Nepomuki Szent János (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély kápolnája előtt áll Nepomuki Szent János barokk szobra, amelyet 1750-ben emeltek.

A Grassalkovich Antal által állíttatott szobor eredetileg a máriabesnyői út mentén, a Rákos-patak kőhídjánál állt, de a 20. században áthelyezték mai helyére. A kovácsoltvas díszkerítéssel védett szobor mellett, kétoldalt a konzolokon egy-egy bőségszarut tartó puttó egészíti ki az alkotást.

Országzászló (2026)

A gödöllői kastély melletti kis parkban áll az 1935-ben felállított országzászló emlékmű.

Az emlékmű egy terméskövekből összerakott kúp, amelynek oldalán található a zászlórúd, a tetején pedig egy halott katona fekszik. Az alkotáson még egy fehér márványtáblán látható, amely domborműve két angyalt ábrázol, akik a magyar címert tartják.

Mária Terézia (2026)

A gödöllői kastélyparkban látható egész alakos Mária Terézia szobor egykoron a budapesti Millenniumi Emlékművet ékesítette. Az 1907-ben készült alkotás azonban a II. világháborúban megrongálódott. A szobor a 2002-es restaurálása után a Szépművészeti Múzeumban volt látható. Zala György alkotása végül a barokk évnek kikiáltott esztendőben, 2011-ben került mai helyére.

Herkules (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély belső udvarának keleti oldalán látható egy Hercules szobrával díszített falikút. A római istent ábrázoló barokk műalkotást a kastély építésével egy időben, azaz a 18. század közepén készülhetett.

Gumis-tó (2026)

A Gumis-tó egy horgásztó, amely Szeged déli részén, az 55-ös út mellet található, és a környékén több az agyagbányászatból visszamaradt tó is található. 

A Gumis-tó mintegy 4,5 hektáron terül el, és változatos halállománnyal rendelkezik, a partján pedig jól megközelíthető horgászhelyek találhatóak. A helyi horgászok körében népszerű vízfelület a szóbeszéd szerint nevét az egykor a tóba dobált rengeteg autóbusz-abroncsról kapta. Ez sokáig csak szóbeszéd volt, azonban 2026 nyarán a rekord aszály miatt szinte teljesen kiszáradt a meder, és így kiderült, hogy a név sajnos egyáltalán nem alaptalan.

Zöld küllő (Picus viridis)

A zöld küllő az egyik gyakori harkályfélénk, amely sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. A madár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket és ártéri erdőket is. A harkályfélénk a fák kérge alatt megbújó hangyákat és más rovarokat, lárvákat, bábokat fogyasztja. A zöldküllő védett madárfaj, idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy állománya ne csökkenjen.

Hattyúház (2026)

Kiskunfélegyháza város központjában áll a jellegzetes, klasszicista stílusú Hattyúház, amely a város építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemléke.

Az árkádos, klasszicizáló műemléképület 1819-tól 1820-ig épült, amelyben a Fehér hattyú vendégfogadó kapott helyet. Petőfi apja a fogadó 1/3 részének bérlője volt, ugyanis az épületben elhelyezett két mészárszéket ő üzemeltette. Az álamosítást követően az épületben a Népkönyvtár költözött be, de annak állaga így folyamatosan romlott, az 1960-as években pedig le is akarták rombolni. Az 1960-as évek elején sikerült még időben restaurálni a Hattyúházat, majd az épületet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg.