Döngölt-árok (2026)

A Döngölt-árok a Kelet-Mecsek egyik vadregényes szurdokvölgye, amelyen az Óbányától induló zöld kereszt jelzésű turistaút és az Üvegesek útja vezet keresztül.

Morgó-gödör (2026)

A Nógrád megyei Nemti község hazánk legszebb homokkőszurdokát, a Morgó-gödröt őrzi.

A falutól északra, egy eldugott helyen található a mély és meredek oldalakkal határolt, homokkőbe mélyülő szurdok. Az eróziós völgyet határoló dombot a Pétervásárai Homokkő Formáció alkotja, amely 23-19 millió évvel ezelőtt rakódott le. A vastag homokkőben az eltérő cementáltsága miatt látványos és bizarr alakzatok alakultak ki az év milliók során. A Morgó-gödör misztikusságát fokozzák a szűk szurdok falán látható misztikus arcok, amelyeket egy erdélyi származású fafaragó mester készített.

Nagy-völgyi-patak (2026)

A Nagy-völgyi-patak Tarnalelesz településtől északra, a Hegytetető aljából indul útjára. A vízfolyás útja során átfolyik a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzeten, és a települést elérve belefolyik a Leleszi-patakba.A patak útját égeres és fűzes társulások, valamint változatos lágy szárú növényvilág színesíti.

A Nagy-völgyi-patak vízgyűjtője mentén több látványos homokkő kiemelkedés is található, amelyek közül a leghíresebb a Nagy-kő.

Hosszú-völgyi-patak (2026)

A Heves–Borsodi-dombságban kanyargó Hosszú-völgyi-patak Váraszó településtől északra, a Vörösvár aljában fakad. A patak ma is szabályozatlan, természetes mederben folyik, és néhol meredeken leszakadó partfalakkal övezi. A vízfolyás völgyét bükkösök és gyertyános-égeresek övezik, de néhány szakaszon pangóvizes láperdő is létrejött. 

A vízfolyás a halak számára megfelelő élőhelyet nyújt, amely faunája a középhegységi és dombvidéki patakokéhoz hasonló.

Gyepes-patak (2026)

Az Óbükk hegyeinek ölelésében bújik meg a festői szépségű Gyepes-patak, amely egy hegyvidéki hangulatot árasztó bükkerdőben húzódik. A patak a Járdánháza környéki felszíni vízfolyások egyesüléséből jön létre, és a község belterületén beletorkollik a Hódos-patakba. A Gyepes-patak mentén több erdei pihenőhely és kiépített forrás is található.

Kajra-patak völgye (2025)

A Kajra-patak a Tarna egyik mellékága, amely mentén gyönyörű vizes élőhelyek találhatóak. A különösen értékes patak mellet sétálva pedig még csodás kilátást is kapunk a Mátrára vonulatára.

 

Gemeruta-völgy (2025)

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben húzódó Vajdavár-hegységben több szűk, meredek falú völgyekben, vízmosásokban szurdokerdőket találunk. 

Egyik ilyen jellegű szurdok Gemeruta-völgy is, ahol szép gyertyános-égeresek kisérik az itt haladó turistautat.

Vintgar szurdok (2025)

A meredek sziklafalak között tajtékzó patak vájta Vintgar szurdok Szlovénia legfestőibb szurdoka. A Bled-től nem messze fekvő völgyet a függőleges sziklafalba rögzített függőjárdák teszik igazán kirándulóbaráttá.

A Vintgar szurdok Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a megannyi csodát rejtő Triglav Parkban található az Alpok csúcsai közt. A szurdokot egyébként egy véletlennek köszönhetően fedezte fel Jakob Žumer és Gorje Majorja térképészek, valamint Benedikt Lergetporer fényképész 1891 februárjában. Nem sokra rá 1893-ban a nagyközönség előtt is megnyitották a Vintgart, ahol a 250 méter magas sziklafalak között mintegy 1600 méter hosszan építtettek ki egy pallóutat.

A völgyben átsiető Radovna folyó mentén egy ősdzsungel alakult ki, amely ritka és magával ragadó látványt ad a sétának. Az itt csordogáló folyó vize pedig káprázatosan tiszta, a legmélyebb pontjain pedig lehet látni a víz alját, illetve a folyóban úszkáló halakat, pisztrángokat. Az út végén, egy mesterséges vízlépcső után ér véget a felejthetetlen sziklaszurdok. Itt található a 16 méter magas Šum vízesésnél, amely Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga.

