Túra: Balatoni kilátók (2016)

„Elég, Uram. Olyan nagy volt a nyarad.
A napórákon árnyadat terítsd el,
engedd rohanni orkánjaidat.

Érleld be még fanyar gyümölcseid,
két délies napot még adj fölébük,
nehéz borrá hadd forrjon sűrű mézük,
beteljesítve őszöd ízeit.”

(Rilke, Rainer Maria)

Vihar közeleg



forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Káptalanfüred(S+) - Szabadság-kilátó (K) - Somlyó-hegyi-kilátó - Malom-völgy (SZ)- Király-kúti völgy (S) - Királykúti-út (PO) - Endrődi Sándor-kilátó (K∆) -  Csonkatorony - Csopak, kikötő

Táv és szintemelkedés:

17,7 km/ 437 m



Csónak és hold

Kikötő (2016)

A Balatoni Hajózási Zrt. csopaki kikötője a Balaton keleti medencéjének északi partján található. A közforgalmú, egymólós, nyílt vízi kikötőt 1970-ben helyezték üzembe és 15 bójás vendéghely található benne.

Szent István király templom (Csonkatorony) (2016)

forrás: strand.csopak.hu

Csopak jelképének számító Csonkatorony a környék egyik legrégibb műemléke

A középkori kis templom Szent István király tiszteletére épült a Séd árterébe. Az építményt sokszor elöntötte a víz, a folyamatos rongálódás és egy villámcsapás követően és el is bontották 1880-as években. Ebből a kövekből épült aztán a káptalan tiszttartójának háza, amely ma a Dobó Vendéglő. 1977-1990-ig a helytörténeti gyűjtemény működött a Csonkatoronyban. Napjainkban már „csak” a műemlék, de a folyamatosan felújításoknak köszönhetően jó állapotban van az épület.

.

Endrődi Sándor kilátó (2016)










A Csákányhegyi-kilátó, vagy más néven Endrődi Sándor kilátó 2015-ben épült a tönkrement elődje helyén. Az Erdőbirtokossági Társulat közbenjárásával, 100%-os pályázati támogatásból épült meg. A kilátóból egyik irányba a Veszprémi-fennsík erdős-mezős vidékére nyílik pompás kilátás, a másik irányba pedig a Balaton-felvidék erdős-szőlős-településes riviérája látható, előtérben a tóval.

Csomós harangvirág (Campanula glomerata)


A csomós harangvirág domb és hegyvidékeken erdei utak, erdők szélén gyakran előfordul. A növény a nevét onnan kapta, hogy virágai a levél hónaljában csomókban fejlődnek.

Festő zsoltina (Serratula tinctoria)

A festő zsoltinát, mint ahogy a neve is mutatja korábban festőnövényként alkalmazták. Napjainkban a dombvidéki és hegyvidéki övben magaskórós növényzetben, lápréteken, árkokban, ritka lombos erdőkben, sásréteken fordul elő.

Borzas szulák (Convolvulus cantabrica L.)


A borzas szulák a rokonfajával, az apró szulákkal első látásra nem sok hasonlóság mutat, de a tölcséres virágjuk annál inkább hasonlít egymásra, viszont az "aprócskára" leginkább a lilásrózsaszín árnyalat a jellemző. 

Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria)


A Sárga cserszömörce bár gyógynövény, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítőszer, de minden része mérgező is, ezért csak orvosi felügyelettel használjuk! Meszes, sovány, felmelegedő talajokat kedvelő növény levelei ősszel lángvörösre színeződnek, messziről szembetűnve.

Király-kút (2016)


A Király-kút a Balaton-felvidék egyik rejtett természeti kincse. A forrás egyik különlegessége, hogy a karbonátokban gazdag víz a patakvölgy elhalt növényzeteire rárakódva szép és látványos mésztufagátakat hoz létre.

Király-kúti-völgy (2016)


A Királykúti-völgy az Alsóörs környéki kedvelt kirándulóhelyek egyike. A sziklás völgyben több modern pihenő is várja a túrázókat a sárga sáv mentén. 

A helybéliek szerint Mátyás király sokat vadászott a környéken, innen ered a völgy neve.

Malom-völgy (2016)

A Lovas feletti Malom-völgy egy festői, árnyas sétány, amelyben kedvesen csobog a Lovasi-séd.
A patakon több édesvízi mészkő alkotta zúgó is található. Az 1800-as években három vízimalom is működött ebben a völgyben, innen ered neve is.

Régi malom (Márffy-Ház) (2016)


Lovason a festői Malom-völgy bejáratánál található egykori vízimalom napjainkban vendégházként üzemel.

Balatonfüred-Csopaki Borvidék (2016)


A Balatonfüred-Csopaki Borvidék Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza. A tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek és medencék oldalain elterülő ültetvényeken olyan jellegzetes fehérbor-szőlő terem, mint az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály és az utóbbi évtizedekben a sauvignon blanc és a chardonnay is kezd ezen területeken meghonosodni.

