Túra: Harangok útja (2015)

Rés a pajzson

„Vásárhely kővel van kerítve
Hej, mégis kimegyek belőle.
Oly szép lányt hagyok itt majd benne,
Hogy holtig fáj a szívem érte.”

(népdal)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Hódmezővásárhely, Kása-erdő - Református ótemplom - Görögkeleti templom - Emlékpont - Zsinagóga - Újvárosi templom - Susáni templom - Unitárius templom - Tabáni templom - Mártélyi úti vámház - Papere - Kása-erdő

Táv és szintemelkedés:

16,5 km/ 37 m

---

Kanál is

Kása-erdei körtúrák (2015)

Hódmezővásárhely kertvárosának kedvelt kirándulóerdője a Kása-erdő, amely egy ritka természeti adottságokkal és élővilággal rendelkező fáskert. 

A területet bejáró túraútvonalakat a kirándulás és erdei futás népszerűsítése miatt hozta létre 2018 és 2020 között a Hód-Mentor Sportegyesület a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség szakmai támogatásával.

Tabáni Református templom (2015)

A város Tabáni negyede 1904-ben kapta első templomát, amelyet Borsos József helyi lelkész tervezett. Az egyházi épület a készítésének évében általánosan elterjedt eklektikus stílusában épült és téglaépítészet egyik legjellegzetesebb helyi alkotása. A templom kertjében egy különleges emlékmű áll, ugyanis a II. világháborúban a toronysisakról lelőtt restaurált rézkakast állították itt fel.

A műemléképület előtt lévő körforgalom közepén Borsos József emlék oszlopa látható.

Csúcsi fazekasház (2015)

Hódmezővásárhely a múlt század második felében az ország legnagyobb fazekas központjával rendelkezett. Ezeknek a vásárhelyi fazekas mestereknek állít emléket a csúcsi városrészben található bemutatóház.

A múzeumnak helyt adó épület egykoron Vékony Sándor fazekasmesteré volt, és 1850-80 között épült a szegényes lakás. A ház egyik szobájában a század fordulón népes parasztok életét bemutatót kiállítást rendeztek be. Az összes többi helyiségben Csúcs és más városrészek kerámiái kaptak helyet. 

A népművészeti értékű Csúcsi Fazekasház 1974-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődök előtt.

Szilárdy-Lotta-kápolna (2015)

Az Arany-temetőben, a görögkeleti és katolikus sírkert találkozásánál áll Hódmezővásárhely egyetlen kápolnája, amelyet a város egyik görög családjából származó, Szilárdy Jánosné Lotta Mária adományokból 1870-ben a férje emlékére emeltetett. Az épület alatt nyugszik a város ortodox közösség életben egykor meghatározó szerepet betöltő Szilárdy-Lotta család hat tagja.

A viharos időket átélt eklektikus stílusú építmény napjainkban újra a régi pompájában díszeleg.

Újvárosi református templom (2015)

Kronologikus sorrendben a város harmadik református temploma az Újvárosi fertályban található. A templom 1898-ban, Sándy Gyula tervei alapján adományokból épült fel eklektikus stílusban és jól illeszkedik a református városrészek tégla építészetébe.

Susáni Református templom (2015)

Hódmezővásárhely Susánnak nevezett városrészében egy különleges alföldi téglatemplom található. A jellegzetes piros és sárga kövekből álló épület 1910-re készült el, és megálmodója Boros József volt.

A templom alaprajza két, egymásnak forduló négyzet, találkozásuk sarkán pedig emelkedik a városrész jelképe a hatalmas torony. Az épület két bejárattal rendelkezik, mindkettő a román építészeti megoldásra emlékeztet. A kertben látható még a második világháború susáni áldozatainak emléktáblája.

