Túra: Nevesített fák a nagykőrösi erdőségekben (2025)

   „Járnak, kelnek sokan zöld erdőben;

Vagyon a nap épen lemenőben.

Rózsákat fest utósó sugára

Dombtetőre, lombok sudarára.”

(Petőfi Sándor)

Rákoczi-fa

---

Útvonal:

Nagykőrös, Pálfája-erdő – tanösvény – Kincses makkfa – Mátyás király makkfa – Rákóczi-fa – Széchenyi-fa – Szente Kálmán-fa – Fitoss Vilmos-fa – Pál fája – Nagykőrös, Pálfája-erdő

Táv és szintemelkedés:

18,4 km/ 114 m

forrás: openstreetmap.org

---

Szente Kálmán-fa

Pál fája (2025)

A nagykőrösi erdő névadója a Pál fája, amely az itteni legidősebb példányok közül való. Az árnyasban kanyargó tanösvény által is érintett matuzsálem nevét valószínüleg egykori gazdájáról kapta. A több mint negyven méter magas tölgyfa életkorát kb. 500 évesre becsülik a szakértők.

Pálfája Oktatóközpont (2025)

2008-ban nyitott meg kapuit a Pálfája Oktatóközpont, amely tanulásra, játékra és pihenésre egyaránt alkalmas környezettel várja látogatóit.

A Pálfája-erdőben álló táborban természetismereti- és kézműves foglalkozásokat, táborokat és rendezvényeket is szerveznek az üzemeltetők. Az oktatóközponthoz tartozik még a korábbi gondnoki épület, amelynek udvarán a hagyományos tanyák baromfiudvarával, gyógynövény- és veteményeskertjével ismerkedhetünk meg. A konyhában pedig a gyógyításban is használt növényekből kapunk ízelítőt.

Tanösvénytúrák: Pálfája tanösvény (2025)

Nagykőrös kedvelt kirándulóerdőjében, a Pálfája-erdőben három gyalogos és egy kerékpáros tanösvényt alakított ki az erdészet, hogy a homoki tölgyesek kialakulását, fenntarthatóságát és élővilágát jobban megismerje a nagyérdemű.

A nagykörösi tanösvényeket járva szinte mindent megtudhatunk a gyöngyvirágos tölgyesekről és pusztai tölgyesekről, valamint a homokpusztagyepekről. Sőt a letölthető vezetőfüzet még jobban elősegíti az elmerülést az itt élő növény- és állatvilágban. A tanösvény első állomásánál pedig parkoló, pihenőhelyek és egy erdei iskola várja a látogatókat.

Pálfája-erdő (2025)

A Nagykőrös határában található Pálfája-erdő a környék legnagyobb erdőssztyepp–tölgyes-tömbje, amely még ma is idős fáknak ad otthont.

A pusztai tölgyes napjainkban ez egyik legritkább erdőtípusok közé tartozik, ezért az Európai Unió LIFE-programjának köszönhetően, egy természetvédelmi projekt keretében sikerült egyelőre megmenteni az itenni fáskertet. A ma már kirándulóerdőként funkcionáló területen a 2000-es évek elején látogatóközpontot és tanösvényt is létesítettek, hogy jobban felhívják az árnyasra figyelmet. A kialakított ösvényeket járva pedig néhány hatalmasra nőtt matuzsálemével találkozhatunk még.

Bölcsészettudományi Kar (2024)

A szegedi Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar neoromán stílusú épülete Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925-ben adott otthont az ide menekült kolozsvári egyetemnek.

Az épület tervének elkészítésére 1911-ben pályázatot hirdetett a Szegeden élő építészek számára a központi hivatal. Az egykori Korcsolyázó-tó helyére épülő palota tervei végül Ottovay István és Winkler Imre építészek készíthették el. Az 1911-ben kezdődő építkezés kivitelezési munkálataiért Ligeti Béla felelt, amely feszített munkatempóban mindösszesen egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. Az épületben akkoriban irodák és hivatalnoki lakások kerültek kialakításra.

A neoromán stílusjegyek viselő épület arculatát 1930-ban nyerte el, amikor Rerrich Béla tervei alapján egy sokszög alakú előadótermet toldottak az épülethez. A palota eleinte Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt. 1925-ben az épület harmadik emeletére költözött be a Bölcsészettudományi Kar, később pedig a Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba

1956-os emlékmű (2024)

A szegedi Klebelsberg Kuno Könyvtár parkjában találhat egy 1956-os emlékmű. Tóth Béla itteni alkotását 2006-ban helyezték el a Gönczi Árpád sétány mellé. Az emlékmű azon okból állítatott, hogy a forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetség ülésén fogalmazódtak meg.