Harangláb és Szent Mihály arkangyal (2026)

A Kelemen László emlékparban felállított haragláb a helyi római katolikus templom megépítésének 250. évfordulójára, 2023-ban készült. A kis építmény egy nemzetközi alkotótáborban, helybeli művészek - többek között Szügyi László fafaragó és Nagy Péter kötélgyártó - munkájuk nyomán készült el.

A haranglábat Bárdi Andrea makói fafaragó Szent Mihály arkangyal és Nepomuki Szent János (?) benti szobrai díszítik.

Térplasztika (2026)

A csanádpalotai Orvosi Rendelő előkertjében található Végvári Gyula Munkácsy-díjas keramikus egyszerű elemekből összeállított kerámia térplasztikája. Az absztrakt alkotás felállítására 1979-ben került sor.

Kelemen László síremléke (2026)

A róla elnevezett emlékparban található Kelemen László boltíves síremléke, amely egy sírkő és obeliszkből áll.

Az első magyar nyelvű színház egykori igazgatóját, Kelemen Lászlót 1814-ben a helyi temetőben helyezték örök nyugodalomra. Az évek során az itteni sírhelyének kiléte feledésbe merült, csak 1888-ban bukkant rá újra a sírhelyre. Ekkor a családja egy márvány keresztet állíttatott sírhelyhez, majd még ugyanebben az évben az Országos Színészegylet egy emlékoszlopot emelt a település főterén. A világosszürke tiroli csiszolt márványból készíttetett piramis alakú emlékművet 1969-ben áthelyezték a temetőbe, Kelemen László sírjához. 1996 májusában pedig az emlékpark felújításakor egy új síremlék készült, a helyi kulturális alapítvány jóvoltából.

Hősi Emlék (2026)

A Kelemen László Emlékpark található Hősi Panteon, amely annak az itt nyugvó 7 hősi halottnak állít emléket I-II. Világháborúban, az 1956-os forradalomban és az 1848-as eseményekkor vesztették életüket. A Hősi emlék a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Iroda, valamint annak akkori igazgatója, Erdős László közreműködésével épült 1917-ben. A 20. század végén, az Emlékpark felújításakor a Hősi Panteont is újra építették, valamint a névtáblákat kiegészítették egy II. Világháborús elhunyt nevével.

Csanádpalotai keresztek (2026)

Nyerges-Győri kereszt

RNÖ keresztje

Ótemetői kereszt

Mindenki keresztje

 

Szentháromság-kápolna és kálvária (2026)

A csanádpalotai öregtemetőben álló, Szentháromság tiszteletére felszentelt barokk kápolnát 1865-ben emelték. A kápolnához tartozó stációkat 1889-ben építették. Az idők folyamán azonban a régi kálvária tönkrement, ezért 1994-ben újat állítottak a régi helyén. 

A temetőt 1966 áprilisában lezárták, majd a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány vette birtokba a területet, és emlékparkot alakított ki az egykori sírkertből.

Volt főszolgabírói lakás (palota) (2026)

Csanádpalota legjellegzetesebb és kétségkívül legszebb építészeti emléke a Kálmány László utcában álló volt főszolgabíró hivatal és lakás.

A palotára emlékeztető háromszintes, tornyos-kupolás ház 1927-ben épült barokk stílusban, amely a mindenkori főszolgabíró hivatala és lakása volt akkoriban. A II. világháború idején széthordták és tönkretették az épület eredeti berendezését. 1976-ig határőrlaktanya volt, majd konyhát, ebédlőt és tantermeket alakítottak ki az épületben. Napjainkban sajnos elkeserítő állapotban van a város legszebb épülete.