Felszabadulási emlékmű (2026)

Csanádpalota főterén, a Kelemen László tér áll az 1969.ben, a település felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére állított emlékmű. Az emlékmű középponti lányalakja Antal Károly budapesti szobrász alkotása.

Szent István és Szent László (2026)

A csanádpalotai Nepomuki Szent János-templom homlokzatán látható Szent Istvánt és Szent László szobrokat 1939-ban helyezték el a főhomlokzati szoborfülkékbe.

Nepomuki Szent János (2026)

A csanádpalotai római katolikus templom délnyugati sarkánál áll Nepomuki Szent János, a folyóvizek és hidak védőszentjének barokk szobra egy baldachinos kis házban.

Az egykori Csanád egyházmegyének több templomának volt védőszentje Nepomuki Szent János, Csanádpalotán pedig nemcsak a templom védőszentje, hanem annak két harangját is a patrónus tiszteletére szentelték fel. Csanádpalotán a Historia Domus szerint már a 18. század végén állt egy Nepomuki Szent János-kápolna, amelyet 1837-ben bontottak le, és a benne lévő szobrot pedig egy új baldachinházba helyezték el. Később a szoborházat áttelepítették a mai helyére, a templom délnyugati sarkához. A házban lévő naiv kivitelezésű faszobrot a 2010-es években élénk színekkel festették át.

Tájház (2026)

A Szent István utca 42. szám alatt található a csanádpalotai tájház, amely berendezése az Asztalos P. Kálmán parasztköltő és néprajzkutató által összegyűjtött, 19-20. századi tárgyakból áll.

A mai tájháznak helyet adó műemléképületet a zsidó kereskedő, id. Kellner Jakab építtette 1850-es években. Az Ifj. Kellner Jakab az 1930-as években Veres János helyi kovácsmesternek adta el az épületet, aki itt alakította ki kovácsműhelyét. A napjainkban az épület helyiségei a századfordulónak megfelelőn vannak berendezve, az udvaron és a kocsiszínben pedig mezőgazdasági szerszámok, vontatóeszközök és a kenderfeldolgozás eszközei kaptak helyet. Emellett a melléképületben cipészműhely és kovácsműhely rendezetek be.

Csanádpalota 600 éves (2026)

2023-ban készül el a Csanádpalota megalapításának 600 évfordulóját megörökítő emlékjel, amelyet a Páneurópai Kulturális Egyesület művésztelepén, a Román-Magyar Barátság Házában, hazai és határon túli magyar művészek közreműködésével alkották meg. A hat kopjafából és három táblaképpből álló, Csanádpalota hatszáz évét szimbolizáló emlékmű ötletgazdája Szügyi László volt. A kompozíciót eredetileg a város központi parkjában szerették volna elhelyezni, de végül belvárosi sportcsarnok mellé került felállításra.

Kelemen László (2026)

Az első magyar színházigazgató, Kelemen László mellszobra áll a csanádpalotai művelődési ház előtt.

A szobrot 1973. augusztus 19-én adták át, amelyet Palotai Gyula szobrászművész készítette el.

Csordakút (2026)

A Kövegyet Csanádpalotával összekötő kerékpárút mellett látható egy úgynevezett Csordakút, amely egykoron az alföldi pusztákon szinte mindenütt megtalálható volt. 

A kövegyi egy vályús gémeskutat a rajta fellelt véset tanúsága szerint 1930-ban Galgóczki Pál palotai mester készítette. Az évtizedek alatt leromló állapotú kutat a helyi önkormányzat lakosokkal és civilszervezettekkel közösen újíttat fel 2021-ben.