CSODAUTAK: Kegyeleti park

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kegyeleti park. Összes bejegyzés megjelenítése

Kegyeleti Park (2025)

A Zákányszéki Kegyeleti Park 2010-ben nyerte el végleges formáját, amely az 1961-ben lezárt ó-temetőből lett kialakítva. Az évtizedek során a növényekkel beszőtt temetőt később a Vidékfejlesztési Terv keretein belül alakították parkká. Napjainkban a régi temető fejfái, keresztjei és névtáblái a park végén található egységes, rendezett környezetbe.

A kegyeleti park különleges értéke még egy historizáló stílusú kripta, amelyben a Csányi-család tagjai nyugszanak.

II. világháborús emlékmű (2024)

A Mezőkovácsházán, a Parkfürdő melletti temetőben áll az 1944. évi harcban elesett katonák emlékére készült alkotás. A Kertmegi István terve alapján készült, és 1975-ben felállított emlékmű egyike a hazánkban már kevés helyen megamaradt szocreál alkotásainak.

Szovjet Hősi emlékmű (2024)

Mezőkovácsháza déli végében a régi temetőben található egy szovjet emlékmű, amely Kertmegi István tervei alapján készült. A második világháború alatt a községben és környékén elesett szovjet katonák emlékére készült emlékművet 1974. október 6-án a község felszabadulásának 30. évfordulójára állította a község. A vízszintes és függőleges hasábokból álló, beton- és műkő anyagú alkotáson akkoriban még egy ötágú vörös csillag volt látható. De a rendszerváltás után ezt a szimbólumot leverték.

Kegyeleti park (2024)

Mezőkovácsháza lezárt temetőjében nyolc kripta található, amelyek városképi szempontból is meghatározó műemléképületei a településnek.

Az itt nyugvó a Simay, Babó, Flok, Kövér és a Nágel családok tagjai kincstári bérlők és a földbirtokosok voltak, akik város fejlődésének meghatározó szereplői voltak. A vandálok által előszeretettel rongált kriptasort 2019-ben felújították, hogy ezek a régi épületek visszakapják hajdani méltóságukat. A felújításkor táblák helyeztek ki az épületek elé, amelyek jelzi azok neveit, születési és halálozási adatait, akik itt nyugszanak

Simay-kriptakápolna (2024)

Az örmény eredetű Simay-család tagjainak nagy szerepe volt Mezőkovácsháza felvirágoztatásában, ugyanis Simay Kristóf a templom és a községháza építésében jelentős anyagi valamint szervező munkát vállalt. A család kegyeleti parkban álló kriptája az 1880-as évek elején készült, ahová belépve inkább egy kápolnában érezzük magunkat. Az épület belsejében a falon egy márványtábla állít emléket a leghíresebb Simay-nak, Kristófnak. 2020-ban a kriptakápolnát felújítottak, amely az újonnan létrehozott kegyeleti park dísze.

Kegyeleti Park (2023)

A háromnemzetiségű Bácsbokod vezetősége 2008-ban egy emlékparkot alakított ki az elhanyagolt és a felajánlott sírjelekből a római katolikus temetőben. A kovácsolt vaskereszteket, a fakereszteket, a sírköveket és a kovácsolt sírkerítéssel övezett sírboltokat egy gyalogút mentén, tematikus módon helyezték el.

A Kegyeleti Park központját pedig a hitközség által 1865-ben felállított útmenti kereszt jelzi.

I. világháborús emlékmű (2022)

Kecskemét város lezárt Szentháromság-temetőjét 1960-ban nyitották meg, és város több híres szülötte nyugszik benne.

A borostyánnal időközben teljesen benőtt kegyeleti park leglátványosabb része az első világháború hősihalottjainak emlékhelye. A katonai temető 363 kis kőkockából áll, amelyek egyrésze 1964-ből való, de a többit 2018-ban kicserélték kínai gránitra.

Az emlékhely központjában egy 1939-ben készült szoborkompozíció áll, amelyet Imre Gábor készített, és egy kereszt előtt térdeplő katonát ábrázol.

