Csonkatorony (2025)

Soltszentimre határában a szántóföldek közepén található egy Árpád-kori templom romja, amelyből a hajó- és szentélyfalai állnak még.

A műemlék pontos építési ideje nem ismert, de valószínüleg a templom alapja a 11-13. században készülhetett. A román stilsú, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom megépítéséhez főként réti mészkövet, andezitet, andezittufát és római téglát is felhasználtak, az utóbbi valószínüleg egy dunántúli castellum építőanyaga volt. A 14. században a templomot átépítették gótikus stílusúra, ekkor készülhetett a három oldalon záródó nyolcszögletű szentély és a vastag lőrésszerű ablakok. 

A templomot és a körülötte elterülő falut a 16. századi török pusztítás során dúlták fel. A templom falait később a terület birtokosa, Blaskovits Sándor sokáig óvta, majd az 1960-as években romokat feltárták és konzerválták. 

Az egyházi épület maradványai napjainkban is dacol az idővel, amely környékét a Kiskunsági Nemzeti Park és a helyi önkormányzat tarja rendben. A Csonkatorony elé nem régiben egy kereszt is állítottak, amely Polyák Ferenc alkotása és Szent Imrét ábrázolja.

Szent Fülöp apátsági templom és kolostorrom (2024)

Szőreg Szent Fülöp tiszteletére emelt monostoráról már 1192-ből vannak adatok. A román stílusú plébániatemplomot feltehetően 11. század elején építették bizánci stílusban. A 13. század végén ezt a templomot újjá építették, és kibővítették gótikus támpillérekkel.

Reizner János és Tömörkény István 1904-ben tárta fel a templom falrészleteit, amelynek az északi csonkja még ma is áll. Trogmayer Ottó 1977-ben végzett ásatása pedig megtalálta kolostor alapfalait a plébániatemplom romjától keletre.

Szentkereszti pálos kolostor romjai (2023)

Pilisszentkereszt határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik védett erdőjében található a II. Béla által alapított itteni ciszterci kolostor romjai.

A Pilis keleti lejtőjén egykoron egy háromhajós, négyszögletű szentéllyel rendelkező templom állt, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A virágzó rendet a tatárjárás kezdte felmorzsolni, majd a török pusztítás döntötte romba. Később egy feltárás során ezen falak közt rekonstruálták Gertrúdis, II. András király feleségének sírhelyét. A királyné tragikus történetét Katona József „Bánk bán” című darabból ismerhetjük meg.

Dömötör-torony (2023)

Szeged büszkesége a Szent Dömötör-templom bontásakor előkerült kis keresztelő kápolna, a Dömötör-torony.

Forrás: Szegedi Dóm Látógatóközpont

A román alapokkal, de gótikus felépítéssel rendelkező egykori templom a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású szisztémában készült feltehetőleg a 11. században. A 14. század elején az építményt saroktámpillérekkel erősítették meg, és alapítványából a toronyhoz Mária tiszteletére templomot emeltek. A török időkben az építményt mohamedán imaházzá alakították át, és valószínűleg a szentély lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. A 18. század első felében az egész épületegyüttes átépítették, és ekkor készült el a barokk Szent Demeter-templom. 1925-ben ezt a templomot a mai Dóm megépítése miatt elbontották, és munkálatok alatt került elő a torony egykori váza.

A megtalált alapokat Rerrich Béla restaurálta a vár egykori tégláival kiegészítve, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. A bejárati ajtó fölé pedig a szeged legrégebbi és leghíresebb szobrát a „Dorozsmai kőbárány”-t falazták be. A torony belsejébe található Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye.

Ferences romkert (2023)

Az Epreskert utcában álló egykori templomot és a hozzátartozó kolostort vélhetően Maróti János vagy Maróti László építtette, akik a pápától engedélyt kapott rá, hogy kolostort emeljen Gyulán. 

A Boldogságos Szűz tiszteletére emelet templom 1420 körül készülhetett el és 1566-ig működött, ekkor a barátok a török támadástól tartva elmenekültek.

1931-ben Implom József gyulai múzeumigazgató végzet ásatást a területen, amely nyomán kerültek felszínre az egykori templom és kolostor romjai. Néhány éve pedig egy archeológiai kutatás során megerősítés nyert, hogy ferences templom alatt a magyar történelem két olyan neves személye nyugszik, mint Corvin János lánya Erzsébet és felesége Beatrix.

