„Hova lett a tarka szivárvány az égről?
Hova lett a tarka virág a mezőkről?
Hol van a patakzaj, hol van a madárdal,
S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak?
Odavan mind! csak az emlékezet által
Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak.
Egyebet nem látni hónál és fellegnél;
Koldussá lett a föld, kirabolta a tél.”
Hova lett a tarka virág a mezőkről?
Hol van a patakzaj, hol van a madárdal,
S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak?
Odavan mind! csak az emlékezet által
Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak.
Egyebet nem látni hónál és fellegnél;
Koldussá lett a föld, kirabolta a tél.”
(Petőfi Sándor)
AK-04/2.
Ez évi második túránkra maradt egy kicsi
még a h(j)óból, ezért nem mentünk messzire csak a városszélire. A Szegedhez
közel eső Homokhátság kis falvait fűztük össze egy kellemes sétával. Az
általunk leginkább hazainak mondott útvonal még is csak az útba eső négy bélyegzőhely
(kocsma) adta meg a hangulatát. Ezért is, meg talán a rengeteg betonút miatt
csak a legelszántabb kalandoroknak ajánljuk a végigjárását!