Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély) (2026)

Gödöllő legnépszerűbb turisztikai célpontja a Grassalkovich-kastély, amely az 1740-es években épült, és ma Magyarország legnagyobb barokk palotája.

A kastélyt 1735-ben kezdték építeni I. Grassalkovich Antal gróf számára, Mayerhoffer András tervei alapján tisztán barokk stílusban. Elsőként a belső udvart közrefogó U-alak, a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el 1745-ig. 1746 és 1749 között két új szárnnyal és egy Nepomuki Szent János-kápolnával bővült az épület, valamint ekkor még istálló és szénapadlás is helyet kapott a birtokon. 

Mária Terézia királynő 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn, aki ez alkalomból egy márvány hálót építtetett a vendégének.  

A kastély bővítését a gróf leszármazottai is folytattak. II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az 1782 és 1785 között elkészült színházterem. III. Grassalkovich Antal idejében pedig átalakították tájképi kertté a korábbi franciakertet. Az államosítás után az épületet ugyan műemlékké nyilvánították, de főépületben szociális otthon költözött be.

 Az időközben romossá vált épületegyüttes felújítása 1994-ben kezdődött, és rá két évre készült el a főszárny rekonstrukciója. A híres épület azóta felvette a Gödöllői Királyi Kastély nevet, és ma múzeum működik benne. Napjainkban a kastélyban a barokk időszakot megidéző királyi lakosztályok, és az Erzsébet királyné emlékkiállítás látogatható, valamint az épület legszebb terme, a Barokk Színház.

Az épület mögött egy természetvédelmi területté nyilvánított kastélypark húzódik, amelyet III. Grassalkovics Antalné, Esterházy Leopoldina alakíttatott át 1817-47 között angolkertté. A Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú régebbi barokk kert egyes elemeit ugyan megtartották, de az új park már a romantika és a szentimentalizmus jegyében készült el. Az utakkal tagolt birtokon ligetes facsoportok és gazdag virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt pedig a Rákos-patak felduzzasztásával két tavat is készítettek, valamint egy narancsház is helyet kapott itt. Az 1848-49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, és mivel kerítéseket is lerombolták a vadállomány szétszéledt. A kastély és az uradalom szépségének visszaállítását I. Ferenc József idejében, 1870-ben kezdték meg. Ekkor a kert tájképi jellegét igyekeztek megőrizni, a gesztenyefasortól délre alakították ki az előnevelőt, ahol pálmaház és üvegház is épült.

1875-ben már a gesztenyefasor végén egy díszes fapavilon is állt, a Narancsház előtt pedig egy tekepálya kapott helyet. A II. világháború utáni pusztulásnak indult kertet 1994-ben újították fel. A kastélypark ma is egy tájképi kert, amely karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az északnyugati részen pedig még ma is látható a kert legrégebbi épülete a Királydombon álló pavilon, amelyet még az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett, és a magyar uralkodók portréit helyezték el.

Grassalkovich Antal (2026)

A gödöllői kastéllyal szemközti park áll a kastély építtetőjének, Grassalkovich Antalnak a szobra. Bíró János szobrászművész a 2013-ban alkotásán a grófot úgy ábrázolta, mint aki kastély építési munkáit ellenőrzi.

Várkapitányi Lak (Karácsonyház) (2026)

A Grassalkovich kastéllyal szemben áll egy barokk műemléképület, amely hajdan a kastélyhoz tartozott, és a jószágkormányzó lakott benne. Majd a királynő udvarmestere és a Várkapitány is használta ideiglenes jelleggel, később pedig a kormányzói testőrség laktanyája volt. Az államosítást követően az épület állapota folyamatosan romlott, ugyanis idő és a fosztogatók is pusztították. A város 2010-ben megvásárolta, és 2014-19 között, részben pályázati forrásból felújíttatta a nagyon rossz műszaki állapotú épületet. A műemlék felújítása után pedig a karácsonyház költözött be oda, amely minden év novemberében és decemberében tart nyitvat. Az ország egyik legvarázslatosabb ünnepi közösségi és kulturális tere forralt borral, kávéval, sült gesztenyével, friss rétessel és egyéb téli nyalánkságokkal várja a látogatókat.

Mária-oszlop (Szeplőtelen Fogantatás-szobor) (2026)

A Szabadság téren áll Gödöllő barokk örökségének egyik legszebb szabadtéri emléke a Mária-oszlop, amelyet Grassalkovich Antal emeltetett 1749-ben. A szoboregyüttes talapzatán még 4 szent szobra látható: Avilai Nagy Szent Teréz, Páduai Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus.

Nepomuki Szent János-kápolna (2026)

A gödöllői kastélykápolna a főépület második építési szakaszában 1746–1749 között épült egy református istenház helyére. 

A kápolna terveit valószínűleg a salzburgi Mayerhoffer András készítette. Az istenház belsejében a barokk kort idézi meg, fő ékessége a baldachinos oltár. A főoltárkép a kápolna védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A kápolna egyik érdekessége a hajó boltozatain látható stukkófigurák, amelyek Nepomuki János legendáriumának egy-egy jelenetét elevenítik fel. De különleges még a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített, szimmetrikusan elhelyezett két szószék.

A kápolna megépülését követően egészen 1811-ig a besnyői kapucinusok teljesítettek benne szolgálatot.

Nepomuki Szent János (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély kápolnája előtt áll Nepomuki Szent János barokk szobra, amelyet 1750-ben emeltek.

A Grassalkovich Antal által állíttatott szobor eredetileg a máriabesnyői út mentén, a Rákos-patak kőhídjánál állt, de a 20. században áthelyezték mai helyére. A kovácsoltvas díszkerítéssel védett szobor mellett, kétoldalt a konzolokon egy-egy bőségszarut tartó puttó egészíti ki az alkotást.

Országzászló (2026)

A gödöllői kastély melletti kis parkban áll az 1935-ben felállított országzászló emlékmű.

Az emlékmű egy terméskövekből összerakott kúp, amelynek oldalán található a zászlórúd, a tetején pedig egy halott katona fekszik. Az alkotáson még egy fehér márványtáblán látható, amely domborműve két angyalt ábrázol, akik a magyar címert tartják.