Arborétum és Gyógynövénykert (2024)

A Pannonhalmi Apátság Arborétuma és Gyógynövénykertje napjainkban több mint ezer növényfajnak és 1mintegy 50 féle madár otthona. A 22 hektáron elterülő, szabadon látogatható kertben rendszeres oktató- és kutatómunka folyik, de az ország legismertebb gyógynövénytermesztő és -feldolgozó műhelye is itt található.

A jelenlegi arborétum elődje egy kolostorkertet volt, ahol az ispotály fenntartásához szükséges gyógynövényeket termesztettek. A mai arborétumot 1802-ben alapították a bencések, akik a kertet természettudományos oktatóhelyszínek használták. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj volt megtalálható a területen, melyet Szeder Fábián alakította át angolkerté az 1840-es években. Bár a világháborúk komolyan megviselték a pannonhalmi arborétumot, de ennek ellenére 1959-ben már 22 fenyő és 130 lombos fafajt számláltak össze itt. 

1963-ban Dr. Jávorka Sándor akadémikus javaslatára természetvédelmi oltalom alá helyezték a Pannonhalmi Főapátság ezen részét.

Az Arborétum napjainkban Európa, Észak-Amerika; Ázsia, Japán, Kínai és kaukázusi területeiről származó növényekkel találkozhat a látogató. Emellett a kert hazai ékessége az 1896-ban ültetett Millenniumi Lucfenyőcsoportot még. Az arborétumban grották, a kő-labirintus és a barokk pavilon szolgálnak látnivalóként, de a Gyógynövénykert és a hozzákapcsolódó létesítmények is kedveltek. A park ezen részén találjuk az Illatmúzeumot, ahol interaktív módon ismerkedhetünk a kertben termesztett főbb gyógynövényekkel.

Boldog Mór-kilátó (2024)

A főapátságot körülölelő erdő egyik legszebb pontján áll a Boldog Mór-kilátó, amelyet a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. készítettet 2012-ben.

Az 1000 körül született, magyar bencés szerzetes nevét viselő kilátó 20 méteres magas és a Sokorói-dombság tölgyfáiból épült. A 2024-ben az „Év Kilátója” díjat nyert építmény tetejéről a Bakony északi vonulataira, a Sokorói-dombság hullámaira, és az itt elterülő Pannonhalmára láthatunk rá.

Lombkorona Tanösvény és erdei sétány (2024)

A főapátságtól a Pannonhalma érdekességeiről mesélő tanösvény vezet a Boldog Mórkilátóhoz. A kb. 400 méter hosszú sétaút fő látványossága a 2018 tavaszán épült lombkoronasétány, amely vonalvezetése az egyik legrégibb keresztény szimbólum, a hal formáját mintázza. 

A fák lombkoronája fölé magasodó kilátópontról Pannonhalma házaira és a mögötte elterülő dimbes-dombos tájra látunk rá.

Kálvária (2024)

Az apátság közelében húzódó erdőben, a Boldogasszony-kápolna mellett található egy barokk kálvária, amely 1720-24 között készült. A sziklaalapzatra épített három keresztből és két embernagyságú szoborból álló alkotás a Fájdalmas Szűzanyát és Szent János apostolt ábrázolják. Az 1896-ban ide áthelyezett kálvária a Pannonhalmi Bencés Főapátság részeként 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része is.

Boldogasszony-kápolna (2024)

A pannonhalmai Nagyboldogasszony-kápolna a főapátság területén az egykori tarisznyavár helyén épült 1714-ben. Az egyhajós, huszártornyos barokk stílusú épületet 1865-ben romantikus stílusban átalakították. 

A kápolna belsejében látható főoltár kép pedig Mária mennybevételét ábrázolja. 

Millenniumi emlékmű (2024)

A Pannonhalmai Főapátság közvetlen szomszédságában, egy dombon áll a magyarországi hét millenniumi emlékmű egyike, amelyet a honfoglalás 1000. évfordulójára építettek.

