Túra: Kolon-tó kerülő (2020)

 „Öreg hajósunk
Karja reszketett,
Havas ormokról
Zúgtak a szelek,
A tó harsogott,
Hívott, kiabált,
Zúgott, jajgatott,
A tó nevetett.
Szálltunk, hajóztunk.”

(Ady Endre)

Útra keltünk

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Izsák, focipálya - Tókás - Páhi és Izsáki rétek - Matyó-halom (S) - Nagy-víz - Bikatorok tanösvény - Öreg-víz - Aqua Colun tanösvény - Izsák, focipálya 


Táv és szintemelkedés:

30 km/ 43 m



A tó örült nekünk

Tanösvénytúrák: Aqua Colun tanösvény (2020)



Az izsáki Aqua Colun tanösvényt a Kiskunsági Nemzeti Park hozta létre, hogy még jobban felhívja figyelmet a Kolon-tó madárvilágára, hiszen több madármegfigyelő kilátó is helyet kapott a tó mellett.

A tanösvény Izsákról, a sportpálya mellől indul és a nemzeti park madárles-kunyhójáig vezet, és eközben ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja az itteni nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát.

A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 5
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Öreg-víz (2020)


A Kolon-tó legnagyobb egybefüggő felületét az 1980-as években, mesterségesen alakították ki. 

Az Öreg-víz néven elhíresült területnek két figyelemre méltó vendége is akad, az egyik a fehér tündérrózsa, a másik pedig az itteni vidraállomány. A megfigyelésüket nagyban elősegíti, hogy egy pallósoron lehet megközelíteni a víz fölé benyúló madárvártát.

Tanösvénytúrák: Bikatorok tanösvény (2020)



2010-ben került kialakításra a Poszáta tanösvény „örökségét” átvevő Bikatorok tanösvény, amely a nevét az itteni buckavonulatról kapta. 

A Nagy-víztől induló sétaút először egy 117 méter magas kettős buckára vezet fel, majd megkerüli a Madárvártát és visszatér a kiinduló pontjához. Az információs táblákat olvasva a Kolon-tó és a környező homokbuckák élővilágát ismerhetjük meg. A tanösvény legmagasabb pontján egy kilátó is áll, de sajnos rossz állapota miatt le van zárva a látogatók elől.

A tanösvény adatai
Táv: 3 km
Állomások: ?
Üzemeltető: KNPI
Füzet: nincs

B. Bognár tanya (2020)


A Kolon-tó szomszédságában álló nádfedeles kisházikó egykoron egy helyi halászcsalád lakhelye volt.
A 19. század második felében épült tanya ma a Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása és vendégháza.
A paddokkal is rendelkező pihenőhely az egykori Poszáta tanösvény egyik állomása volt, napjainkban pedig a Bikatorok tanösvény vezet el mellette.

Kolon-tó (2020)

Izsák nyugati oldalán található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legféltettebb területe, amely egy a Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsarai közül. A 2962 hektár kiterjedésű Kolon-tó a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. A tó elöregedésével keletkezett a mai mocsárvidék különleges és páratlan növény- és állatvilága rendelkezik. Ezáltal a vizes élőhely szigorúan védett terület, olyan nemzetközi egyezmények hatályai alatt áll, mint UNESCO Bioszféra rezervátum vagy a ramsari-egyezmény.


A Kolon-tó egyik leglátványosabb része az úgynevezett Nagy-víz, amelyet egy kilátódombról lehet megcsodálni. 
2012-ben készült el a 40 hektáros vízfelületet egy nagyszabású élőhely rekonstrukciója, amelynek eredményeképpen létrejött a tóba benyúló impozáns sétaútként és kilátóként is funkcionáló töltésdomb. Innen indul a Bikatorok tanösvény is, amely az egykori tájat, a tájátalakításokat, illetve a homok és a láp élővilágát hívatott bemutatni.

Matyó-halom (2020)



A tó nyugati oldalán, a Matyó nevezetű területrészen az egykori ős-Duna által lerakott futóhomokból kapun egy kis ízelítőt. 

A Matyó-halom és környéke egy homokpusztagyeppel borított buckavidék, amelyre a borókás-nyárasokkal tarkított árvalányhajas homoki gyep a jellemző. Az itteni buckákról a tóra nyíló kilátás is egyedi, hiszen egy nagy kiterjedésű vízfelület tárul elénk.

Vénepörfás Tanya (2020)


A Vénepörfás Tanya a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Kolon-tó partján, egy fenyves erdő közepében fekszik.
A nádfedeles kis házikó két szobája 2 és 4 fő számára elegendő szálláslehetőséget nyújt. Ideális a horgászni, lovagolni és kirándulni vágyóknak, de akik csak a természet csendjére vagy változatos növény- és állatvilágra vágynak azok is megtalálják itt a számításukat.

Páhi rétek és Izsáki legelők (2020)


A Kolon-tó déli és a keleti oldalán húzódnak a Kiskunsági Nemzeti Park által kezelt Páhi rétek és Izsáki legelők. 

A tó Páhi felőli oldalán a láp és sztyepp rétek az uralkodók, amely látványát néha megtöri egy-egy magányosan álló vadkörtefa. A réten szórványosan álló famatuzsálemek közül néhányuk életkorát 150-250 évesre becsülik.
A Kolon-tó nyugati oldalán pedig mintegy ötszáz hektáron télen-nyáron nagytermetű szilaj marhák legelésznek.

Tókás (2020)


A Kolon-tó északi részén, Izsák határában található a Tókás, amely egy mozaikos vizes élőhely.

A tónak ez az egyik legváltozatosabb része, ugyanis a valamikori tőzegbánya helyén a nyíltvizek, télisásosok, és erdőfoltok is láthatóak. Az itt álló kilátóból pedig a változatos terület növény-, rovar- és madárvilágát lehet megfigyelni.

Református templom (2020)


Az izsáki református gyülekezet 1747-ig a falu régi körtemplomát használta, az ellenreformáció idején pedig egy sártemplomban tartotottak istentiszteletet. 1792–1794 között Körtvélyesi Imre lelkipásztor vezetésével, és a gyülekezet segítségével épült meg a ma is látható barokk templom. A 40 méteres tornyot csak később, 1806-ban toldották az épülethez.

I. világháborús emlékmű (2020)


A Kossuth Lajos tér központján áll az első világháborúba Izsákról besorozott és hősi halált halt katonák emlékműve. Az 1924-ben állított alkotás Siklódi Lőrinc szobrászművész munkája, amely két egészalakos katonát ábrázol. A talapzaton pedig az elesettek névsora olvasható.

Fájdalmas Szűzanya (2020)


Az izsáki katolikus templom kertjében ál egy régi, barokk szobor, amely a „fájdalmas anyát” ábrázolja.
A szobor 1763-ban készült, és 1942-ig az újszászi Uzovics kastélyban állt. A Krisztust ölében tartó Máriát ábrázoló alkotás eredetileg festett szobor volt, legalább is erre enged következtetni a rajta talált festéknyomok.

Szent Mihály főangyal templom (2020)

Az izsáki katolikus templom 1801-1815 között épült klasszicista stílusban. 

Előtette a település 1694-ben emelt körtemplomát használták a reformátusokkal felváltva. Ez az épület az 1700-as évek végén már szűknek bizonyult, és az állapota is leromlott. Sajnos az új templomot egy ízben földrengés sújtotta ezért 1896-ban újjá kellett építeni a megrongálódott tornyot.

A copfstílusú oltár és a szószék a templommal egy időben készült. Az oltárképét Schwarz József festette 1811-ben, orgonáját is ekkor kapta.

A templomhoz egy ereklye is tartozik, még pedig II. János Pál pápa szentvére, amelyet Stanislaw Dziwisz Lengyel bíboros adományozta a városnak.

