Túra: Zarándoklat a Pusztaszeri Templomért II. (2016)

„Óh, egeknek lilioma, szép Szúz Mária,
Ferencszállási kis kápolna ékes csillaga.
Én tehozzád idejöttem, ékes szűz virág,
Méltóztassál meghallgatni, kegyes Szűzanyánk...”

(ima)
Fáradt vándor


forrás: facebook.com/phte2015

Útvonal:

 Pusztaszer - Lehegő-düllő - Kiss tanya - Péteri-tó - Petőfiszállás, vá. (P+) - Pálosszentkút



Táv és szintemelkedés:

17 km/ 26 m


Szenvedő Krisztus

Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis)



A parlagi ligetszépe többféle betegség ellen is használt gyógynövény. Június és augusztus között bontja virágait parlagok, felhagyott építkezések helyén. 

Selyemkóró (Asclepias syriaca)

A selyemkórót Amerikából hozták be, mivel kiváló mézelő volt, de azóta hatalmas területeket hódított meg, és teljesen tönkretette az eredeti társulásokat.

Házi egér (Mus musculus)





A házi egér, vagy más néven laboratóriumi egér hazánk egyik legkártékonyabb rágcsálója, de emellett az orvostudomány egyik nagyon fontos eszköze is. Ugyan is tökéletesen képes szimulálni az emberi szervezetet, főleg ha genetikai betegségek modellezéséről van szó.
Az egér a nyári szezont a szabadban tölti, főként bozótosokban és gabonatáblákon, de télen gyakran előfordul nyaralókban és családi házakban egyaránt. Mivel nagyon szapora állat és számtalan veszélyes betegséget is terjeszt, ezért irtásáról gondoskodni kell.

Elfeledett utak a Kiskunságban: Kisországút (2016)




A Kisországút vagy más néven Buda(Pest) – Szeged „nagyút” nyomvonala napjainkban is jól kivehető. Az útmentén található régészeti lelőhelyek alapján az ország egyik legfontosabb útvonala lehetett a 13–16. század között. 

A jelentős út egyes szakaszai megegyeznek a mai E75-ös főúttal, ezt jól bizonyítja az aszfaltút mentén látható keresztény szimbólumok. Viszont Kiskunfélegyházától délre már széles földút vezet Szegedig, amelyen több régi kereszt is áll még.

Túra: Üdvözlet a Pilisből! (2016)

Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.

Nézem tisztaságát, mégsem értem,
hallom hangjait, és el nem érem,
ott a tenger, itt az én hajóm.

(Padlás)

Vadvirágos Dunakanyar



forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Pilisszentlászló (Z) - Spartacus-ösvény - Telgárthy-rét (P) - Apát-kúti-völgy - Szent László-völgy - Pilisszentlászló (Z) - Hegytető - Szentendre, Szarvas-hegy


Táv és szintemelkedés:

19 km/ 640 m



Valaki követ

Homoki pipitér (Anthemis ruthenica)

A szinte csak fehér virágú családba tartozó homoki pipitér nyílt gyepek, homokos területek virága, mellyel május végén, júniusban találkozhatunk.

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus L.)

A nagy szarvasbogára Európa legtermetesebb bogara.

A többnyire csak szarvasbogár néven emlegetett rovar faj egész élete során kötődik a tölgyesekhez. Nevét a hím megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta, amelyet a párzást megelőző harcokban használnak egymás ellen.

Az európai kultúrtörténetben már a 14. század óta előszeretettel ábrázolt bogár 2017-ben lett az "év rovara".

Bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria)


A Bársonyos kakukkszegfű  a nyári rétek, messziről szembetűnő rózsaszín nagy virága. A virágok formája, színe miatt összetéveszthető a vetési konkollyal, de ellentétben közönséges társával  a kakukkszegfű védett faj, eszmei értéke 5000 forint.

Kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum)

A Kéküstökű csormolya júniustól októberig színesíti hegységeink gyertyán és bükk erdeit. A színes murvalevelei miatt két színűnek tűnő szépség igazi „femme fatale”, ugyan is a gazdanövénytől elszívja annak vizét.

Szűz Mária-kápolna (2016)

A falu központjában álló kápolnát az 1825-ben építették, klasszicista stílusban. 

Hoboji zen-templom (2016)


Drahma kincse nevet viseli a Pilis-hegység rejtekében megbújó zen-templom. A közösség tagjai tavasztól őszig tartják nyitva a lelkigyakorlatokra alkalmas erdei házat.

