Pogányvár (2026)

A Hangony felett, a magyar-szlovák országhatár mentén húzódik a Gömöri-erdőhát, amelyet meredek lejtői, festői fekvésű legelői és keskeny gerincszakaszai miatt a Felvidék kapujaként is szoktak emlegetni. Az itt vezető határmenti ösvény egészen sajátos formavilágú terepen halad, ugyanis meglepően meredek, keskeny, erdős gerincen át vezet. A vadregényes hangulat pedig a Pogányvári-szikla homokkőpadjánál teljesedik ki.

A természetes kiszögelésről megkapó panoráma nyílik a Bükkre és a Vajdavár-vidékre.

Kohász (2026)

A Gyújtói csomópont másik emblematikus alkotása, a Kohász-szobor szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond műve. Az 1972-ben felállított szobrot is elérte a színesfémgyűjtők vandalizmusa, ugyanis 2010-ben kifűrészelték a Kohász kezéből a mintavevő kanalat. A többször is helyet változtató alkotás 2013-ban egy felújítást követően került mai helyére.

Hengerész (2026)

A Gyújtó téren áll Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész „Hengerész” című alkotása. A bronz munkásszobor 1973 óta áll az ózdi csomópontban.

Felszabadulási emlékmű (Hírvivő) (2026)

Az ózdi Október 23. tér áll a város egykori felszabadulási emlékműve, amelyet 1970-ben állítottak fel. A vörös márvány talapzaton álló bronzszobor Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész alkotása.

Vasmunkás (2026)

Az egyik gyárépület falán látható Nagymengyi András 1950-ben kihelyezett domborműve. A műkőből készült alkotás jellegzetes vasgyári munkást ábrázol, aki bal kezével magához szorít egy nagy fogaskereket, míg jobbjában a vasmunkások egyik jellegzetes szerszámát tartja.

1956-os emlékmű (2026)

Az Antalköz József téren látható Ózd 1956-os emlékműve, amelyet az önkormányzata a forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából állítatott, 2006-ban. A felröppenő madarat szimbolizáló alkotást Farkas Ádám szobrászművész készítette.

Digitális Erőmű (2026)

A Digitális Erőmű Ózd egyik kreatív központja, amely digitális kiállítótérként és oktatási központként is funkcionál. Az ózdi erőmű főépületet sokáig elhagyatottan állt, míg nem egy sikeres pályázat után többfunkciós közösségitérré alakították át a századfordulós gyárcsarnokot. Az ipari műemléképület ma már a digitális kultúra otthona, amely Digipédia elnevezésű oktatási rendszert szolgálja ki, korszerű pedagógiai módszerekkel. A közösségi térben pedig lehetőség van a szabadidő tartalmas eltöltésére minden korosztály számára.