Az egykor itt álló kálváriatemplom helyére épült a pannonhalmai emlékmű, de csak az alapkőletétel történt meg a millenniumi évében. A Berczik Gyula tervei alapján készült linézás tagolású, henger alakú „térplasztikát” csak egy évvel később, 1897-ben avatták fel. A körtemplomot mintázó klasszicista épület kupolájának csúcsát eredetileg a Szent Korona hatalmas mása fedte, de ez dísz később megsemmisült. Az épület belsejében látható freskót az 1930-as években Aba-Novák Vilmos festette, de ez a munkája is befejezetlen maradt.

Szent István (2024)

A pannonhalmai apátság áll Szent István bronzszobra, amelyet Török Richárd készített.

A hitet és elszántságot sugárzó alkotás 2000-ben került ki az apró térre.

Piramita-hegyi kilátó (2023)

A piramita-hegyi kilátót Iszkaszentgyörgy település szélén álló, inkább domb magasságú csúcson találjuk.

A Bakony utolsó nyúlványának kialakulásakor édes és sós vízű tengerek, illetve a földkéreg mozgások működtek közre. Napjainkban a hegyen álló VERGA Zrt. által épített, több mint 11 m magas kilátóból gyönyörű kitekintést nyerhetünk a Sárrétre és Székesfehérvárra.

Tanösvénytúrák:Kastélybirtok tanösvény (2023)

A Iszkaszentgyörgy nevezetességeit bemutató Kastélybirtok tanösvény mintegy 4,5 kilométer hosszan kanyarog a település körül, s közben a Bakony keleti tájának egyedi hangulatába és természeti értékeibe is bepillanthatunk. A tanösvény a település központjából indul, majd ide is tér vissza, és eközben az itteni építészeti látványosságokról és az élővilágról is mesél az ösvény menténk kihelyezett 10 információstábla.

Kőpiramis (2023)

Magyarország egyetlen kőpiramisát a Keleti-Bakony dombvidékén, Iszkaszentgyörgy határában találjuk.

forrás: fcm.hu

A kőgúla, amelynek mérete messze elmarad a gízai rokonaitól, megépítése a Pappenheim családhoz köthető. Ugyanis Pappenheim Szigfrid nagyon művelt ember volt, aki rajongott az ókori kultúráért, és valamikor az 1910-es években úgy döntött, hogy egy piramis is díszítse birtokát. A piramis az 1960-as évekig állt, majd a kommunista érában megsemmisítették, köveit a település építkezésein használták fel. A ma is látható építményt a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette 2014-ben.

Az építmény szomszédságában információstábla, fedett pihenőhely, asztalok és padok található.

Túra: Időutazás rétek és romok között (2023)

„Hol déli napban vén márványromok

Alusznak, s álmuk enyhe szenderű,

Ragyognak, s fényük enyhe, szent derű,

S aranylón felhőz a szelíd homok,”

(Tóth Árpád)

Romjáró

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nagyvázsony, Református templom - Leányfalui Evangélikus templom - Szent Jakab templomrom - Tálodi Szent Erzsébet pálos kolostorrom - Kinizsi-forrás - Tálodi Szent Ilona templomrom - Vázsonyi-Séd - Szent Mihály pálos kolostorrom - temető - Szent Ilona templom

Táv és szintemelkedés:

9,6 km/ 250 m

---

Kilátás a Kab-hegy felé

Szent Mihály főangyal pálos kolostorrom (2023)

Nagyvázsony határában található egy 15. századi kolostor romja, amelyet Kinizsi Pál és apósa építettet a család temetkezőhelyéül.

A Szent Mihály kolostor késő gótikus stílusban épült 1485-86 körül, de további építkezések is folytak rajta 1499-ig. A kolostor építtetői a török verő hadvezér Kinizsi Pál és apósa Magyar Balázs voltak. A monda szerint Mátyás király hadvezére egy török rab után kapott váltságdíjból fedezte az építkezés költségeit. 

A kolostort Veszprém várának eleste után felrobbantották, nehogy a török kézre kerüljön.  A 1960-ban romokat feltárták és állagmegóvást végeztek el rajta, azóta védett műemlék.

