Nagy-völgyi-patak (2026)

A Nagy-völgyi-patak Tarnalelesz településtől északra, a Hegytetető aljából indul útjára. A vízfolyás útja során átfolyik a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzeten, és a települést elérve belefolyik a Leleszi-patakba.A patak útját égeres és fűzes társulások, valamint változatos lágy szárú növényvilág színesíti.

A Nagy-völgyi-patak vízgyűjtője mentén több látványos homokkő kiemelkedés is található, amelyek közül a leghíresebb a Nagy-kő.

Csurgó-kút (2026)

A Vállós-tanyával szemben egy időszakos forrás is található. Az itteni Csurgó-kút vize egy műanyagcsövön folyik ki egy igazán mutatós farönkből kialakított itatóba.

Vállós-tanya (2026)

A Vállós-tanya Tarnalelesz külterületén, turistautak találkozásánál áll. 

A magán készben lévő épület környékén egykoron Vállós-puszta terült el, amely a térségre jellemző erdei legeltetésre alkalmas terület volt. Akkoriban a "major" Gróf Beniczky György uradalmának része volt, aki vadászatai alkalmával használta az épületet.

Hosszú-völgyi-patak (2026)

A Heves–Borsodi-dombságban kanyargó Hosszú-völgyi-patak Váraszó településtől északra, a Vörösvár aljában fakad. A patak ma is szabályozatlan, természetes mederben folyik, és néhol meredeken leszakadó partfalakkal övezi. A vízfolyás völgyét bükkösök és gyertyános-égeresek övezik, de néhány szakaszon pangóvizes láperdő is létrejött. 

A vízfolyás a halak számára megfelelő élőhelyet nyújt, amely faunája a középhegységi és dombvidéki patakokéhoz hasonló.

Forró-kút (2026)

A Szalajkaház szomszédságában található a Forró-kút, amely vendégház vízellátását biztosítja. A forrás kifolyócsőjénél egy emléktábla látható, amely Teleki Pál erdészvezető emlékére készült.

Szalajkaház (2026)

A Szalajkaház Váraszó külterületén, az erdő által körülvett tisztáson található. 

Az erdei ház elődje valószínűleg az 1800-as években épült, amelyet az erdei munkások használtak szállóként. A területet a rendszerváltás után a Pétervásárai Erdészet kapta meg, akik vendég- és vadászházzá alakították át a Szalajkaházat.

Napjainkban az erdei lak magánkézben van, és szálláshelyként funkcionál. A vendégházban két öt ágyas hálószoba, valamint nagy étkező és társalgó várja a pihenni vágyókat.

Békászó sas (Aquila pomarina)

A békászó sas egy közepes méretű, sötét színű sasfaj, amely Magyarországon főleg a középhegységekben és dombságokban fordul elő. A békászó sas nevével ellentétben nem csak kétéltűekkel táplálkozik, hanem rágcsálókkal, egyéb gerincesekkel és rovarokkal is beéri. Ennél sasnál a legerőteljesebb a fiókakori káinizmus, ugyanis az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli testvérét