Túra: Búcsú a betyárokktól (2020)

 „nemcsak egyedül te vagy ezen a világon!
nézzél hát körbe szét!
a szemed igen, de a szavaidat nem imádom!
pillanatra maradj még!

ide figyelj, nézz ide, ne oda el,
nem veszed észre mit adok!
ne a szerepekkel, hanem az eszeddel.”

(Punnany Massif)

Lezáró sorozat

























Kiskunsági Piros 7.


Az év utolsó túráján sajnos búcsút kellet mondanunk a betyárok vidékétől, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem jövünk el majd ide.

Bugac a környék ékköve, az itteni pusztai romantika kiegészül még a Felsőmonostori templomrommal is, amely egy teljesen új történelmi megvilágításba helyezi a Kiskunságot. S a terület két szépséges erdejét járva teljesen megfeledkeztünk a mindennapi gondjainkról, és önfeledten beszélgettünk a jövő évi tervekről. A jászszentlászlói titkos látnivalókért pedig igazán érdemes volt letérnünk a Pirosról.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Bugac – Felsőmonostori templomrom  – Farkasordító-domb  Monostori-erdő  Kalmár-kereszt  Monostori feltárás – kaszárnyarom  Kalmár-erdő – Kalmár-halom – szélmalomrom  Kerek-tó  Jászszentlászló


Táv és szintemelkedés:

28 km/ 73 m



Modern betyár

Kerek-tó és Nőszőfű tanösvény (2020)





A jászszentlászlói Kerek-tó a település közepén fekszik, és közel 100 éves múltra tekint vissza. Ugyanis az itteni szikes tó a helyiek egyik kedvenc fürdőhelye volt egykoron, sőt ekkor még minősített gyógyvíz volt a tavacska. Sajnos a rendszerváltás után a városvezetés nem látott fantáziát a terület turisztikai értékékében, ezért felparcellázták és eladták a tó partját. 


Napjainkra a megmarad időszakos vízállás kedvelt élőhelye a madaraknak, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll. Egy 2019-es sikeres pályázat útján a megmarad sekély víz mellé, a főutca felől egy tanösvény alakított ki az önkormányzat. Az információs táblákkal is rendelkező tanösvényt a nőszőfűről nevezték el, s a tó növényvilágát és történetét mutatja majd be. A sétaút a tó mellett húzódó erdőben folytatódik, és egy tisztáson végződik, ahol szabadidő parkot létesítettek.

Németh Sándor-féle szélmalom (2020)


A településhatárában, a Bugaci út mellet áll Jászszentlászló pusztuló szélmalma. A Németh Sándor-féle szélmalom 1876-ban épült a jászkarajenőni lebontott szélmalom építőanyagának felhasználásával.

Kalmár-erdő (2020)


A Kalmár-erdő egy 9,5 hektáros hazai nyaras, telepített erdő, amely a Kiskunsági Nemzeti park egyik természetvédelmi területe. Az árnyasra azért figyeltek fel a természetvédők, mert itt él a fokozottan védett bugaci nőszőfű. De emellett más orchideafajok is megtalálhatóak itt: pl. a vörösbarna nőszőfű, a piros madársisak és a széleslevelű nőszőfű is.

Zsandár-kaszárnya (2020)

A 18. századtól pandúrok, zsandárok vigyáztak a puszta rendjére, és hogy „tűzközelben” legyenek, Alsómonostoron építettek számukra egy kaszárnyát. A téglából és vályogból készült épülethez gazdasági helyiségek és lóistálló is tartozott. 1920. táján a rendőrei bekerültek Bugacra, azaz Monostorfalvára. 

Sajnos az épületet az elmúlt évtizedek és a fosztogatók sem kímélték, napjaiban már csak néhány alapfal maradvány látható csak az erdőben.

Alsómonostori II. számú iskola (2020)


Az Alsómonostori II. számú iskola 1926-ban épült és még napjainkban is áll. 
Sajnos a körzetesítés következtében 1984-re a külterületi iskolák megszűntek, és magántulajdonba kerültek. De talán így sikerült az alsómonostori iskolát az erdeti építészeti formájában megőrizni az utókor számára.

Monostori-erdő (2020)





A bugaci Monostori-erdőt már 18. században is jelölik a térképeken, mint egybefüggő erdős terület. Az erdőtől keletre fekvő borókás-buckás résszel együtt igazán gazdag természeti egység húzódik a település határában. A 2010-ben átadott sárga túra is erre vezet, amely az itteni tanyavilágra és az évszádos múlttal rendelkező külterületi gazdálkodásra hívja fel a figyelmet. 


Az erdőben bandukolva több helyen útszéli keresztekbe botlunk, ilyen például a Kalmár-kereszt, amelyet a család 1982-ben állítatott. De a mögötte álló „Napsugárház” vagy a Bucka soron lévő Mendel Gáspár ház is a századfordulós népi építészet műremeke, ezért érdemes lenne védettség alá vonni ezeket az épületeket.
Mendel Gáspár háza

Farkasordító-domb (2020)


Bugac és környékének legmagasabb pontja a község központjától keletre fekvő Farkasordító-domb, amely tengerszint feletti magassága 126 méter. 

A helyi védelem alatt álló bucka „füzér” egyrészt történeti érték, az egykoron itt történő kivégzések miatt, de másrészt morfológiai különlegességet is képvisel. Ezen kívül még látványos is a környék a halmokat fedő természetesen borókák és fehérnyarak miatt.

Felsőmonostori templomrom (2020)



A Kiskunság új történelmi megítélését bizonyító, és hihetetlen gazdagságot mutató régészeti leletek kerültek elő egy 2009-ben végzett ásatás során, ugyanis a bugaci pusztában megtaláltak a Duna–Tisza-közének egykori régióközpontját, azaz Pétermonostorát. 

A Bugac település külterületén feltárt monostor valószínűsíthetően 12. század elején épült. A virágzó udvar egy kis kolostorból és egy hatalmas, háromhajós bazilikából állt. A monostor 1220-30 között átépítették, a bazilikát egy nagy előcsarnokkal toldották meg és ekkor kapta két tornyát is. Sajnos a tatárjárás környéket sem kímélte,1241 és1242 között az itt élő embereket elüldözték, vagy legyilkolták. A történtek után a környékre kunok települtek, akik ugyan létrehoztak egy falut itt, de az épületeket elbontották, és széthordták építőanyagként.
 

A 21. századi feltárás követően találtak itt római zarándokjelvényt az 1200-as évekből, tatárjárás előtti pénzeket, és egy Szent Péter-ereklyetartót, amely európai szinten is szenzációs leletanyag. Ezeket a nagy jelentőségű tárgyakat az ásatást végző Kecskeméti Múzeum szándékozik majd kiállítani

Szent István király templom (2020)



Bugac katolikus templomának tervezésekor arra törekedtek az alkotók, hogy a falu határában feltárt középkori monostorra hasonlítson. A monostorom a bizonyítéka annak, hogy település már Szent István korától kezdve lakott.

A környéken elsőnek a mai Alsómonostoron épült fel katolikus istenház 1920-ban. Ezt követően Monostorfalva (Bugac) is templomépítésbe fogott, az ünnepélyes alapkőletételre 1932-ben került sor. De a „csonkatornyos” épület csak sok-sok nehézség árán készült el, és végül 1934. szeptember 8-án, Kisasszony napján szentelték fel. A templom építéséhez felhasználták a monostori romok tizenhat homokkövét, amelyek a mai napig kilátszanak a vakolat alól.