Kinizsi Pált és özvegyének Magyar Benignának második férjét is kolostorban temették el, de sírköveik a várban van kiállítva.

Vázsonyi-Séd (2023)

A Vázsonyi-Séd a Déli-Bakonyban ered a Kab-hegy környékén, majd Nagyvázsony környékén egyesül az Eger-patakkal és Szigligetnél torkollik Balatonba. A vízfolyás változatos domborzati adottságokkal megáldott völgyeket érint, ezen felül több szakrális érték és természeti kincs fedezhető fel partja mentén.

Tálodi Szent Ilona templomrom (2023)

A Tálod falu kolostoron kívüli temploma valószínűsíthetően a 13. század környékén épült, és Szent Ilonát kapta védőszentjéül. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, torony nélküli falusi templomocskát 1548-ban hagyta magára a falu lakossága, amikor a török elől elmenekültek. A templom pontos helyét sokáig kutatták, a falmaradványokat csak 1970-ben fedezték fel.

Kinizsi-forrás (2023)

A Kinizsi-forrás az egykori Tálodi pálos kolostor romjai mellett fakad, és feltételezhetően az itteni kolostor vízellátását biztosította. A még ma is bővizű forrást a neves történelmi személyiségről, Kinizsi Pálról nevezeték le.

Tálodi Szent Erzsébet pálos kolostorrom (2023)

A nagyvázsonyi Kinizsi-forrás szomszédságában, a fák sűrűjében áll az egykori pálos kolostor romja eldugottan. Az Országos Kéktúra által is érintett rom környékén pihenőpadok és asztalok is találhatóak.

A Bakony sűrű, zárt erdejében álló kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból való. A 15. század végéig az épületet pálos szerzetesek lakták, ezt követően ferences rendi szerzetesek érkeztek a kolostorba. 1552-ben a devecseri Csóron András kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet, nehogy a törökök kézre kerüljön az épület.

Az egykori épületegyüttest a neves régész, Rómer Flóris találta meg, azóta a rom és környéke védett terület.

Szent Jakab templomrom (2023)

Nemesleányfalu melletti erdőfolt nem csak egy temetőt rejt, hanem itt áll a falu középkori egyhajós templomának maradványa is.

A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templomot valószínüleg a 11-12. század környékén épülhették. Az épületből jelenleg az éppen maradt nyugati homlokzati fala látható, középen félköríves záródású ablaknyílással. A romot egy girbe-gurbán tekergő, vastag indás borostyán tartja össze.

Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark (2021)

A Kislődön található Magyarország legnagyobb, és legtöbb szolgáltatást nyújtó kalandparkja.

A híres bakonyi betyárról élményparkban garantáltan minden korosztály megtalálja a számára megfelelő programot. A Sobri Jóska Bakonyi Kalandparkban kalandpályák, tó fölötti csúszópályák, mászófal, íjászat, ugrálóasztal, kalandvár, 3D karika, az Airbike, a bob pálya, légvár, labirintus, állatsimogató, lézerharc, gokartok, hófánk, jetski, gyermek kisvasút, vízipuffancs, rodeó bika, ládaépítés, quad, űrkarika és sok egyéb kaland vár rád.

Barnalábú lopódarázs (Sceliphron curvatum)

 A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj, amely a meleg, száraz élőhelyeket kedveli. A karcsú rovar sárból készít jellegzetes formájú ivadékbölcsőt, ezért gyakran látni a vízpartokon.

Folyami rák (Astacus astacus)

A folyami rák vagy más néven nemes rák hazánk folyóvizeinek és tavainak lakója. Az őshonos rákfajunkat az Amerikából behurcolt rákpestis majdnem kiirtotta. A rákfaj vadászó életmódot folytat, általában rovarokat, csigákat, ebihalakat és apró halakat fog. Ízletes húsa miatt a középkorban a kolostorok és a főúri asztalok kedvelt böjtös eledelének számított, napjainkban viszont már védettséget élvez a nagytestű rákunk.