Református templom (2016)



Lovas község református temploma 1911-ben épült a Balogh család önzetlen és nagylelkű felajánlásából. 

Szűz Mária Szent Neve templom (2016)


A Szent Szűz tiszteletére emelt kőtemplomot valószínűsíthetően a 12. században építették, román stílusban. A templom mai formáját a 18. századi barokk átépítés után nyerte, torony is ekkor készült.

Református templom (2016)



Alsóőrs református templomát a Somlyó-hegy oldalában, az Ófalu szélén találjuk.
A templom alapja tatárjárást követően az 1260-as években épült, majd a későbbi századokban bővítették, a nyugati oldalára pedig tornyot emeltek.
Az épületet a reformáció elterjedése után, az 1500-as években kapták meg a kálvinisták. az utolsó építkezési periódusban, 1788-ban kapta a templom a mai barokkos formáját.
A legutóbbi felújításkor több értékes freskótöredék került elő, ezek közül a legértékesebb egy bizánci hatású falfestmény.

Kálvin János mellszobrát 2009-ben helyezték el a templomhoz vezető lépcsősor mellett. Az alkotás Máhr Ferenc szobrászművész munkája, és permi vörös kőből készült.

Somlyó-hegyi kilátó (2016)


A 228 méter magas Somlyó-hegyen már a 80-as évek közepe óta állt egy fából készült, háromszintes egyszerű kilátó. 
2015-ben azonban egy új kilátót emeletek a régi helyére, amely már magasabb lett a lombkorona szintnél. Az építményből a Balaton legcsodálatosabb körpanoráma tárul elénk a Nemzeti Park erdővel borított védett területére, Alsóörsre és a Balaton keleti medencéjére.

Vörös homokkő-bánya (amfiteátrum) (2016)


A falu határában egykoron egy vörös homokkő bánya üzemelt, ebből a kőzetfajtából épült környéken a sok-sok vörös köves épület. A bányát azonban bezárták és rehabilitálták, a hegyoldalban megmaradt „lépcsők” viszont egy ókori amfiteátrum hangulatát idézi.

A falu híres épületeinek és környező természeti csodáinak bejárását egy tanösvény segíti elő, amely a Városház térről indul és oda is tér vissza. 

Gyakori csillaggomba (Geastrum fimbriatum Fr.)

A csillaggomba mindenféle erdőben júliustól októberig gyakori. A kezdetben gömb formájú gomba később csillag alakban 7-8 lebenyre felszakad és kiterül.

Csere-hegyi kilátó (2016)

A Balaton északi partjának egyik legrégebbi kilátója Alsóőrs felett áll a hegyen.

Az alsóőrsi kilátót Padányi Gulyás Jenő tervei alapján építették 1935-ben. Az építmény permi vörös homokkőből épült, stílusát tekintve a reneszánsz és a gótika jegyeit viseli magán. Eredeti neve Horthy Miklós-kilátó volt, amelyet az 50-es években Szabadság-kilátóra keresztelték át.
A kilátót sokat rongálták a közeli gyermektáboraiban megszálló fiatalok, és az idő múltával a z építmény veszélyessé vált, ezért be is kellet zárni.

A romos építményt 2001-ben a Kilátóért Egyesületet a Széchenyi-terv keretén belül felújíttatta. Az eredetileg 6,5 méteres kilátót megtoldották egy 5 méteres fa magaslattal, így az épület ma 11,5 méter magas. A kilátóhoz pedig építettek agy kis helyiséget, amely jelenleg a helyi művészeknek szolgál galériaként.

Feketésvörös galambgomba (Russula atropurpurea)


A feketésvörös galambgomba cseres tölgyesek, ritkábban bükkösök nyári, kora őszi faja. A gomba zömök, fehér termőteste csípős, ehetetlen.

Dióízű galambgomba (Russula heterophylla)


A kifejezetten édeskés, dióra emlékeztető ízű galambgomba már kora nyáron tömegesen előfordul a hazai lomberdőkben. Minden erdős vidéken igen gyakori a dióízű galambgomba.

Tanösvénytúrák: Köcsi-tó tanösvény (2016)

A Köcsi-tó környékét bejáró tansétaút a település második számú tanösvénye.
A körséta a felhagyott vöröshomokkő-bányászat korába repít vissza és annak helyén kialakult élővilágot is bemutatja.

tanösvény adatai
Táv: 0,4 km
Állomások: 64
Üzemeltető: Balatonalmádi önkormányzat
Füzet: nincs

Pörböpyi arborétum (2016)

A Pörbölyi Ökoturisztikai központ területén található egy arborétum is. Az ártérben élő fás szárúak nagyszámú egyedfaját bemutató, kitáblázott kertrészben található egy faház is, amely szállásként is kibérelhető.
A pörbölyi kisvasútállomástól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető el az arborétum, de tovább haladva a Nagyrezéti vadmegfigyelő helyet is ezen az útvonalon lehet megközelíteni.

