II. világháborús emlékmű (2025)

A római katolikus templom kertjében található a Deszk II. világháborús emlékműve, amely egy kopjafából és a két oldalt egy-egy márvány emléktáblából áll. A kopjafa Stanzel Antal alkotása.

Ravatolozó (2025)

A pusztaszeri ravatalozó 1989-ben épült híres építész, Makovecz Imre tervei alapján. A csupasz téglaépítés stílusában készült épület a külsejét a közeli kunhalmok alapján álmodta meg tervezője. Makovecz úgy álmodta meg, hogy bejárati ajtón beviszik az elhunytat a ravatalozóba, és a hátsó kijáraton tulajdonképpen távozik a túlvilágba. Az épület kupolaszerű tetején látható kopjafa-erdőt szintén az építész tervezte, amelyek közül több ki is dőlt az azóta eltelt időben.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

A Fő utca menti öregtemetőben áll Csete György építész mártélyi I. és II. világháborús emlékműve.

A két különálló részből álló, de mégis összetartozó emlékmű egyik fele mészkőtábla, amelyre a világháborúkban elesett hősi halottak nevei olvashatók. Az alkotás másik része pedig az egymáshoz kapcsolt 81 kopjafa, amelyet a másik emlékművel egyszerre, 1989-ben avattak fell.

1848-1849-es emlékmű (2025)

A Faluház előtti parkban található Mártély1848-1849-es emlékműve. Az 1998-ban felavatott kopjafás alkotás Csete György és Nagy István közös munkája.

Trianoni Emlékmű (2025)

A békeszerződés aláírásának 90. évfordulójára készült el Kiskunmajsa Trianoni Emlékműve, amely a Jonathermál Zrt. támogatásával valósult meg. A kopjafás kompozíciót dr. Kálcza László faragta, az alapanyag pedig Erdélyből érkezet.

Mélypont Emlékhely (2025)

A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amelyet Magyarország legmélyebben fekvő pontjaként tartanak számon. Bár a későbbi mérések azt támasztották alá, hogy a tiszaszigeti pontnál van mélyebb fekvésű terület is a környéken, pl. a 75,8 méter „magas” gyálaréti Lúdvár. 

1984-ben bronz emblémával díszített, fából készült oszlopot helyeztek el Tiszasziget külterületén. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek.

Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.

Aranyegyházi iskola (2025)

A Szabadszállás külterületén található aranyegyházi iskolát 1925 és 1926 között építtették, és akkoriban három tanterme volt. Ez idő tájt az iskola kápolnaként is működött, ahol havonta misét tartottak. Az iskolában 1969-ben ballagott el az utolsó osztály, majd 1975-ben véglegesen be is zárták. Az egykori tanulók 2019-ben emléktáblát és kopjafát avattak az azóta már lebontott iskola helyén.

Huszár Emlékmű (2024)

A szentesi Bánomháti temetőben található egy Huszár Emlékmű, amely egy tömegsír felett áll. Az itteni közös sírban nyugszik 17 szentesi huszár, akik az egykori védvonal legdélebbi pontján estek el. Az áldozatokat a harcok elmúltával néhány környékbéli hantolta el a temetőben, amely fölé később síremlék is készült.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

Velemér és egyben az Őrség legjelentősebb középkori román stílusú műemléke a Papréten emelkedő Szentháromság-templom. Az erdő ölelésében álló templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legépségben fennmaradt középkori falfestményei.

A veleméri zömök templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Szent István idejében emelték. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomot 1360-tól említik oklevelek. Ekkoriban az egyhajós téglalap alaprajzú, keltelt román stílusú templom a régi falu közepén állt. A ma is látható csúcsíves ajtó, a tornyainak ikerablakai, és szögletes záródású szentély már a gótika idején késültek.

A templom igazi értékei még azok a falfreskók, amelyeket Aquila János, radkesburgi festőmester készített 1377-78 között. Az épületet a 17. századtól a reformátusok használták, ők meszelték le a freskókat is, így maradhattak meg a festmények az útókor számára. Az épületet a „Fények templomának” is szokták nevezni, ugyanis egy időpontokban a keskeny ablakain beszűrődő napfény megvilágítja a belsőteret.

A kivételes művészi értékű templomot az 1800-as évek második felében Rómer Flóris 1863-ban mérte fel, és ezt követően gyűjtés szerveztek megmentésére. 1941-ben templom új tetőt kapott, a falképek átfogó rekonstrukciójára pedig 1968-ban került sor. A műemlék és környezete napjainkban is látogatható nyitvatartási időben, s évente kétszer Szentháromság napján és augusztus 20-án misét is tartanak.

Sipos erdei iskola és tanösvény (2024)

Szőreg határában, az erdő közepén áll a Sipos István vadászház, amely erdei iskolaként működik. Az iskolához a Budzsáki erdőt bejáró tanösvény is kapcsolódik, ahol nyomokat keresgélhetünk, és madárcsicsergést is hallhatunk. A tanösvény eredetileg 3,2 kilométer volt, de azóta többször átfestették az útvonalat és bővítették a körtúrát.

Ágasegyházi-rét (2024)

Az Ágasegyházi-rét egy láprétekből és zsombékosokból sokfelé rekettyefüzes lápokból kialakult, időszakosan vízzel borított terület. Az itteni üde- és kiszáradó lápréteket a szikesekre jellemző növényzet uralja, határán pedig gyönyörű erdős, buckás tájakat láthatunk. 

