A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kultúrtörténeti emlékek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kultúrtörténeti emlékek. Összes bejegyzés megjelenítése

Halomsírok (2021)


A Mecsekben található Jakab-hegy több ősi civilizációra utaló építményeket is rejt.
A kelta földvár északi részén, ha figyelmesek vagyunk száz halomból álló sírmezőt is láthatunk, amely az itteni egykori vaskori település létezésére utal. A helyenként 3-4 méter magas kőből rakott sírkamrákat az egykori földvár lakói készítettek.

Büdös-kúti Kulcsosház (2021)

A Remete-rét közelében, három turistaút találkozásánál található a nagymúltra visszatekintő Büdöskúti kulcsosház.
A Mecsekerdő Zrt. tulajdonában álló erdei lakot egyesek források szerint 1930-ban a Konkoly Tege család építtette a káptalani erdőben, amelyet később vadászházként használtak.

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra által érintett kulcsosház körül több pihenő is található, sőt bográcsozásra és szalonnasütésre is van lehetőség itt.

Skóciai Szent Margit-kereszt (2021)


Skóciai Szent Margit emlékkeresztje a Réka-völgy bejáratánál áll a fák között.
A keresztet 1996-ban állították fel, szomszédságában információstábla is található a Réka várról.

Hesz-kereszt és csendőr sír (2021)



A Hesz-kereszt vagy más néven Csonka-kereszt egy kettős tragédia helyszínén áll, a kéktúra és a zöld sáv turistautak kereszteződésében.

A helyi történet szerint ezen a helyen gyilkolták meg és temették el Hesz Antal erdészt, akinek az emlékére 1853-ban keresztet állítottak itt. 


A kereszt mellet egy kis kőhalom is látható fakereszttel, e sírban nyugszik Kriska Pál csendőr, akit a szovjet hadsereg katonái lőtték agyon az erdőben.

A keresztény emlékhelyet 2017-ben a Mecsekerdő felújította.

Harsányi-kereszt (2021)


A Geresdi-dombságban, Bátapáti és Apátvarasd között a kéken áll a nem régiben felújított Harsányi-kereszt.

A kereszt mellet található táblán az ál, hogy egy szerencsés kimenetelű vadászbalesetet követően, Isten
dicsőségére vitéz Harsányi János és neje Smidt Gertrud állíttatta a keresztet 1932-ben.

Vár-hegyi kilátó (2021)


A mecseknádasdi kilátó a Vár-hegy (Schlossbergen) tetején áll, és a legfelső szintről pompás panoráma nyílik a falura és a Kelet-Mecsekre. A kőalapú, fából készült építményt 2005-ben adták át, amely formája pedig egy vár bástyájára hasonlít.

Szép Ilonka kilátó (2017)


Pécsváradtól északra, a Dóri út közelében található a fából ácsolt torony. Scholtz Péter erdőmérnök tervei alapján 2001-ben készítette el Iljin Petárácsmester az érdekes kilátót. Az építmény igencsak roskatag állapotán nemrégiben javítottak, a felső, kilátószint is újra a régi helyén áll.

Réka-kunyhó (2017)


A Keleti-Mecsek egyik legszebb pontján, három patak találkozásánál, ahol a kék négyzet és a piros kereszt jelzés találkozik ott áll a Réka-kunyhó. 

A takaros erdei házikó fűthető helyiséggel és egyszerű körülményekkel várja a túrázni vágyó családokat.

Jószerencsét vadászház (2016)


A mánfai templom közelében, a P+ jelzésen haladva akadhatunk a Jószerencsét vadászházra. 
Az egyszobás ház mellett nyitott esőbeálló, padok és tűz-rakó hely is található. Az épületet eredetileg a Pécsi Vadásztársaság építette, jelenleg is a helyi vadásztársaság kezelésében van. 
A közelben található a környék legszebb természeti értéke: a Melegmányi-vízesés.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2016)