Ellés-monostor (2022)

Csongrádon a Tisza árterében a megmaradt kevés középkori műemlékink egyike rejtőzik, ugyanis Belső Ellésparton egy a 11. századból származó bencés monostor romja található meg.

Ellés-monostorát a 11. század végén, 12. század elején a Bár-Kalán nemzetség emeltette a Tisza egyik félszigetre. A monostor temploma egy román stílusú három hajós bazilika lehetett, amely a tatárjárás során megsérült. Az épület újjáépítésekor két tornyot emeltek a hajóhoz, a sekrestye helyére pedig nagyobb kápolnát készítettek. A török időkben a monostor elnéptelenedett falu köveit, tégláit a környékbeliek házak és a gát építéséhez használták fel.

1998-ban Ellés-monostor Csongrád megye régészei feltárták, és a megmaradt épületalapot helyreállították. Az ásatások során a monostor körül több mint 300 temetkezési hely maradványai került elő. Napjainkban a megmaradt romokhoz a Tisza–Körös-zugi gyalogtúra útvonalon juthatunk el, a gátról való letérés pedig információstáblák segítik.

Csévharaszti pusztatemplom (2021)

A Pótharaszti templomrom Csévharaszttól délre található, a maradványokat egy szántóföld közepén álló akácliget rejti.

Az egykoron itt elterülő Pótharaszt települést 1280-ban említik először oklevélben, mint az akkori nádorispán (Miklós) tulajdonaként. A 15. század végétől a területet a Haraszti-család birtokolta, innen ered a település neve. 

A hagyomány szerint a pusztatemplomot e században emelték, a Mátyás király által letelepített husziták. A homokkőből és középkori téglából készült épületet feltételezhetően a török pusztította el.

Az 1997-es ásatás során a régészek megállapították, hogy a feltárt falak alatt egy régebbi templom is állt, amely még az Árpád-házi királyok idején épült. Ekkor leltek rá a templom körüli középkori temetőre is, ahol néhány megbolygatott sír találták meg.

Az épület körül húzódik még egy a temetőárok is, ahová a megkereszteletlen csecsemőket, a bűnözőket, és a közösségből kitaszítottakat temették.

Napjainkban már csak a templom nyugati falának kb. 5 méter magasan megmaradt része áll, a romok mellett pedig egy kő síremlék látható márványtáblával, amelyet a Nyáregyházi Református Egyház és a Csévharaszti Önkormányzat állíttatott.

Pusztavacsi templomrom (2021)

A Pusztavacsi templomrom a település központjában áll és egy "Zarándokpark" veszi körül. 

Az itt álló egyhajós, gótikus templomot 1440 körül építették, kőből és téglából. "Vacs" lakói a török dúlás követően elmenekültek a faluból, és ekkor pusztult el a templom is.

Az épületmaradvány 1960-ban nyilvánították műemlékké, azóta állagmegóvás nem történt az épületen.

Lajosmizsei pusztatemplom (2021)

Lajosmizse határában áll a környék legrégebbi építészeti emléke, az úgy nevezett Pusztatemplom romja.

A templom valószínűsíthetően a 14. század végén épült kora gótikus stílusban. Az egyhajós, Keleten sokszögben záródó épület teljesegészében réti mészkőből készült. A Pusztatemplom és a közelében lévő kis település  nagy valószínőséggel a 15 éves háborúban pusztult el.

A romokat 2 részlétben tárták fel először Szabó Kálmán, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója munkálkodott rajta, majd az újabb ásatásokat Fülöp András végezte el 1995-ben. 1999-ben a Pusztatemplom Alapítvány a támpillérek megerősítésével alakíttatta ki a romok mai formáját.

Pálos kolostorrom (2020)

Az északi Bükk rejtekében, mintegy 700 méter magasan ősfák ölelésében áll a szentléleki pálos kolostor romjai. A középkori falrészek mellet vendégház és turistapihenő várja a hegység egyik legromantikusabb részére kíváncsi kirándulókat. A romokhoz legkönnyebben feljutni a Miskolc külterületéhez tartozó Ómassáról induló kék jelzésen lehet.

Szentléleken áll az Ákos nembeli István nádor által alapított pálos kolostor romjai. Az egykori kolostor falaiból már csak a templom gótikus hajója és a rendház alapjai maradtak meg. Feltehetőleg IV. Béla támogatásával a 13. században húzták fel az épület falait, és ezután évről-évre bővítették a kolostor területét. Az itteni virágzó rend hanyatlása a 15. századi belviszályok után indult meg. A pálosrend 1739-1742 között újra építette a kolostort, de csak rövid ideig időztek itt, hiszen a rendet 1786-ban feloszlatták.

