73-as major (2024)

A 66-os erdő szomszédságában található boltozatos manzardtetős zabsiló 1830-ban épült. Az idő vasfogával méltóságteljesen dacoló tornyot csak termőföldön keresztül lehet megközelíteni.

Központi magtár (2024)

Mezőhegyesen, a Hild János téren áll a Központi magtár, amely 1805 körül empire stílusban épült, Hild János tervei alapján. Az ország egyik legreprezentatívabb magtáraként emlegetett kétszintes épületet a római vízvezetékek mintájára készítették. A magtár belső berendezései ma is működőképesek, értékesítésre váró, kikészített vetőmagokat tárolnak benne.

23-as major (2024)

Fűperegpusztán is található egy zabsilótorony, amely 1830 körül épült. A boltozott, manzárdtetős épületet átépítették, és sokáig víztoronyként üzemelt. A torony és környéke napjainkban magán terület, amelyet egy magas kerítés zár el a látogatók elől.

Gluzek Gyula-féle Elevátor-magtár (2024)

Belsőpereg pusztán, az 57-es majorban áll a már messziről észrevehető eklektikus, hatemeletes elevátor-magtár, amely a maga korában világszabadalom volt.

Az eklektikus stílusban épült, hatemeletes elevátor-magtár Gluzek Gyula építette 1888-ban, aki akkoriban a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzója volt. A magtár a világon egyedülállóan gépi szállító-, emelő- és rostálóberendezésekkel volt felszerelve, s a fából készült csövek úgy voltak elhelyezve, hogy osztályozni tudták a kukoricát benne. Az egyszerre akár 300 vagonnyit fogadni tudó magtár 1981-ben tűzvész következtében kiégett.

Napjainkban már a magtár nagyon rossz állapotban van, felújításáról sajnos nincsenek hírek.

56-os major (2024)

Mezőhegyes külterületén, a Battonyai út mellet áll egy magányos „Bolondtorony”, amely az egykori 56-os major zabsilója volt. A szántóföld szélében álló tornyot 200 évvel ezelőtt építették a napjainkra már csak 7 megmaradt társához hasonlóan.

A négyzetes alapterületű, boltozott manzard tetejű építményen látható lőrésszerű ablakok a gabona átszellőztetése biztosították, a téglából készült lépcső pedig a felülről töltetés szolgálták. 

A torony megközelítését több méter szélességben buja aljnövényzet és derékig érő csalánmező nehezíti.

39-es major (2024)

Árokospuszttán található a 39-es major, mely napjainkban is a híres mezőhegyesi ménes lakhelye.

A majorban az ívsoros homlokzatú istállók kívül található még egy úgy nevezett „bolondtorony” is áll. Ez az eredeti funkciója szerint zabsilótorony 1830-32 között épült Boxberg Frigyes számára. Akkoriban a manzárdtetős torony befogadóképessége 500 mázsa volt, s zabot és más szemes takarmányokat tároltak benne.

A birtokon több cselédlakás és egy védett tölgyerdőfolt található, az utóbbi 20 darab idős kocsányos tölgyből áll.

28-as major (2024)

A 28-as major Mezőhegyes Új-Mezőhegyes részében található, amely egykoron kisvasúttal volt összeköttetésben a többi majorral. Akkoriban a major központi részén nem csak gazdasági épületek álltak, hanem iskola és tanítói lakás készült az itt élők számára.

Az major személyzetének lakóházai ma is állnak, és egy két régebbi épület, mint például a magtát megtalálható a területen. Az 1870 körül állított haranglábat viszont áthelyezték a központi lovardához.

Egy helyi védelem alatt álló idős kocsányos tölgyfa is található még majorban.

Zabsilós magtár (2023)

A nagymágocsi kastély bejáratával szemben áll az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár.
A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat hasznosítani.

Kerka vár (2023)

A város keleti részén, a Kerka-patak partján áll egy 18. században barokk stílusúban emelet magtár, amelyet a hajdani itt álló vár anyagának felhasználásával emeltek.

