Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Cserni Jován (Jovan Nedad) (2026)

Jovan Nedad egy rablóvezér volt, akit Szapolyai János a Bácskára kitelepített szerbek vezérének nevezett ki. Az 1927-ben felállított emlékmű készítője Petar Pallavicini volt.

Népszínház (2026)

A szabadkai Népszínház a város egyik legrégibb épülete, de a Kárpát-medence egyik legöregebb színháza is.

Szabadka főterének hangulatát alapvetően meghatározó, korinthoszi oszlopsoros épületet 1854-ben emelték Skultéti János építész tervei alapján. A klasszicista stílusú épület belső díszítését pedig Telepi György színpadtechnikusra bízták. A színház fénykorában 450 ülőhellyel, 45 páhollyal és 160 állóhellyel fogadta a látogatókat. A díszes épületet az évek során többször átalakították, például 1926-ban az I. világháború alatt leégett nagytermet moziteremmé építették át. A színháznak ma is önálló magyar nyelvű társulata is van, olyan jelentős emberek fordultak meg itt már, mint Blaha Lujza, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Bartók Béla.

Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Zsolnay-kút (2026)

A szabadkai városháza előtérében látható a Zsolnay-kerámiával borított szökőkút, amely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján készült. A kobaltkék szökőkút 1985 óta helyiek és a városba érkezők kedvenc pihenőhelye.

Szentháromság-szobor (2026)

A városháza előtti Köztársaság téren található Karl Salzer zombori mester barokk Szentháromsága-szobra. Eredetileg a szobrot 1815-ben a szabadkai piactéren állították föl. Innen a Szent Teréz-székesegyház mellé helyezték át, majd 2014-ben került mai helyére. Az oszlopon szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolás látható, az oszlopfőn pedig a Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Máté apostol és két angyal szobra látható.