Szekszárd Szálló (2018)

Szekszárdon a Garay tér és a Széchenyi utca sarkán áll a Szegzárd Szálló, amely elődjét a Nagyvendéglőt 1810 körül építették klasszicista stílusban. Ezt az épületet 1889-93-ban Lechner Ödön tervei szerint szecessziós stílusban átalakították, és így született meg a mai Szegzárd Szálló.
1893. július 6-án, az épület emeletén nyílt meg Szekszárd városának első színháza, a megnyitón többek között Jászai Mari is fellépett. A szálló falai között azóta sok híres színész, politikus és művész megfordult, többek közt Liszt Ferenc, Babits Mihály és Sass Erzsike, Petőfi egykori múzsája.

Szent János és Pál-kápolna (2018)



A szekszárdi Szent János és Pál kápolnát német telepesek emeltették 1760-ban barokk stílusban. Az ismert védőszentek neveit kapó egyházi épületet 1802-től a kórházhoz csatolták. 
A toronyaljba nyíló bejárat felett, a fülkében Szent Flórián 18. századból való szobrának a másolata áll.
A kápolna belső falait több rétegben faliképek borítják, legutóbbi feltárás során főként ornamentális motívumokból és erősen kopott grisalle képekből álló festést fedeztek fel.

Babits Mihály Emlékház (2018)


Szekszárdon található Babits Mihály szülőháza, amelyet a költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolt meg. A copfstílusú Kelemen-ház 1780 tájékán épült, és Babits így emlékszik vissza rá a régi kert című versében: "emeletes, de mégis fehérre meszelt zöld ablakokkal"


A költőnk születésének 100. évfordulójára 1983-ban a szülőházat Emlékmúzeummá alakíttatta a város vezetése. Az épület földszintjén látható a költő édesanyjának szobája, ezután következik a fogadószoba, mely számos darabot mutat be a költő gyermekkori emlékei közül. A harmadik szobában pedig az a bizonyos vén gondolkodó fotel áll, amelyben több híres vers is megfogalmazódott. Az épület emeleti részén a költő életútjának főbb állomásai elevenednek meg fényképek és dokumentumok segítségével, néhol interaktív formában is. Ezen kívül az Emlékmúzeumban még három állandó kiállítás tekinthető meg, a „Babits Mihály és Szekszárd”, a „Dienes Valéria emlékszoba” és a „Baka István emlékszoba” című kiállítások.

Babits Mihály (2018)


Szekszárd leghíresebb embere kétségkívül Babits Mihály, akinek két szobrot is állítottak a városban. A szebbik alkotás a szülőházának az udvarán áll, amely Farkas Pál szobrász alkotása. Az 1981-ben felállított szobor a költő egyik legkedveltebb elmélkedő helyén áll, hajdani árnyékos lugasba. A kőfotel pedig hű mása az emlékházban lévő bőrfotelnek.

Kálvária kilátó (2018)


Szekszárd leglátványosabb kilátója a Kálvária-hegyen, Bartina városrészben található. A kilátó tetején látható Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója, amelyet 1983-ban készült el. A szobor a város címerének jelképeiből tevődik össze. A szobor talpazata hiányos, mert eredetileg várostörténeti domborműveket képzeltek el ide a városvezetői, de számos vita miatt ez idáig nem készült el. A kilátóból élénk táruló csodálatos panoráma, a környező földek és a domboldalakon felfelé sorjázó szőlősorok valóban szemet gyönyörködtető látvány kárpótol mindenért.

Kálvária-szoborcsoport (2018)


A Kálvária-szoborcsoport Szekszárd Bartina városrészében, a Kálvária-hegy áll.
A Klausberger Zoltán emlékére készült keresztek klasszicizáló késő barokk stílusúak és Konrád Sándor 1932-ben álltatta. Az eredetileg 5 tagból álló kompozícióból azonban már csak a 3 kereszt áll, ezek nem régiben felújítottak, ami finoman szólva nem valami fényesre sikerült.

I. Béla (2018)


I. Béla szobra a régi városközpontban, a róla elnevezett téren áll.
Szekszárd megalapításának 925. jubileuma alkalmából a városvezetés állította az emlékművet. Az alkotás Lesenyei Márta szobrászművész és Vadász György építőművész közös munkája nyomán készült el.

