1911-ben épült a mártélyiak római katolikus temploma. Egyedi érdekessége, hogy tornyában szép hangú vasharang található.
Festők dombja (2013)
Van egy kis föld kupac a Tisza töltésének oldalánál, rajta
több emléktábla és tetején egy emlékmű. A település vezetősége itt állított
emléket az egykor Mártélyon alkotó elhunyt művészeknek.
Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
„A pecsétviaszgomba egy kemény termőtestű gombafaj. Kalapjának átmérője 5-10 (esetleg 15), magassága 5-20, vastagsága 1-3 centiméter. Félkör, vese vagy legyező alakú, vöröses színű, közepe barnás. A növekedésben lévő kalapszél fehéres, sárgás színű; felülete félkörösen barázdált, fényes, lakkszerű réteggel borított. Termőrétegén a pórusok aprók, szabályosak, színük fehéres, később piszkosszürke. A tönk 5-10 cm hosszú, 0,5-2 centiméter vastag; oldalt álló, egyenetlen, sokszor kissé lapított, gyakran görbült; színe, felülete a kalaphoz hasonló. A tönk fényes, a vöröses barnától a bíboron át, majdnem feketébe áthajló színekben pompázhat.
A pecsétviaszgomba júniustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben, fák tövében, tuskóján, egyenként vagy csoportosan előforduló, gyakori falakó szaprofita vagy parazita gombafaj.
A gomba húsa rostos, szívós, fakeménységű, színe világosbarna, szaga nem jellegzetes, íze keserű. Ugyan nem ehető, de gyógyászati jelentősége miatt a távol-keleti országokban termesztik, mert gyógytea készítésére felhasználható.
A pecsétviaszgombát számos legendában megemlítik és korábban talizmánként is szolgált. Az épületekben felakasztották, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget.” (zoldmuzeum.hu)
Ártéri tanösvény (2013)

Az ártéri ösvény különleges
látnivalóira 8 ismertető tábla hívja fel a figyelmet. A holtág kialakulását, a
Tisza-szabályozás fontosabb munkálatit és a vadregényes erdő gazdag élővilágát
bemutató tanösvény egész évben szabadon látogatható.
A Mártélyi holtág régebbi tanösvényének nyitó táblája
a strand melletti erdő szélén található.
A tanösvény adatai
Táv: 2,6 km
Állomások: 8
Üzemeltető: Kiskunsági Nemzeti Park
Füzet: nincs
Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
„A latin névben szereplő 'officinale' szó arra utal, hogy az
orvostudomány is használja. Népies nevei is megemlékeznek erről a
tulajdonságáról: forrasztófűnek is nevezik, sebgyógyító hatása miatt. Nagy
termetű, akár méteres magasságot is elérhet. Szárát és leveleit sűrű, érdes
tapintású szőr borítja. A levelek alakja elég változatos, tojásdadtól a
lándzsásig, de szélük minden esetben ép. Tőlevélrózsát alkotó tőlevelei
nyelesek, szárlevelei ülők. Virágai harang alakúak, bókolóak, bogernyőben
nyílnak. Színük lehet fehér, bíbor vagy rózsaszín, ibolya vagy lilásvörös. Termése makkocska. Említést érdemel még kúszó gyöktörzse is, mely alakja
piócára, vagyis nadályra emlékeztet. Nemcsak emberek számára gyógynövény, hanem
a biokertek értékes alapanyaga is. Május és június között virágzik nedves
talajú, tocsogós réteken, patakok partján.” (novenyhatrozo.info)
Kőrisbogár (Lytta vesicatoria L.)
A hólyaghúzók családjába tartozókőrisbogár kb. 12-15 cm. hosszú és fénylő smaragdzöld színű. A kőrisfán, fagyal- és orgonabokrokon előforduló bogár előszeretettel okoz károkat, de inkább a rovarban felhalmozódó méreganyaga a kantaridin miatt veszélyes.
Réti füzény (Lythrum salicaria)
„Latin nevében a 'Salicaria' valószínűleg a 'Salix'-ra utal,
ami fűzfát jelent-levelei valóban a füzekéhez hasonlók, keskenyek. Gyógynövény,
régen gyomor-és bélbetegséget kezelésére használták.
