Fekete dió (Juglans nigra)

A fekete dió leginkább gazdag, mély, nedves, hordalékos talajokat kedveli. A közepesen nagyságúra növő fafajta hazánkban is előfordul, általában az erdőkben magányosan találkozhatunk vele. A fekete dió gyümölcse kerek, barázdált, és fekete, a héja pedig aromás illatú.

Cserhát tetői kilátó (2023)

Cserhát tető Szekszárd legmagasabban fekvő területe, ahol egy geodéziai mérőtorony és a helyi rádióklub antennái található. 

A tetőn álló kilátóteraszról pazar panoráma nyílik a Szekszárdi-dombság minden irányába.

Gyászcincér (Morimus funereus)

A gyászcincér hazánk középhegységeiben, tölgy- és bükkerdőiben fordul elő.

A nagy méretű, zömök, röpképtelen faj, hamvasszürke, szárnyfedőin két-két szabálytalan alakú bársonyos fekete folt látható.

Takácscincér (Lamia textor)

A takácscincér az Alföldtől egészen az alacsonyabb hegy- és dombvidékekig elterjedt és helyenként gyakori is. A zömök testű bogárfaj a barna foltjairól könnyen beazonosítható. Az állat a fiatal fűzfák fakérgével táplálkozik.

Felsőkövesd (2022)

Felsőkövesd Tormás külterület része, ahol régen és most is egy majorság található. A pár házból álló tanyaközpont látványossága a takaros park és egy harangláb. Itt található egyébként a Rockenbauer Pál Dél Dunántúli Kék Túra pecsétje is.

Gyakran sátoroznak túrázók a parkban, de a régi iskola (kultúrház) épületében is meglehet szállni.

Alsókövesdi Vendégház (2022)

A Tormáshoz tartozó Alsókövesd napjainkban csak egyetlen régi házból áll, viszont ez a kúria szerű épület napjainkban vendégházként üzemel.

A műemléki jellegű ház 1880-ban épült, és egy 1,6 hektáros birtok öleli körül. Az épület kultúrtörténeti érdekessége, hogy az 1940 -es években itt élt és alkotott a természet nagy rajongója, Fekete István.

Kis mustárlepke (Leptidea sinapis)

A kis mustárlepke Magyarországon mindenütt gyakorinak számit, tisztásokon, parkokban és erdei utak mentén is előfordulhat. A lepkefaj első nemzedéke már március-április körül repül.

Túra: Geresdi Kék Nyár (2021)

   „Halmaidat koszorúzza borág, koszorúzza tetődet

Százados erdőség; köztök, mint égi maradvány,

Nyúlnak el a völgyek, fiatal szépséggel igézők:

Ott mikor elfáradt testem nyugalomra hanyatlik,

Lelkem az ifjúság képét öltözve magára,

Ábrándozva bolyong egyedűl a csörge pataknál,

S szárnyain ismét a szerelemnek hordja bilincseit,

S hordja szelíd kötelét az elomló szőke hajaknak.”

(Vörösmarty Mihály)

Geresdi Kék Nyár

---

Útvonal:

Mecseknádasd (P) – Vérrel Verejtékező Krisztus-kápolna – Schlossberg-templom – Vár-hegyi kilátó – Ófalu – Eszterpusztai templomrom – Ófalu, alsó (Z) – Harsányi-kereszt (K) – erdészház (KN) – Üveghutai torony – Hosszú-völgy (K) – Harsányi-kereszt – Héthárs-pihenő – Hesz-kereszt – Apátvarasdtelep (KN) – Kőszakadás - Nepomuki Szent János-kápolna – Mecseknádasd

forrás: openstreetmap.org

Táv és szintemelkedés:

35 km/ 470 m

---

Windows 98 wallpaper

Hesz-kereszt és csendőr sír (2021)

A Hesz-kereszt vagy más néven Csonka-kereszt egy kettős tragédia helyszínén áll, a kéktúra és a zöld sáv turistautak kereszteződésében.

A helyi történet szerint ezen a helyen gyilkolták meg és temették el Hesz Antal erdészt, akinek az emlékére 1853-ban keresztet állítottak itt. 

A kereszt mellet egy kis kőhalom is látható fakereszttel, e sírban nyugszik Kriska Pál csendőr, akit a szovjet hadsereg katonái lőtték agyon az erdőben.

A keresztény emlékhelyet 2017-ben a Mecsekerdő felújította.

Héthárs (2021)

A Héthárs pihenő Erdősmecske határában található, a kéktúra mentén. A fedett pihenővel is rendelkező táborhely a nevét az itt álló hét öreg hársfáról kapta, amelyet az egykori kerületvezető erdész ültetett.

