Csévharaszti pusztatemplom (2021)


A Pótharaszti templomrom Csévharaszttól délre található, a maradványokat egy szántóföld közepén álló akácliget rejti.


Az egykoron itt elterülő Pótharaszt települést 1280-ban említik először oklevélben, mint az akkori nádorispán (Miklós) tulajdonaként. A 15. század végétől a területet a Haraszti-család birtokolta, innen ered a település neve. 

A hagyomány szerint a pusztatemplomot e században emelték, a Mátyás király által letelepített husziták. A homokkőből és középkori téglából készült épületet feltételezhetően a török pusztította el.


Az 1997-es ásatás során a régészek megállapították, hogy a feltárt falak alatt egy régebbi templom is állt, amely még az Árpád-házi királyok idején épült. Ekkor leltek rá a templom körüli középkori temetőre is, ahol néhány megbolygatott sír találták meg.

Az épület körül húzódik még egy a temetőárok is, ahová a megkereszteletlen csecsemőket, a bűnözőket, és a közösségből kitaszítottakat temették.


Napjainkban már csak a templom nyugati falának kb. 5 méter magasan megmaradt része áll, a romok mellett pedig egy kő síremlék látható márványtáblával, amelyet a Nyáregyházi Református Egyház és a Csévharaszti Önkormányzat állíttatott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése