Lézerkémény és Kohászati sétány (2026)

Az ózdi Gyártörténeti múzeummal szemközti található a Kohász tér, amely dísze az 1976-ban épített téglakémény maradványa. A megmaradt talapzat azonban nem csak emléket állít a helyi kohászati üzemeknek, hanem „Lézerkémény” is, amely egy fénysugarat lő az űrbe. A látványos fényattrakció minden nap 18 és 22 óra között üzemel óránként 15 percig.

Emellett még egy új kohászati tanösvénynek is helyet ad sétány, valamint gépszobor-gyűjtemény kiállítás is található az üzemek helyén.

Nemzeti Filmtörténeti Élménypark (2026)

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark Ózd legizgalmasabb kultúrintézménye, amely a Magyar filmezés elmúlt 100 évét mutatja be interaktív formában. Az élményparknak otthont adó épület 1905 és 1907 között épült, és fúvógépházként üzemelt. A helyi kohászat 1992-es megszűnésével az épületet üresen állt egészen 2016-ig, ekkor ugyanis Nemzeti Filmtörténeti Élménypark költözött be ide. Napjainkban a viselettörténeti kiállítás, a filmtörténeti ösvény és a filmes díszletek tekinthető meg az épületben. Az adrenalin rajongókat pedig egy 80 méteres drótkötél lecsúszó pálya várja.

Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (2026)

Ózd első templomá 1724 -1726 között építették, és a Templomdűlő gerincén állt. 1849-ra azonban a kis templom annyira megsüllyedt, hogy az érsekség életveszélyessé nyilvánította és bezártatta. A új templom 1891-1893 között épült fel közadakozásból, valamint az egri érsek és a vasgyár jelentős hozzájárulásával. A mai klasszicista stílusú templomot Szvoboda Gyula építőmester készítette el.

Sátai keresztek (2026)

Templom előtti kereszt

Kormány-Tóth-kereszt, 1940

 

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

A sátai polgármesteri hivatal parkjában látható a község I. világháborús emlékműve, amely 1934-ben készült. A világégések során elhunyt hősök emlékére készült kompozíció Kispap Károly, bótai építőmester munkája. A műalkotásra később felkerült a II. világháborús hősök emléktáblája, valamint 2016-ban egy turul-szobor is.

Fáy-kastély (2026)

A sátai kastélyt a Platthy-család építtette 1735 körül barokk stílusban, és akkoriban egy emeletes, timpanonos középrésszel, két szélén kiugró tornyokkal, manzárdtetővel, boltozott szobákkal rendelkezett az épület. Az 1930-as években Fáy István tulajdonába került a kastély, aki jelentős mértékben átalakította. Valószínüleg ekkor került a kastélyépület mellé az a kiszolgáló épületegyüttes, amely egy függőfolyosóval van összeköttetésben a főépülettel. 

1952-ben a kastélyt államosították és a Megyei Tanács Gyermekotthona működött benne. 1995-ben az épület állaga annyira leromlott, hogy életveszélyesnek nyilvánították. A kastély az ezredfordulót követően magántulajdonba került, a mai tulajdonosa 2018 óta Kalócz Antal, aki folyamatosan állagmegóvási munkálatokat is elvégzett a műemléképületen.

Keresztelő Szent János vértanúsága római katolikus templom (2026)

Sátán 1610-ben már önálló református egyház működött, amely a török hódoltság alatt teljesen elpusztult. Egy 1696-os krónikában azonban említ egy elhagyott katolikus templomot, amely kőből épült, egy oltárral rendelkezett, az északi oldalán pedig egy kis, sötét sekrestye állt. 

Az új templom 1808-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusban, amelyet 1829-ben fejeztek be a torony elkészítésével. A templom oltárképe 1765-ben készült és Kracker János Lukács alkotása, amely az egri főszékesegyháznak egykori főoltárképe volt. A festményen János evangelista látható a latiumi kapu előtt, azonban a kép széleit le kellett vágni, mert nem fért be a kis falusi templomba. A főoltár mellett még Heinrich Ede „Ecce Homo és Mater Dolorosa” című képe, a mellékoltáron pedig egy Szent József ábrázolás látható.