A romokat 1974 és 75 között Ferenczy Károly vezetésével konzerválták, és az itt talált leletek egyrészét a miskolci múzeum raktárába vitték. A rend egykori nagy kiterjedésű kertjében lévő ritka virágoknak és cserjéknek megóvásán napjainkban a Bükki Nemzeti Park fáradozik, ezekről és a kolostor történelméről olvashatunk a vendégház falain található információstáblákról.

Józsai Szent György templomrom (2019)

A Tócó-patak és a Szil-völgy által határolt területen, a Klastrom-parton állt a józsai templom, amely valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. Az egy hajóból és szentélyből álló, támfalakkal megerősített épület mellet honfoglalás kori temető is húzódott. 1458-ban és 1461-ben a templom bejárata előtti téren még országos vásárt is tartottak, ahol külföldi kereskedők is megjelentek. A virágzó Szentgyörgy mezőváros az 1594. évi krími tatár támadás után hanyatlásnak indult, a település elnéptelenedett, a templom rommá vált.

Az 1970-es években területrendezés során templom maradványait a vizenyős terület feltöltésére használták fel. A megmaradt falak maradványait a Déri Múzeum munkatársai feltárták, majd 1982-ben a rekonstruálták. Napjainkban sajnos a terület fákkal benőtt, kívülről semmi nem látszik a romokból és az sem segít a történelmi emlék megőrzésében, hogy jelenleg lakópark épül a szomszédságban.

Zeleméri templomrom és bronzkori földvár (2019)

A Zelemér nevet viselő vasútállomással szemben, egy kunhalmon áll az egykori templom maradványai. Az épület keletkezését Szent István király rendeletéhez kapcsolják, amelyben az állt, hogy minden „tíz falu” építsen egy templomot. Tehát ennek következtében épülhetett meg Zelemér első, román kori temploma. Azonban a tatárjárás során a település elnéptelenedett, az istenház pedig romba dőlt. A ma is látható templom építése 1310 körül kezdődött, egy késő gótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres került ekkor a halomra. Feltételezések szerint a szentély a korábbi a templomból maradhatott meg, ezt régészeti feltárásokkal bizonyították is.

Az 1564-ben János Zsigmond megsegítésére érkező török hadak egyik vezére Hasszán, a temesvári basa bosszúból a védtelenül hagyott Zelemért kifosztotta és felgyújtotta. Az ezt követő évszázadokban a templom követ lassan elhordták.  A valamikor körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méternyi csonkja és az északi falnak egy kis darabja maradt meg, amely 1907 óta műemlék. 1938-41 között a Déri Múzeum igazgatójának a felügyeletéve a romokat feltárták és konzerválták. De ezt követően 2000-es évekre a falat több helyen megbontották, a műemlék jelentőségét jelző tájékoztatótáblák pedig eltűntek. A 2014-es felújítás után a műemléket faoszlopokból álló kerítéssel vették körbe, a területet parkosították, pihenőhelyek és főzőhelyek kerültek kialakításra.

Zelemérrel kapcsolatban több legenda is akad, az egyik talán a leghíresebb a szép Marica története. A források szerint itt élt Brankovics György szerb fejedelem, aki eljegyezett egy rácz leányt, Marcziát. De egy idősödő rácz vezér Daniló is szemet vetet a menyecskére, aki egy őszi este szerelmet vallott a vár bástyáján énekelő leánynak. Maricza visszautasította a közeledést, erre a vezér dulakodni kezdett vele. Maricza, hogy tisztességét megőrizze, inkább a halált választotta, és magával rántotta a vágytól megvadult vezért a várárokba.

Kocséri templomrom (2019)

Kocsér temetőjében nem mindennapi látványosság áll, ugyanis a község 15. századi gótikus templomának falmaradványa található ott.

Feltehetően 1596-ban a török által elpusztított kun település egyetlen építészeti emléke a félköríves szentélyzáródású, támpilléres, téglalap hajójú templom romja.

Gúti templomrom (2019)

Nyíradony határában, a Gúti erdőben, áll egy a 13. században épült román stílusú templom maradványa. 

Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom Belső-Gúton épült fel az Árpád-korban a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt monostora ékköveként. A törököket segítő tatár hordák 1594-ben végigrabolták a környéket, és ezután a monostor elnéptelenedett.

