Ceglédbercel Fő utcáján áll a 167 elhurcolt, hazájától távol, kényszermunkában meghalt emberek emlékműve. Varga Gábor alkotása három, oltárszerű mészkőlapból áll, amelyet 2016-ban állítottak fel.
Kámáni erdő (2026)
A város 1912-ben vásárolta meg a 40 holdas területet, majd hatalmas nyitott tánccsarnokot, tekepályát és vendéglőt építettek ide. A dombos árnyasba a ceglédi iskolások sűrűn jártak kirándulni, és a völgyében elrobogó vonatoknak vígan énekelték, hogy: „hegyek között, völgyek között zakatol a vonat…”. Az ötvenes évek azonban elkezdték kivágni a fákat, és lebontották az igényes ácsmunkával épített csarnokot, ezzel meg is szűnt az erdő romantikája.
Ma a terület magántulajdonban van, de helyeik ma is ügyelnek a környezetre és a tisztaságra, s egyre többen élvezik Kámáni erdő a természet szépségét és nosztalgikus hangulatát.
Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont (2026)
A ceglédi gyógyfürdő 2003-ban nyitotta meg kapuit, amely az évek során a térség egyik meghatározó turisztikai célpontjává vált.
Európai Uniós emlékmű (2026)
A ceglédi Gyógyfürdő csónakázó tavának félszigetén található egy háromlépcsős nyolcszögletes alapon álló műalkotás. Farkas Ádám mészkőalkotása a 2004-es EU csatlakozás emlékére készült.
Ceglédi szőlőtermesztés (2026)
A Kunsági borvidék észak-nyugati részéhez tartozó keceli szőlőtermő terület alapjait Unghváry László László fektette le, aki 1894-ben a csemői részen 126 hold birkalegelőt vásárolt, és azt csemege- és borszőlővel telepített be. A pincegazdasága gyors ütemben növekedett ezért 1908 és 1912 között Cegléden két hatalmas pincét épített, sőt a gazdaságában ekkoriban kisvasút is zakatolt.A borász a következő évtizedekben Európa hírűvé tette a ceglédi szőlő- és gyümölcstermesztést.
A helyi borászok és szőlőbirtokok ma is a hagyományokat ápolva foglalkoznak szőlőtermesztéssel, reduktív borok készítésével.
A város nevét napjainkban egy szőlőfajta, a cegléd szépe is viseli, amely egy magyar nemesítésű csemegeszőlő-fajta. A Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével előállított szőlőfajtát Mathiász János alkotta meg 1903-ban
Kovács-kastély (2026)
A ceglédi Kovács-kastély az 1910-es években épült szecessziós stílusban. Akkoriban a város első időszakos bölcsődéje üzemelt az épületben. A világháborúk idejében a villa több tulajdonos váltáson is átesett, majd a bölcsőde megszűnése után az épület állaga leromlott. Ugyan a kastély műemléki védettséget kapott, de évtizedekig üresen állt. 2018-ban indult az épület felújítása a Kővári család megbízásából, akik arra törekedtek, hogy a kastély történelmi értékei megmaradjanak.
A felújított kastély napjainkban rendezvény helyszínként üzemel, ahol a boutique hotel színvonalú szobákkal és egy minden igényt kielégítő rendezvényteremmel várják az elvonulni vágyó társaságokat.
Dobos János (2026)
A ceglédi református öreg-temetőben található a város egyik felvirágoztatójának, Dobos Jánosnak sírja.
A neves mérnök síremlékén látható mellszobrot 1901-ben készítette Bráz Lajos.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)