Túra: Pusztuló falvak a Boronka-melléken (2023)

Én vagyok a falu utolsó
költője: híd az én dalom.
A nyírfák tömjénfüstöt ontó
búcsúmiséjét hallgatom.”

(Szergej Alekszandrovics Jeszenyin)

Pihenő a kápolnánál
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Somogysárd (K) - Szentháromság templom - Halastavak - Noszlopy-kúria - Újvárfalva - Fehértói kápolna - Lencseni halastó - Tőzike tanösvény - Kakpusztai kisvasút vá. - Cserfekvési templom - Búsvári-halastó (K) - Linha-kereszt - Mesztegnyő, Tájház


Táv és szintemelkedés:

28,7 km/ 80 m



Pusztuló Cserfekvés

Linha-kereszt (hármas szoborfülke) (2023)


Mesztegnyőn a Kossuth és a Dózsa utca sarkán egy különleges, három szentet ábrázoló oszlop található.
A Szent Donátot, Szent Vendelt, és Szent Flóriánt ábrázoló képoszlopot feltehetően a 20. század első negyedében állították, és a fülkékben eredetileg szobrok álltak. De ezeket az alkotásokat sajnos 2005-ben ellopták, amelyeket a ma is látható domborművekkel pótolták. A műemléket a szoborcsoportot állító családról Linha-keresztként is szokták emlegetni.

Búsvári-halastó (2023)

A Mesztegnyői erdei vasút egyik népszerű megállóhelye volt a Búsvári halastó, amely mellé 2013-ban a SEFAG Zrt. madárfigyelő kilátótornyot épített. 

A Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalától, mintegy öt perces sétával elérhető madárvártából az itt élő vízi madarakat tudjuk megfigyelni.

Cserfekvési templom (2023)


Hosszúvíz község külterületén fekszik az elnéptelenedett Cserfekvés egykori temploma, amely romjaiban is megkapó látványt nyújt, ahogy dacol az idővel az óriás gesztenyefák alatt.

Cserfekvés a 20. század első felétól kezdve a 60-as, 70-es évekig virágzó település volt, amelynek temploma és saját iskolája is volt. A cserfekvési templomot a II. világháború után építette a környékbeli tanyák lakói, és épületben hetente egy alkalommal istentiszteletet tartottak benne. Sajnos a településrész kihalását követően az épületet is magára hagyták. Napjainkban a templom belseje kifosztva, ablakai betörve, a teteje beszakadva, így áll az erdők és szántóföldek között.

A templomtól nem messze található a Lehner Mátyás és neje Vadál Katalin által 1926-ban állítatott kereszt.

Mesztegnyői Állami Erdei Vasút (2023)


A Mesztegnyői Erdei Vasút Magyarország az ország egyik leghangulatosabb kisvasútja volt egykoron, ugyanis vonala nagyrészt erdőben vagy tavak mellett halad. Sajnos a SEFAG Zrt. beszüntette a vasútiközlekedést ezen a vonalon az erdei vasút balesetveszélyes állapota miatt, felújítása és újra indítás időpontja még nem ismert.

A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzeten áthaladó kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok, hogy a mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállítsák vele. Később a vasút a környék halastavainak szállítási feladatait is ellátta az akkoriban kb. 6 km hosszúságú vonalon. A Mesztegnyő és Nagyhomok között járó vagonokat ebben az időben még lovak vontatták, csak 1958-tól által át dízelmozdonyokra. Az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt pályán az 1960-as felújítás követően indult meg a személyszállítás. 

Ekkor még Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés települések lakosainak a kisvasút jelentette az egyetlen közlekedési eszközt. A 70-es évektől a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt egyre kisebb vonalon közlekedtek a mozdonyok. A Mesztegnyői vasút járműveit 2010-ben és 2013-ban felújították a turizmus fellendülése miatt, sőt két tanösvényt is létrehoztak a vasút Kakpusztai végállomásán.

Tanösvénytúrák: Tőzike tanösvény (2023)

A Tőzike tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet egyik leglátványosabb szegletét járja be. 

