Szent József római katolikus templom (2026)

A szerencsi új római katolikus templom 2002-ben készült el, amelyet Vincze László építész tervezet. A modern kialakítású, háromszög alaprajzú épület formája a honfoglaló vezérek sátrai idézi. A közel 10 éven keresztül készülő épület anyaga kemény mészkő, amelyet a szomszédos szőlőbirtokok adományoztak. A templom belsőjének ékessége a Mária és a Munkás Szent József szobrok, amelyeket a gyöngyösi szobrászművész Hegedűs István készített el.

Az épület előtti, három harangos harangtornyot 2004-ben kapta a gyülekezet.

Kálvária (2026)

A szerencsi Szent József-templom földszinti külső folyosójának falán látható Ilauszky Tamás szobrászművész által készített kálvária stációk. A falba épített, modern vonalú keretszút a templom felszentelésekor, 2022-ben került felavatásra.

Rákoczi-vár (2026)

A „Hegyaljakapujának” is nevezett Szerencsen található Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, amely impozáns késő reneszánsz stílusával és hangulatos parkjával elvarázsolja a városba érkezőket.

A szerencsi vár eredetileg a Bogát-Radvány nemzetség birtokán bencés kolostornak épült. A vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán álló apátságot később Némethy Ferenc, a tokaji várnagy foglalta el. Szerencs akkori birtokosa 1557-ben az itteni szerzeteseket elűzte, és erődöt épített a kolostor köveiből. 1565-ben aztán Schwendi császári generális zsoldosaival harc nélkül foglalta el az erődöt. Később Habsburg Rudolftól Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, aki reneszánsz stílusban átalakíttatta várat. Ebben az időben erősítették meg a várfalat sokszögű bástyákkal. 

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai foglalták el a várost, de az később ismét Rákóczi tulajdonba került. A végvár ezután már nem képviselt hadászati értéket, a 18. század második felében le is bontották egyrészét, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay grófok is birtokolták az épületet, akik szépen lassan egy kényelmes lakóépületté alakíttatták át az erődöt.

Napjainkra a várat a Zempléni Múzeum foglalta el, termeiben pedig a „Rákóczi Zsigmond és kora” és a „A szerencsi csokoládé története” című kiállítások láthatóak, valamint az itteni képeslapgyűjtemény népszerű még a turisták körében.

Istenszülő elhunyta görögkatolikus templom (2026)

A szerencsi görögkatolikusok temploma 1716-ban épült, de késő barokk formáját csak a század végére nyerte el. A templomot a Rákóczi Julianna hívására ide érkező Sáros megyei ruszinok építették.

Az Istenszülő elhunyta tiszteletére szentelt istenház belsejében, a diadalívben egy hatszintes, rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített ikonosztáz látható.

Szerencsi keresztek (2026)

Katona-kereszt

Római katolikus templom előtti kereszt, 1803

 

Református templom (2026)

Szerencs első temploma 1220 körül épült román stílusban, de később, 1480-ban átalakították, és ekkor kapta gótikus tornyát. 1595-ben az épületet Rákóczi Zsigmond reformátusuknak adományozta, akik jelentős átalakításokat végeztek rajta. A templom az elkövetkező időszakban többször cserélt gazdát, ugyanis hol a katolikusok, hol pedig a reformátusok birtokolták. 1791-ben és 1903-ban renoválták a templomot, de szerencsére végig megmaradt az épület középkori hangulata.

A templom belsejében a kőkeretes ablakok és a támpillérek láthatóak, valamint a szentély előtti félköríves diadalív maradt meg a gótikus korszakból. Az épület érdekessége a középen látható késő reneszánsz síremlék, amely 1618-ban készült, és Rákóczi Zsigmond, valamint neje, Gerendy Anna nyugszik benne.

A történelemkönyvekbe is bekerült a szerencsi református templom, ugyanis 1605-ben itt választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.

Luther Márton és Kálvin János (2026)

A szerencsi református templom bejáratára 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára került fel Luther Márton és Kálvin János domborművei. Az emléktáblák Ekker Róbert szobrászművész alkotásai.