Erdei tisztesfű (Stachys sylvatica)


Az erdei tisztesfű üde, nedves gyertyánosok és tölgyesek ismert gyógynövénye.
A növény bíborvörös virágai rovarok csalogatásáras szolgál.

Alpár-forrás (2016)

Az Apát-kúti-völgy második számú karsztforrása gigászi kövek szomszédságában helyezkedik el.

Apát-kúti-patak szurdoka (2016)


Vadregényes hegyeink nem sok szurdokkal büszkélkednek, még is meg kell említenem, hogy az Apát-kúti–patak rövidke, sziklafallal határolt völgye felveszi a versenyt a környék hírességeivel. A kőtengerek, zúgók és korhadt rönkök egy pár kilométeres medertúrára ingerelik a bátor vándort.

Az 1920-as években még kisvasút szállította a köveket a völgyön keresztül Visegrádra. Ennek a vonalnak nyomai még fellehetőek, például a Magda-forrásnál található vasbeton lemezhíd vagy szurdok falát megnagyobbító alátámasztás is bizonyítja asz erdei vasút egykori létét.

Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)


A baracklevelű harangvirág útszélek, lomberdők egyik legmagasabbra növő harangvirágfélénk.

Kaán-forrás (2016)


A Visegrádi-hegység talán legkedveltebb forrása, az Apát-kúti-völgyben található, Visegrád és Pilisszentlászló között félúton.


A vízkilépés nevét az egykori erdőmérnökről, Kaán Károly kapta, aki a magyarországi természetvédelem század eleji nagy úttörőjéről volt. 
1938-ban a szentendrei cserkészcsapat készítette az első foglalást, majd 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével alkották meg a ma is látható „fedelet”.

Apát-kúti-patak (2016)

Az Apátkúti-patak a Pilisben ered, mintegy 440 méteres tengerszint feletti magasságban. Útját a Pilisszentlászló környékén kezdi meg és 10 kilométer hosszan kanyarog az erdőben, miután Visegrádnál bele ömlik a Dunába.

Mellesleg eme patak a Pilis legszebb szurdokvölgyét hozta létre, olyan csodálatos helyekkel kiegészülve, mint az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy több kisebb, mesterséges zúgó a Telgárthy-rétnél.

Ördögbánya (2016)



Az Ördögmalom-vízesésétől mintegy másfél kilométerre található az Ördög-bánya, amely nem más, mint egy letört sziklafal. 

Itt szép példákat láthatunk a meredek falakon megtelepedő spórás és virágos pilisi növényekre.

Apátkúti vadászház (2016)

Visegrádi Erdészet vadászterületén található Apátkúti-völgy kiváló mikroklímája minden évszakban ide csalogatja a pihenésre és kikapcsolódására vágyókat. 
A völgyben található vadászház, pedig tökéletesen megfelel erre a célra. Ebédlő, társalgó és 7 db 2 ágyas szoba várja az ide érkező nem csak vadászni vágyókat.

Pisztrángos-tavak (2016)

Az Apátkúti-völgy festői környezetében 1982-ben kezdte meg a működését a Visegrádi Pisztrángtelep.  A három, dán típusú, földmedres tó azonban nem bírta az 1990-es nagymértékű áradásokat, a kilépő patak elsodorta a gátakat és ebből kifolyólag a Koncz család nem tudta talpara állítani a gazdálkodást
Egészen 2010-ig kellet várni, amikor is Koncz Miklós a halgazdaság újbóli beindítsa mellet döntött, 15 ezer pisztráng betelepítésével kezdte a munkát. Az azóta jól működő vállalkozás ma már nem csak az Ördögmalom éttermet látja a fenséges hallal, hanem a horgászok és a kikapcsolódni vágyok igényeit is kielégítik. Aki felkeresi Visegrád eme nevezetességét az bepillantást nyerhet az itteni érdekes fauna világába.

Ördögmalom étterem és Erdészeti múzeum (2016)

Az Apátkúti-völgyben, a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratánál áll az egész évben nyitva tartó: Ördögmalom étterem.
A vendéglátóhely fő profilja a pisztráng- és vadételek, amelyeket megfizethető áron kínálnak a vendéglátók, hogy elkápráztassák az ide érkező megfáradt turistákat.
Az étteremben található egy erdészeti múzeum is, amely régi szerszámokkal, térképekkel, fényképekkel, trófeákkal és még sok-sok érdekes dologgal várja látogatóit.

