Függőcinege (Remiz pendulinus)

A függőcinege főként síkvidéken, tavak és folyók mentén fordul elő.

Jellegzetes, lecsüngő fészkét fűzfa ágára szövi, amelyet régen zokninak és kesztyűnek is használtak.

Kék cinege (Cyanistes caeruleus)

A kék cinege hazánkban is elterjedt faj, amely kis termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben, ha a territóriumáról van szó. 

Az madár bárhol előfordulhat, nem zavarja az ember közelsége sem, de télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Ha szeretnénk vele a kertünkben találkozni akkor ezt odúk kihelyezésével érhetjük el, az áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük.

Kilenclyukú híd (2020)

A Hortobágy jelképét, a Kilenclyukú-hidat szinte minden Magyar ember látta már, de építésének történetét és legendáit nagyon kevesen ismerik.

A napjainkban látható híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. A híd a maga 167 méterével Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, amely feljáróit kiszélesedőre tervezték, hogy a pusztai állathajtás megkönnyítse. A Világörökség részeként számon tartott hidat már többször felújították, hogy a mindig teljes pompájában tündököljön a rengeteg ide látogató számára. 

A hídhoz kapcsolódik a település legnagyobb rendezvénye az augusztus 20. hídi vásár, amikor is minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát.

A híressé vált kilenclyukú kőhídnak több legendája van, az egyik monda szerint a Hortobágy kilenc betűjét szimbolizálják a boltívek. A másik szerint egykoron Rózsa Sándornak sürgősen el kellet hagynia a csárdát, de a folyón csak úgy tudott átjutni, hogy kilenc szeretője leborult eléje.