Fekete dió (Juglans nigra)


A fekete dió leginkább gazdag, mély, nedves, hordalékos talajokat kedveli. A közepesen nagyságúra növő fafajta hazánkban is előfordul, általában az erdőkben magányosan találkozhatunk vele. A fekete dió gyümölcse kerek, barázdált, és fekete, a héja pedig aromás illatú.

Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda (2024)

Hódmezővásárhely központjában lévő Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda kivételes hagyományokkal rendelkezik, ugyanis 1929 óta üzemel. A fás-ligetes fürdő területén számos szabadtéri és fedett medence, vendéglátó egység található. Ezenkívül strandröplabda- és strandfoci pályával, rekreációs részleggel, játszótérrel és konditeremmel várják a vendégeiket.

Törcsvár (Dracula-kastély) (2024)









A brani törcsvári kastélyt az 1462-ben történt Vlad Ţepeş látogatása miatt Dracula gróf egyik kastélyának tartják, és ezért igen népszerű a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt.

Törcs vára I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére, és a havasalföldi román vajdák betöréseinek védelmében. A várat hosszú ideig Brassó városa birtokolta, majd 1920 után a román királyi család kapta meg. Mária királyné azonban átépítette és romantikus kiegészítésekkel toldotta meg a várat. 1947-ben a román királyt lemondatták, a kastélyt pedig államosították, de az állam végül 2006-ban szolgáltatta vissza az örökösöknek.

A kastély napjainkban múzeumként működik, a román királyi család emléktárgyaiból berendezett állandó kiállítás tekinthető meg benne. 

A kastély napjaingban igen kedveld erélyi célpontt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf is kapott egy teremnyi kiállítási anyagot itt.

Haszmann Pál Múzeum (2024)




A Haszmann Pál Múzeuma Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet Csernátonban. A gyűjtemény nagyon fontos részét képezi a község és a környező vidék művelődéstörténetét, valamint a település nevezetes alakjainak életét, munkásságát bemutató álandókiállítás.


A kúria eredetileg a 17. században épült, de mai neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. Az épület falai között megfordult Jókai Mór is, aki itt írta a Damokosok című regényét. A kúriát 1949-ben államosították, majd gabonaraktárként, szülőotthonként, munkásszállásként és traktorállomásként is üzemelt. Az épület végül megmentették, és 1973 óta a Haszmann Pál Múzeum és fafaragó-iskola működik benne.


A napjainkban fénykorát élő múzeum egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát mutatja be, korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot láthat itt a nagyérdemű.


A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, avagy a kályhamúzeum. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, de a többség a 19. századból, azon belül is a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ide.



A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató rádiókiállítás is. Az itt kiállított készülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as évektől kezdődően egészen napjainkig.




A múzeum kertje skanzenként funkcionál, ahol áttelepített székely házak, székely kapuk, egy vízimalom, és a székely népi építészeti örökség jellegzetes típusai található meg.

I. világháborús emlékmű (2024)


A református templom melletti parkban áll az I. világháborúban elhunyt zabolai hősök emlékműve.

Református templom (2024)

A zabolai református templom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete, amely napjainkig megőrizte az eredeti formáját.

A magas, ovális várfallal körülvett udvar közepén álló templomot feltehetően az 1473-as földrengés után építették. Ekkoriban a szentély mennyezetét bordás hálóboltozat díszítette, de a gyakori földrengések miatt megrongálódott, és a 18. században lebontották. Ennek a helyére reneszánsz stílusú, festett, virágokkal díszített kazettás mennyezetet készítettek 1759 és 1772-ben. A templomnak évszázadokon át fontos védelmi szerepe is volt, ugyanis a 15. századtól egészen a 18. századig vizesárok vette körül.

A hajó és a szentély kazettáinak egységes összképe az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, amelyen a kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. De láthatunk itt még olyan kazettákat is, amelyeken a vázába helyezett nagy virágos díszítésű csokorminták váltják egymást.

Szent Kereszt felmagasztalása templom (2024)


A zabolai római katolikus templomot 1860-ban emelték a Mikes-kastély udvari kápolnájának felhasználásával. A Szent Kereszt tiszteletére felszentelt épületet 1990-ben bővítették, s ekkor készült el a plébániaépülete is a Mikes-család adományából.