Borzaspusztai templomrom (2021)

Bugyi és Dabas és Bugyi között, az országút mentén található a Borzaspusztai templomrom és a hozzátartozó kis kegyeleti park.

A Borzaspusztán álló egykori templom építtetője Siménfalvi Székely József és felesége, Pártos Hermin voltak, akik az első világháborúban szerzett betegségben elhunyt fiúknak kívántak így emléket állítani. Az 1936-ban elkészült román stílusú épület tervezője a pesterzsébeti Kerekes József volt, aki az erdélyi templomokhoz hasonlót álmodott meg ide. A templom felszentelését követően a család az oltár alatti kriptába temetkezett.

Sajnos a második világháború alatt a kápolnát teljesen kifosztották, később pedig a szocializmus éveiben az épület köveit elkezdték széthordani. 1979-ben aztán bontásra ítélték az akkor már illegális szeméttelepnek is használt épületet.

2018-ig váratott magára a romok felújítása, ekkor ugyanis a falakat konzerválták, modern információstáblát és egy erdei kápolna hangulatú nyitott oltárt kapott az épület. Az egykori hajóban álló szentélyt pedig valamilyen oknál fogva szivárványszínű díszüvegpanelekkel vették körben. Döntse el mindenki maga, hogy az utóbbi mennyire illik bele egy szakrálishely hangulatába!

Kegyeleti park (2021)

2021-ben nyílt meg a kisteleki temetővel szemben a Néprajzi Kegyeleti Park, amely a Kárpát-medence temetkezési szokásait mutatja be beltéri és kültéri kiállításokon keresztül a nagyérdeműnek.

A Kárpát-medencei néprajzi csoportokra, és a különböző tájegységek lakóira jellemző temetkezési szokásokat és a különböző sírjeleket bemutató park a régi köztemető területén nyílt meg. A történelmi Magyarország alakját formázó kertben eredeti és másolatként készített sírjelek is egyaránt láthatóak. A fogadóépületben lévő kiállítás pedig elsősorban a kisteleki temetkezési szokásokat mutatja be, régi fotókkal és egyéb tárgyak segítségével.

Kocsó-kápolna és kálvária (2021)

A Kistelekről Ópusztaszer felé vezető út mellett áll a Kocsó József és felesége által építtetett neoromán kápolna. A szakrális épület, és a hozzá tartozó kegyeleti park múltja, sőt a felújítására létrejött összefogás is méltón hirdeti, hogy a várost vallásos, katolikus hitű emberek lakják.

A kisteleki temetőben helyet kapó kálváriakápolnát Kocsó József kereskedő és Gémes Teréz emeltette 1899-ben a község által átengedett telken. A Kálvária is ugyanekkor készült lakossági felajánlásokból, a Kocsó-család még egy keresztet is állítatott 1913-ban, így megteremtve a mai kegyeleti park alapjait. A kápolna és a kálvária a 70-es évektől fokozatosan lepusztult, ezért helyi összefogással 2000 és 2002 felfújtatták az épületet és kegyeleti parkká nyilváníttatták annak környékét. Az újjáépítéskor a kőműves munkákat Kothencz János végezte, a stációk helyreállítását helyi családok fizették, a képeket pedig Szombathelyi Árpád és Czakó János helyi festőművészek készítették el.

A kápolna mellet láthatóak még az öregtemető fejfái és síremlékei, de itt kerültek végső nyughelyükre az I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák is.

Kálvária (2019)

Balástya régi temetője 1862-ben került kialakításra a Forráskúti út mentén. A település vezetősége 1967-ben úgy döntött, hogy a kegyeleti helyet bezárja és felszámolja. 2002-ben az önkormányzat, pályázati támogatással kegyeleti parkot alakított ki az ótemető helyén. A park Kovács László tevei alapján készült el, ahol a keresztet és a stációkat is lakosságai felajánlásokból újultak meg.

A Kegyeleti park ékessége egy téglából készült kápolna, amely jómódú balástyai Juhász Illés sírboltja volt, és a család tagjai ma is az épület körül nyugszanak.