A templom alapja tatárjárást követően az 1260-as években
épült, majd a későbbi századokban bővítették, a nyugati oldalára pedig tornyot
emeltek.
Az épületet a reformáció elterjedése után, az 1500-as
években kapták meg a kálvinisták. az utolsó építkezési periódusban, 1788-ban
kapta a templom a mai barokkos formáját.
A legutóbbi felújításkor több értékes freskótöredék került
elő, ezek közül a legértékesebb egy bizánci hatású falfestmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése