Népszínház (2026)

A szabadkai Népszínház a város egyik legrégibb épülete, de a Kárpát-medence egyik legöregebb színháza is.

Szabadka főterének hangulatát alapvetően meghatározó, korinthoszi oszlopsoros épületet 1854-ben emelték Skultéti János építész tervei alapján. A klasszicista stílusú épület belső díszítését pedig Telepi György színpadtechnikusra bízták. A színház fénykorában 450 ülőhellyel, 45 páhollyal és 160 állóhellyel fogadta a látogatókat. A díszes épületet az évek során többször átalakították, például 1926-ban az I. világháború alatt leégett nagytermet moziteremmé építették át. A színháznak ma is önálló magyar nyelvű társulata is van, olyan jelentős emberek fordultak meg itt már, mint Blaha Lujza, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Bartók Béla.

Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Zsolnay-kút (2026)

A szabadkai városháza előtérében látható a Zsolnay-kerámiával borított szökőkút, amely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján készült. A kobaltkék szökőkút 1985 óta helyiek és a városba érkezők kedvenc pihenőhelye.

Szentháromság-szobor (2026)

A városháza előtti Köztársaság téren található Karl Salzer zombori mester barokk Szentháromsága-szobra. Eredetileg a szobrot 1815-ben a szabadkai piactéren állították föl. Innen a Szent Teréz-székesegyház mellé helyezték át, majd 2014-ben került mai helyére. Az oszlopon szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolás látható, az oszlopfőn pedig a Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Máté apostol és két angyal szobra látható.

Szecessziós sírkápolnák a Bajai úti temetőben (2026)

Lichtneckert-kápolna és a Deák-kápolna

Taracki-kápolna

Szabadka legnagyobb, legrendezettebb és leggazdagabb sírkertje a Bajai úti temető. Ugyanis az 1831. óta használatban lévő temetőben 10 kápolna, 4 mauzóleum és 7 emlékkereszt is található. Ezek a többnyire szecessziós monumentális építmények jól tükrözik az egykori Szabadka anyagi és szellemi gazdagságát.

A kápolnák közül a Péits-kápolna a legnagyobb, amely díszes oltára, díszes fala és Stuflesser szobrai emelik ki a többi kápolna sorából.

Fehér-kápolna

Pétis-kápolna

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A Zombori úti kálváriakápolnát és a hozzá tartozó keresztút állomásait 1877-78 között építették. Az egyházi épület 1879-ben szentelték fel, és a Fájdalmas Szűzanyát kapta védőszentjéül. A barokk stílusú kápolna belsejében látható oltárfestményt a kúlai születésű Jakobey Károly készítette. A kép azonban egy betörés során megsérült, amelyet végül Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor újított fel 2019-ben.

A kápolna előtt egy szépen felújított barokk Kálvária-szoborcsoport is látható, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.