Túra: Zalakaros ajtaja (2022)

A ködnek anyja a völgy, apja a hegy, sírásója a szél, és siratója a napsugár. A külországi ködöt nem ismerem.
Ott talán a hegyeken is megterem, de nálunk jobbára a völgyek teknőjében születik – néha már nyáron -, és csak akkor megy apjához látogatóba, ha nagyra nőtt. De ekkor már rendesen november van.”

(Fekete István)


A kék úton


























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Kisvid (K) - Szent Mihály főangyal-temetőkápolna - Nemesvid, községháza - Emlékpark - Somogysimogyi, templom - Ormándpusztai temető - Somssich-kastély - Zalakomár - Galambok, templom - Zalakaros


Táv és szintemelkedés:

26,4 km/ 199 m



Kék-zöld kapu

Urunk mennybemenetele templom (2022)


A Galambok első templomát már az 1230-as évek okleveleiben is említik, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A ma is látható templomot 1801-1808 között építették barokk stílusban.
A templom belsejében látható oltárképet és a szentély freskói Ifjabb Dorfmeister István készített el.

Galamboki-kereszt (2022)


Galambok településen több későklasszicista stílusú kőkereszt is található. Ezek közül talán a legszebb a római katolikus templom mellett álló 1847-ben készült feszület. A hívők adományaiból állított kereszt és a rajta lévő Mária-szobrok is a gondos karbantartás miatt napjainkban is nagyon szép állapotban vannak.

Világháborús áldozatok emlékműve (2022)


A katolikus templom parkjában látható a helyi világháborús áldozatok emlékműve. 
A település lakossági gyűjtést követően, 1989 állította az emlékművet, amely az I. és II. világháború galamboki áldozataira emlékeztik. Az alkotás tetején egy bronzból készült turulmadár honol, amelyet készítője Csávás Csaba szobrászművész volt.

Somssich-kastély (2022)


Zalakomár Ormándpuszta településrészén áll az egykoron pezsgő grófi birtok, amelyet gróf Somssich Antal kezdett el felvirágoztatni.



Gróf Somssich Antal huszárszázados birtokának központjában lévő eklektikus stílusú kastélyt 1906 és 1910 között emeltette és egy 16 hektáros parkot alakitatott ki körülötte. Az ifj Sztelek Ferenc által tervezett épület belseje is kornak megfelelően lett berendezve, a hallban falépcső például ónémet stílusban készült.




II. világháborúban a szovjet katonák épületet szétvertek, majd 1945 után államosították. Az akkori vezetés a kastélyt gyermeküdülőként hasznosította, majd később szociális otthonként működött. A grófot 1953-ban visszaköltöztettek az egyik cselédlakásában, aki a birtokon hunyt el 1958-ban. A kastély napjainkban egy magánbirtok, és eladó.

Ormándpusztai temető (2022)


A Zalakomárhoz tartozó Ormándpuszta temetőjében több sír található, és több kereszt is áll. Mind közül a leghíresebb gróf Somssich Antal újjáépített síremléke, amely a temető egyik félreeső helyében található.

Gróf Somssich Antal huszárszázados harcolt az első világháborúban a Magyar oldalon, majd 1919-ben a lengyel hadseregbe állt be azzal az indokkal, hogy Lengyelországban sok barátja van. A háborút követően az ormándpusztai kastélyában a töltötte napjait, de az ötvenes években kitelepítették. 1953-ban azonban visszatérhetett szeretett kastélyába, és az egyik cselédlakásában, hetvennyolc évesen hunyt el.

Szűz Mária Szent Neve templom (2022)

A Béke utcába álló a római katolikus templom 1932-ben épült, eklektikus stílusban.

Hősi emlékmű (2022)

A turulmadaras hősi emlékmű a község központjában, az önkormányzat épülete mellett található.
Az I. világháború hősi halottaira emlékező alkotási 1924-ben állították fel az emlékparkban.
2009-ben egy nagy vihar az emlékművet ledöntötte, de aztán később helyre állították.

Volt megyeháza (2022)

1827-ben lett Nemesvid mezőváros és ezt követően a közgyűlés elhatározta, hogy emeletes vendéglőt, fogadót építenek a községben. 1848-ra készült el az a klasszicista épület, amelyet ma Megyeháza néven szoktak emlegetni. De az emeletes épület csak a Nagyvendéglőnek adott otthont, viszont 1944-ben, a háborús helyzet miatt a marcali főszolgabírósága néhány hónapig, ebben az épületben működött. Az 1980-as évek elején az épület földszinti helységeit ÁFÉSZ használta, napjainkban pedig a helyi önkormányzat működik benne.

 

Szűz Mária (2022)


A Szentháromság-szoborral átellenben áll egy Mária ábrázolás, amely valószínűleg egyszerre készülhetett a szomszédos Nagyszakácsiba található Mária-szoborral.

Szentháromság-szobor (2022)


A nemesvidi római katolikus templom kertjében áll egy Szentháromság-szobor, amely 1818-ban készült barokk stílusban.