Városháza (2018)


A városháza a település központjában, a Béla király téren, a katolikus templommal szemben áll.
A épület terveit Tormay (Kernmüller) Károly készítette és 1842 és 1846 között a klasszicista stílusban építették meg. 1908-ban az átépítések során már a szecesszió kapott nagyobb hangsúlyt a műemléképületen.
Az épület ma is Városházaként funkcionál.

Vármegyeház és a Bencés apátság romja (2018)


 A szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította valószínűsíthetően 1061-ben. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült, a 14. században pedig már iskola működött az monostorban. Mohács felé vezető útján a törökök rátették a kezüket a várra, és csak 1686 szeptemberében sikerült a keresztény seregek visszafoglalni Szekszárdot. Az itt álló kereszt alaprajzú templom 1794-ig állt, ugyan is egy szörnyű tűzvész által elpusztult, a köveit elhordták az új istenház felépítéséhez.
Az apátság uradalmi épületeit átépítették megyeházának, 1804–1805 között Schmidt Vencel tervei szerint bővítették. A mai formáját Pollack Mihálynak köszönhetjük, aki dór oszlopsoros, timpanonos rizalitot álmodott ide. 1967 és 1972 között az apátság alapjait feltárták, és az előkerült a falakból hangulatos romkertet alakítottak ki a Vármegyeháza udvarán. A helyszín rendszeresen színteret biztosít hangversenyeknek és folklórműsoroknak, a házban a 2000-es évek eleje óta a Tolna Megyei Levéltár működik.

Urunk Mennybemenetele Belvárosi katolikus templom (2018)


A hatalmas méretű templom Béla király tér központi helyén látható. 
Az 1882-1885 között épült copf stílusú épület tervezője Thallherr József volt, aki tűzvészben leégett elődje helyére álmodta meg a ma is látható építményt.A templom életében az utolsó jelentős beavatkozás az 1980-as években lezajlott helyreállítás volt.













A szentélyben késő barokkos hatás érződik, a Szent Megváltót ábrázoló főoltárképet Schmidt József, győri festő készítette. A két mellékoltár Szent Lászlót, a város védőszentjét, illetve Szent József halálát ábrázolják, a festményének alkotója ismeretlen. A mennyezet érdekessége, hogy a freskókon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képe látható.

Szentháromság-szobor (2018)


A Béla tér található Szentháromság-szobor Szekszárd legrégebbi alkotása. Az 1753-ban készült barokk, homokkő szobor a várost sújtó nagy pestisjárványra emlékeztet. A háromszög alakú talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén és Tolentinói Szent Miklós szobra áll.

Csontos-szurdik (2018)



 A Parásztai tanösvény egyedi érdekessége a Csontos szurdik, amely avar régészeti lelőhely. A löszmélyút falában ma is állati és emberi csontok fedezhetők fel. Feltárás híján azt feltételezik, hogy egy nem ismert csata után ásott tömegsírt rejt a szurdok.

Tanösvénytúrák: Parásztai tanösvény (2018)



Szekszárd belterületén számos löszszurdik, löszmélyút és löszfal is megtalálható. A Parásztai tanösvény a város északi részét járja be, és egy 3 kilométeres sétára csalogatja a kirándulókat.

A túra útvonala a löszbe vájt egykori barlanglakások, hagyományos és modern művelésű szőlőterületek mellett vezet, ahol alkalmanként csodálatos kilátás fogadja az idelátogatót. 

Faddi-tető (2018)

A Faddi-erdő Szekszárd fölötti szőlős területen helyezkedik el, a parásztai városrészben. Az erdő nem a híres szekszárdi vegetációk egyike, hanem az emberi beavatkozások egyik eredménye. Az eredeti vegetáció helyére más, tájidegen növényfajokat telepítettek ide, de szerencsére gyakori még a melegkedvelő molyhos tölgyek.


Löszpincék (2018)


Szekszárd északi részén, a Faddi-völgy napsütötte löszdombjai már a római kortól kezdve jó lehetőséget biztosítottak a szőlőművelés, a bortermelés kialakulásának. Az itteni löszmélyutak, szurdokok partfalai régóta kínálták a lehetőséget a homok bányászatára, no meg persze pincék megépítésére. Az így kialakított löszpincék az évszakoktól függetlenül közel állandó, 13-14 °C hőmérsékletet biztosítottak bor számára. Némelyik boltíves épület kialakítása műemléki szempontból is érdekes látvány nyújt.

