Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Zsolnay-kút (2026)

A szabadkai városháza előtérében látható a Zsolnay-kerámiával borított szökőkút, amely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján készült. A kobaltkék szökőkút 1985 óta helyiek és a városba érkezők kedvenc pihenőhelye.

Szentháromság-szobor (2026)

A városháza előtti Köztársaság téren található Karl Salzer zombori mester barokk Szentháromsága-szobra. Eredetileg a szobrot 1815-ben a szabadkai piactéren állították föl. Innen a Szent Teréz-székesegyház mellé helyezték át, majd 2014-ben került mai helyére. Az oszlopon szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolás látható, az oszlopfőn pedig a Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Máté apostol és két angyal szobra látható.

Szecessziós sírkápolnák a Bajai úti temetőben (2026)

Lichtneckert-kápolna és a Deák-kápolna

Taracki-kápolna

Szabadka legnagyobb, legrendezettebb és leggazdagabb sírkertje a Bajai úti temető. Ugyanis az 1831. óta használatban lévő temetőben 10 kápolna, 4 mauzóleum és 7 emlékkereszt is található. Ezek a többnyire szecessziós monumentális építmények jól tükrözik az egykori Szabadka anyagi és szellemi gazdagságát.

A kápolnák közül a Péits-kápolna a legnagyobb, amely díszes oltára, díszes fala és Stuflesser szobrai emelik ki a többi kápolna sorából.

Fehér-kápolna

Pétis-kápolna

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A Zombori úti kálváriakápolnát és a hozzá tartozó keresztút állomásait 1877-78 között építették. Az egyházi épület 1879-ben szentelték fel, és a Fájdalmas Szűzanyát kapta védőszentjéül. A barokk stílusú kápolna belsejében látható oltárfestményt a kúlai születésű Jakobey Károly készítette. A kép azonban egy betörés során megsérült, amelyet végül Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor újított fel 2019-ben.

A kápolna előtt egy szépen felújított barokk Kálvária-szoborcsoport is látható, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

Jézus és az angyal (2026)

A szabadkai keresztút első szobra a Bácskában számos kálváriánál előforduló „Jézus az angyal a getszemáni kertben” ábrázolás, amely szoboralakjai barokk stílusban készültek.

Tömörkény-ház (Bűbáj birtok) (2026)

Az egykor balástyai határban álló épületet, Tömörkény István író szüleinek tanyáját az ásotthalmi önkormányzat építette újjá ezen az új helyen az eredeti anyagok felhasználásával. A Tömörkény-ház napjainkban múzeum, ahol a két világháború közötti paraszti életforma tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A múzeum a Harkály Vendégház közvetlen szomszédságában található, és része a Bűbáj Birtoknak is.