Blaskovich-major (2025)

Gátér külterületén, a megyehatáron található a Blaskovich-major, amelyet a gróf 1941-42 körül építettet. 

Az uradalmi épületek az államosítást követően a helyi TSZ szerezte meg. A lepusztult állapotban lévő épületek a privatizációt követően magán tulajdonba kerültek, de a gazdaságiépületek állapotában azóta sem történt változás.

73-as major (2024)

A 66-os erdő szomszédságában található boltozatos manzardtetős zabsiló 1830-ban épült. Az idő vasfogával méltóságteljesen dacoló tornyot csak termőföldön keresztül lehet megközelíteni.

Stirling-villa (2024)

A velemi Stirling-villát 1938-ra körül építtette a kiterjedt közéleti kapcsolatokkal rendelkező család. A nagypolgári jellegű villát a II. világháború előtt átalakították, és egy nagyobb társalgóval bővítették ki. Napjainkban a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ tulajdonában van ház, és kulturális központként működik. A villa 2024-es felújítása után a nagy díszterem konferenciák helyszíne lett, az emeleten pedig vetítőteremmel, játszószobával és több kiállítótérrel várják a látógatókat.

23-as major (2024)

Fűperegpusztán is található egy zabsilótorony, amely 1830 körül épült. A boltozott, manzárdtetős épületet átépítették, és sokáig víztoronyként üzemelt. A torony és környéke napjainkban magán terület, amelyet egy magas kerítés zár el a látogatók elől.

Gluzek Gyula-féle Elevátor-magtár (2024)

Belsőpereg pusztán, az 57-es majorban áll a már messziről észrevehető eklektikus, hatemeletes elevátor-magtár, amely a maga korában világszabadalom volt.

Az eklektikus stílusban épült, hatemeletes elevátor-magtár Gluzek Gyula építette 1888-ban, aki akkoriban a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzója volt. A magtár a világon egyedülállóan gépi szállító-, emelő- és rostálóberendezésekkel volt felszerelve, s a fából készült csövek úgy voltak elhelyezve, hogy osztályozni tudták a kukoricát benne. Az egyszerre akár 300 vagonnyit fogadni tudó magtár 1981-ben tűzvész következtében kiégett.

Napjainkban már a magtár nagyon rossz állapotban van, felújításáról sajnos nincsenek hírek.

56-os major (2024)

Mezőhegyes külterületén, a Battonyai út mellet áll egy magányos „Bolondtorony”, amely az egykori 56-os major zabsilója volt. A szántóföld szélében álló tornyot 200 évvel ezelőtt építették a napjainkra már csak 7 megmaradt társához hasonlóan.

A négyzetes alapterületű, boltozott manzard tetejű építményen látható lőrésszerű ablakok a gabona átszellőztetése biztosították, a téglából készült lépcső pedig a felülről töltetés szolgálták. 

A torony megközelítését több méter szélességben buja aljnövényzet és derékig érő csalánmező nehezíti.

39-es major (2024)

Árokospuszttán található a 39-es major, mely napjainkban is a híres mezőhegyesi ménes lakhelye.

A majorban az ívsoros homlokzatú istállók kívül található még egy úgy nevezett „bolondtorony” is áll. Ez az eredeti funkciója szerint zabsilótorony 1830-32 között épült Boxberg Frigyes számára. Akkoriban a manzárdtetős torony befogadóképessége 500 mázsa volt, s zabot és más szemes takarmányokat tároltak benne.

A birtokon több cselédlakás és egy védett tölgyerdőfolt található, az utóbbi 20 darab idős kocsányos tölgyből áll.

Jégverem (2024)

Szalafő központjában, a Művelődési Ház szomszédságában található egy használaton kívüli jégverem, amely régen házak szerves tartozéka volt. A verem a nevét onnan kapta, hogy a télen begyűjtött jeget tárolták benne. A jégverem egy turisztikai célú beruházás keretében felújításra került, amely egész évben látogatható.

Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok (2024)

A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településen és környékén található ötvenhárom, országosan védett épülettel Európában egyedülálló agrártörténeti értékkel bír.

A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítás követően években készültek a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Ma már a városcentrumot alkotó közeli tíz hektáros parkban található a műemlékekben gazdag Ménesbirtok, amelyen át a Kozma Ferenc utca vezet.

Itt található többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült a Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív is. 

A 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott. 

A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.

28-as major (2024)

A 28-as major Mezőhegyes Új-Mezőhegyes részében található, amely egykoron kisvasúttal volt összeköttetésben a többi majorral. Akkoriban a major központi részén nem csak gazdasági épületek álltak, hanem iskola és tanítói lakás készült az itt élők számára.

Az major személyzetének lakóházai ma is állnak, és egy két régebbi épület, mint például a magtát megtalálható a területen. Az 1870 körül állított haranglábat viszont áthelyezték a központi lovardához.

Egy helyi védelem alatt álló idős kocsányos tölgyfa is található még majorban.

Házi kápolnák (2023)

Csávoly talán legérdekesebb építészeti műemlékei a századfordulós polgári házak utcafrontról nyíló házi kápolnái. A templomajtókat formázó bejárat mögött rejtőző házi oltárokat csak a módosabb családok készítettek, és településen napjainkban még négy darab ilyen kápolnácska található.

Somssich-kastély (2022)

Zalakomár Ormándpuszta településrészén áll az egykoron pezsgő grófi birtok, amelyet gróf Somssich Antal kezdett el felvirágoztatni.

