I. és II. világháborús emlékmű (2026)

A kunpeszéri Községháza előtti téren áll a település I. és II. világháborús hőseinek emlékműve.

Az 1984-ben felavatott alkotást Szőke Sándor készítette el bronzból, amely domborművei megegyeznek a kötegyáni világháborús emlékműjn láthatóakkal.

Szűz Mária (2026)

A kunpeszéri templom kertjében található egy imádkozó Szűz Mária-szobor is, amely a helyiek kedvelt kegyhelye.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2026)

Kunpeszér érdekes küllemű temploma 1981-ben épült a Titkosértelmű Rózsa (ROSA MYSTICA) tiszteletére. A torony nélküli templomot 2008-ban felújították, amely ekkor kapta a két vasbeton lábon álló harangját.

Tanösvénytúrák: Rákosi vipera tanösvény (2026)

A Rákosivipera-védelmi Központ közvetlen szomszédságában lévő tótól indul a Rákosi vipera tanösvény, amely a névadó kígyó életébe enged bepillantást. A 3 kilométeres sétaút során 4 darab gazdagon illusztrált információs táblákkal találkozhatunk, amelyek a ritka és fokozottan védett kígyóról, valamint a terület tájtörténetéről és sokszínű élővilágáról mesélnek. A táblákon lévő QR-kódok beolvasásával pedig számos érdekességet tudhatunk meg a környékről.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: 4

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Rákosivipera-védelmi és Oktató Központ (2026)

A Kunpeszér határán található a Rákosivipera-védelmi Oktató Központ, amely a kipusztulás szélére került rákosi vipera megmentésére jött létre 2004-ben. A kezdeti sikeres kígyók tenyésztés eredményességét jól mutatja, hogy napjainkban mintegy 700 vipera él az oktatóközpont területén. A központot üzemeltető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. 

Továbbá lehetőség van előzetes bejelentkezéssel az itteni szabadtéri terráriumok megtekintésére, ahol központban nevelt kis viperák élnek. Valamint a viperákon kívül a környék gyíkfajait bemutató szabadtéri terrárium található még itt.

Peszéradacsi-rétek (2026)

A Duna-Tisza köze egyik legkülönlegesebb része a Turján-vidék, amely a hajdani rendszeres, tartós vízborításnak köszönheti mai természetközeli állapotát. A Peszéradacsi-rétek is ennek a tájegységnek része, amelyre a Kiskunsági Nemzeti Park ügyel. A tájat ma is lápok, láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók uralják. 

A terület botanikaiértéke pedig az itt virító többféle orchideafaj, valamint a veszélyeztetett parlagi vipera is itt él.

Rákóczi-hegy (2026)

A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is.

Sarlóspuszta, avagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács vármegye határán fekszik, és arról híres, hogy 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc, kuruc csapataival itt vészelte át a pestisjárványt. A hagyomány szerint a fejedelem sátra az itteni Strázsahegyen volt. Ennek emlékére 1924-ben egy emlékoszlopot állítottak a halomra, amely azóta már átkértül Tatárszentgyörgyre. Van helyette azonban pazar kilátás az itteni a buckavidékre, ahol homoki dombvonulatokban és gyepes völgyek gyönyörködhetünk.