Császtvay-kút (2015)

Az egykori Császtvay vendéglő (ma Susán vendéglő) előtt található a város legrégebbi kútjainak egyike. A Császtvay István és társai által az 1890-es években fúrt kút már egyszer eltűnt a térről, de a Városvédő és Szépítő Egyesület közben járásának köszönhetően visszakerült a műemlék az eredeti helyére.

Epreskert (2015)

A vásárhelyi piactól egészen a katolikus temetőig nyúló több mint kétszáz fából álló ligetet nevezik a helyiek Epreskertnek. A helyi védettséget élvező fákat száz évvel ezelőtt telepítették selyemhernyó tenyésztés céljából. A városvédők kitartó munkájának köszönhetően maradt meg ez a csodálatos és figyelemre méltó zöldfolyosó.

Zeneiskola (2015)

A Kálvin téri eklektikus bérházat a helyi izraelita hitközség 1893-ban építtette, Bauer Henrik műépítész tervei alapján. 

Ebben az épületben már működött többek között szálloda, kávéház, étterem és gabonacsarnok is, 1953-tól pedig Állami Zeneiskola kapott helyet itt.

Emlékpont (2015)

Csongrád megye egyetlen Holokausztmúzeuma világviszonylatban is egyedül álló, hiszen Magyarország 1945-től 1990-ig terjedő azon viharos időszakát próbája meg elénk tárni, amely nem a zsidóüldözésről szólt. Az Emlékpont modern épület három évszázad építészeti jegyeit hordozza magán és 800 négyzetméteres kiállítótermeiben pedig a mai legkorszerűbb kiállítási eszközök segítségével elevenedik meg történelem eme zavaros időszaka.

A Kádár korszakot felölelő kiállítás anyagának összegyűjtésére 2005-ben egy országos felhívás keretében került sor. A történelmi összeállítás főleg a Hódmezővásárhelyen és környékén lezajlott eseményekből táplálkozik. Az átkos időszak szemtanúval készített közel kétszáz interjú és a „bűnösök fala” próbál meg erőteljesen a nézelődő szívére és lelkére hatni.

A földszinti termekben megismerhetjük kommunista rendszerrel egyedül dacoló tanyavilág eszközeit és azok eltörlésére bevetett propagandát. A nagy terembe jutva találkozhatunk „Iván”-nal, a helyi 4 méteres katona szoborral és a korszak megkövetelt stílusában született festményein keresztül beletekinthetünk a szocialista mindennapi életbe. Ezen a szinten egykori vásárhelyi üzemek Európa szerte kereset termékei találhatóak, köztük a városban gyártott kisautó, a PULI. De látható még itt egy retróbüfé is, amely a kor jellegzetes vendéglátóipari egységébe kalauzol.

Végül a pincébe található még néhány monumentális ávós határőr szobor, amely arra fókuszál, hogy központi témái legyen a teremnek azok a csizmák, amelyek egykoron a szabadság fogalmát döngölték a Magyarországon a földbe.

A kommunizmus borzalmainak emlékhelye Hódmezővásárhely főutcáján egy forgalmas csomópontnál az Andrássy út 34 szám alatt található.

Tájház (2015)

Hódmezővásárhely népművészetét bemutató tájház az Árpád utca 21. szám alatt, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett található.

A 18. századi parasztház egy igazi vásárhelyi, népi építészi különlegesség, a szobákban a különböző városrészekről ide került, például csúcsi, tabáni és újvárosi bútorok és hímzések láthatóak. Az udvaron eredeti állapotban fenn maradt gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak találhatóak.

Alföldi galéria (2015)

forrás: tornyaimuzeum.hu

A Kossuth tér oldalában az ótemplommal szemközt található az Alföldi Galéria, amely a Tornyai János Múzeumhoz tartozik, annak részeként üzemel.

A Galériának helyet adó klasszicista épület egykoron református főgimnázium volt, amely 1820 és 1822 között épült. A Vásárhelyi Őszi Tárlat ide költözésével vált a megyei egyik leghíresebb képzőművészeti kiállításává. Az alföldi művészet több mint egy évszázadnyi alkotását foglalja csokorba a főleg festményekből álló bemutató.