Túra: Bugaci hurkolás (2020)

 „Hej puszta, puszta, nagy bugaczi puszta:
Hej de nagy vagy mint a mönnyég maga:
Halandó szem be nem láthat téged:
Csikós, gulyás, futóbetyár nem éri a végöd. 

Messzi tekint a karcsú kútágas;
Magos hogy én gomb helyett ül a sas:
Furulyaszó hallik le a dombról,
Hosszú kürtszó az itató kútról.”

(Bugaci bordal)

Hej puszta, puszta

























Kiskunsági Piros 6.



Nem mehettünk el a Kiskunsági Pirossal úgy Bugac mellet, hogy nem időzünk az itteni megannyi csoda felfedezésére még egy napot.
Egy kicsit szomorkásan kezdődött a reggelünk, ugyanis az egykoron itt kanyargó kisvasút, míg üzemelt pont a bugaci romantikának adta meg a sava-borsát. Érdekes, hogy a gyaloglásunk során háromféle különböző alföldi tájformát is érintettünk. Míg a túránk kezdetén vegyes fás erdőkben sétáltunk, s a közepén a pusztáé volt a főszerep, a nap végén pedig egy homokbuckás kaland várt reánk.


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bugac – Alföldfásítási MúzeumBugac-Felső (P+)  Határhalom – Hittanya  Boróka tanösvényPásztormúzeumBugac-puszta (P) – Bugaci Csárda – Bugac-Felső (Z) – Farkasordító-domb  Bugac


Táv és szintemelkedés:

29 km/ 73 m



Édes november

Bugaci Csárda (2020)


A magyar Alföld egyik gyöngyszeme, a Bugaci Csárda, amely az 5407-es út mellet áll egy kicsit eldugottan az erdőben. 

A vendéglátóhely történelme egészen az 1800-as évek elejéig nyúlik vissza, és számos betyárlegenda kapcsolódik az épületéhez. A Petőfi Sándor is megihlető csárdának olyan híres vendégei voltak a költőn kívül, mint a norvég király, az angol királyi család, sőt Lady Diana hercegnő is járt itt. 

A puszta emblematikus épületének rendbehozatalán napjainkban a bugaci önkormányzat fáradozik. Szabó László polgármester tervvezi az épület korszerűsítését és a faluban található helytörténeti múzeum ide költöztetését.

A Bugaci Csárda udvarára lett átszállítva a környék egyik legrégebbi keresztje, amelyet a Fehér család 1937-ben állítatott.

Keresztény zarándokhely (2020)


Bugac-puszta bejáratánál keresztény zarándokhely létestésített 2006-ban a Kiskunsági Nemzeti Park közreműködősével Bugac önkormányzata, amelyhez több helyi civilszervezet is csatlakozott.
A Karikás Csárda szomszédságában álló felszentelt kereszt a Szent Mihály napjához kötődő évszázados hagyományoknak, és az egykori vallásos pásztori életnek állít emléket.

Tanösvénytúrák: Boróka tanösvény (2020)



A Kiskunsági Nemzeti Park legújabb bugaci attrakciója a Boróka tanösvény új szakasza, amely a homokbuckák peremén halad és bevezet a leégett „Ősborókás” területére. 

Magyarország leghíresebb homokpusztáján tekergő Boróka tanösvény új „szárnya”a Pásztormúzeumtól indul, és egy igazi meglepetést tartogat a látogatóknak, hiszen a puszta egy teljesen más arculatát mutatja be. A sétaút egy ártéri erdőre hasonlító árnyasba vezet és az ismertető táblák pedig a homoki erdők fáiról és madárvilágáról mesélnek. Kétségkívül az ösvény meglepetése a legmagasabb pontról nyíló panoráma, ahol a kopár homokfelszínek, és üszkös törzsek utalnak az itt húzódó egykori borókás-nyárasra.