A templomrom a kellemes, erdős-ligetes környezetben található, kiváló kirándulási célpont.

Vártemplom és Szent Erzsébet Ház (2019)

Sárospatak legkorábbi temploma még az Árpád-házi királyok idejében épült. I. Endre uralkodása alatt egy kis kápolna készült, amelyet várfal is körül ölelt. Aprócska terjedelme miatt, a következő században egy jóval nagyobb román stílusú templom épült mellette. Eme templom alapfalai az 1965-ös ásatások alkalmával került a felszínre és ma is láthatóak a Szent Erzsébet Ház előterébe.

Szent Erzsébet árpád-házi királynők udvarháza helyén kapott helyet a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött pedig a vár dél-keleti sarokbástyája, a magyar szentek rózsakertje, szabadtéri színpad, rózsalugasok és pihenők várják a zarándokokat és látogatókat.

Fancsikai templomrom (2019)

A Fancsikai romkert a Bánki úton lévő Vekeri-elágazásnál bújik meg, egy apró dombon az amatőr-rádióállomás szomszédságában.

Az egykori falu a 12. század végére alakult ki és az akkori Bihar vármegyében négy Fancsika nevű falu volt. Fancsika temploma 1170 előtt épült román stílusban, amelyet valószínűleg a törökök 1574-ben pusztítottak el. A helyi legenda szerint a domb belsejébe egy sámánt temettek el.

Krisztus Szent Teste pálos kolostorrom (2018)

A Diósgyőri vártól mintegy másfél kilométerre található a Krisztus Szent Teste tiszteletére felszentelt pálos kolostort rom, amelyet 1304-ben alapította Ákos nembeli Ernye fia István nádor. A hajdani Majlád falu területén működő kolostorban kódexmásoló műhely működött. Egyet misekönyvek közül, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi.

Egyébként itt alakult ki a pálosok gazdag kultúrája, amely elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, a haltenyésztés meghonosítására törekedett. 

Az 1526-ban elpusztult kolostor, majd 1742-re újjá építették és a rend feloszlatásáig működött.

Az ásatások során a barokk rendház alatt feltárt romok között találták meg a híres "Diósgyőri Madonna" egyik darabját, mely Giovanni Dalmata alkotása és eredetileg a várkápolnát díszítette.

A romok helye jelenleg az Erdészeti Vállalat területe, látogatni szinte lehetetlen, magas vaskerítéssel védik. Az egykori templommaradvány része a „Templomromok a Dunán innen” nevű jelvényszerző mozgalomnak, de láthatatlansága miatt szerintem nincs létjogosultsága a mozgalomban.

Pálos kolostor (2016)

13. században már virágzó Pálos rend vezetője, Boldog Özséb döntött úgy, hogy monostort építtet a budai hegyekben. A munkálatok felügyeletével Lőrinc szerzetest bízták meg, aki a mai SzépJuhászné-nyergen kezdett kolostorépítésibe. Később tiszteletére Budaszentlőrincnek nevezték el a falut, ahol az egykori kolostor állott. Az itteni rendházat Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel, ezért is volt a rend nemzeti és nemzetközi központja évszázadokon át.

A kolostorrom a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától pár száz méterre található.

Templomrom és körítőfal (2015)

A település 15. századi gótikus stílusú templomából mára csak a körítőfalának északi és keleti oldala áll a plébánia melletti magaslaton. A sokszögzáródású szentéllyel rendelkező hajóra 1804-ben a torony rádőlt és beszakította azt. Ezt a templomot már nem építették újjá, a köveit inkább felhasználták a környék épületihez.

Sibrik-domb (2015)

A visegrádi Panoráma körúton haladva, a Salamon-toronytól nem messze található a régészeti szempontból értékes Sibrik-domb. A régészek és történészek már sok évtizeddel ezelőtt felfedezték, hogy jelentős régészeti anyag rejtőzik a Sibrik-domb alatt, de mivel itt termett a legjobb bor Visegrádon ezért sokáig váratott magára feltárás.

Sibrik Miklós kuruc kapitányról elnevezett birtokon az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tártak fel egy Római tábor maradványait, amelyet feltételezhetően I. Konstantin alatt építettek 320 körül. A másik jelentősebb ásatás alkalmával pedig egy Salamon korában épült nagyobb főesperesi templom alapját találták meg a dombon.