Tanösvénytúrák: Molnárka-tanösvény (2016)



2014 tavaszán készült el a Gemenci erdő legújabb létesítménye, a Molnárka tanösvény. Az igazán ötletesre sikerült interaktív sétaösvény meg ugyan ebben az évben megkapta, az év ökoturisztikai létesítménye díjat.
A Malomtelelő állomástól Lassisig vezető útvonal témája az ártéri erdők élővilága és a fenntartható erdőgazdálkodás.

A tanösvényen különböző interaktív elemeket fedezhetünk fel, köztük egy különleges facélzó készüléket, amellyel a közeli fákat ismerhetjük meg.

Malomtelelő-tó (2016)


A Malomtelelő-tó az egykor a Dunán, számos helyen alkalmazott hajómalmok után kapta a nevét. Az itteni, a folyó szabályozása óta elmocsarasodott holtág számos vízimadár élőhelye.
A gemenci kisvasút megállójától pár száz méterre található egy "kilátó", amelyből kiváló kilátás nyílik a tóra. Emelet egy tanösvény mentén is be lehet tekeregni a szigorúan védett természetvédelmi területet.

Tájház (2016)



Zengővárkony néprajzi kincseit őrzi az 1982-ben megnyitott tájház. A kiállítást elsősorban Császár János, a falu egykori tanítójának gyűjteménye alkotja.
Az épület belsejét festett, virágozott, kék bútorral rendezték be, a hátsó udvarban lévő eszközök pedig bemutatják, hogyan is működött hajdanán a hagyományos parasztgazdaság.

Míves Tojás Gyűjtemény (2016)

A zengővárkonyi tájház udvarán lévő egykori pajtában nyílt meg a Míves Tojás Gyűjtemény, amely hazánk első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A mintegy 5000 darabos gyűjtemény gerincét egyetlen magángyűjtő halmozta fel.

A múzeumban bemutatott darabok 19 ország 55 tájegységéből származnak, érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel díszített tojások.

Rockenbauer Pál sírja (2016)



Rockenbauer Pált, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjét legtöbben az országjáró „kéktúrafilmjeiről”, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat által ismerték meg sokan.

Sajnos „Roki” már nincs közöttünk, mert egy kirándulása alkalmával, a Naszály tövében, véget vetett életének.
Utolsó kívánsága az volt, a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több százéves szelídgesztenyésében temessék el. Ennek megfelelően a nagy, nyers vörösmárvány kőtömb alatt nyugszik a község északi határában.
A sírja a természetjárók zarándokhelye lett, a nevét pedig több túramozgalom és egyesület viszi tovább.

Szelídgesztenye (Castanea sativa)



A Szelídgesztenye Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a rómaiak sokfelé telepítették ehető termése miatt.

A növény egyivarú, egylaki növény, ez azt jelenti, hogy a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki.

Zengővárkony határában az egyik legszebben megmaradt gesztenye erdő húzódik, számos 5-600 esztendős, hatalmas famatuzsálemmel találkozhatunk itt.

Túra: Hidas-völgy és hát (2018)

„Régóta hallgat csöndben és
elnémult a dörgő, mesés,
vad vízesés.
Régóta hallgat a kőszirtek alja,
de a dicső zajt aggja, fiatalja
még egyre hallja.”

(Fujiwara no Kintó)

Érdeklődés

forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Zobákpuszta-(K)  Fehér-part - Hidas-völgy - Betyár-forrás - Szürke-rét (K+) - Cigány-hegy - Balázs orma - Hidas-hát - Baglyas-hegy - Fehér-part (K) - Zobákpuszta



Táv és szintemelkedés:

15 km/ 354 m




Lost Shoes

Baglyas-forrás (2016)

Az egykori Baglyas-kunyhó vízellátását biztosító forrás a Hidasi-hát mellékvölgyének aljában található. A forrás vízhozama elég gyenge, a foglalás kialakítása pedig igen szerény.

Gödör-forrás (2016)

A Síngödör-völgybe érkező turistaút mellett a dagonyába kifolyócső nélküli forrás található.

Wein György-forrás (2016)

A forrás Hidasi-völgy középső szakaszán található, és a kék körjelzés vezet a foglaláshoz. A forrást 1993-ban építették ki Wein György geológus emlékére egykori munkatársai.

Hidasi-völgy (2016)

A Hidasi-völgy a Kelet-Mecsek legkedveltebb, erdős, festői patakvölgye, amely a tájvédelmi körzet egyik fokozottan védett területe.
Itt közvetlenül a patak mellett sétálhatunk és a hegységre jellemző apró vízesésekben gyönyörködhetünk. A szurdok a nevét onnan kapta, hogy valamikor több híd ívelt át a patakon.
A völgyet a Kéktúra (DDK) is átszeli.