Sarlós Boldogasszony templom (2022)



A központtól kissé távolabb a Templom utcába található Nemesvid római katolikus temploma, amely 1797-1798 között épült késő barokk stílusban. 

A templom különlegessége, hogy belsejében látható, 1852-ben készült freskókon a szentek 19. századi magyaros öltözékkel ábrázolták, például van akit huszár egyenruhát kapott.

Fájdalmas Szűzanya (2022)


A temető bejárattól jobra található a Hétfájdalmú Szűzanyát ábrázoló szobor, amelyet Tóth István és neje, Horvát Anna állítatott.

Sárkányölő Szent György és Szent Mihály főangyal (2022)


A nemesvidi temetőbben több rossz állapotban lévő barokk szobor is látható, ezek közül kettőt Szélesi Terézia állítatott férje, Tompa György hagyatékából. A barokk alkotások 1911-ben készültek és ezek közül az egyik sárkányölő Szent Györgyöt, míg a másik a kápolna védőszentjét, Szent Mihály főangyalt ábrázolja.

Magyarok Nagyasszonya (2022)


A nemesvid temetőben, a kápolna szomszédságában áll az egyik síron Szűz Mária barokk szobra, amely Magyarok Nagyasszonya ábrázolja Máriat. A szobrot Göntér Lajos és neje állíttatta az Olaszországban hősi halált halt gyermekük emlékére.

Szent Mihály főangyal-temetőkápolna (2022)



A Nemesvid temetőjében álló kápolna 1889-ben épült klasszicista stílusban. Az épülettől nem messze állt már régi kis kápolna, de a rossz állapota miatt lebontották, és a tégláit felhasználták az új építményhez. Az épület jóval nagyobb, mint egy egyszerű temetőkápolna, ugyanis a korábbi felújításokkor duzzadt ekkorára.A temetőbben több rossz állapotban lévő barokk szobor is látható, és az 1894-ben készült Horváth-kereszt is itt áll.

Árpád vezér (2022)


Zalakaros főutcáján, a buszállomás szomszédságában látható Árpád vezér szobra, amelyet Tőzsér Erzsébet készített el. A fejedelem mellszobrát 1996. augusztus 16.-án avatták fel, és Szí Márton János plébános meg is szentelte ekkor.

Túra: Ködbe burkolódzva Somogyban (2022)

Erdők, völgyek, vad ligetek,
Elmegyek már közületek.
Gondom nem jól viseltétek,
Szívem rabbá ejtettétek.”

(népdal)


Ködbe burkolózva Somogyban












forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Mesztegnyő, Faluház (K) – Nepomuki Szent János templomErdei kápolna – Nagyszakácsi, Mária-szoborMarótvölgyi-csatorna – Kisvid – Harangláb – Szőcsénypuszta – Véssey-kastély


Táv és szintemelkedés:

18,9 km/ 201 m



Pintér-Horvát-kereszt



Véssey-kastély (2022)



A Somogyzsitfához tartozó Szőcsénypusztán áll a Véssey Sándor által építettet eklektikus kastély, amelyben ma a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája működik.

Szőcsénypusztát a 19. század közepén gróf Széchenyi Pál birtokolta, akitől Véssey Sándor vásárolta meg és 1891-ben kastélyt épített ide. Ekkoriban a Véssey család által felvirágztatott birtok a vármegye legjobb gazdaságai között tartották számon. Az államosítás követően az épületbe a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola költözött be, amely így az egyik legfestőibb környezetbe fekvő iskola lett. Ugyanis az intézményhez tartozik üvegház, vadaspark, csemetekert és egy 1786 hektáros tanerdő.


A 14 hektárnyi területű, különleges fákból álló kastélypark is figyelemre méltó, amely minden évszakban csodálatos élményt nyújt. A parkot járva érdemes megcsodálni az ámbrafát, a jegenye- vagy piramistölgyet, a mogyorós hólyagfát, és a 25 méter magas szilfát. A vadaskertben pedig ezüstfácán, törpetyúk, japánréce, szirtifogoly, muflon, őz és vaddisznó látható.

Harangláb (2022)


A Nemesvidhez tartozó Kisviden áll egy romos harangláb, amely aljában egy kis kápolnát rendeztek be. A településrészen áthalad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, az itteni bélyegző lenyomata is ezt az építményt ábrázolja.

Marótvölgyi-csatorna (2022)

A Marótvölgyi-csatorna mély, mocsaras somogyi tájon folyik keresztül, és végül a Kis-Balaton II. tározójába torkollik bele. A csatornában a víz nagyon lassan halad, mert medrét néhol a sás már teljesen ellepte.

Szűz Mária (2022)


Nagyszakácsiban a Kossuth utca és a Jókai utca sarkán egy rendkívül magas talapzaton áll egy Mária-szobor. A homokkő alkotást többször javították már, de sajnos így nagyon ki van téve az időjárás viszontagságainak.

