Hódos-patak (2026)

A Hódos-patak a Vajdavár-hegység több kisebb vízfolyásának összefolyásából jön létre Borsodnádasd közelében. A víz keresztülfolyik Borsodnádasd belterületén, majd Járdánházánál a Gyepes-patakot fogadja magába. Ezután még Arló belterületén az Szohony-patak, később pedig a Szentgyörgyi-patak torkollik bele. Ózdot elérve pedig a Hangony-patak jelenti a végállomást. A patak és a környékén lévő erdők festői környezetet biztosítanak a természetjáráshoz és pihenéshez egyaránt.

Szent István király római katolikus templom (2026)

Borsodnádasdon már a 18. században állt egy Mindszentek tiszteletére felszentelt templom, amely azonban 1806-ban leégett. A falu közepén egy ellaposodó hegyoldalon álló mai templomot 1846-1848 és 1853-1859 között, két periódusban építette Streimmelwőger Mihály építőmester, késő klasszicista stílusban.

A Szent István tiszteletére megáldott istenház belsejében több fából készült szobor is található, amelyek többek között Jézust és a Máriát ábrázolják. Ezenkívül Szent Gellért, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Margit, Szent Erzsébet és az Utolsó vacsora freskója látható az épületben. A templom érdekessége még egy Boldog Apor Vilmos freskó, amely az 1998-as felújítás során készült el. Az oltár felett létható festmény pedig Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a szent koronát Szűz Máriának, amelyet Cséka Károly festett 1869-ben.

Túra: Kiskunsági dombokon és völgyeken (2026)

„Nem a hegy és nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted a hegyek- völgyek formáin élvez...”

(Weöres Sándor)

Kiskunsági dombokon és völgyeken

---

forás: openstreetmap.org

Útvonal:

Táborfalva, buszváró – Nyárfás-dűlő – Kő-halom – Határ út – Felsőlajos, katolikus templom – Madaras-tó – Betyár-dombi tanösvény – Hosszú-halom – Ladánybene, katolikus templom

 

Táv és szintemelkedés:

23,4 km/ 112 m

---

Quad pálya

Ősborókás (2026)

A Ladánybene külterületén a Gödörállásdűlőben található egy vadregényes homokbuckákkal tűzdelt ősborókás rész. A területen főként borókával, fehérnyárral, árvalányhajjal, galagonyával, csipkebogyóval, borbolyával és kökénnyel találkozhatunk.

A Ladánybene környékén lévő buckák közül kiemelkedik a Hosszú-halom a 136 méteres magasságával, amely megmászása után a tetejéről nyíló panorámát is élvezhetjük.

Madaras-tó (2026)

Ladánybene határában található a Madaras-tó, amelyen egykor gazdag, kiterjedt vízivilág telepedet meg. Manapság azonban csak nevében emlékeztett az egykoron itt élő, sokféle szárnyasokról.

Napjainkban a medret mézpázsitos gyep és szikes mocsár uralja. A terület nyugati és északi része azonban nyárfákkal és galagonyabokrokkal tarkított homokbuckás. A szikes mocsárban jellemzően lágyszárú olyan növényfajok telepedtek meg, mint a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a kései szegfű, a homokviola, a homoki ternye, a deres fényperje, a pusztai kutyatej vagy a buglyos fátyolvirág.

Tájház (2026)

A település központjában áll egy szépen karbantartott park közepén a település tájháza. Az 1920-30-as évek környékén épült, tornácos lakóházban régi használati tárgyak láthatóak.

Szent László római katolikus templom (2026)

A település központjában áll a 2009 és 2010 között épült, Szent László tiszteletére felszentelt templom.

A modern istenház és a 24 méter magas torony hamar elkészült, amely megépítését egy alapítvány szorgalmazta. A templom 3 haranggal rendelkezik: a Szlezák haranggal és 2 újabb harang, az utóbbiakat Marek Kawiński öntötte 2016-ban.