A vár első említése Szent László idejéből való, ez idő tájt a király az itteni birtokot a Lendva várával együtt Haholt bánnak adományozta. A következő viharosabb évszázadokban többször cserét gazdát az erőd, s a török harcokban is fontos végvár volt, ugyanis Kanizsa eleste után Ausztriát védte a török támadások ellen. Eme vár adott helyett még 1570-ben Bánffi Miklós és Zrínyi Ilona lakodalmának is. Az épületet végül a hódoltság végén lerombolták, a 18. században pedig egy barokk stílusú, L alakú magtárat alakítottak ki köveiből.

A vár napjainkban magán kézben van és sajnos nem látogatható.

Többször felröppent már látogathatóvá tételének híre, de a vár ma is eladó.

Blaskovich-kastély (2022)

A Blaskovich uradalom csikóspusztai kastélya a 19. és 20. század fordulóján romantikus-historizáló stílusban épült a többi gazdasági épülettel együtt. A két homlokzati tornyos kastély fénykorában 28 szobával rendelkezett, és a grófi család mellet a cselédek is benne laktak. Az államosítást követően a dohánytermesztő uradalmat az akkor megalakult termelőszövetkezet kapta meg, és gépállomást hozott létre itt.

A majorság napjainkban magánkézben van, egy ipari vállalkozó tollüzemet működtet benne.

Ropoly puszta (2022)

Bőszénfa Ropoly nevű határrészén az írott források szerint már a 10. században egy földvár húzódott. Ez az erőség volt a Monoszló nemzetségbéli Rupuliak ősi fészke, amelyet Villa Rupul néven említenek először II. András uralkodása idején. 1230-ban már faluként említik a területet, amelynek ekkor már temploma és papja is volt. 1403-ban a Dersfiek kaparintották meg az uradalmat ádáz küzdelemben, tőlük örökölte meg házasság révén Eszterházy Miklós.

A ropolypusztai erdőgazdaság az Esterházy-hitbizomány idején élte fénykorát, kastély, magtár és kisvasút is épült ezekben az időkben. Ezek az épületek méh ma is megtalálhatóak a Zselici tájvédelmi körzet területén szétszórva.

Wenckheim-magtár (2019)

A Szent Kereszt templom szomszédságában, műemlék jellegű magtár áll. Az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, melyet Ybl Miklós tervezett. A gótikus ablakokkal rendelkező épületet a mellette álló szárító toronnyal egy boltív köti össze, amely egykoron aláhajtó a terményt szállító kocsik számára készült. Az épületet már néhány helyen átalakították, de napjainkban is az erősen romlott állapot ellenére is agrártörténeti emléknek számít.

Református templom (2018)

A település református temploma a türelmi rendelet után, 1782 és 83 között épült, a végleges formáját pedig 1825-re érte el.

Az egyhajós, copfstílusú templom érdekessége a gyülekezeti magtárat is magába foglaló tornony, amelyet 1797-ben toldottak a hajóhoz.

Uradalmi magtár (2015)

Körösladány külterületén a Sebes-körös gátja mellet található az Uradalmi magtár. Az 1775-82 között emelt magtár építészeti és gazdaságtörténeti szempontból is jelenetős.

Ótemplomi magtár (2015)

Vásárhelyen az ótemplom mellet található egy 1744-ben építtetett, barokk homlokzatú magtár épület. Egykoron a református egyház az adó fejében begyűjtött termények és tárgyak tárolására építette, napjainkban viszont utazási iroda működik a műemléképületben.

Emeletes magtár (2015)

Igazi építőművészeti különlegesség, a Kiszomboron található úgynevezett „emeletes” magtár. A vakárkádsoros kétszintes klasszicista épület külleme alapján nemesi kúria is lehetne. Az Óbébai út és a Szent István tér találkozásánál álló egykori gazdasági épület jelenleg gazdátlan.

Magtár (Helytörténeti gyűjtemény) (2015)

A falu központjában áll Rónay műemlék gazdaságépületekkel körül véve az egykori magtár. Ebben a klasszicista épületben kapott helyez 1982-ben a falu a néprajzi tárgyak gyűjteménye.