Szára négyszögletes, felálló, erős, némileg szőrös vagy
molyhos. Levelei ülők, az alsók kettesével-hármasával, a felsők magányosan
ülnek. Lándzsás alakúak, szélük ép, csúcsuk hegyes. Virágai tömött füzérben
nyílnak a szár csúcsán, feltűnő szépségűek, sötét bíbor rózsaszínek. Termése
sok magvú tok. Június-szeptemberben virágzik folyók, patakok mentén,
mocsarakban, lápréteken, nedves élőhelyeken.” (novenyhatarozo.info)
Címkék:
Alföld,
füzény,
gyógyhatású,
HDR,
Kiskunság,
Kiskunsági nemzeti park,
Körös-Maros Nemzeti Park,
Marosszög,
Mártélyi TK,
növény,
Réti füzény,
Újszegedi Holt-Maros,
virág
Bodnár Bertalan Oktatóközpont (2013)
Hódmezővásárhely önkormányzata a 2000-es évek elején döntött úgy, hogy a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén oktatóközpontot létesít.
A Bodnár Bertalan Oktatóközpont végül csodálatos természeti környezetbe, közvetlenül a holtág mellé épült. A központ célja a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékeinek, valamint a sajátos alföldi látnivalók bemutatása. Emellett a létesítmény kiválóan alkalmas oktatási célra, előadások, és foglalkozások megtartására, de nagyobb, céges továbbképzések és tréningek számára is ki bérelhető.
Az oktatóközpont szolgáltatási repertoárja is az ide érkező kirándulók kényelmét szolgálja, ugyanis lehetőség van kenu, csónak és kerékpárbérlésre. De egy igazi erdei hangulatú kalandparkban is hagyhatjuk a csemetéinket, ha csak szeretnénk élvezni a természetet.
A WWF Magyarország pedig 2008-ban itt kezdte meg a hód-visszatelepítési programját, amely sikeresnek bizonyult, és az egykori őshonos emlős azóta jól érzi magát az elmocsarasodott vidéken.
Virágkáka (Butomus umbellatus)
„Vaskos gyöktörzse a
puha iszapban kúszik. Tartalék tápanyaga a keményítő, ezt olyan nagy
koncentrációban tartalmazza, hogy régen táplálékként fogyasztották, a
krumplihoz hasonlóan. Virágban végződő, hengeres, egyenes szára akár két
méterrel is a víz fölé emelkedhet. Levelei szálasak, szélük fűrészes tapintású,
háromszög keresztmetszetűek, a szárhoz levélhüvellyel csatlakoznak. Virágai
szárvégi álernyőt alkotnak. A szirmok fehér színűek, halványrózsaszín
erezettel, a virágok közepe vörösesbarna, rózsaszín. Termése tüsző. A magok
levegőt tartalmaznak, így a vízen úszva terjednek. Magján kívül kúszó
gyöktörzsével is terjed. Néhol kiterjedt telepeket alkot. Június és augusztus
között virágzik mocsarakban, csatornák partján.” (novenyhatarozo.info)
Tiszai tanösvény (2013)
Mártély és Holt-Tisza legnagyobb attrakciója kétségtelenül a majd hét kilométer hosszú „Tiszai tanösvény”, amely az oktatóközponttól indul.

A tanösvény adatai
Táv: 7 km
Állomások: 8
Üzemeltető: Bodnár Bertalan Oktatóközpont
Füzet: Ártéri kincsvadászat
Címkék:
Alföld,
Alsó-Tisza-vidék,
ártéri erdő,
Dél-Tisza-völgy,
Kiskunsági nemzeti park,
madárvárta,
Mártély,
Mártélyi Holt-Tisza,
Mártélyi TK,
tanösvény,
Tisza,
Tiszai tanösvény
Nyíllevelű nyílfű (Sagittaria sagittifolia)
„Magassága: 40-80 cm
Virágzási idő: június augusztus
Mocsarakban, hínártársulásokban él. Gumós gyöktörzsű, tarackokkal terjedő tövű faj.
