Dobos János (2026)


A ceglédi református öreg-temetőben található a város egyik felvirágoztatójának, Dobos Jánosnak sírja.
A neves mérnök síremlékén látható mellszobrot 1901-ben készítette Bráz Lajos.

Ceglédi keresztek (2026)

Hevesi-kereszt, 1938
Temetői fakereszt


Kámáni erdő keresztje

 

Bajai gőzhajó rom (2026)


Bajánál a Duna alacsony vízállásakor láthatóvá válik egy különleges vas monstrum, amely nem más, mint a Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság LVI. számú gőzhajójának roncsa.

A folyó gemenci oldalán lévő homokpadon „veszteglő” gőzöst 1921-ben építették a Ganz gyárban, és egy LVI. számú utasszállító csavargőzös volt. A hajót a visszavonuló magyar és német csapatok süllyesztették el 1944 őszén, hogy a szovjetek ne kaparinthassák meg.

Túra: Új és régi utakon Óbánya környékén (2026)

„Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.”

(Móricz Zsigmond)

Iciri piciri kószáló
























forrás: ww.openstretmap.org

Útvonal:

Óbánya (Z+) – Döngölt-árok – Hidegkúti –forrás – Ötös úti kunyhó –  Forrásmező – Kedves-forrás – Disznó-kút (P+) – Öreg-halász-patak – Réka-kunyhó (KN) – Somos-hegy – Kisújbánya (K) – Óbányai-völgy – Óbánya



Táv és szintemelkedés:

13,6 km/ 350 m





A megunhatalan: Óbányai-völgy

Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom (2026)



Kicsi középkori eredetű barokk stílusú templom áll Óbánya főutcáján, melyet 1850-ben emleltek és Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.

Üvegesek útja (2026)




2012-ben került átadásra a „Kisújbányai Baráti Kör” Alapítvány által létrehozott Üvegesek útja „tanösvény”, amely 26 szép táblából áll és a 17. század végén betelepült német iparosoknak állít emléket. 

A 23 km hosszú sétaút kiinduló és végállomása is a hosszúhetényi Üvegkiállítás.  

Disznós-kút (2026)

A Disznós-kút a Halász-patak mentén található a Réka-völgyben. A vízkilépést 2006-ban a Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás foglalta. A kifolyós rendszerű vizet Katica-forrásként is említik a szakirodalmak.