Tanösvénytúrák: Kis-rét-Kantavár tanösvény (2024)

A Misina alatt elterülő Kis-rét régóta Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahova a Mecsekerdő 1998-ban létesítette tanösvényt. 

A sétautat 2022-ben felújították, s így az már immár egészen Kantavárig kígyózik. A kb. 2,5 kilométeres útvonal ismeretterjesztő tábláin keresztül megismerkedhetünk az itt élő avarlakókkal, talajlakókkal, a jellemző fafajokkal, madarakkal és emlősökkel.

A tanösvény adatai:

Táv: 2,5 km

Állomások: ?

Üzemeltető: Mecsekerdő Zrt.

Füzet: nincs

Desedai arborétum (2022)

A Desedai arborétum a Zselic és Somogy határán tálható, és különlegessége az, hogy egy tóval van körülvéve.

A Kaposvárhoz tartozó fás területet a Deseda-tó kialakításakor hozták létre, a tó félszigetén 1977-78 között. A 30 hektáros arborétum sokszínű domborzati és termőhelyi adottságai rendelkezik, hiszen találhatók itt száraz dombhátak, vízpartok, nedves, és mocsaras foltok is. Az itt létre hozott botanikai gyűjteményben napjainkban 73 lombos fafaj és 38 tűlevelű fajta is megtalálható. Impozáns látványt nyújtanak a nagyegyedszámú tűlevelűek, amelyeket sorokban és csoportosan ültettek.

A terület szépségeit két ösvényen is bejárhatjuk, az egyik közvetlenül a vízpart mellet halad 1,4 km hosszan, a másik pedig egy 1,7 kilométer hosszú körsétaút, amely a facsoportok között kanyarog. De a Dél-Dunántúli Piros turistaút jelzései is átszelik az Desedát.

Az arborétum megközelíthető Magyaregres felől is egy földúton, de itt kiépített bejárat és parkoló sem található. Látványosabb a Parkerdő felől érkezni a félszigetre, ugyanis egy hosszú hídon gyalogolhatunk át ide.

Kikerics Erdészeti Erdei Iskola (2022)

Az almamelléki kisvasút végállomásánál található a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola, amelyet a Mecsekerdő Zrt. üzemeltet erdei szálláshelyként.

A Zselic lankái között megbúvó szálláshely 1995-ben épült, hogy a környezeti nevelést elősegítse és a természetet, túrázást kedvelőknek szálláshelyet nyújtson. Napjainkban a 2016-ban felújított ifjúsági táborban egyszere 42 fő tud megszállni fűthető faházakban. A szálláshely szomszédságában elnyújtózó Sas-rét több egyedi látnivalónak ad otthont, ugyanis itt található az Almás-forrás, a csonakázótó, és az a tanösvény, amely az almamelléki ősbükkös területén halad át.

Almamelléki Erdei Vasút (2022)

Az Almamelléki Erdei Vasút a Zselic egyetlen közforgalmú kisvasútvonala, amely 6 km hosszan halad egy szépséges völgyön át. A 600 mm nyomtávú személyszállító erdeivasúton az utazás közben gyönyörködhetünk a jellegzetes, lankásan dombos zselici tájban, a sasréti végállomáson pedig erdei iskola, tanösvény, ősbükkös és a Biedermann vadászkastély várja az ide érkezőket.

Az erdeivasútat Báró Biedermann Rezső létesítette a területei és az almamelléki MÁV-állomás között a faanyag szállítására. 1901-től indult meg a forgalom a 7,2 km hosszú lóvontatással üzemelő vasútvonalon, ekkor az almamelléki MÁV-állomás és a Németlukafai Cigányvölgy között jártak a szállítókocsik. A kisvasút vonala még ebben az évben tovább gyarapodott a Szentmártonpusztai leágazással. 1915-től 1935-ig még három kisebb szakaszt kapcsoltak a főpályához. 

1945 után aztán a kisvasútat államosították, a vonalakat egyrészét pedig a helyi erdőgazdaság vette birtokba. 1955-ben érkezett meg az első R-20-22 típusú Hofher motormozdony, majd a következő évtizedekben sorra érkeztek a korszerű társai és személykocsik. Sőt ezen időszak alatt számos vonalkorrekciót is végeztek, és folyamatosan újították fel a síneket is. Az almamelléki kisvasút 1961-től korlátozott közforgalmú minősítést kapott, ekkortól közlekedtek a menetrendszerinti személyvonatok a vonalon.

A kisvasút teherszállítása a szállítmányozás korszerűsödése és nagyvasút megszűnte után a 60-as évek közepétől kezdett visszaesni, a pálya és kocsik is kezdtek elavulni. Az 1990-es évek elején a hazai erdei vasutak szerepe átértékelődött, ezért az üzemeltető helyi erdőgazdaság átállt az ide érkező turisták igényeik kiszolgálásra. Nyitott személykocsit készültek, mozdonyszínt és esőbeállót építettek, az egykori MÁV-állomásépületben pedig múzeumot rendeztek be.

Szent István-forrás (2022)

A Szent István-forrás Szabás és Szágy között található a kék kereszt jelzésen. A nagyon régóta működő forrásnál egy szabadtéri oltár és padok is találhatóak, hiszen minden év augusztus 20-án szentmisét mutatnak be itt. A forrást és környezetét legutóbb 2017-ben a Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt újította fel.

Nagymátéi Vadászház és Fűvészkert (2022)

A Nagymátéi Vadászház a Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, festő erdei környezetben található.

A panzióként is üzemelő épület környezete parkosított és körülötte egy fűvészkertet is kialakítottak, amely a híres író, Fekete István nevét viseli.

A vadászház az 1970-es évek végén épült, de azóta már több felújításon esett át, így kapta az „alpesies” küllemét. Ebben az épületben, napjainkban a Mecsekerdő Zrt. panziója és annak étterme működik.

 

A házkörül elterülő birtokon 1967-ben kezdték el a különbözó fák és cserjék telepítését, amely napjainkra már arborétum méretűre duzzadt. Itt alakította ki 2004 augusztusában a Mecsekerdő Zrt. azt a tanösvényt, amely bemutatja a környék élővilágát.

A vadászház előtt áll egy bőgő szarvasbikát ábrázoló szobor, amelyet 1972-ben formázott meg a svájci születésű Antal Károly szobrászművész. De a park több pontján is tájba simuló szobrokra bukkanhatunk, ezeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítették.

Fekete István-emlékösvény (2022)

Fekete Istvánnak állít emléket a Nagymátéi vadászház körül kialakított emlékösvény, amely állomási az író élettörténetének apró titkaival ismerteti meg a látogatót.

Fekete István 1926-ban érkezett Majláth gróf bakócai uradalmára, ahol segédtiszti állást kapott. Itt ismerkedett meg Piller Edittel, akivel később házasságot is kötött. A környéken tekergő emlékösvény részletesen mutatja be az író itteni életének főbb állomásait, és érinti például Alsókövesdet is, ahol egykor Fekete István dolgozott. 

A 7,5 kilométeres körtúra legszebb színfoltja a Nagymáté vadászház kertjében kialakított Fűvészkert.

Hollófészek (2022)

A Zselic legmagasabb pontja, 358 méter magas Hollófészek tető. A csúcsról egykoron kitűnő kilátás nyílt le a völgyekbe, de napjainkban a fák miatt nincs kitekintő. A Hollósfészek érdekessége még, hogy 1848-ban, ezen a környéken ütöttek rajta helyi felkelők Jelasics visszavonuló csapatain.

Tóth-forrás (2022)

A Tóth-forrás Karácodfától észak-nyugatra a Lipalagi-erdőben található, megközelíteni a kék forrásjelzésen lehet.

A vízkilépés foglalását a Mecseki Erdészeti Zrt. 2001-ben építette Tóth László erdőmérnök, erdészeti igazgató emlékére. A foglalás mellet padok és asztalok is találhatóak. A forrás érdekessége, hogy négy szakadék találkozásánál buggyan ki a rétegvíz.

Sás-völgyi lombkoronasétány (2022)

A Mecsek első lombkoronasétánya a hetvehelyi Sás-völgyben található, a Mecsekerdő Zrt. által üzemeltetett Erdő Háza szomszédságában.

Az erdőben álló 50 m hosszú, 6 m magas sétány 2017-ben készült el, a már itt álló kilátó összekapcsolásával. A fák között kanyargó égerfaépítményről testközelből figyelhetjük meg az erdei élővilágot. A lombkoronasétány mellet felnagyított madár és denevér fészek állnak, amelyekbe a gyerekek be is mászhatnak.

Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza (2022)

A Sás-völgyben található a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza, amely egyben egy ökoszálláshely is és 2010-ben nyította meg kapuit.

Az erdei környezetben álló kulcsosház az erdei iskolás foglakozások ideális helyszíne is. Ugyanis a területet bejáró négy, különböző hosszúságú turistaút kiváló lehetőséget nyújt az itteni gazdag növény- és állatvilág megismerésére.

Az Erdő Házában pedig 33 fő kényelmes elszállásolására van lehetőség, amelyhez olyan környezetbarát megoldások kapcsolódnak, mint a napkollektoros és napelemes rendszer, a gyökérzónás szennyvíztisztító, illetve komposzt WC.

Tanösvénytúrák: Kincset rejtő erdő tanösvény (2022)

A Nyugat-Mecsek egyik gyönyörű völgye a Sás-völgy, amely egy természetvédelmi terület. A Hetvehelyet és Petőcz-pusztát összekötő műút mentén egy pedig egy hét állomásos tanösvény mutatja be az erdő kincseit.

A 2,4 kilométeres sétauta járva megismerhetjük a völgyben található fafajtákat, a felhasználásukat, a vadak és az apró pataklakó állatok jellemzőit, de a gombák és gyógynövények varázslatos világába is betekintést nyerhetünk. Sőt régi erdei mesterségek is megelevened az itteni táblákon.

A tanösvény adatai:

Táv: 2,4 km

Állomások: 7

Üzemeltető: Mecsekerdő Zrt.

Füzet: nincs

Halomsírok (2021)

A Mecsekben található Jakab-hegy több ősi civilizációra utaló építményeket is rejt.

A kelta földvár északi részén, ha figyelmesek vagyunk száz halomból álló sírmezőt is láthatunk, amely az itteni egykori vaskori település létezésére utal. A helyenként 3-4 méter magas kőből rakott sírkamrákat az egykori földvár lakói készítettek.

Remete-rét (2021)

A Remete-rét a Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye, ahol erdei játszótér, pihenőhelyek, és esőbeállók is találhatóak

Az abaligeti műút mellett fekvő nyeregtisztás a nevét egyik feltételezés szerint Török Antal pálos szerzetestől kapta, aki Szentkúton remetéskedett, és több alkalommal ki járt ide pihenni és elmélkedni. A rét napjainkban több turistaútvonal találkozási pontja és buszmegálló is van a környékén.

Büdös-kúti Kulcsosház (2021)

A Remete-rét közelében, három turistaút találkozásánál található a nagymúltra visszatekintő Büdöskúti kulcsosház.

A Mecsekerdő Zrt. tulajdonában álló erdei lakot egyesek források szerint 1930-ban a Konkoly Tege család építtette a káptalani erdőben, amelyet később vadászházként használtak.

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra által érintett kulcsosház körül több pihenő is található, sőt bográcsozásra és szalonnasütésre is van lehetőség itt.

Skóciai Szent Margit-kereszt (2021)

Skóciai Szent Margit emlékkeresztje a Réka-völgy bejáratánál áll a fák között.

A keresztet 1996-ban állították fel, szomszédságában információstábla is található a Réka várról.

Hesz-kereszt és csendőr sír (2021)

A Hesz-kereszt vagy más néven Csonka-kereszt egy kettős tragédia helyszínén áll, a kéktúra és a zöld sáv turistautak kereszteződésében.

A helyi történet szerint ezen a helyen gyilkolták meg és temették el Hesz Antal erdészt, akinek az emlékére 1853-ban keresztet állítottak itt. 

A kereszt mellet egy kis kőhalom is látható fakereszttel, e sírban nyugszik Kriska Pál csendőr, akit a szovjet hadsereg katonái lőtték agyon az erdőben.

A keresztény emlékhelyet 2017-ben a Mecsekerdő felújította.

Héthárs (2021)

A Héthárs pihenő Erdősmecske határában található, a kéktúra mentén. A fedett pihenővel is rendelkező táborhely a nevét az itt álló hét öreg hársfáról kapta, amelyet az egykori kerületvezető erdész ültetett.

Harsányi-kereszt (2021)

A Geresdi-dombságban, Bátapáti és Apátvarasd között a kéken áll a nem régiben felújított Harsányi-kereszt.

A kereszt mellet található táblán az ál, hogy egy szerencsés kimenetelű vadászbalesetet követően, Isten
dicsőségére vitéz Harsányi János és neje Smidt Gertrud állíttatta a keresztet 1932-ben.

Vár-hegyi kilátó (2021)

A mecseknádasdi kilátó a Vár-hegy (Schlossbergen) tetején áll, és a legfelső szintről pompás panoráma nyílik a falura és a Kelet-Mecsekre. A kőalapú, fából készült építményt 2005-ben adták át, amely formája pedig egy vár bástyájára hasonlít.