Szentháromság római katolikus templom (2026)

A mai római katolikus templom 1653-ban épült, amely kezdetben egy magányos őrtorony volt, és egy kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. 1837 és 1856 között az épületet átalakították, a munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Ekkor állapították meg, hogy a szentély és a hajója a régebbi, Árpád-kori gótikus stílusú templom maradványa. 

1968-ban is a templom külső felújításra szorult, a renoválás alkalmával pedig a sekrestye alatt egy kriptát találtak.

A templom belsejében egy barokk oltárkép látható, amely a Szentháromságot jeleníti meg.

Árpád-házi Szent Erzsébet (2026)

A mádi római katolikus templom előtt látható alkotás Árpád-házi Szent Erzsébetet, az az II. András magyar király és merániai Gertrúd leányát ábrázolja. A 2008-ben felavatott kompozíción Ekker Róbert szobrász rózsákkal a kezében ábrázolta Erzsébetet, és a híres mádi követ használta háttérként.

Magyarok Nagyasszonya (2026)

A római katolikus templom udvarán kialakított Millenniumi emlékparkban látható a Mádi Magyarok Nagyasszonya szobra. A 2022-ben felavatott szoborkompozíción V. Majzik Mária szobrász Máriát szőlőlevéllel, valamint a kis Jézust a szőlőfürttel a palástján ábrázolta, ezzel utalva a helyi világhírű szőlőtermesztésre.

Nepomuki Szent János (2026)

A mádi Batthyány tér áll Nepomuki Szent János barokk kő szobra, amely 1778-ban készült. A posztamensen a felújítás dátumai, és az állíttató, Berzeviczy Zsófia neve látható. A kompozíció érdekessége, hogy a Szent lábánál egy-egy angyal térdel, valamint előtte egy kör alakú oltár van.

Szent József római katolikus templom (2026)

A szerencsi új római katolikus templom 2002-ben készült el, amelyet Vincze László építész tervezett. A modern kialakítású, háromszög alaprajzú épület formája a honfoglaló vezérek sátrai idézi. A közel 10 éven keresztül készülő épület anyaga kemény mészkő, amelyet a szomszédos szőlőbirtokok adományoztak. A templom belsőjének ékessége a Mária és a Munkás Szent József szobrok, amelyeket a gyöngyösi szobrászművész Hegedűs István készített el.

Az épület előtti, három harangos harangtornyot 2004-ben kapta a gyülekezet.

Kálvária (2026)

A szerencsi Szent József-templom földszinti külső folyosójának falán látható Ilauszky Tamás szobrászművész által készített kálvária stációk. A falba épített, modern vonalú keretszút a templom felszentelésekor, 2022-ben került felavatásra.

Rákoczi-vár (2026)

A „Hegyaljakapujának” is nevezett Szerencsen található Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, amely impozáns késő reneszánsz stílusával és hangulatos parkjával elvarázsolja a városba érkezőket.

A szerencsi vár eredetileg a Bogát-Radvány nemzetség birtokán bencés kolostornak épült. A vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán álló apátságot később Némethy Ferenc, a tokaji várnagy foglalta el. Szerencs akkori birtokosa 1557-ben az itteni szerzeteseket elűzte, és erődöt épített a kolostor köveiből. 1565-ben aztán Schwendi császári generális zsoldosaival harc nélkül foglalta el az erődöt. Később Habsburg Rudolftól Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, aki reneszánsz stílusban átalakíttatta várat. Ebben az időben erősítették meg a várfalat sokszögű bástyákkal. 

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai foglalták el a várost, de az később ismét Rákóczi tulajdonba került. A végvár ezután már nem képviselt hadászati értéket, a 18. század második felében le is bontották egyrészét, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay grófok is birtokolták az épületet, akik szépen lassan egy kényelmes lakóépületté alakíttatták át az erődöt.

Napjainkra a várat a Zempléni Múzeum foglalta el, termeiben pedig a „Rákóczi Zsigmond és kora” és a „A szerencsi csokoládé története” című kiállítások láthatóak, valamint az itteni képeslapgyűjtemény népszerű még a turisták körében.