1848-as emlékmű (2026)


A kunszentmiklósi szoborpark egyik legkülönlegesebb darabaja egy markolatig földbe szúrt kard.
Az 1848-as forradalom emlékére, 2014-ben készült alkotás két részből áll. A kard markolata Leiningen-Westerburg Károly kardjának másolata, még a bojt Lázár Vilmos kardbojtját ábrázolja.

Virágh Gedeon (2026)


Virágh Gedeon az 1848-as szabadságharc kitörésének idején nádorhuszár főhadnagy volt, akit később 9 éven át politikai fogolyként tartottak rabláncon Aradon. A huszár Dinyés László által megalkotott mellszobra a kunszentmiklósi Kálvin téren áll 2006 óta.

Petőfi Sándor (2026)


A Kálvin téri szoborparkban található egy Petőfi-szobor is, amely Marjay György alkotása. Az 1948-ban felállított mellszobor azon okból került Kunszentmiklósra, hogy a költő többször megfordult városban, és többek között itt írta a „Megy a juhász a szamáron” című versét is.

Kun Miklós (2026)


A Kálvin téren áll IV. (Kun) László király testőrének, Kun Miklósnak a mellszobra.
Túri Török Tibor alkotását 2019-ben állították fel.

Díszkút (2026)


A Polgármesteri Hivatal előtt egy kerámiaborítású szökőkút áll, az oszlop tetején pedig egy vízköpő látható. Nemes Tímea Izabella keramikus alkotása 2014-ben készült, de csak 2016-ban lett felállítva a „Vízköpő juhász” kompozíció helyére.

Városháza (2026)


Kunszentmiklós főterének meghatározó épülete a műemléki védettséget élvező Városháza, amely l829 és 1932 között épült klasszicista stílusban, Dietrich József tervei alapján. A kivitelezést Fischer Ágoston kecskeméti építőmester végezte. A korszak középületeire jellemző, hogy az egész épület alatt pedig pince húzódik, valamint a lépcsőház alá börtön is került. Az impozáns épület főhomlokzat római ihletésű, ide helyezték el a város címerét, amely a kék mezőben egy buzogányt tartó kun vitézt kardokkal és pisztolyokkal.
A Városháza falán látható egy fekete márvány tábla, amely Petőfi Sándor 1845-ös látogatásának emlékét őrzi.

I. világháborús emlékmű (2026)


Kunszentmiklós I. világháborús emlékművét 1925-ben avatták fel, amelyen jelen volt József királyi herceg is.
Az Istók János által készített turul madaras alkotás 350 szentmiklósi I. világháborús áldozatnak állít emléket.