A Vintgar meghódításához online lehet jegyet venni, majd a szurdok bejáratától óránként indulnak egyénileg a kirándulók, hogy mindenki saját tempójában tudja felfedezni a helyet. A völgy alsó végénél lévő kapun kiérve elhagyjuk a sziklaszorost, utána két útvonal közül választhatunk a visszaútra. Egy árnyas erdőn át vezető vagy egy jóval látványosabb, kilátásban rendkívül gazdag turistaút kecsegtet még több itteni látnivaló megcsodálásra.

Mostnica-szurdok (2025)

A Júliai-Alpok egyik legvarázslatosabb kirándulóhelye a Mostnica, azaz a hidak szurdoka. A Mostnica-szurdok a maga érintetlenségével sokkal természetesebb, mint a Vintgar vagy a Soca szurdokvölgye, és a mesés szépsége ellenére is kevésbé népszerű a kirándulók körében.

A hegyek, völgyek, folyók, tavak, erdők sokasága teszi a Triglav Nemzeti Parkot Európa ékszerdobozává. A természetvédelmi terület egyik érintetlen szépsége a Mostnica-szurdok, amelyet teljes hosszában érdekes sziklaalakzatok szegélyezik. A patak vize pedig türkizzöld és néhol több méter mély is, és ha figyelmesen szemléljük láthatunk benne péreket és pisztrángokat is. De a víz néhol furcsa, bizarr formákat is kialakít, ennek egyik legérdekesebb példája Elefánt-szikla, amely egy ormányos fejre emlékeztet.

A nyári hónapokban belépési díj ellenében látogatható szurdok bejáratát egy a 18. században épült régi kőhíd, az Ördög hídja jelzi. Innen tovább jól jelzett turistautakon, ösvényeken, korláttal védett hidakon juthatunk el a völgy végén lévő Voje vízeséshez. Lehetőség van körtúrát tenni a területen, ekkor a jobbra, a partot követő, visszafelé vezető ösvényen folytatódik túrát. A visszaúton a túlpart perspektívájából csodálhatjuk meg a szurdok különböző arcait, de ezen az oldalon ösvényünk vadabbnak is tűnik.

Ördög hídját 1777-ban építtette Ziga Zois báró, hogy egyszerűbbé tegye a szén és a vas itteni szállítását. Az egyetlen boltívből álló építmény később kapott egy legendát a helyiektől:

„A helyiek nem tudták hidat építeni a folyóra, mert amit egyik nap építettek, az másnap összedőlt. A munkások azt mondták, ők bizony nem építik meg a hidat, építse meg az Ördög. Aki meg is hallotta a kérést, s neki is állt a munkának, de cserében annak a lelkét kérte az emberektől, aki először átmegy a hídon. Miután az Ördög elkészült a híddal, egy furfangos falusi elhozta a kutyáját, egy csontot dobott a híd túloldalára, az eb pedig lelkesen átszaladt a hídon, így az ő lelkével kellett, hogy megelégedjen az Ördög.”

Herman Ottó-barlang (2014)

A Herman Ottóról elnevezett mészkőbarlang a felsőhámori Puskaporosban (Hámori-szoros) található, közvetlenül a Szinva-patak mellett.

A barlangnak két bejárata van, a felső a Herman Ottó-kőfülke nevet viseli. A barlang és környéke fokozott védettség alatt áll, ugyanis fontos régészeti lelőhely, ahol vaskori kerámia-, csont- és kőanyagot találtak. 

A barlanghoz a Bükk egyik legszebb szurdokában vezet az út, de ebben folyik a Szinva is. A vastagpados, ellenálló mészkőszurdok eredetileg szűkebb volt, de robbantással kitágították a műút kiépítésekor.

Szerdahelyi-patak (2024)

A Szerdahelyi-patak a Kőszegi-hegységben az Asztal-kő északi-keleti lejtőjén ered Lukácsházánál torkollik a Gyöngyös-patakba. A Velem belterületét keresztül haladó vízfolyás három egymáshoz közeli forrás vízéből keletkezik, és szemet gyönyörködtető szurdok hoz létre a völgy aljában. 

