és szintemelkedés:

20 km/ 32 m



Évszázados erdő

Szikra és az Alpári-rét (2019)



A Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység.

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér, a folyó meandereiből alakult ki és több természetes és mesterséges holtág található benne. Az itteni morotvák, ártéri erdők, és hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet.



A természetvédelmi terület alpári része egy mélyebb fekvésű Tisza-völgy, magasabb löszpartok szegélyeznek. Ezeken a vidéken már a bronzkorban is megjelent az ember, telepeket és falvakat alakítottak ki itt.

Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza (2019)


Lakitelki vagy más néven Szikari Holt-Tisza festői szépségű partja a kirándulók és túrázók igazi paradicsoma.
 
A Tisza 19. században végrehajtott vízrendezése során alakult ki a mai Tőserdei holtág 9 kilométer hosszú medre, amelyet ártéri erdők öveznek. Napjainkra a folyó megmaradt meanderei igazán változatos, sokszínű növény- és állatvilágnak adnak otthont, amely közül kiemelkedik az itteni madár populáció.
A csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetre a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt ugyanis a területet 1990-ben védetté nyilvánították.

Tősfürdő (2019)

A tőserdei fürdő a 80-es évek óta nagy népszerűségnek örved, ugyan is egy szép 4 hektáros, ligetes park ad otthont a strandnak.
Egy 1970-es fúrás következtében jó minőségű termálvizet találták ivóvíz helyett. A 42 °C víz alkáli hidrogénkarbonát tartalmaz, amely vegetatív idegrendszeri panaszokra és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, baleseti rehabilitációra ajánlott. A Tősfürdő május 1 - tol augusztus 31 - ig üzemel, a területén pedig három darab meleg vizes medence, egy hideg vizes úszómedence, és egy gyermek csúszdás élménymedence található. A településen több kemping, tábor és hétvégi ház van kiadó, ahová a pihenni vágyókat várják.

Tőserdei Pálinkaváros (2019)


Aki veszi a bátorságot és ellátogat a lakiteleki Tőserdei Pálinkaházba, annak egy évszázados időutazásban lesz része. Az itt található 30-as éveket megidéző kiállítás nem csupán egy múzeum, hanem több annál, ugyanis megelevenedik benne egy kitalált, mégis valós település, a Pálinka Patika Város. Ez "álmúzeum" egyfajta játék a képzelőerővel és a lélekkel, de mégis a járókelő elhiszi, hogy itt tényleg megállt az idő és a század elején jár.  Az élményhez pedig nagyban hozzájárul a szakszerű és humoros idegenvezetés, amelyet a hét mérföldön is híres Lúdas Mátyástól kapunk.

Árpád-kori templomrom (2019)


Felsőalpáron a középkorban egy nagyon fontos királyi útvonal haladt keresztül, amely Szolnokot és Szegedet kötötte össze. Nem csoda, hogy a sót szállító út mellett apátsági és királyi birtok is feküdt. Sokáig csak legenda volt az ebből az időkből való Árpád-kori templom kiléte, ugyanis csak a helyiek hittek benne, hogy a régi TSZ központjában lévő domb egy templomromot rejt. 2015-ben viszont magánkézbe került a terület és a felszínre hozták a 11. századi templom alapját ott, ahol a helyiek gondolták.

Az ásatások során kiderült, hogy a templomot a 14. századi bővítés során alakították át szögletesre, és az is bizonyosságot nyert, hogy a tatárjárás vetett végett az itteni virágázó település életének, mert a templom mellet több száz lefejezett test maradványát találták meg. A közel ezer éves romok megmenekülése egy lelkes magánszemélynek köszönhető, aki az 1920-as években homokkal temettette be az álló falakat, hogy ne hordják el helyiek a köveit.

Aki szemügyre szeretné venni a romkertet, annak a Tőserdei Pálinkaházat kell megkeresnie a településen. A Kultúrművek által üzemeltet látogatóhelyen, nyitvatartási időben szabadon megtekinthető a feltárás és annak történetét bemutató kiállítás is. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája (Pálinka Patika Város) is a birtokon.

Túra: De végül hazatérsz! (2019)

„…a győzelem után Árpád vezér és nemesei tovább indultak, egészen addig a mocsárig mentek, melyet Körtvély-tónak mondanak, ott is maradtak a Gyümölcsény erdő mellett 34 napig”

(Lengyel Dénes)

Az örök elmúlásnak







Árpád Útján 7.

A befejező részt megkomponálni sem lehetett volna ennél szebben! 

