I. Rákóczi Zsigmond (2026)

A Szerencsi Rákóczi-vár északi bejárat mellett áll I. Rákóczi Zsigmond egész alakos kőszobra, amely 1969-ben került felállításra. Szathmáry Gyöngyi szobrásznő az erdélyi fejedelmet kissé szokatlan, szürreálisan ábrázolta.

Várkert (2026)

A várat körülvevő Várkert az itt élők és látogatók kedvenc pihenőhelye is. A mesébe illő park közepén egy tó is található, ahol teknősbékák élnek és tavirózsák nyílnak. A várfallal körülvett parkot sétányok hálózzák be, amelyek néhol hidakon haladna keresztül vagy egy stégen végződnek. De a kihelyezett tóparti lócákról is gyönyörködhetünk várban és a várkertben.

Nemrégiben készült el a várkert díszterén található szökőkút, amely esti órákban a vízsugarak mozgása dinamikus és varázslatos atmoszférát teremt.

I. világháborús emlékmű (2026)

A Rákóczi út mellett áll Szerencs I. világháborús hősi emlékműve, amelyet 1943-ban állítottak.

Siklódy Lőrinc alkotása egy katonát ábrázol, akinek egyik kezében tőr, a másikban pedig egy puska látható.

A talapzaton található még egy bronztábla, amelyen egy lováról leesett katonát ábrázoltak, valamint a világháborúk hősi halottainak névsorát is itt elhelyezték el.

Felszabadulási emlékmű (2026)

Szerencs központjában látható egy Felszabadulási emlékmű, amely Szanyi Péter szobrászművész alkotása. Az 1983-ban felavatott, romokból kihajtó rózsabimbót ábrázoló kompozíció a város újjáépítést szimbolizálja.

Morgó-gödör (2026)

A Nógrád megyei Nemti község hazánk legszebb homokkőszurdokát, a Morgó-gödröt őrzi.

A falutól északra, egy eldugott helyen található a mély és meredek oldalakkal határolt, homokkőbe mélyülő szurdok. Az eróziós völgyet határoló dombot a Pétervásárai Homokkő Formáció alkotja, amely 23-19 millió évvel ezelőtt rakódott le. A vastag homokkőben az eltérő cementáltsága miatt látványos és bizarr alakzatok alakultak ki az év milliók során. A Morgó-gödör misztikusságát fokozzák a szűk szurdok falán látható misztikus arcok, amelyeket egy erdélyi származású fafaragó mester készített.

Kisboldogasszony-kápolna (2026)

Az Ózdi járáshoz tartozó Kissikátor egy európai viszonylatban is ritka, kör alakú festett fakazettás mennyezetű "körtemplommal" büszkélkedhet.

Az oklevelek tanulsága szerint az Őrsúr nemzetség emeltetett először templomot a Sikátor nevű településen a 12. században. A romba dőlt épületet 1764-ben Bernardo Balog közreműködésével újjá építették. Az Árpád kori alapokon nyugvó, kör alaprajzú, barokk stílusú kápolna ekkor kapta mai nyolcszögletes, hagymakupolás és huszártornyos tetőzetét.

A kápolna belsejében látható oltárfestmény Mária születését ábrázolja, amely Z. Biskó Béla budapesti festő alkotása. Az épület különlegessége még a mennyezetet díszítő festett fakazettái, amely között számos különleges darabot találunk. Itt látható még az 1312-ből fennmaradt kalapált, ezüst keresztelőmedence is.

A román kori templom keletkezésének van egy legendája is, amely szerint Havi Boldogasszony napján állítólag kör alakban hullott a hó, és erre az égi jelre épült meg a templom.

Nepomuki Szent János (2026)

A szentsimoni katolikus templomtól nem mesze, az utak találkozásánál áll egy fülkeoszlop, amelyben egy Nepomuki Szent János-szobor látható. A kis kápolna 1828-ban épült barokk stílusban, és akkoriban egy régebbi szobor volt benne.

A mai 2017-ben állított naiv faszobor Számadó István alkotása.