Áldó Krisztus (2026)

A Hegyalján, a Tarcal feletti szőlős dombon áll az Áldó Krisztus szobor, amelyhez egy látványos panorámaút vezet fel.

A szobor megálmodója Petró Attila volt, aki miután a tarcali Szent Teréz-kápolnában talált egy Áldó Jézust ábrázoló képet, úgy döntött, hogy megépítteti hazánk legnagyobb Jézus szobrát. A 8 és fél méter magas, 50 tonnás gránitszobrot Szabó Sándor szerencsi szobrász faragta ki. A Mária út egyik állomásaként is ismert gigantikus alkotást 2015-ben adták át a nagyérdeműnek.

Tarcali Aréna (2026)

A Tarcali Aréna vagy más néven Amfiteátrum egy különleges szabadtéri színpad, amelyet egy felhagyott kőbánya kráterében alakítottak ki. A Kopaszu-hegy lábánál található aréna a „holdbéli” látványa és kiváló akusztikája miatt gyakran ad otthont kulturális rendezvényeknek.

Református templom (2026)

A tarcali reformátusok 1562-től váltakozva birtokolták a katolikus istenházat, egészen mai templomuk felépítéséig. A késő barokk stílusú épület végül 1773-74-ben készült, de tornyot csak később, 1797-ben kapott. A templom nagy mérete Patay Sámuelnek köszönhető, aki Bájról Tarcalra rendelte jobbágyait az építkezéshez. A templom belseje egyszerű kialakítású, hajója sík mennyezetes. A szószék pedig kiváló barokk stílusú mestermű. Az úrasztalát Tóth József és neje, Kálmánchey Terézia ajánlotta fel 1912-ben.

Urunk mennybemenetele római katolikus templom (2026)

Tarcalon már a 14. szádban is áll egy védőfallal körül vett templom, amelyet több mint két évszázadon hol a katolikusok, hol pedig reformátusok birtokoltak. 

1615-ben a kéttornyú, erődített templomot Hancman Márton építőmester vezetésével átalakították. A protestánsok 1671-ben vissza atdták az épületet, amikor II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia áttért a katolikus hitre. 1678-ban a török csapatok kirabolták és felégették az istenházat. Nem sokkal később újjáépült a templom, amelyet 1690-ig használtak az evangélikusok. De a katolikusok csak 1706-tól birtokolták megint az épületet, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején reformátusok szállják meg a települést.

A harcokat lezárás után I. József császár visszaszolgáltattatta a katolikusoknak az ekkor már igen csak leromlott épületet. A templomot Grassalkovich Antal kamaraelnök támogatásával 1765-1766 között újjáépítették barokk stílusban. A műemlék gótikus eredetére napjainkban csak a torony sarkán álló támpillérek és a kripta falai emlékeztetnek. A templombelső kiemelkedő berendezése rokokó stílusban készült a 18. században.

Szűz Mária Szíve (2026)

Tarcalon a Templomkertben látható egy Szűz Mária-szobor, amely valószínüleg 20. századi alkotás. A kis tető alatt álló szobor Máriát a Szeplőtelen Szívvel jeleníti meg, az anyaga pedig porcelánnak tűnik.

Fájdalmas Szűzanya (2026)

A tarcali római katolikus templom északi falánál látható egy pieta ábrázolás, amely népies barokk stílusban készült a 19. században. A szobor Szepsi Aloiz mogyoródi apát síremléke.

Andrássy-kúria (2026)

A tarcali Andrássy-kúria valószínüleg az 1600-as években épült barokk stílusban a terület akkori birtokosának, Szuhay Mátyásnak. A szántóval és szőlőkkel is rendelkező birtokot 1720-ban gróf nagykárolyi Károlyi Sándor kapta hűségének jutalmáért III. Károlytól. A Károlyiak a főúri udvarházat a 19. század első felében klasszicista stílusban átalakították. A 19. század második felében Andrássy Dániel vásárolta meg a kúriát, és ebben az időszakban is bővítették.

Az épületet később luxusszállodává alakították, amely 2008-ban nyitotta meg kapuit. Az ötcsillagos szálloda napjainkban is őrzi a műemléképület egyedülálló építészeti örökségét, de emellett mégis modern, magas színvonalú szolgáltatásokkal várja vendégeit. A szálloda páratlan wellness részleggel is rendelkezik, ahol különböző típusú szaunák és medencék is megtalálhatóak. A szálloda étterme pedig helyi termelőktől származó alapanyagokból készített kimagasló színvonalú ételekkel kápráztatja el látogatóit.