A sétaút háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett halad hat kilométer hosszan. A tanösvény állomásait a fákra, vagy kövekre festett tőzike emblémák és számok jelzik, amelyekhez a kapcsolódó információkat a Duna Dráva Nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből tudhatjuk meg.


A tanösvény a Mesztegnyői kisvasút kakpusztai végállomásáról indul, de a vonatközlekedés már sajnos beszüntették a vonalon és így a sétaút magára lett hagyva.

A tanösvény adatai:

Táv: 6 km
Állomások: 8
Üzemeltető: DDNP
Füzet: van

Lencseni halastó (2023)


A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet északi határszélen található a Lencseni halastó, amely a környék egyik legjelentősebb állóvize. A vízfelület a „felrobbantott tóként” is szokták emlegetni, mert az itteni halastavak gátjait a II. világháborúban elpusztították. Napjainkban a helyreállított tó magánkezelésben van, és horgászvízként hasznosítják. De a tórendszer kedvelt turisztikai célpont, ugyanis a partán kanyarog a Tőzike tanösvény.

Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani)

Az erdei cserebogár napfényes erdők és erdőszélek gyakori lakója. A cserebogár faj kb. 2,5 centiméter hosszúságú, farfedője rövid, háromszög alakú, szárnyfedői világosak és bordázott, előtora többnyire vörös.

Fehértói Páduai Szent Antal-kápolna (2023)



A Dél-dunántúli Kéktúra útvonal közelében egy homokdombon áll a Fehértói kápolna. 

Ma már csak az apró épület, egy kereszt és az elhagyott temető emlékeztet az egykor Nagybajomhoz tartozó településre. Az erdőben megbúvó kápolnát a Landor-család építettet 1927-ben, amelyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel.

Noszlopy-kúria (2023)

A település határában található a Noszlopy-kúria, amely Noszlopy Gáspár 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza volt.

A műemléképület a 19. század első felében kapta mai küllemét, s napjainkban múzeum és kiállítóhelyként funkcionál. A kúriában látható kiállítás az 1848-49-es szabadságharc Somogy megyei vonatkozásait mutatja be korabeli tárgyakkal, fegyverekkel, de Noszlopy Gáspárral is foglalkozik a tárlat.

Halastavak (2023)


Somogysár és Újvárfalva között több magán halastó is található. Ezeket az egykoron itt a völgyekben húzódó lápok és mocsaras rétek lecsapolását követően hozták létre a legutóbbi évszázadban. Az erdős területekről összegyűlt víz a Koroknai-vízfolyáson keresztül érkezik a tavakban.

Somssich-kápolna (2023)


A Somogysárd és Somogyfajsz közötti erdőség rejti az egykor szebb napokat is megélt Somssich-kápolnát.

A kisebb templom nagyságú kápolnát a Somssish-család építette sörnyepusztai birtokára 1835-ben Szűz Mária tiszteletére. Az építmény nem csak a földbirtokos család számára készült, hanem hogy az akkoriban itt élő kb. 500 fős lakosság gyakorolhassa a vallását. Az 1970-es évektől kezdve a sörnyepusztaiak elvándoroltak, így a kápolna magára maradt. 

Az öreg gesztenyefák között rejtőző kápolna napjainkban siralmas állapotban van, ablakait kitörték, s sekrestyéjének teteje beomlott, vakolatlan falait helyenként vadszőlő futja be, a belsejét már rég kifosztották.

Betyár Csárda (2023)


A somogysárdi Betyár Csárdát Somssich Antal által építtetett 1752-ben, amelye a somogyi szegénylegények találkozóhelye volt akkoriban. Később a csárdát később jelentősen átépítették, és ismét vendéglőként hasznosították. A 2000-es évekre az épület jelentősen leromlott, ezért az önkormányzat 2019-ben pályázati pénzből felújíttat. A Betyár Csárdában napjainkban a betyárok világát bemutató helytörténeti kiállítás található. Emellett az egykori híres helyi ménes díjait és elismeréseit is kiállították az épületben.