Mert volt itt ám minden: fagy, szép idő, sírás, nevetés, felkelő napsugarak és vörös színű alkonyat. Persze ezen a napon is a múlt apró emlékei felkutatása volt az elsődleges feladat. Sajnos az itteni látnivalók mindegyike feledésbe fog merülni, ha nincsenek ilyen túrák. Mikor, ha nem most kellett bebarangoljuk az egykori Pallavicini uradalmat Ópusztaszer és Dóc között. És ha már erre felé vezetett az ősi út, megpróbáltuk megkeresni a Levelénytől Algyőig zakatoló kisvasút maradványait, az egykori Ányási kápolna nyomait és kereszteket, temetőket kutattunk fel a Tisza árterében.


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Hantháza (Ópusztaszer) - Sasülés-halom - Ányási major - Tisza - Pusztai temető - Anti-kút - Percsorai gátőrház - Hét nővér nyárfa - Repülős-emlékmű - Dóc


Táv és szintemelkedés:

23 km/ 42 m



Utolsó Árpádos túra

Repülős-emlékmű (2019)



A dóci pusztában a Petresi töltésszakadástól nem messze, a szántóföld közepén egy különleges emlékmű található. 1935-ben egy repülőgép a fának ütközött, s azt követően lezuhant a dóci pusztában. A gép egyik pilótája a helyszínen életét vesztette, és az ő emlékére állították fel ide az emlékművet.

Réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum)



A réti margitvirággal vagy más néven, margarétával hazánkban leggyakrabban az üde nedves réteken, erdőszéleken, folyópartokon találkozhatunk vele.

A fészkesek családjának talán leismertebb képviselőjének szárán lapát alakú tőlevelek és fűrészes szélű, tojásdad formájú szárlevelek láthatóak. A növényt legkönnyebben felismerni a nagy fehér, magányos virágáról lehet.

Dóci keresztek (2019)

Ányási öregtemető (2019)





Az ártérben, az Ányási gátőrháztól nem messze található az egykori tanyaközpont temetője. 

A 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már csak kb. fél tucat sírkő maradt meg, és a nevek is nehezen olvashatóak rajtuk. Sajnos a bokrokkal benőtt kiemelkedés környékét folyamatosan szántják, és egyre csak apad a sírkert területe. Valószínűleg a régi sírhantok fakeresztjeik elkorhadtak, a köveit pedig elhordhatták.

Sasülés-halom (2019)


Szeged városnak birtokterületén több területrész és kunhalom is megőrizte egykori helyneveit. Ezek a megnevezések a magyar honfoglalást megelőző évszázadok, a hun-avarkor emlékeit őrzi.

A Sasülés-halom is feltehetően egy Avar-kori temetkezési hely, amely Hantháza és a Tisza között található egy akácerdőben.

Hantháza (2019)



Az egykori Pallavicini uradalom majorságai közül csak Hantháza maradt fenn, szinte régi állapotában. Pedig a grófi család a 19. század végére 11 majort építtetett, amelyek mindegyikét jól fölszerelt gazdasági üzemekké fejlesztették. Ezeket a gazdasági egységeket pedig keskeny nyomtávú vasút kötötte össze. A Levelénytől egészen Algyőig zakatoló kis vonat egyik éppen maradt állomása és gőzöse megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.

Hantháza még napjaikban is őrzi a régmúlt emlékeit, a darálómalmot és az istállók egy részét ugyan már elbontották, de a két közös konyhás cselédház ma is áll.

Túra: Kerülő a Homokhátságban (AK felmérés) (2019)

„Ősz van, korán sötétül és künn esik.
Vénül az idő s könnyei szakállára peregnek.
Magános lélek! S ködös éjjeken át didereg,
S csak ködös hajnalidőbe derül, mikor rohanó,
Tengerzöld felhők úsznak az égen. Holtan
Fekszik a lélek ilyenkor s boldog. Jószívű szellem,
Idegen szellem közeleg s tengerzöld
Szőlőfürtöt tart bús arca elé...”

(Füst Milán)

Díszítősor







forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Bordány - Üllés - Bohn-kereszt - Pálfi-erdő - Ruzsa - Bukor-hegy (S) - Csorvai elágazás


Táv és szintemelkedés:

26 km/ 43 m


A "högy" felé


Ruzsai keresztek (2019)

Katona-Vass-kereszt, 1935
Községi kerezst, 1989


Borbás-kereszt, 1896
Vágói határkereszt