A tanösvény adatai
Táv: 1,1  km
Állomások: 9
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Hittanya (2020)


Az egykori Lenin Termelő Szövetkezet elhagyott tornácos épülete ad otthont a bugaci lelkigyakorlatos tábornak, amely lassan 25-éves múltra tekint vissza. 

A napjainkban egyházi épületként működő Hittanya megállója az 1990-es évek elején még Móricgáti tanyák néven szerepelt a menetrendekben. Ugyanis ezen a vonalon pöfögött a 349-es számú Kecskemét és Kiskunmajsa között járó kisvasút.

Bugaci kisvasút (2020)


A kecskeméti keskeny nyomtávú vasutat 1926-28 között, elsősorban az erdészet számára építették ki. De hamar népszerű lett a tanyákon élő emberek körében is, hiszen a kisvasúton szállították a mezőgazdasági terményeket a városi piacra. 


A 90-re évekre megjelent az akkoriban reneszánszát élő vasúti turizmus is a vonalon. Hiszen kellemes utazással, szép tájon haladva érhető volt Kecskemétről a Bugaci-puszta, de vonzó célpont volt a fürdőjéről híres Kiskunmajsa is.
Sajnos 2009-ben a pályát bezárták, valószínűleg a vasút műszaki állapota nem felelt meg a 21. század közlekedési elvárásainak. 




A vasút egyik érdekessége a mai napig is álló, úgynevezett „kettős-állomás” (Bugac állomás), amelyet a turisták kényelmére építettek, kirándulószín és étkező kapott helyet akkoriban az épületben.

Trianon-emlékoszlop (2020)



A száz éve elvesztett magyar erdőknek állít emléket Bugac legújabb látványosssága, a Trianon-liget és a közepén álló emlékoszlop. 

Az első világháborút lezáró békeszerződés okán hazánk elvesztette erdőterületeinek nagy részét. Csak Alföldfásítási mozgalomnak köszönhetjük, hogy az eltelt száz év alatt közel egymillió hektárral növekedett hazánk erdőterülete. A békediktátum aláírásának 100. évfordulójára létrehozott ligetben kapott helyet Gáspár Péter fafaragó alkotása.

Alföldfásítási Múzeum (2020)

Bugac egyik külterületén, Erdőszéplakon található az alföldi erdőtelepítés emlékhelye.


A honfoglalás idején az Alföld még erdőkben és fákban gazdagabb volt, mint napjainkban. Az erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást ekkoriban a területen. A mezőgazdaság fejlődése és az állattenyésztés pusztává változtatta a táj képét.


A 18. század végétől kezdtek neki a homokvidékek erdősítésesének, de a legnagyobb áttörést az 1923-as törvény hozta. Ugyanis a trianoni békeszerződéssel elvesztett nagy erdőségek sürgős pótolni kellett. Ezt követően, 1947-re mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete.


Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése alkalmából, 1984. augusztus 5-én nyílt meg az Alföldfásításának emlékhelyekén elnevezett múzeum. A KEFAG Zrt. által fenntartott gyűjtemény bemutatja az erdőtelepítés szakma- és jogtörténeti dokumentumait, tárgyi emlékeit, a kapcsolódó levéltári anyagokat és szakkiadványokat.
A szépen gondozott parkban pedig egykori munkagépek és szerszámok kaptak helyet.



Kisboldogasszony templom (2020)

Az Erdődy és Pallavicini földesurak által benépesített Dócon 1802-ben templomot építtettek Szűz Mária születésének, azaz Kisboldogasszony tiszteletére. Sajnos ez a templom sem az 1889-es árvizet, pedig az az év júniusában bekövetkező orkánt sem viselte jól. Az épület deszkákból ácsolt kis tornya az 1930-as évek végén ledőlt. A tető nélkül maradt épület állapota ezt követően tovább romlott, és érdemi rendbehozatal ezután már nem következett be rajta. A dombon álló ma is látható templomot 1974-75-ben, 86 év után építették újjá az eredeti helyén.