A makói Református ótemplom előtti parkban áll a Pető Zsuzsanna képzőművész által tervezett Trianoni emlékmű. Az alkotáson két régi keresztény szimbólum látható: az egyik a katolikus kettős kereszt, a másik pedig egy a fiait a saját vérével tápláló pelikán.
Szirbik Miklós Emlékház (2026)
A Szirbik Mikló a város első történetírója volt, aki összegyűjtötte a város régmúltjára és jelenére vonatkozó adatokat. A neves református lelkészről elnevezett Emlékház Makó református emlékeit őrzi, és a korábbi parókia épületében található. A házban kb. 100 tárgyat, és korabeli dokumentumot állítottak ki, s a tárlat része többek között egy 1760-tól datálódó születési anyakönyv, de itt őriznek egy háborús mementót is, a lyukas Bibliát.
Református templom (2026)
A város egyik legrégebbi műemléképülete az 1776–1788 között barokk stílusban épült református Ótemplom.
A templom igazi értékei a belsejében rejlenek, ugyanis a karzaton empire stukkók láthatóak, hangvetője pedig rokokó stílusú. A szószéket Erdődi asztalosmester készítette 1801-ben. Az istenház érdekessége, hogy 1790-től 1927-ig sarok bástyás téglakerítés vette körül, és ennek a négy bástyának az emlékét elevenítette fel Makovecz Imre a Hagymaház megtervezésekor.
József Attila Múzeum és skanzen (2026)
A makói József Attila Múzeum1950-ben nyitotta meg kapuit, amely azóta is gyűjti és mutatja be a várost és annak környékét. A múzeumban ma a város történetét bemutató kiállítás tekinthető meg, emellett Galamb József Ford T-modellével is megismerkedhet itt a látógató. A múzeum udvarán pedig egy skanzen található, amelyben az egykori paraszti gazdálkodás épületei és tárgyai láthatóak.
Espersit-ház (2026)
A makói Espersit ház a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központjának számított a századfordulón.
Dr. Espersit János hajdani lakásában a magyar irodalom három kiemelkedő személyének - Juhász Gyula, József Attila és Móra Ferenc - makói életében nyerhetünk bepillantást, korabeli kéziratok, könyvek, fényképek, festmények és berendezési tárgyak formájában.
Városháza (2026)
Makón, a Széchenyi téren ál a város legszebb műemléképületet, a klasszicista stílusú egykori megyeháza, amely ma városházaként funkcionál.
A mai épület elődje 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. 1839-ben ezt az épületet átalakították Giba Antal, városi mérnök vezetésével. A felújítás során az alapfalak megerősítették és tovább bővíttették oldal irányban. 1929-ben pedig az épületet háromszintes szárnyépülettel toldották meg. A megyeháza Csanád vármegye székhelyeként kezdete meg működését, amely 1950-ig tartott. Ezután a városi tanács használta az épületet, majd az önkormányzat költözött be.
Návay Lajos (2026)
Az egykori megyeháza előtt már 1935-ben állítottak egy szobrot a földeáki Návay Lajosnak, de ezt 1945-ben lerombolták. A ma is látható kompozíciót a Návay-emlékév záró napján, 2016 avatták fel. Az eredetileg Szentgyörgyi István által készített szoborcsoport újra alkotói Kiss Jenő Ferenc makói és Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművészek voltak. A szoborokhoz egy hármas lépcsősor vezet, közepén Návay Lajos egész alakos szobra áll, mellette pedig egy Anya és lánya, valamint Apa és fia helyezkedik el.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)