Rockenbauer Pál emlékkopjafa (2018)



A Rockenbauer Pál tiszteletére emelt kopjafa kissé méltatlan helyen, a buszmegálló közepén található. Eme oszlop a Dél-Dunántúli Kéktúra végpontját és az Alföldi Kéktúra kezdetét hivatott jelezni.
A „Emléktúra" címet azért kapta műalkotás, mert Roki szekszárdi író barátai egy réztáblával akartak emléket állítani egy közös kirándulásnak.

Evangélikus templom (2018)



A Bajcsy-Zsilinszky utcájában található szekszárdi Evangélikus templom 1928-ban épült neoklasszicista stílusban.  Az oltárkép Szabó Dezső festőművész alkotása, mely érdekessége, hogy a festő a Jézus körül álló népeket tolnai viseletben ábrázolta, valamint a festmény háttere a gyönyörű szekszárdi dombvidéket ábrázolja.

Wosinsky Mór Megyei Múzeum (2018)




Wosinsky Mór múzeum 1902-ben nyílt meg, névadója hazai és külföldi expedícióin fellelt nagy értékű, főként régészeti anyagaiból. A neoreneszánsz stílusú múzeumpalotában jelenleg öt állandó kiállítás várja a látogatókat. A régészeti kiállítás, az őskortól a kora Árpád-korig mutatja be Tolna megye történetét, az emeleten helytörténeti kiállítás, a pincében pedig fegyvergyűjtemény kapott helyet.



A névadó bronz mellszobra a múzeum előtt látható, és a Duna-mederből nemrég kiemelt nagyméretű római oltárkövek veszik körül.

Garay János (2018)



A város főterén látható szobrot Párizsban, a Gruet-cégnél öntötték. A talapzat tetején Garay János áll amint a költészet géniusza babérkoszorút nyújt feléje.

Augusz-ház (2018)



A palotát báró Augusz Antal építtette a Svájcban született Stann Jakabbal több fázisba. Az 1870-ben elkészült épület tulajdonképpen egy három részből áll, az egyik egy romantikus stílusban átépített késő barokk stílusú szárny, a középső klasszicista és az utolsó a késő barokk stílusjegyeket visel. A műemlék ékessége a rózsaszín, tornyocska, amelyet a trieszti Miramare kastély mintájára készült. 

1894-től kaszinó, közgazdasági és társadalomtudományi szakkönyvtára működött itt. 1973-ban költözött az épület első emeletére a Liszt Ferenc Zeneiskola, amely napjainkban is működik.

Szent Mihály főangyal templom (2018)


A Szent Mihály arkangyal templom Szekszárd Újváros nevű városrészének leglátványosabb épülete.
A neogótikus stílusú templom 1864 és 1868 közt épült fel a grazi Hans Petschnigg tervei szerint. A templom szobrai a bécsi Joseph Schönfeld faragta, a bejárat feletti Pietà is az ő munkája.

Túra: Gemenctől a Völgységig (2018)

Gemenc kapuja


„Azhol én elmegyek,
Még a fák es sírnak,
Gyenge ágairól
Levelek lehullnak

Hulljatok levelek,
Rejtsetek el ingem,
Mert az én éldessem
Sírva keres ingem.

Sír az út előttem,
Bánkódik az ösveny,
Még az is azt mondja:
Áldjon meg az Isten.

Áldjon meg az Isten
Minden javaival,
Mint kerti violát ”

(népdal)




AK-01/1.

„Ahol én elmegyek, még a fák is sírnak” jutott eszünkbe az erdélyi népdal, amikor az őszi Gemenci-erdőben sétáltunk. A Sión átívelő árvízkaputól indítottuk a túránkat, és Bárányfokig élveztük az avar illatát. Gemenc kapuját elhagyva már Szekszárd fényei kacsingattak felénk, a dombra épült városba érve már egyre jobban a Dél-Dunántúli Kéktúra hangulata kerített hatalmába bennünket.





forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

ÁrvízkapuKeselyűsSáros-tó (K) – Bárányfok  Szekszárd, vá.




Táv és szintemelkedés:

21 km/ 47 m





A dombra épült város

Frigyes főherceg pavilon (2018)


A megközelítően kereszt alaprajzú uradalmi sörpavilon az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra épült. A Frigyes főherceg pavilon stílusa historizáló, mivel ötvözi német, svájci alpesi faházak és a magyar népi építészet egyes elemeit. Az épület elég régóta használaton kívül van, egy kósza hír szerint Pörbölybe helyezik át.