Erdei kápolna (2022)



Kis erdei kápolna áll a dombhát tetején Nagyszakácsi és Mesztegnyő között a kéken. A kápolnát a Tibola család emelte miután fiuk az I. világháborúban hősihalált halt.

Nepomuki Szent János templom (2022)


A mesztegnyői templom a Hunyady család kegyúri templomaként épült fel 1750-56 között barokk stílusban.
A Nepomuki Szent Jánost védőszentjéül fogadó istenház építésében közreműködtek a gróf által behívott ferences szerzetesek. A barátok a templomot és a kolostort csak 1788-ig használhatták, mert az uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket. 1872-ben a Hunyadyak a Szent Vince rend apácáit telepítették a faluba, akik a település oktatási és leánynevelési feladatait látták el.
A templombelsőt Dorffmeister István freskói díszítik, de különösen értékes a főoltár barokk képe is.

Faluház (2022)



A mesztegnyői faluháznak otthont adó épületet a 19. század elején a Hunyady család építtette és eleinte fiúiskolaként működött. Egészen 1948-ig töltötte be ezt a szerepét, majd 1974-ig pedig napközi otthonos óvoda költözött a falai közé. A sokáig gazdátlan, több száz éves épületet egy részét a helyi Honismereti szakkör társadalmi munkában felújította és renoválta. A szakkör vezetője, Kövesdi Tiborné, Gizi néni az évtizedek alatt a helytörténet, hagyományőrzés, néptánc csodálatos világával, szeretetével „fertőzte” meg itt a fiatalokat.

1993-ban az Önkormányzat által teljesen felújított épületben, napjainkban erdei iskola szolgáltatás is helyet kapott. S egy pályázat segítségével 45 férőhelyes szálláshelyet alakítottak ki az épületegyüttesben, amelyet még plusz 30 férőhelyes nyári szálláshellyel is kibővítettek. A barátságos, virágos, árnyas udvarban pedig lehetőség van a mezőgazdasági gyűjtemény, és a hagyományos kemencék megtekintésére. Ezen kívül a faluházban még a Helytörténeti gyűjtemény is látogatható.

Somogyvámosi pusztatemplom (2022)


Csopak nevű település egykori templomának maradványa áll a somogyvámosi pusztába. A közel 800 éve itt álló pusztatorony romos állapotában is egyedi látványt nyújt, ahogy őrködik a festői somogyi lankák felett.


Somogyvámos határában, az Ihász-dűlőben álló pusztatemplom az 1220-as évek környékén épült késő román, kora gótikus stílusban. Az építményt akkoriba Csopak falu vehette körbe, és a pannonhalmi Szent Márton-hegyi apátság birtoka volt. A török háborúk alatt a község teljesen, míg templom egyrésze is elpusztult, így került területileg a szomszédos Vámoshoz.

A Pusztatemplomhoz egy helyi legenda fűződik, amely szerint Koppány fiát falazták be az épület egyik oldalába.

Krisna-völgy (2022)


Aki ellátogat a somogyi dombok között megbúvó Krisna-völgybe az bepillantást nyerhet a Krisna-hívők különleges életébe. Az ide érkező turistának lehetősége van bebarangolni a festői völgyet, megtekinteni a „Mandírt”, amely egy india templom, és ezen kívül a vegetáriánus étteremben megismerni a kelet ízeit.

A Fonyód és Kaposvár között fekvő Krisna-völgy 1993-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy bepillantást engedjen a Krisnások mindennapi életébe és elősegítse a természetes életmód megismerését. Az elmúlt években így létrejött az Európában is egyedülálló Indiai Kulturális Központ és a Biofarm. A Krisna-völgyben napjainkban a templom mellett még a kézműves stúdióba, a méhészetbe, és az itteni tehenészetbe is van lehetőség betekintést nyerni. Utóbbi különlegesége, hogy a tehén egy szent élőlény a Krisna-tudat kultúrájában.


A csaknem 260 hektár területű völgy egyik fő bevétel forrása a turizmus, ezért a hívők életét programokon keresztül mutatják be az egyéni vagy csoportos látogatóknak. De több nagyobb rendezvényt is szerveznek a völgyben, ilyen például a Krisna-völgyi Búcsú, amely egy változatos és vidám fesztivál, ahol a hagyományos értékeket és India kultúráját ismerhetik meg a látogatók.



Krisna-völgyi Védikus templom (2022)



A somogyvámosi Krisna-völgy középpontjában áll a Védikus Templom, amely a hazai Krisna hívők életének középpontja is.

1996 augusztusában épült fel a „Mandír” a dél-indiai templomok freskóit idéző, színpompás templomépület. A templom belsejében indiai motívumok, oszlopok és boltívek, színes domborművek és festmények láthatóak. A faragott márványoltáron áll Srí Krisna és legkedvesebb társa, Srímatí Rádhárání gyönyörűen felöltöztetett szobra. A Krisna hívők minden reggel ebben az épületrészben imádkoznak, mantráznak, hogy erőt merítsenek a nap további részéhez.