Szentháromság templom (2023)



Somogysárd Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templomát Somssich Antal földesúr építtette 1757-ben barokk stílusban. A templom építője valószínűleg az olasz mester volt, akinek a kastély tervei köszönhető.

Somogysárdi keresztek (2023)

Kőkereszt, 1892
Kökereszt


 




















Úrbéres-kereszt, 1913

Páduai Szent Antal (2023)


A Szentháromság-templom melletti Szabadság téren áll egy egész alakos Páduai Szent Antal-szobor. A barokk homokkő alkotás valószínüleg az 1800-as években készült, de azóta már többször átfestethették. 

Cserhát tetői kilátó (2023)


Cserhát tető Szekszárd legmagasabban fekvő területe, ahol egy geodéziai mérőtorony és a helyi rádióklub antennái található. 

A tetőn álló kilátóteraszról pazar panoráma nyílik a Szekszárdi-dombság minden irányába.

Túra: Kápolna az erdő szélén (2023)

„Életed éld szabadon
Szánj időt a szépre!
Ne sokat tégy, de azt jól,
S öröm lesz a bére.

(Franco Zefirelli)

Alföldi Kárpátok Egyesület
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Dávod, Magyarok Nagyasszonya-templomNepomuki Szent János-szobor – Temető – Kálvária – Öregtemető – Csátalja – Szent Imre-festménySzent István király-templomSzentháromság-oszlopHősök LigeteKálváriaSzent Vendel-kápolnaÖregtemetőErdei kápolnaFöldvárHalomsírok – Vaskút – Jézus szíve-kápolnaÖregtemető – Szentháromság-oszlopSzentháromság-templom – Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária



Táv és szintemelkedés:

22,8 km/ 40 m



Kápolna az erdő szélén

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2023)


A vaskúti kálvária kápolnát Faldum János építette 1824-ben neogótikus stílusban. Az építmény a mai alakját az 1882-1884 közötti átépítés során nyerte el. A napjainkban is látható tizennégy stáció pedig 1831-ben készült. 


Mivel a Kálvária közvetlenül a közút mellett fekszik, és a jelentős forgalom miatt 1960-as évekre a kálvária megrongálódott, ezért a stációképeket Udvardi Erzsébet felújította.

Szent István és Szent Imre (2023)


1992-ben került a vaskúti kálváriál álló kápolna homlokzati fülkéiben Kirchmayer Károly szobrász Szent István és Szent Imre szobrai.

Vaskúti keresztek (2023)

Heller-kereszt, 1933

Dobler-kereszt, 1836
Huber-kereszt, 1862
Világháborús emlékkereszt, 1925

Marxer-kereszt, 1872

Theber-Heller-kereszt, 1925
Kutch-kerereszt, 1846

I. világháborús emlékmű (2023)


A Polgármesteri Hivatal előtt áll a község I. világháborús emlékműve, amely egy páncélsisakos, a messzeségbe néző katonát ábrázol. Az alkotást Medgyessy Ferenc készítette el és a „Támaszkodó baka” nevet kapta a szobor. A talapzaton még 234 az I. világháborúban meghalt hős neve olvasható.

Új termés (2023)


A régi TSZ központ előtt áll az „Új termés” című alkotás, amelyet Kirchmayer Károly készített el 1979-ben.

Szentháromság templom (2023)


A vaskúti katolikus templomot 1759-ben építtette a bajai uradalom kegyura Grassalkovich gróf, és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. 1877 és 1880 között Hunyady Antal bajai építész vezetésével ezt a templomot felújították és megnagyobbították. 

A reneszánsz (!) stílusban épült templomban négy oltár található, a főoltárt Hensch Ignác budapesti szobrász készítette. A főoltár festményét 1871-ben festette Josef Kessler, a Bécsi Művészeti Akadémia festője. A két mellékoltárt Jakobey Károlynak a megfeszített Krisztust illetve a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt Lourdes-i Mária tiszteletére állították 1918-ban. A felekezet orgonája pedig a pécsi Angster orgonagyárban készült 1879-ben.