Magda-forrás (2016)

A visegrádi Mátyáskirály út igen csak bővelkedik csodálatra méltó természeti képződményben. Az út mellett csörgedező Apátkúti-patak több helyütt is zúgót vagy vízesést hoz létre. 
A második legnagyobb és legérdekesebb ilyen jellegű geológiai csodája, a Magda-forrás.

Az évezredek során a vulkáni hamuból kevésbé kemény vulkáni tufa alakult ki, és több helyütt érdekes sziklakapukat hozott létre a hegységben. A lezúduló nagy mennyiségű csapadék mosta mai formájára a tájat, ennek egyik szép példázata a forrás környékén található hatalmas lekerekített sziklatömbök.

Az Apátkúti-patak fölötti meredek löszfalak pedig annak bizonyítéka, hogy valamikor erre is tekergett az öreg hölgy, a Duna.

Bertényi Miklós füvészkert (2016)


A visegrádi „arborétum” a Telgárthy-rétre vezető út mentén található, ahol sok látnivaló kínálkozik, mint például az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy az Ördögmalom étterem.
A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő flóra fogadja látogatót, ugyan is az 1960-as évek második felében Eőry Gyula erdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján luc-, duglasz-, erdei- és vörösfenyő állományokat telepítettek ide. A területet a vadkárok megelőzése érdekében bekerítették és 1978-ban Bertényi Miklós kezdte meg a területnek arborétummá történő átalakítását. Az állomány közé került az óta több, különleges díszt (virág, őszi lombszíneződés stb.) adó fajok is. A parkban a tájékozódást egy madártani tanösvény segíti. 

Maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)



A növény latin neve bella donna, az az szép asszony jelent, ugyan is régen a nedvét az asszonyok pupillatágításra használták, az áthatóbb pillantás elérése érdekében.
 Június-augusztusban virágzik üde termőhelyen eme gyilkos szépség.

Jenő-kunyhó (2016)



A Spartacus-ösvény Visegrád felőli végén áll a Jenő kunyhó, amelyet állítólag Horthy Miklós építette, öccse tiszteletére. 

Napjainkban a pihenni vágyókat egy jól felszerelt menedékház várja, kályha, asztal és ágy is biztosítja turista kényelmét.

Sziklatorony (2016)



Egy formás andezit torony strázsál az ösvény mentén, melyet az időjárási viszonyok formáltak mai alakjára. 

A Spartacus-ösvényen több ehhez hasonló kőzet csoda található és többször előbukkan a Duna méltóságteljes látványa is, ha az ösvényen haladunk.

Festő pipitér (Anthemis tinctoria)

A festő pipitér egy festőnövény volt, amely virágait timsóval pácolták, és ezt használták sárga festék előállítására.
A növény leveleit megdörzsölve érezhető a növénycsaládra jellemző krizantém illat. Magyarországon gyakori, napsütötte rétek, vágások, lejtők gyógynövénye, ugyan is gyulladásgátló anyagokat tartalmaz.

Spartacus-ösvény (2016)














A 1930-as években a helyi vadásztársaságok közösen létesítették az egynyomos gyalogösvény és volt idő, amikor seperték is az ösvényt, hogy minél halkabban lehessen rajta közlekedik. Nem csoda hát, hogy a féltve őrzött útvonalat hivatalosan tilos volt a látogatni. Pedig a hatvanas években a Helyi Ipari Szövetkezetek Spartacus Turista Egyesülete az szerette volna elérni, jelzett turistaúttá váljon a cserkészösvény. Sajnos a sors csak jóval később kárpótolta fáradozásukat ugyanis 2015 szeptemberében feltárult különleges út tőlük kapta nevét. 

A Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó hegységet átszelő zöld jelzés öt kilométeres középső szakasza halad az ösvényen. A Visegrádi-hegység legszebb részének tartott szerpentinen csak libasorba lehet közlekedni, és több helyütt csodálatos panorámával és szép sziklákkal találkozhat a bátor kalandor. A Spartacus-ösvényen több kőzet csoda található, hol egy gyönyörű konglomerátum, vagy egy szép szikla mesél a hegység vulkáni múltjáról. S ha ez még nem lenne elég többször felbukkan a Duna méltóságteljes látványa is, ha az ösvényen haladunk.