Gróf Somssich Antal huszárszázados birtokának központjában lévő eklektikus stílusú kastélyt 1906 és 1910 között emeltette és egy 16 hektáros parkot alakitatott ki körülötte. Az ifj Sztelek Ferenc által tervezett épület belseje is kornak megfelelően lett berendezve, a hallban falépcső például ónémet stílusban készült.

II. világháborúban a szovjet katonák épületet szétvertek, majd 1945 után államosították. Az akkori vezetés a kastélyt gyermeküdülőként hasznosította, majd később szociális otthonként működött. A grófot 1953-ban visszaköltöztettek az egyik cselédlakásában, aki a birtokon hunyt el 1958-ban. A kastély napjainkban egy magánbirtok, és eladó.

Belvárosi híd (2022)

Szegedet és Újszegedet összekötő Belvárosi híd 1948-ban épült fel, miután 1944-ben a visszavonuló magyar felrobbantták elődjét.

A várost elpusztító 1879-es nagy árvíz után 1883-ban épült fel Feketeházy János építész tervei alapján mai híd őse. Az Eiffel-cég kivitelezésében elkészült építmény 1944-ben egy légitámadás következtében majdnem teljesen megsemmisült, később pedig az oroszok elől visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A mai híd érdekessége, hogy a helyi autóbuszjáratokon kívül két troli busz is közlekedik rajta.

Margit híd (2021)

A Margit híd Budapest egyik legrégebbi hídja, amely a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze, sőt a Margit-sziget is ide torkollik be.

A francia Ernest Gouin tervei alapján 1872 és 1876 között épült a híd, és egykor még lóvasút is járt rajta. 1894-ben a villamosforgalom is megindult a hídon, majd 1900-ban elkészült a margitszigeti leágazás.

1944. november 4-én a híd alatt a németek bombái egy balszerencse folytán felrobbant, de később a híd összes nyílását felrobbantották. Pár évvel ezután újjá építették a hidat, és az 1933-as évi állapotot állították vissza.

A híd napjainkban is egy műemlék kincsesbánya és kiváló fotótéma, hiszen a mellvédjén ott áll a két kőobeliszk, a korona, és a címer. A pilléreken pedig a görög istenek szobrai láthatóak.

Körös Étterem és Panzió (2020)

A Körös Étterem és Szálloda az egyik emblematikus épülete Gyomaendrődnek, amely helyén egykoron Holler Sámuel csárdája állt. Az eklektikus díszítésű emeletes sarki ház huszadik század első felében épült, a homlokzatát pedig pilaszterek és szecesszióra hasonlító vakolatdíszek díszítik.

Kilenclyukú híd (2020)

A Hortobágy jelképét, a Kilenclyukú-hidat szinte minden Magyar ember látta már, de építésének történetét és legendáit nagyon kevesen ismerik.

A napjainkban látható híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. A híd a maga 167 méterével Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, amely feljáróit kiszélesedőre tervezték, hogy a pusztai állathajtás megkönnyítse. A Világörökség részeként számon tartott hidat már többször felújították, hogy a mindig teljes pompájában tündököljön a rengeteg ide látogató számára. 

A hídhoz kapcsolódik a település legnagyobb rendezvénye az augusztus 20. hídi vásár, amikor is minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát.

A híressé vált kilenclyukú kőhídnak több legendája van, az egyik monda szerint a Hortobágy kilenc betűjét szimbolizálják a boltívek. A másik szerint egykoron Rózsa Sándornak sürgősen el kellet hagynia a csárdát, de a folyón csak úgy tudott átjutni, hogy kilenc szeretője leborult eléje.

Bortemplom (2019)

Az újhelyi vasútállomás szomszédságában áll a volt Állami Közpince, melyet a helyiek Bortemplomnak neveznek. A templomra hasonlító monstrum 1913-ban épült Thoroczkai Wigand Ede tervei alapján, a homlokzatát pedig a hegyaljai mezővárosok címerei díszítik. A felső szinteken felügyelői és pincemesteri lakások, irodák, árverezési és borkóstoló termek épültek, itt működött a szőlőtermelést is ellenőrző Szőlészeti és Borászati Felügyelőség is. Az alsó szinten a borkereskedelmet szolgáló hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palacktár és csomagoló kapott helyet. Az épület alatt pince rendszer is húzódik, amelyekben több mint 1 millió liter bort tároltak és külön ipari vágány is vezetett ide. Sajnos a 1990 után a Tokaj Kereskedőház Rt. eladta, és azóta üresen áll a Bortemplom.

Killer-ház (2019)

A Piac utca 68. szám alatti ház 1909-ben épült, a nevét építtetőjéről, azaz Killer Ede bútorgyárosról kapta. A palotának is beillő házat igazán mutatós szecessziós motívumok díszítik, a kapubejáróját pedig Tóth András szobrászművész munkái díszítik. Killer-házat 2003-ban átalakították és itt kapott helyet a Benedek Elek Könyvtár és a Városi Könyvtár igazgatási központja.

Városháza (2018)

A vésztői városháza 1897-1903 között épült és a település központjában található. Az impozáns neoreneszánsz stílusú épület a környék legszebb intézménye.

Városháza (2018)

A Minorita templom szomszédságában áll a 1900 januárjára épített városháza. Megépítése előtt ennek helyén állt a régi városháza, amely az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvészkor leégett. Az eklektikus stílusú épület megtervezését Benedek Béla budapesti műépítészre bízták.  Az műemlék azóta a város közigazgatásának központja.