Hercegszántói Szűz Mária-szobor (2023)

A délvidéki Hercegszántó legnagyobb büszkesége a határában található Szűzanyát ábrázoló szobor, amely 11 méter magaságával a világ legnagyobb rozsdamentes acélból készült Szűz Mária-szobra.

A hercegszántói Mária-szobrot az egykoron itt élő Vöő Sándor álmodta meg, aki Chicagóban látott egy hasonló 9 méteres Szűz Mária alkotást, amely mélyen megérintette lelkét és úgy érezte a szobor mását a szülőfalujába kell elhelyezni. 2006 tavaszán itthon járva felkereste Rigó Istvánt, a pécsi szobrászművészt, aki két év alatt készítette el a monumentális alkotást. 2008. október 13-án Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye érseke avatta fel a kegyhelyen felállított óriás Máriát.

Szent Mihály főangyal templom (2023)

A múlt század első évtizedeiben vetődött fel a katolikus templom építésének terve Vásárhely-Kutason (Székkutas régebbi neve). A templom alapkövét 1924. május 23-án helyezte el Hanauer Árpád István váci püspök, a tervek elkészítésével pedig Kruzslicz Károly hódmezővásárhelyi építész bízták meg. Az egy tornyos, eklektikus és gótikus stílusban elkészült templomot végül az Orosházáról lebontott régi templom anyagából építették fel 1925-re Tóth Kovács Ferenc kivitelezésében.

A templom belsejében ma is látható Perczel Dénes vörös márvány felületen Szent Mihálynak a sárkánnyal folytatott harcát megörökítő oltárfestménye. Az épület érdekesége még a színes üvegablakok, amelyek Palka József üvegművész műhelyében készültek1925-ben.

Református templom (2023)

Az Erkel Ferenc utcában áll a székkutasi reformátusok neoromán stílusú temploma, amely 1925 és 1926 között épült fel Elek Mihály telkén adományokból. A színes ólomablakos épületben található hatváltozatos orgonát Barakovics István készítette 1936-ban.

Piroska-féle szélmalom (2023)

A Csongrád megyei Székkutas büszkesége a Piroska-féle szélmalom, amely nevét nem egykori tulajdonosáról kapta, hanem Hugo Hartung „Gyakran gondolok Piroskára” című itteni élményeiből megírt regénye után nevezték el.

A szélmalmot valószínűleg Szabó Sándor gazdálkodó állíttatta 1885-ben, aki 1950-ig a tulajdonosa is volt az épületnek. A vörös téglából épült malom a 20. század elejére annyire forgalmas tanyai csomópont lett, hogy mellette bolt és műhely is működött. A szélmalom a maga korában igen különlegesnek számított, hiszen a tetőszerkezet kialakításának köszönhetően a vitorlája forgatható volt a szél irányába. Az 1945-ös nagy viharban azonban ez a vitorlaszerkezet megsemmisült, és a tetőszerkezet is megrongálódott. 1945 után az épületet átalakították motormalommá, így egészen 1950-ig működött.

A malom napjainkban nincs túl jó állapotban, sajnos a beszakadt tető mi­­att az épület hosszú éveken át beázott.

Hősi emlékmű (2023)

A város főterén található Csorvás az I. világháborúban hősi halált halt fiainak emlékműve. A talpazaton álló bronz katonát zászlóval megjelenítő alkotás Horváth Géza budapesti szobrászművész alkotása. Ez 1926-ban felállított emlékmű egyébként az országban az első bronzszobra, amelyet a hősi halottak emlékére állítottak.

Városháza (2023)

Csorvás település arculatának különleges építészeti értéke a városra jellemző ovális tetejű ablakos Városháza. A műemléképület 1912-ben épült községháza céljára romantikus stílusban. A díszített homlokzatú, szárazkapus középületben volt már virágbolt, Művelődési Ház, és vendéglő is.

Szent István-díszkút (2023)

A Szabadság tér közepén áll az a Szent István király titulust viselő díszkút, amely Mihály Gábor alkotása. A 2000-ben felállított kút hatszögletű kávájának oldalán Krisztiáni Sándor által készített domborművek láthatóak.