Kisboldogasszony római katolikus templom (2026)


Tarnalelesznek már 1720 körül állt egy temploma, amelyet az Angyalok Királynője tiszteltére szenteltek fel. 

A mai barokk, egyhajós templom a 19. század közepén épült, amelyhez felhasználták az előző istenház a középkori szentélyét. 

A szentély nyugati falmélyedésében egy kősírkereszt látható, amely 1849-ből való.

Tarnaleleszi keresztek (2026)

Egyházközösségi kereszt, 1987
Nagy-völgyi kereszt, 1908


 

Pes-kő (2026)

A 354 méter magas Pes-kő Tarnalelesztől északra, a Leleszi- és a Vermes-völgy találkozásánál emelkedik. 

A homokköves kopárokkal tarkított hegyen számos földtudományi értéket rejtőzik, ugyanis találunk itt nagy kiterjedésű barlangot és különleges homokkő sziklaformációkat egyaránt.A Tarnalelesz környéki dombokat kora-miocén korú törmelékes üledékes kőzetek alkotja, amely az egykoron itt hullámzó őstengerből rakodott le.

Tarna-völgyi víztározó (2026)


A Tarnaleleszhez tartozó Tarna-völgyi víztározót a Nagy-völgyi-patak felduzzasztásával hozták létre.
Az önkormányzat tervbe vette a festői környezetben fekvő állóvíz horgászati hasznosítását is.

Nagy-völgyi-patak (2026)


A Nagy-völgyi-patak Tarnalelesz településtől északra, a Hegytetető aljából indul útjára. A vízfolyás útja során átfolyik a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzeten, és a települést elérve belefolyik a Leleszi-patakba.A patak útját égeres és fűzes társulások, valamint változatos lágy szárú növényvilág színesíti.

A Nagy-völgyi-patak vízgyűjtője mentén több látványos homokkő kiemelkedés is található, amelyek közül a leghíresebb a Nagy-kő.

Csurgó-kút (2026)


A Vállós-tanyával szemben egy időszakos forrás is található. Az itteni Csurgó-kút vize egy műanyagcsövön folyik ki egy igazán mutatós farönkből kialakított itatóba.

Vállós-tanya (2026)




A Vállós-tanya Tarnalelesz külterületén, turistautak találkozásánál áll. 

A magán készben lévő épület környékén egykoron Vállós-puszta terült el, amely a térségre jellemző erdei legeltetésre alkalmas terület volt. Akkoriban a "major" Gróf Beniczky György uradalmának része volt, aki vadászatai alkalmával használta az épületet.