Tanösvény túrák: Bárányfoki tanösvény (2018)

A Bárányfoki tanösvény az egykori kisvasút végállomás környékét járja be, a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyik védett területén.
Az itt található Szilágyi-fok mentén a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait. Sajnos az erdei vonat már csak külön kérésre nagyobb csoport esetén jön el ide, Bárányfokon ma már semmi nincs, az ott lévő éttermet is rég bezárták.

tanösvény adatai
Táv: 2,1 km
Állomások: 6
Üzemeltető: DDNPI
Füzet: nincs

Sáros-tó (2018)



A Gemenci-erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből. A tavon gyakori a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona.
A sekély tavacska hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, így biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.
Egy madármegfigyelő torony is áll a tó partján.

Tanösvénytúrák: Fekete gólya tanösvény (2018)



A keselyűsi Fekete gólya tanösvény a kisvasút végállomásánál kialakított szabadtéri pihenőtől indul a és Holt-Sió mentén tér vissza ide. A 1,5 kilométeres sétaút az ártéri keményfás ligeterdőben halad, és a tájékoztató táblák segítségével az ártéri erdő- és vadgazdálkodásról és Gemenc híres madaráról, a fekete gólyáról mesél.

Sió-csatorna (2018)


A Sió vagy Sió csatorna a pécsi püspökség alapítólevelében, 1009-ben még Ozora néven szerepelt, a kiépítését már a rómaiak elkezdték, célja a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt. 
Gróf Széchenyi István látja meg elsőként a Balatont a Dunával összekötő Sió csatorna szükségét. Az ekkora már szabályozott csatornát a Balaton és Duna közötti vízi közlekedés miatt és a Sárvíz-Kapos vizeinek lefolyása érdekében szabályozzák. De a hajó forgalom csak 1947-ben indul meg, a világháborúk miatt.

Sió Árvízkapu (2018)

A Bogyiszlóhoz tartozó kaput az 1956-os jeges árvíz után építették, a műtárgy célja a dunai jeges árvizek kizárása a Sióról. De emeltet Sióagárdig állandó hajózhatóságot biztosít, és akár öntözést lehetővé tevő víztárolási lehetőséget teremt.
A kapu három kilométerre található a Duna torkolatától, többek között képes 1500 tonnás uszályok átzsilipelésére is. Ezen kívül fontos szerepe van a Duna–Dráva Nemzeti Park területén lévő vadak árvízkor is biztosított életfeltételei miatt.

Fátyol-vízesés (2018)

A Szalajka-völgyi vízesés kis hazánk talán legszebb geológiai képződménye. Nevét a mészkő gátakon, lépcsőkön fátyolszerűen lezúduló patakvíz után kapta. Ez a természet alkotta képződmény igen varázslatos világot tár a temérdek ide látogató elé, de int ha az utóbbi időben ő nagysága megsértődött volna, mert egyre csúnyább arcát mutatja nekünk.

Pisztrángos tavak (2018)

Szilvásvárad híres völgyében folyó Szalajka-patakot több helyen megduzzasztották, amely megfelelő hőmérsékletű vizet biztosított a pisztrángtenyésztés számára. Napjainkban az út mentén sétálva szinte végig találkozhatunk olyan tavakkal, amelyekben különböző életkorú pisztrángokat nevelnek.

Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum (2018)


A Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum a "Király-ház" vagy "Bányagrófság" -ként emlegetett műemlék jellegű épület az erdei vasút Halastavak megállójánál található. Ebben az épületben kapott helyet a Szilvásváradi Erdészeti Múzeum, amely az erdészettel kapcsolatos régi eszközöket, írott és tárgyi emlékeket tár a nagyérdemű elé. Az Erdészeti Múzeum anyaga Szilvásvárad egyik legérdekesebb látnivalója.

Szalajka-völgyi információs ház (2018)

A Információs ház a Szalajka-völgyben, a parkoló és a kisvasút első megállóhelye között, a vadaskert szomszédságában található. Az itt berendezett kiállításon a Szalajka-völgy természeti értékeit és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenységét tekinthetjük meg. Emellett információs pont és kiadványbolt kapott helyet, ahol térképek, ismertető kiadványok, tanösvény-vezető füzetek és könyvek mellett nemzeti park emblémás ajándékcikkek is kaphatóak.