Keresztelő Szent János vértanúsága római katolikus templom (2026)

Sátán 1610-ben már önálló református egyház működött, amely a török hódoltság alatt teljesen elpusztult. Egy 1696-os krónikában azonban említ egy elhagyott katolikus templomot, amely kőből épült, egy oltárral rendelkezett, az északi oldalán pedig egy kis, sötét sekrestye állt. 

Az új templom 1808-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusban, amelyet 1829-ben fejeztek be a torony elkészítésével. A templom oltárképe 1765-ben készült és Kracker János Lukács alkotása, amely az egri főszékesegyháznak egykori főoltárképe volt. A festményen János evangelista látható a latiumi kapu előtt, azonban a kép széleit le kellett vágni, mert nem fért be a kis falusi templomba. A főoltár mellett még Heinrich Ede „Ecce Homo és Mater Dolorosa” című képe, a mellékoltáron pedig egy Szent József ábrázolás látható.

Mihály-kút (2026)

A Mihály-kút egy kiépített forrás az Upponyi-hegységben, amely a Csernely-patakot táplája.

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

Az upponyi világháborús emlékmű a település központi parkjában található, és a világégések hősi halottainak állít emléket. A keresztel ellátott emlékművön 7 hősi halott neve olvasható, valamint a felújítás évét (1994) vésték rá.

Nepomuki Szent János (2026)

A település központjában, a Csernely-patak hídjának északi oldalán áll egy késő barokk Nepomuki Szent János-szobor. A szobor homlokoldalán a szenthez intézett, latin nyelvű fohász olvasható.

Bányász Emlékkereszt (2026)

A Rónabányán élt bányászok emlékére állított kereszt a Salgótarjánhoz tartozó településrész központjában található.

Katonasírok (2026)

A Nagy- és a Kis-Szilvás-kő közti nyeregben két cseh katona sírfejfája található, akik az I világháború idején, 1919-ben lelték halálukat a környéken.

Tanösvény túrák: Szilvás-kői tanösvény (2026)

A Medves-vidék kevésbé bővelkedik olyan bizarr bazaltformákban, mint ikertestvére a Karancs. De a legmagasabb csúcsán, a Szilvás-kőn azonban megbújik néhány földtudományi érték, pl. láthatunk itt impozáns bazaltoszlopokat, bizarr bazaltformákat és sötét hasadékokat.

A Salgótarjántól északra fekvő Medves fennsík déli oldalában emelkedik ki a 625 méter magas Szilvás-kő. A fenséges bükkössel borított gerincen érdekes geológiai tanösvény indul Rónabányától, amely bemutatja a hegy földtani érdekességeit és a bányászat ma is látható nyomait. A Novohrad-Nógrád Geopark tanösvényén haladó körtúra először a Bagó-kői bányát érinti, majd a legmagasabb kúpra, a Nagy-Szilvás-kőre érünk fel, ahol a hegység egyik látványos hasadéka található. 

A Szilvás-kő nyugati oldalában további egyedülálló geoturisztikai attrakciók sorakoznak az ösvény mellett. A tanösvény legdélebbi leágazásán pedig a Kis-Szilvás-kőre tehetünk kitérőt, ahol szintén látványos sziklafalakat és egy hasadékbarlangot találunk.

A tanösvény adatai

Táv: 2,2 km

Állomások: 12
Üzemeltető: BNPI

Füzet: nincs