Morgó-gödör (2026)


A Nógrád megyei Nemti község hazánk legszebb homokkőszurdokát, a Morgó-gödröt őrzi.

A falutól északra, egy eldugott helyen található a mély és meredek oldalakkal határolt, homokkőbe mélyülő szurdok. Az eróziós völgyet határoló dombot a Pétervásárai Homokkő Formáció alkotja, amely 23-19 millió évvel ezelőtt rakódott le. A vastag homokkőben az eltérő cementáltsága miatt látványos és bizarr alakzatok alakultak ki az év milliók során. A Morgó-gödör misztikusságát fokozzák a szűk szurdok falán látható misztikus arcok, amelyeket egy erdélyi származású fafaragó mester készített.

Kisboldogasszony-kápolna (2026)



Az Ózdi járáshoz tartozó Kissikátor egy európai viszonylatban is ritka, kör alakú festett fakazettás mennyezetű "körtemplommal" büszkélkedhet.

Az oklevelek tanulsága szerint az Őrsúr nemzetség emeltetett először templomot a Sikátor nevű településen a 12. században. A romba dőlt épületet 1764-ben Bernardo Balog közreműködésével újjá építették. Az Árpád kori alapokon nyugvó, kör alaprajzú, barokk stílusú kápolna ekkor kapta mai nyolcszögletes, hagymakupolás és huszártornyos tetőzetét.

A kápolna belsejében látható oltárfestmény Mária születését ábrázolja, amely Z. Biskó Béla budapesti festő alkotása. Az épület különlegessége még a mennyezetet díszítő festett fakazettái, amely között számos különleges darabot találunk. Itt látható még az 1312-ből fennmaradt kalapált, ezüst keresztelőmedence is.

A román kori templom keletkezésének van egy legendája is, amely szerint Havi Boldogasszony napján állítólag kör alakban hullott a hó, és erre az égi jelre épült meg a templom.

Nepomuki Szent János (2026)



A szentsimoni katolikus templomtól nem mesze, az utak találkozásánál áll egy fülkeoszlop, amelyben egy Nepomuki Szent János-szobor látható. A kis kápolna 1828-ban épült barokk stílusban, és akkoriban egy régebbi szobor volt benne.

A mai 2017-ben állított naiv faszobor Számadó István alkotása.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2026)


Az Ózdhoz tartozó Szentsimonon álló római katolikus templom az 1200-as években épült román stílusban. A Simon és Júdás apostolok tiszteletére felszentelt épületet a 13. században gótikus stílusú részletekkel toldották meg. A templom belsejében látható főoltár jellegzetes korai barokk munka, amely 1687-ben készült.

Az műemléképület egyik igazi értéke az országos hírű, 1650-ben készült kazettás famennyezet, amely 24 darabból áll. Valamint kiemelkedő művészettörténeti érdekességek az 1948-as restaurálás során feltárt, 1423-ból származó freskótöredékek. A szakemberek megállapították, hogy a templomban látható festmények két korszakból származnak, ugyanis az 1423-as összefüggő falkép sorozaton kívül, egy Keresztelő Szent János ábrázolást is találtak, amely az 1300-as évek táján készült.

Szent István (2026)

A szentsimoni római katolikus templom bejárata felett, közvetlenül a torony alatti szoborfülkében áll Szent István szobra. A műkőből készült életnagyságú szobor valószínüleg az 1960-as években, az épület felújításakor került a szoborfülkébe. Az ismeretlen szobrász honalapító királyunkat jobb kezében a fémből készült kettős kereszttel, baljában az országalmával ábrázolta.

I. és II. világháborús emlékmű (2026)


A templomkertben található emlékmű az I. és II. világháborúban elesett szentsimoni hősök emlékére készült.
A műalkotás kivitelezője Hulik László kőfaragó mester volt.

Túra: Az Óbükk szurdokvölgyein át (2026)

„Ha én völgy volnék! élnék ott alant
A nagyvilágtól mélyen rejtve el,
S cserélgetném a boldogságot
A szép tavasz kedves szülöttivel!”

(Petőfi Sándor)

Átjáró a Vaskapunál

























forrás: openstreetmap.org



Útvonal:

Váraszó - Gemeruta-völgy (K) - Szalajka Ház - Hosszú-völgy - Vállós-tanya - Ökör-hegy alja (Z) - Nagy-völgy - Kisboldogasszony-templom - Tarnalelesz



Táv és szintemelkedés:

23,8 km/ 350 m






Az utolsó völgyek