Dózsa György (2026)

A nagylaki Művelődési Ház melletti parkban van felállítva Dózsa György egész alakos bronz szobra, amely Lapis András alkotása. Az 1981-ben felállított szobor Dózsa György elszántságát, hatalmas erejét fejezi ki, akit 1514-ben „Nagylaki csata” után itt fogtak el és végezték ki.

Kendermúzeum (2026)

Országosan is ritkaságnak számító kender múzeum és -kiállítás nyílt Nagylakon müvelődési házban.

1903-tól működik a településen a kendergyár, amely Trianon után az egykori falu nagy részével ellentétben Magyarországon maradt. A település frissen felújított művelődési házában kiállításra került többek között a világon egyedülálló óriás - majd 2 méter átmérőjű - kender gombolyag is.

Trianon emlékmű (2026)

2020-ban, Trianon 100. évfordulójár Nagylakon egy emlékművet állítottak, amely egy kettős keresztből és egy sziklából áll. A sziklán a szétszakított országot ábrázolták, és mellé pedig Wass Albert idézet került.

Kendergyár (2026)

A nagylaki kendergyárat 1905-ben a Pannónia Kender- és Lenipari Részvénytársaság alapította, és akkoriban a gyár kenderkikészítő üzemből, a len-földolgozó egységből és a fonóüzemből állt. A kenderföldolgozáshoz Bács megyei svábokat telepítettek le a faluba, a len feldolgozására pedig Bulgáriából érkezetek a családok. A trianoni békeszerződés után Nagylak egyik fele a határon túlra került, ezért a gyárimunkások határátkelése is nehézkessé vált. 

A gyár 2009-ig biztosított kenyeret a faluban élő és a környező településeken élő családoknak, napjainkban már a kendergyár magántulajdonban van.

Térplasztika (2026)

A csanádpalotai Orvosi Rendelő előkertjében található Végvári Gyula Munkácsy-díjas keramikus egyszerű elemekből összeállított kerámia térplasztikája. Az absztrakt alkotás felállítására 1979-ben került sor.

Harangláb és Szent Mihály arkangyal (2026)

A Kelemen László emlékparban felállított haragláb a helyi római katolikus templom megépítésének 250. évfordulójára, 2023-ban készült. A kis építmény egy nemzetközi alkotótáborban, helybeli művészek - többek között Szügyi László fafaragó és Nagy Péter kötélgyártó - munkájuk nyomán készült el.

A haranglábat Bárdi Andrea makói fafaragó Szent Mihály arkangyal és Nepomuki Szent János (?) benti szobrai díszítik.

Kelemen László síremléke (2026)

A róla elnevezett emlékparban található Kelemen László boltíves síremléke, amely egy sírkő és obeliszkből áll.

Az első magyar nyelvű színház egykori igazgatóját, Kelemen Lászlót 1814-ben a helyi temetőben helyezték örök nyugodalomra. Az évek során az itteni sírhelyének kiléte feledésbe merült, csak 1888-ban bukkant rá újra a sírhelyre. Ekkor a családja egy márvány keresztet állíttatott sírhelyhez, majd még ugyanebben az évben az Országos Színészegylet egy emlékoszlopot emelt a település főterén. A világosszürke tiroli csiszolt márványból készíttetett piramis alakú emlékművet 1969-ben áthelyezték a temetőbe, Kelemen László sírjához. 1996 májusában pedig az emlékpark felújításakor egy új síremlék készült, a helyi kulturális alapítvány jóvoltából.