A település belterületén a ma már Múzeummalomként működő Schulter-vízimalmot is ez a patak hajtja meg.

Székelykő (2024)

A Torockóra érkező turista figyelmét elsőként a Székelykő látványa ragadja meg, amely 1128 méteres csúcsa rögtön meghódításra ingereli az ide érkező vándort.

A torockói szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető, ugyanis az ostrom alól a falut a székelyek ide mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, a Csegez község felé eső oldal viszont lankásan emelkedik. Mégis a Székelykő legnépszerűbb túraútvonala a 2000-es évek elején, egy hatalmas esőzést követően megnyílt meredek és vadregényes, törmelékes hasadék.

A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. Az itteni csúcsokra jellemző a nagyon változatos domborzat, és a különböző összetételű kőzettani elemek, mint például a mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A Székelykő páratlan növényvilággal is rendelkezik, ezek egyrésze csak az Ural hegyein és Szibériában fordul elő még.

A 1128 méteres szikla tetején gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik. A tetőről a torockói völgy, a torockószentgyörgyi várrom és maga a település rajzolódik ki.

Tordai-hasadék (2024)

„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.”

 (Jókai Mór)

A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, amely egy kettéhasadt hegy között haladó túraútvonal.

A hegyek között található mészkő-hasadékban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény, hiszen az utat a Hesdát-patak eróziós munkája alakította ki. A patak völgyében futó ösvényen haladva először a Sárga-tornyot érintjük, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Útba esik még a Csorgó, a Danila-tó, továbbá a Kis és Nagy-Balika barlangok.

A Torockói-hegység hasadéka 1938 óta védett terület, ahol jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is gyakoriak. De állatvilága is nagyon változó, ugyanis több mint 320 lepkefajt azonosítottak eddig itt. A sziklafalakban továbbá 32 feltárt barlang van, s ezek közül a nagyságával kiemelkedik a Porlik-barlang.

Lámpás-völgy (2024)

A Lámpás-völgy az a Kanta-várnál kezdődő völgy, amely alsógyükési külszíni szénfejtéshez vezet. Az árok a nevét onnan kapta, hogy régen a bányászok lámpással a kezükben mentek az ösvényen az itteni bányákba. 

Itt csörgedezik még a Lámpás-patak is, amely a Kantavár melletti forrásokból táplálkozik.

Lugos-patak völgye (2024)

Az Őrség egyik legvadregényesebb szurdoka a Lugos-patak völgye, amely Kondorfától egészen Hegyhátszentmártonig folyik keresztül a vidéken. A bővizűbb patak csodás völgyében több száz éves tölgyfákkal szegélyezett út vezet. A háborítatlan környezetben húzódó patakvölgy ékessége a foltokban előforduló sárgaliliom és a szibériai nőszirom.

A völgyön a Dél-dunántúli Kéktúra jelzései vezetnek át, de több más turistaútvonal is átszővi a területet.

Kőszikla-szurdok (2023)

A Nagybakónak település szomszédságában húzódó Kőszikla-szurdok Zala megye egyik egyedülálló látványossága, ugyanis a 300 méteres magas szelíd dombok közé beékelődött vadregényes vízmosáson csak vaslétrák segítségével tudunk átjutni.

A Zalai-dombság nagy részét laza üledékes közétek borítják, amelybe az országos átlagnál nagyobb mennyiségű csapadékkönnyedén vízmosásokat tud létre hozni. Ezért a kistájon több helyen is mély völgyeket találunk, s ezen szurdok közül minden bizonnyal a Kőszikla-szurdok a leglátványosabb. A nagybakónaki vízmosásnál alján ma is csörgedezik az időszakos vízfolyás, amely még napjainkban is alakítja völgyet az itteni laza üledékbe. 

A szurdok bejáratát egy információstábla jelzi, és innen kezdődik a kalandos rész, amely foghíjas létrákon és keskeny szűk ösvényeken vezet. A szurdok végén pedig három létrán lehet visszajutni a turistaútra, amelyek közül a leglátványosabb a középső, az égnek meredő függőleges vas építmény. 

Figyelem a szurdok látogatása esős időben nem ajánlott, ugyanis a meredek hegyoldalban kanyargó agyagos ösvény nagyon csúszóssá és veszélyessé válhat vizes körülmények esetén!