Üveghutai torony (2021)

A 18. sz. végén az Apponyiak a Bátapáti erdők mélyén létrehoztak egy településrészt, ahol az ott élők üveggyártás előkészítő segédmunkálatokkal foglalkoztak. Az ide érkező svábok 1861-ban imaházat építettek a falu közepén, majd 1888-ban pedig ehhez egy 10 méter magas téglából készült tornyot csatoltak. Az 1946-os kitelepítés után Üveghuta elnéptelened, a döngölt falú, lakatlan házaikat az időjárás pedig végleg eltüntette. Napjainkban már csak a torony jelzi az itteni dolgos közösség emlékét, amelyet 2004-ben a Gemenc Zrt. és Bátaapáti Önkormányzata közösen felújíttatta.

Üveghuta erdészház (2021)

A Bátaapátihoz tartozó Üveghután régen az emberek favágással, mészégetéssel, és kőbányászattal foglalkoztak, az ő munkájuk irányítását az uradalmi erdész vezényelte. Az ő lakhelyéül szolgáló kőépület még ma is áll a kis településmag északi bejáratánál, amelyet napjainkban az Egresmenti Vadásztársaság birtokol.

Harsányi-kereszt (2021)

A Geresdi-dombságban, Bátapáti és Apátvarasd között a kéken áll a nem régiben felújított Harsányi-kereszt.

A kereszt mellet található táblán az ál, hogy egy szerencsés kimenetelű vadászbalesetet követően, Isten
dicsőségére vitéz Harsányi János és neje Smidt Gertrud állíttatta a keresztet 1932-ben.

Eszterpusztai templomrom (2021)

Egy romantikus templomrom áll Ófalu és Cikó közt Eszterpusztán, ahol már virágzó település húzódott a török hódoltság előtt is.

Eszterpusztán található rom valószínűleg 15. század környékén épülhetett, gótikus stílusban. A templomból napjainkban már csak a nyugati homokzati torony áll, de a sarkaiban még látszanak a támpillérek maradványai, és a falában még megvan a két keskeny ablaknyílás is.

Máriaszéplaki templomrom (2021)

Cikó határban, a dombok közötti festői völgyben egy különleges templomrom található.

Az egykori Máriaszéplak település, kéttornyú téglatemplomának keletkezését a 13. század környékére datáljak. 1187-től esztergomi johannita rend birtokolta a környék egyházi birtokait egészen a török idők elnéptelenedéséi.

Napjainkban a román stílusú épület szentélye áll már csak, de évente két alkalommal még zarándokolna ide a hívők, számuk azonban egyre csökken. A romantikus romok több költőt és írót megihlette már, Vörösmarty Mihály, Náray Antal és Illyés Gyula műveiben szerepet kapott a híres Máriaszéplaki zarándokhely. 

Túra: Szelíd dombokon (2021)

   „Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt. Átballag az életen, éppen mintha tóparton menne, váltakozó arcú dombok között, mindig lát valami újat és mindig elbúcsúzik valami régitől, s legokosabb, ha mindezt úgy cselekszi, mint a világ legtermészetesebb dolgát.”

(Wass Albert)

Szelíd dombokon

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szálka (K) – Szálkai víztározó – Kismórágy – Bánya – Mórágy – Szintezési főalappont – Mórágyi rög – Gránit-forrás – Henrik-forrás – Bátapáti (S) – Apponyi-kilátó (S+) – Palatinca – Szálkai víztározó (K+) – Szálka

Táv és szintemelkedés:

28,3 km/ 500 m

---

Korlátok közt

Égszínkék boglárka (Polyommatus bellargus)

Az égszínkék boglárka hazánk meszes talajú, virágos rétjeit kedveli, ahol alacsonyabb a fű. 

A lepke a nevét szárnyának felszínén lévő szép, fémes égszínkék foltról kapta.

Kétpettyes mészpók (Titanoeca schineri)

A kétpettyes mészpók hazánkban hegyekben, dombvidékeken, és az Alföldön is gyakori fajnak számít.

A napsütötte helyeken tanyázó pókok rovarzsákmányok mellett más pókokat is elejtenek.

Apponyi-kilátó (2021)

A Dél-Dunántúl turisztikai régiót megerősítő fejlesztések keretében épült fel 2019-ben az Apponyi-kilátót, amely Bátaapáti község külterületén található. 

A modern faépítményt a terület egykori birtokosairól, az Apponyi-családról nevezték el, és tetejéről Tolna megye legszebb kilátása tárul elénk.

Bátaapáti vadászház (2021)

Az Egresmenti Természetvédő és Vadásztársaság vadászháza Bátaapáti község külterületi részén, de a település központjától csak 500 méterre található. A faluszéli faházikóban kétágyas fürdőszobás szobákban, maximum 14 fő részére tud biztosítani szállást a vadásztársaság,