A mai Mánfa nyugati külterületén, a falutól kb. 600 m-re az országút mellett, fákkal körül vett völgyben áll az ország egyik legszebb Árpád-kori eredetű temploma.
A Sarlós Boldogasszony titulust viselő műemlék szentélye a 12. században épült, majd a következő évszázadban kibővítették, ekkor készült az ikerablakos torony és a kőfal is. Az épület a mai helyreállított küllemét 1742-ben kapta, 1927-ben pedig újra restaurálták.
Több monda is kapcsolódik a templomhoz, az egyik szerint Koppány, amikor Szent István megverte seregeit, fekete lován menekült előle. Az őt üldöző Királyunk fehér táltos lova Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dobbantva szökkent, így pedig utol érte az árulót. A király küzdelem emlékére ezen a három helyen egy-egy templomot emeltetett. A másik történet pedig arról szól, hogy az elfelejtett templomot úgy találták meg, hogy egy bika betévedt az erdőbe, és szarvával a torony harangkötelébe akadt, ekkor megszólalt a templom harangja.

Rákos-völgyi vadászház (2016)

Rákos-völgy Budafa felőli végén, takaros kis vadászház található. A lak a Mecsekerdő Zrt. gondozásához tartozik a környék, összes erdész és vadászházával együtt. 

Betyártanya (2013)

Puszta­bá­nyán a fenyőerdő szélén állott valamikor egy romantikus, fából készült kis kul­csos­ház. Aztán 1996-ban lerombolták, hogy egy modernebb téglaházat építsenek helyette. A környék varázsa megmaradt ugyan, de a régi kunyhó hangulatát visszahozni nem tudják.

Kisújbányai kulcsosház (2013)


A falu központjában található kulcsosházat 1978-ban a PTTE nyitotta meg, amely azóta visszaszállt az önkormányzathoz.

Ötös úti-kunyhó (2013)

A zöld jelzésű turistautak csomópontjában található mesés környezetben a magányos erdei ház. Több Régebbi térképeken vadászlakként szokták jelölni.

Gyopár kulcsosház (2013)

A Vargánya tanya üzemeltetésében lévő kulcsosház a Zobákpusztától, mint egy 400 méterre található. Innen nyílnak a Kelet-Mecsekbevezető turistautak is. Két szobával meleg vizes zuhannyal várja az ide érkező vándorokat. 

Blokk ház (2011)


A Szuadó-tetőn egy elhagyatott vadászház is látható, amely egykoron egy blokkház volt és a faszállítókat látta el jeggyel, innen ered a neve is.

Pálos kolostor (2011)

A Jakab-hegyen áll egy valaha szebb napokat látott Pálos kolostor. Boldog Özséb a pilisi Szent Kereszt kolostort egyesítette Jakab-hegyivel, így megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, ezek után elhagyatottá vált épület, azóta több romkonzerválásra került sor a területen.

Kelta földvár (2011)




A kővágószőlősi Kövirózsa tanösvény áthalad egy földsáncon is, amely nem túl látványos, de egy nagyon ősi mesterséges képződmény. 

Feltehetően egykoron a Jakab-hegyen jött létre az a telep, amely a Dél-Dunántúl legfontosabb kora vaskori fémművesség és a kereskedelem központja volt. Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot, és megerősítették a sáncokat, majd létre hozták a Kárpát-medence legnagyobb földvár láncolatát.

Jubileumi kereszt (2011)


A Jakab-hegy déli oldalán álló kereszt egyházi kezdeményezésre készült és darabokban hordták fel a helyszínre.
Az 1934-ben felszentelt fehér kőfaragvány azt jelképez, ahogy Krisztust óvja az alatta elterülő Kővágószőlőst.

Fehér-kúti kulcsosház (2010)



A környék híres kulcsosháza, a Fehér-kúti kulcsosház a Nyugat-Mecsekben, a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán áll.

A TTE által épített turistaház 1951-ben készült, és régebben Wolf József nevét viselte. Az erdő ölelésében álló házikó manapság is keresett kulcsosház.

Egy tájfutó emlékmű áll a kulcsosháznál, amely ma is gyakori központja tájfutó és tájékozódási túraversenyeknek