Túra: Tápiómenti Kék (2026)

„Némán állok egy ház teraszán

Fakulóban a szín, de a nyár idejár

Csak a nap felé nézek igazán

Nem futok utánad”

(Bagossy Brothers Company)

Tápióbicske felé

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Cegléd, vá – Református öreg-temető – Kovács-kastély (K) – Öregszőlők – Ceglédi Gyógyfürdő – Kámáni erdő – Ceglédbercel – Nepomuki Szent János-templom – Református templom – Albertirsai alagút – Gyurgyalagos (S) – Hársas-völgy – Golgota-hegy – Halál-kanyar – Erdő-völgy – Tápióbicske, Szeplőtelen Fogantatás-templom

Táv és szintemelkedés:

40,2 km/ 193 m

---

Tanyai iskola a ceglédi Öregszőlőben

Színi Sebő Alajos (2026)

Tápióbicske Fő téren látható a település kőből kialakított címere, és a hídi csata párbajhősének, Színi Sebő Alajos alezredesnek lovasszobra is.

Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (2026)

Tápióbicske ma is látható római katolikus templomát egyes feltevések szerint 1737-ben kezdték építeni. Az egyhajós, barokk stílusú épület tornya azonban csak 1786-ban készült el. 

A templom belsejében látható a Szeplőtelen Fogantatás oltárkép, amely 1786-ban készült, és a baloldali mellékoltáron álló két barokk angyal is ebből az időszakból való. A főoltár építmény azonban később, 1912-ben építették. A templom legrégebbi oltára a Szentháromság oltár, amelyet egy régebbi istenházból hoztak át.

I. világháborús emlékmű (2026)

A római katolikus templom mellett található Tápióbicske I. világháborús emlékműve, amelyet 1926-ban avattak fel. Kalotay Kreipel Ottó kompozícióján két katona látható, talapzatán pedig az áldozatok nevei olvashatóak.

Hársas-völgy (2026)

A Hársas-völgy a Tápió-vidék és a Gödöllői-dombság találkozásánál húzódó, egykori tatárjuharos lösztölgyesek utolsó hírmondója. 

A számos védett növényritkaságnak otthont adó völgy 1985 óta pedig helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 

A Tápió-vidék déli részének bemutatására az Albertirsa Barátainak Köre rendszeresen szervez vezetett- és teljesítménytúrákat a környéken.

Gyurgyalagos (2026)

Egy kanyargós löszfal látható az albertirsai Golyófogó-völgy keleti torkolatánál. Az itteni fal egyrészét környéken lakók hordták tégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével lecsökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat teljesen megszűnt. Ezután foglalták el a gyurgyalagok partfalat, és ma már 250 költő pár él ez itteni a fészeküregekben. A védett területen ismeretterjesztő táblák is találhatóak, amelyeket az „Albertirsa Barátainak Köre” helyezett ki.

Református templom (2026)

A helyi református gyülekezet magja a Felvidékről való betelepítés során érkezet Ceglédbercelre. A gyülekezet eleinte egy parasztházból kialakított imateremben tartotta az istentiszteletek.

A Petőfi utcában álló templom 1996 és 2000 között készült el Pál István kőművesmester munkája nyomán. De a Balassi és Bocskai címerrel díszített karzatmellvéd és a szószék csak 2004-ben került be a templomba.

Az épület legnagyobb értéke a festett kazettás mennyezet, amely Juhász István festő-restaurátor művész alkotása, és Erdélyi motívumok felhasználásával készültek. A szószék előlapján pedig az „életfa” motívum látható, amely a baranya megyei Kórós templomának 1790-ben festett mennyezetének egyik kazettájának a másolata.