 A magyar művészettörténet olyan jeles alkotóinak a művei láthatók itt, mint például Tornyai János, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba Novák Vilmos és Medgyessy Ferenc.

Ótemplomi magtár (2015)

Vásárhelyen az ótemplom mellet található egy 1744-ben építtetett, barokk homlokzatú magtár épület. Egykoron a református egyház az adó fejében begyűjtött termények és tárgyak tárolására építette, napjainkban viszont utazási iroda működik a műemléképületben.

Árvédelmi fal (2015)

„Vásárhely kővel van kerítve  ..."

A szegedi nagy árvíz után kezdtek hozzá a város körüli töltés kiépítéséhez. Az egykori Hód-tó partvonulatát követő fal, népies nevén "kőfal" az alföldi városok között egyedülálló látványosság. A városképi jelentőségű építmény a Bocskai utcától Tarjánig húzódik.

Erdei tanösvény (2015)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti emlékpark területi egy kisebb erdőfoltban a Kecskeméti erdészeti igazgatóság 350 méter hosszúságú tanösvényt alakított ki. Az itt betrendezett hét állomás szép táblákon keresztül ismerteti az erdők növény- és állatvilágát.

Nepomuki Szent János (2015)

Nepomuki Szent János kultusza mindig is fontos volt a Tisza mellet élő élők számára. A halászok és „vízenjárók” védőszentjének szobra megtalálható minden nagyobb faluban ahol folyó vagy esetleg tó található a környéken. 

Ópusztaszeren az emlékparkban is áll már egy fehér kőszobor a gátőrház melletti tóparton, amely bal kezében hatalmas keresztet tart, jobbjával pedig az ég felé mutat. A 2012-ben honfoglalás kori nevet kapó Körtvély-tó partján áll Kligl Sándor 2015-ös alkotása.

„fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez.”

Nemzeti Történeti Emlékpark (2015)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól megnyitása óta a Dél-Alföld legnagyobb szabadtérimúzeumjává nőtte ki magát, ahol a tájegység jellegzetes épületeit bemutató kiállítás, vízügyi, erdészeti és természetvédelmi bemutatók kaptak a helyet. Napjainkba az emlékhely legfőbb látványossága Feszty Árpád 1996-ban helyreállított „A magyarok bejövetele” című panorámaképe.

forrás: opusztaszer.hu

Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa, ugyanis az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette ide nagy alapterületű birtokát. A feltárt román stílusú plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. 

A későbbi feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet, ahol hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait kaptak helyet.

1995-ben nyílt meg a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít az amúgy is változatos tárlatot.

Az emlékparban, egy hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az itt helyet kapó 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.

Országosan is egyedülálló látványt nyújt a parkban álló Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.

 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.

Erdei fülesbagoly (Asio otus)

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb hazai bagolyfajunk, amelyet hosszú tollfülei lehet legkönnyebben felismerni. A madarat sokszor lehet látni települések örökzöldjein, ugyanis itt húzza meg magát a téli évszakokban.

Túra: Maros menti füzes erdők (2015)

„Barna legény legyél a szeretőm,

Neked adom kivarrott zsebkendőm.

Marosmenti fenyves erdők aljában
Van egy kis ház virág az ablakában
Gyere velem édes rózsám ott van az
én kicsi tanyám
Marosmenti fenyves erdők aljában.”

(népdal)

Maros menti füzes erdő

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kiszombor - Rónay-kripta - Körtemplom - Rónay-kastély - Makó - Pajori iskola - Nagyfa - Algyő - Olajos utak - Tápé - temetőkápolna - Szent Mihály templom - Petőfi telep - Szeged

Táv és szintemelkedés:

56 km/ 61 m

---

Valaki figyel

Szegény Iskolanővérek-kápolna (2015)

Petőfitelep első iskolája Somogyi-telepi Római Katolikus Zárda népiskolaként kezdte meg működését.

