Gyártörténeti Múzeum (2026)

Ózd egykoron fontos nehézipari központ volt, amelyet a Gyári Iskola épületében helyet kapott gyártörténeti kiállítás mutat be.

1895-ben épített műemléképületbe a hosszú évek során, szorgos munkával 1971-ben létrehozott, és azóta folyamatosan bővített kiállítás költözött be. Az az egykori iskola termeiben nem csak kizárólag a vasgyár története elevenedik meg, hanem régészeti kiállítás, néprajzi kiállítás, pedagógiatörténeti- és munkáséletmód tárlat is helyet kapott. Az épületen kívül, annak udvarán található egy szabadtéri tablókiállítás is, amely egy fiktív gyári dolgozó életútján keresztül mutatja be az akkori ózdi mindennapokat.

Valamint itt lett kialakítva a Gépszobor-sétány, ahol gépszobrok és furcsa nevű, a gyárból kiszuperált eszközök állnak.

Lézerkémény és Kohászati sétány (2026)

Az ózdi Gyártörténeti múzeummal szemközti található a Kohász tér, amely dísze az 1976-ban épített téglakémény maradványa. A megmaradt talapzat azonban nem csak emléket állít a helyi kohászati üzemeknek, hanem „Lézerkémény” is, amely egy fénysugarat lő az űrbe. A látványos fényattrakció minden nap 18 és 22 óra között üzemel óránként 15 percig.

Emellett még egy új kohászati tanösvénynek is helyet ad sétány, valamint gépszobor-gyűjtemény kiállítás is található az üzemek helyén.

Nemzeti Filmtörténeti Élménypark (2026)

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark Ózd legizgalmasabb kultúrintézménye, amely a Magyar filmezés elmúlt 100 évét mutatja be interaktív formában. Az élményparknak otthont adó épület 1905 és 1907 között épült, és fúvógépházként üzemelt. A helyi kohászat 1992-es megszűnésével az épületet üresen állt egészen 2016-ig, ekkor ugyanis Nemzeti Filmtörténeti Élménypark költözött be ide. Napjainkban a viselettörténeti kiállítás, a filmtörténeti ösvény és a filmes díszletek tekinthető meg az épületben. Az adrenalin rajongókat pedig egy 80 méteres drótkötél lecsúszó pálya várja.

Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (2026)

Ózd első templomá 1724 -1726 között építették, és a Templomdűlő gerincén állt. 1849-ra azonban a kis templom annyira megsüllyedt, hogy az érsekség életveszélyessé nyilvánította és bezártatta. A új templom 1891-1893 között épült fel közadakozásból, valamint az egri érsek és a vasgyár jelentős hozzájárulásával. A mai klasszicista stílusú templomot Szvoboda Gyula építőmester készítette el.

Sátai keresztek (2026)

Templom előtti kereszt

Kormány-Tóth-kereszt, 1940

 

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

A sátai polgármesteri hivatal parkjában látható a község I. világháborús emlékműve, amely 1934-ben készült. A világégések során elhunyt hősök emlékére készült kompozíció Kispap Károly, bótai építőmester munkája. A műalkotásra később felkerült a II. világháborús hősök emléktáblája, valamint 2016-ban egy turul-szobor is.

Fáy-kastély (2026)

A sátai kastélyt a Platthy-család építtette 1735 körül barokk stílusban, és akkoriban egy emeletes, timpanonos középrésszel, két szélén kiugró tornyokkal, manzárdtetővel, boltozott szobákkal rendelkezett az épület. Az 1930-as években Fáy István tulajdonába került a kastély, aki jelentős mértékben átalakította. Valószínüleg ekkor került a kastélyépület mellé az a kiszolgáló épületegyüttes, amely egy függőfolyosóval van összeköttetésben a főépülettel. 

1952-ben a kastélyt államosították és a Megyei Tanács Gyermekotthona működött benne. 1995-ben az épület állaga annyira leromlott, hogy életveszélyesnek nyilvánították. A kastély az ezredfordulót követően magántulajdonba került, a mai tulajdonosa 2018 óta Kalócz Antal, aki folyamatosan állagmegóvási munkálatokat is elvégzett a műemléképületen.