Az Ágasegyházi-rét az Orgoványi-nagyréttel közösen védettséget élvez, és a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik.

Kustánszegi-tó (2023)

A Kustánszegi-tó Zala megye egyik legszebb részén, a göcseji dombok alatt terül el, amelyet két patak is táplál.

A tó kialakítására 1987-ben került sor, amikor is a területet elárasztották. A völgyzárógátas vizet nem csak a horgászok kedvelik, hanem egy szabadstrand is várja a csobbanni vágyókat, a parton pedig remek sportpályák, játszóterek, és pihenőhelyek találhatóak. De vadregényes tározó környékén, számos szálláslehetőség, és vendéglátóhely is akad.

Hősök Ligete (2023)

A temetőeben kapott helyet a Hősök Ligete, amely az I.világháborúban elesett Csátaljaiak emlékhelye.

A falu lakosságának kezdeményezésére 1927-ben a település vezetősége Európai harctereken elesett csátaljai hősnek kopjafát állíttatott temetőben. Az ezt követően években a családok vadgesztenyefákat ültettek, és így alakult ki a mai liget elődje. A község vezetése, a polgármester javaslatára 2009-ben a kopott és elveszett kopjafákat, emléktáblákat újakra cserélte ki.

Rockenbauer Pál kopjafa (2023)

Az Öröm-hegyen, a Szent Kristóf emlékművel szemben áll még egy Rockenbauer Pál tiszteletére felállított kopjafa. Az emlékmű szomszédságában lévő fán pedig a híres természetjáró portréja látható.

Alsó-ludasi és a Felső-ludasi iskola (2023)

Mindszent külterületén egykoron 6 (Elege, Alsó-ludas, Felső-ludas, Téglás, Hegyeshalom, Koszorúhalom) tanyai iskola is állt, amelyekből napjainkra már egy sem maradt hírmondónak. 

Az Alsó-ludasi és a Felső-ludas iskola emlékére is kopjafát állítatott a hálás utókor 2013-ban.

Högyöshalmi kereszt és emlékhely (2023)

A mindszenti Kis Szegvári út mellet, a högyhalmi határrészen áll egy kereszt, amelyet 1933-ban állítottak a környéken élő tanyasi lakosok. Az itteni liturgikus megemlékezések annyira népszerűvé váltak az évek során, hogy 1938-ban kápolna épült a kereszt mellé. Sajnos a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt épületet 1986-ban lebontották, a köveit pedig elhordták. A területrészen állt még egy 1880-ban épült iskola is, amelyben 1976-ban szűnt meg a tanítás, így ezt is elbontották.

Az egykoron fontos tanyai épületekre ma már csak egy itt felállított kopjafa emlékezik.

Magyar László-emlékpark (2022)

A Ruzsai út mentén található az öttömösi Magyar László emlékpark, amelyet a település vezetősége 1991-ben alakítatott ki.

Az emlékpark dísze az Afrika-kutató festőállványra hasonlító emléktáblája, amelyet két tulipános kopjafa keretez. De itt látható még Magyar László édesapjának, a falu valamikori birtokosának a síremléke is a fenyőkkel körülvett pagonyban.

Szerelem-domb (2022)

Öttömös határában, a településtől mintegy 1 kilométerre található a Szerelem-domb. A hagyomány szerint annak idején kedvelt találkozási hely volt a szerelmesek számára, innen ered a kiemelkedés neve. Azonban a homokhalom nem csak erről híres, ugyanis 127,8 méter magas Szerelem-dombot a helyiek Csongrád-Csanád vármegye legmagasabb pontjaként hirdették egy darabig. Ezért a helyi földrajzi nevezeteséget egy kopjafáva is megjelölték, amelyet a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2004. október 23–án állított fel.

Kisharangosi temető (2022)

Jászkarajenőhöz tartozó felsőkarai kisharangosi dűlőben feltehetően egy feltáratlan Árpád kori temetőben található. Ezt a helyet még a mai napig is Kun temető néven ismerik a helyiek, ahová a karai, a törteli, a kocséri, és a tetétleni pusztán letelepedett kunok temetkeztek a 13. századtól. A kisharangosi temető mellett egykoron egy templom is állott, amelynek romjai még az 1910-es években is láthatóak voltak.

Ebbe régi temetőbe helyezték végső nyugalomra Csonka Mártont, akit a Arany János költő által is megörökített "Vén Gulyásból” ismerhetünk. Az 1854-es temetés emlékét ma kopjafa őrzi a régi temetőben.

Kontumáci emlékmű (2022)

A gyímesi Ezeréves határon, a Kontumáci kápolna feletti domboldalon áll egy emlékkereszt, amelyet 2016-ban Kelemen Dénes, a székelyföldi faragómester készített. Az emlékművet a gyimesbükki egykori templomépítő plébános, Dani Gergelynek a tiszteletére állították fel. A magyar címerben is szereplő kettős keresztre Vörösmarty Mihály Szózatának sorait vésték fel.

A szirten magasodó kettős kereszt mögött, a hegyen találjuk a „Hit kapuját és megmaradásunk oszlopait”. A 2013-ban felavatott térbeli installáció tíz kopjafából és egy székely kapuból áll, amelyet Kovászna megyei fafaragók és nyugalmazott tanítók készítetek.