Ceglédi szőlőtermesztés (2026)





A Kunsági borvidék észak-nyugati részéhez tartozó keceli szőlőtermő terület alapjait Unghváry László László fektette le, aki 1894-ben a csemői részen 126 hold birkalegelőt vásárolt, és azt csemege- és borszőlővel telepített be. A pincegazdasága gyors ütemben növekedett ezért 1908 és 1912 között Cegléden két hatalmas pincét épített, sőt a gazdaságában ekkoriban kisvasút is zakatolt.A borász a következő évtizedekben Európa hírűvé tette a ceglédi szőlő- és gyümölcstermesztést.

A helyi borászok és szőlőbirtokok ma is a hagyományokat ápolva foglalkoznak szőlőtermesztéssel, reduktív borok készítésével. 

A város nevét napjainkban egy szőlőfajta, a cegléd szépe is viseli, amely egy magyar nemesítésű csemegeszőlő-fajta. A Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével előállított szőlőfajtát Mathiász János alkotta meg 1903-ban

Kovács-kastély (2026)


A ceglédi Kovács-kastély az 1910-es években épült szecessziós stílusban. Akkoriban a város első időszakos bölcsődéje üzemelt az épületben. A világháborúk idejében a villa több tulajdonos váltáson is átesett, majd a bölcsőde megszűnése után az épület állaga leromlott. Ugyan a kastély műemléki védettséget kapott, de évtizedekig üresen állt. 2018-ban indult az épület felújítása a Kővári család megbízásából, akik arra törekedtek, hogy a kastély történelmi értékei megmaradjanak.
A felújított kastély napjainkban rendezvény helyszínként üzemel, ahol a boutique hotel színvonalú szobákkal és egy minden igényt kielégítő rendezvényteremmel várják az elvonulni vágyó társaságokat.

Dobos János (2026)


A ceglédi református öreg-temetőben található a város egyik felvirágoztatójának, Dobos Jánosnak sírja.
A neves mérnök síremlékén látható mellszobrot 1901-ben készítette Bráz Lajos.

Ceglédi keresztek (2026)

Hevesi-kereszt, 1938
Temetői fakereszt


Kámáni erdő keresztje

 

Bajai gőzhajó rom (2026)


Bajánál a Duna alacsony vízállásakor láthatóvá válik egy különleges vas monstrum, amely nem más, mint a Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság LVI. számú gőzhajójának roncsa.

A folyó gemenci oldalán lévő homokpadon „veszteglő” gőzöst 1921-ben építették a Ganz gyárban, és egy LVI. számú utasszállító csavargőzös volt. A hajót a visszavonuló magyar és német csapatok süllyesztették el 1944 őszén, hogy a szovjetek ne kaparinthassák meg.

Túra: Új és régi utakon Óbánya környékén (2026)

„Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.”

(Móricz Zsigmond)

Iciri piciri kószáló
























forrás: ww.openstretmap.org

Útvonal:

Óbánya (Z+) – Döngölt-árok – Hidegkúti –forrás – Ötös úti kunyhó –  Forrásmező – Kedves-forrás – Disznó-kút (P+) – Öreg-halász-patak – Réka-kunyhó (KN) – Somos-hegy – Kisújbánya (K) – Óbányai-völgy – Óbánya



Táv és szintemelkedés:

13,6 km/ 350 m





A megunhatalan: Óbányai-völgy

Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom (2026)



Kicsi középkori eredetű barokk stílusú templom áll Óbánya főutcáján, melyet 1850-ben emleltek és Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.