Régi városháza (2026)

A régi városháza Makó egyik ritka szépségű romantikus épülete, amely arról is nevezetes, hogy itt található a város máig működő órája. A városközpontban található épület Koczka Ferdinánd tervei alapján készült el 1854 és 1859 között romantikus stílusban.

Korona Szálló (2026)

A városközpontban található eklektikus szálló a Makói szellemi élet fellegvárának számított hajdanán. A város legszebb eklektikus épületének elődje 18. század végén épült Nagykocsma néven. A vendéglőt 1855 és 1967 között négy különböző szakaszban átépítették Giba Antal és Koczka Ferdinánd tervei alapján, s ekkor nyerte el mai formáját. A 2005-ben felújított épületben napjainkban a város legelegánsabb vendéglátóhelye működik.

Bérpalota (2026)

A Bérpalota Makó egyik legszebb neobarokk épülete, amely a város főtérének legimpozánsabb része is.

Az Arad-Csanádi Takarékpénztár palotája a püspöki magtár helyén épült fel 1925-1927 között neobarokk stílusban. Az épület terveit Orth Ambrus készítette, a munkálatokat Papp József végezte, a kiadásokat pedig Speyer-kölcsönből finanszírozta a város vezetése. Az épületben akkoriban lakások kaptak helyet, a földszintjén pedig üzletek voltak. A napjainkban is hasonló funkcióval bíró Bérpalota párkányán található Európa második legnagyobb molnárfecske-telepe.

I. világháborús emlékmű (2026)

A Korona Szálló előtti téren áll az I. világháború makói hőseinek emlékműve, amelyet Pásztor János készített el 1929-ben. A szoborkompozíció több alakból áll, ugyanis a felső lábazaton sisakos ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát, mellette egy fohászkodó fiatal nő. Az alsó sorban pedig egy csikós öltözetű, kezében fokost tartó férfi, és egy anya két gyermekével látható. A makói avatáson Horthy Miklós kormányzó, és magas rangú kísérete is részt vett.

Szent István (2026)

A makói Csanád vezér téren, a Millenniumra felállított lovasszobor a belváros egyik büszkesége. Győrfi Lajos és Kiss Jenő Ferenc közös alkotása István királyt egy nyers kőtömbön állva ábrázolta. A talapzatba pedig egy oszlopot faragott Papp Zoltán, aki ezzel szimbolizálta az uralkodó államalapítási törekvéseit.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A népies barokk stílusú kálváriakápolna Makó egyik legrégibb épülete, amelyet Jankovics Pál prépost kanonok építtetett 1734-ben. A kápolna előtt látható kőkereszteket 1869-ben Börcsök Ferenc és hitvese, Varga Ágnes állíttatta. A klasszicista timpanonnal ellátott stációkat pedig 1880-ban helyi felajánlásokból készítették el.

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

A makói Kálvária utcai katolikus temetőben áll egy hősi emlékmű, amely a városért vívott harcokban elesett magyar katonák sírjait vigyázza. A katonasírok mellé felállított emlékmű az 1940-es évek végén épült, és Nagy Gyula szobrászművész alkotása. A műkőalkotás sokáig befejezetlenül állt, amelyet végül 2018-ban fejeztek be és avattak fel.