Petőfi-fordítók és Petőfi-kutatók sétánya (2026)

Petőfi Sándorhoz köthető fordítók és kutatók sétánya a költő emlékházával szemben, az "öregtemplom" kertjében található. A 2020-ban felállított emlékoszlopokon olyan híres műfordítók domborművei láthatóak, mint Sir John Bowring, Giuseppe Cassone vagy Bay Mang. A Petőfi-kutatók között pedig olyan emberek oszlopai láthatóak, akik sokak tettek, hogy a városban elinduljon és a mai naping fent is maradjon a költő kultusza. A domborművek alkotói Lantos Györgyi, Máté István és Kis Virág voltak.

Sun City Szabadidő- és Vízisport Centrum (2026)

A Sun City Szabadidő- és Vízisport Centrum Szeged és Hódmezővásárhely között kb. félúton található, ahol egy több mint 16 hektáros szabadidőközpont húzódik. 

A természeti környezetben elhelyezkedő területen a strandolók és a vízisport kedvelők egyarát megtalálhatják a maguk szórakozási lehetőségét. Ugyanis nemcsak strandolásra, napozásra, horgászatra, strandröplabdázásra és strandfocira van lehetőség itt, hanem a jet-ski és a wakeboard pályát is kipróbálhatják az extrém vízi sportokat kedvelők. A bányatóból kialakított fürdőhelyen négy darab csúszda is van, valamint a Snack & Grill étterem és a mellette található büfé üzemel még a szabadidőközpontban.

Dínópark (2026)

Az ásotthalmi Dínópark a Gárgyán-erdő szomszédságában húzódik, ahol az életnagyságú dínó szobrok között barangolhatunk. A 6000 m2-es parkban a 8 darab őslény kívül egy aranymosó bázis és egy dinócsont lelőhely várja látogatókat. De ezek mellet az ide érkező kalandor úton-útfélen sok más játékot is talál.

Nepomuki Szent János (2026)

A szabadkai városközpontban, a Köztársaság tér északnyugati oldalán álló emeletes lakóépület félköríves záródású fülkéjében található egy 1888 körül emelt öntöttvas Nepomuki Szent János-szobor. A papi ornátusban látható szobor a bécsi Salm’sche Erzgießerei műhelyének, hazánkban több helyütt előforduló alkotása.

Szent Rókus-kápolna (2026)

A belvárosi Szent Rókus-kápolna elődje 1738-ban épült a nagy pestisjárványt követően fogadalomból. Az épületet Szent Rókus, a járványok védőszentjének tiszteletére emelték közösen a ferencesek és a város lakói. 

A lélekharanggal rendelkező épületet 1773-ban a szerzetesek felújították, és deszkahajóval bővítették, ezután pedig istentiszteleteket is tartottak benne. A kápolnát Macskovics Titusz helyi építesz tervei szerint neoreneszánsz stílusban 1884-ben újjá építették. 

Az épület oltára felet ma egy ismeretlen festő szerény, a 18. században készült, Szent Rókust ábrázoló oltárkép látható.

Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Cserni Jován (Jovan Nedad) (2026)

Jovan Nedad egy rablóvezér volt, akit Szapolyai János a Bácskára kitelepített szerbek vezérének nevezett ki. Az 1927-ben felállított emlékmű készítője Petar Pallavicini volt.