Az 1928-ban felépült iskolát maga Klébelsberg Kunó kultuszminiszter adta át a Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek rendjének. Az államosítás után állami elemi iskolává alakult az intézmény, és Gera Sándor nevét vette fel. A következő évtizedekben az épület átalakították, amely 1991-től egészen 2011-ig Hunyadi János Általános Iskola néven működött. A nagy múltú iskola napjainkban zárva tart, de mai is látható a Lidicei tér felöli kis szeglettorony, amely az iskola egykori kápolnáját rejti.

Olajváros (2015)

Az Algyő és Tápé között húzódó ártéri területen található hazánk egyik legjelentősebb kőolaj és földgázmezője. A véletlenül megtalált értékes nyersanyagokat 1965 óta termelnek itt ki és finomítják. A nehézipart nélkülöző Szeged ezzel az olajmezővel az évek során a magyar olajbányászat fellegvára lett. 

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

A vetési varjú hazai állományénak természetes élőhelyei az alföldi puszták, de jelentős részük lakott területekre menekül a vadászok elől. 

Mivel a madár nem válogatós, hiszen a parkok gyepén és a szeméttelepeken könnyen jutnak táplálékhoz. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő fokozottan védett fajok is költőhelyül használják. Ezért a vetési varjú védelme kiemelt fontosságú.

Landori-erdő (2015)

A Makó melletti Landori-erdő a Körös-Maros Nemzeti Park részterületét képezi, ezáltal a hét természetvédelmi törzsterület egyike. 

A terület különlegessége a sajátos mikroklímában és az ide szállított hordalékanyagokban rejlik, ezzel mind botanikailag, mind zoológiailag eltérnek a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az erdő fő alkotó fafajtái a tölgy, a szil és a kőris. Az itt élő állatok közül pedig jelentőségével az ízeltlábú és puhatestű fauna emelkedik ki. A erdő fő alkotó fafajtái a tölgy, a szil és a kőris. Az itt élő állatok közül pedig az ízeltlábú és puhatestű fauna elmélkedik ki.

Szent István király templom (2015)

A Szent István templom vagy más néven Belvárosi plébániatemplom, Makó Bujáki részében áll, amely 1699 óta egy katolikus városrész.

A mostani Szent István tér helyén már a török idők előtt is templom állt, amely a dúlást követő években teljesen elpusztult. 1718-ban egy kisebb épület felhúzásával kezdődött el a templom történelme és 1972-re érte el mai formáját. A folyamatos bővítések hatására egy hatalmassá duzzadt, barokk és empire stílusú építmény épült fel Makón. A műemlék környezetének egyik különlegessége az 1933-ban, egy régi térképet alapul véve készült, kapus, bástyás kerítés. 

A szentély főoltára igazi klasszicista mestermunka és főoltárképe pedig Szent István királyt ábrázolja, amint a koronát fölajánlja Máriának. A templom oldalkápolnájában található a még egy 18. századi Madonna kegykép, melynek eredetije a római Santa Maria Maggiore bazilikában található. 

Szent Anna (2015)

Szent Anna a legenda szerint Szűz Mária édesanyja volt és a hazai hagyományokban a szeretetteljes gondoskodást jelképezi. Makói szobra a többi barokk alkotás közelében a Bujáki Katolikus templom szomszédságában található.

Immaculata (2015)

Makó legrégebbi szobra a Szent István templom kertjében áll és a 18 századi barokk szellemiségében készült. A karcsú oszlop tetején levő földgömbön álló Mária-szobor anyaga a pilis kőbányákból származó homokkő.

Szentháromság-szobor (2015)

Makó Buják városrészében, a plébánia templom mellett található a szentháromságot megformáló szoborkompozíció. Az oszlopon álló neobarokk szobrokat 1888-ban ismeretlen mester készítette.