Alámerült levelei szalagosak, a vízből kiállók lándzsás háromszögűek, nyilas, vagy dárdás vállúak, hosszú nyelűek.
Fehér virágai örvös fürtökben állnak.
A lepellevelek tövükön bíborszínűek.
Hazája: Európa, Ázsia.”(tuja.hu)
Túra: A leghosszabb nap (2013)
„Kopott, tépett szürkés ruhábanFélénken megy a hidon át,Bizonytalan ingó lépése,Koldus leánynak mondanád.Azt mondják szárnya van,Mégis oly nyugtalan.”
(Czóbel Minka)
![]() |
Lápi Banya |
Útvonal:
Szeged, Vér-tó – 5-ös út – Tiszavölgyi Bemutatóház – Postakocsi csárda (K) – "Vad"Fehér-tó – Sándorfalva – Homok-erdő – Vöröscsárdai-erdő – Pallavicini tölgyes allé – Sándorfalvai gátőrház (S) – Sasér – Sándorfalvi halastavak – Szeged, Vér-tó
Táv és szintemelkedés:
62 km/ 53 m
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről
kapta. A madár lenevezése igen csak megtévesztő, hiszen ellentétben a gémekkel
inkább a gólyákhoz hasonlóan nyújtott nyakkal repül. Az állomány nagy része az
Alföld vizes élőhelyeire koncentrálódik, kedveli a sík vidéki mocsarakat,
ártereket és tavakat. Táplálkozási területe a halastavak környékén van, itt halakat
és békákat fogyaszt, de más kétéltűeket, piócákat és rákokat sem vet meg.
Sándorfalvi-halastavak (2013)
A Sándorfalvi-halastavakat, vagy más nevén
Fertői-halastavakat a műút átellenes keleti oldalán az 1990-es években
alakították ki a haltermelés bővítésére. Mindkét állóvíz látogatásához a Kiskunsági
Nemzeti Park és a halgazdaság engedélye szükséges.
Szürke gém (Ardea cinerea)
A szürke gém az egyik legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodott az emberi környezethez is. A madarat sokszor látni nagy folyók mentén, de költési idő után szinte minden vizes élőhelyre kimerészkedik. Néha még szántókon és gyepeken is megfigyelhető, mert itt mezei pockokra és más rágcsálókra vadászik. A jelentősebb vizes élőhelyek rekonstrukcióinak és védelmének köszönhetően állománya stabilizálódott és folyamatosan növekszik.
Terjőkekígyószisz (Echium vulgare)
Termése négy makkocskából áll. Útszélek, gyomtársulások feltűnő
szépségű virága június és szeptember között.” (novenyhatarozo.info)
Közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis)
„A régi népi gyógyászat külsőleg alkalmazta, sebeket gyógyítottak vele. Farkasfülnek, farkasgégevirágnak, pipavirágnak is nevezték. A virágok igen szokatlan megjelenésűek. Szára felálló, nem ágazik el, mindvégig kopasz. Hosszú nyelű levelei szórtan helyezkednek el. Tojásdad-háromszög alakúak, csúcsuk tompa, szélük ép, hamvas felületűek. Sárga, olykor fehérnek tűnő virágai a levelek hónaljában nyílnak. Alakjuk igen érdekes: alsó része kiöblösödik, a szirmok csővé módosultak. A rendhagyó virágszerkezet célja a rovarok megfogása. Azonban nem emésztik meg őket, csak a megporzáshoz van szükségük rájuk. Megporzás után a párta belsejében lévő szőrök, amik eddig gátolták a kijutást, elhervadnak, így szabad út nyílik a megporzó előtt. Termése dió méretű, gömbölyded tok. Megdörzsölve az egész növény erős, kellemetlen szagot áraszt. Május-szeptember hónapokban találkozhatunk vele nedves talajú helyeken: ligeterdőkben, patakparti magaskórósokban, ártereken.” (novenyhatarozo.info)
Közönséges kakukkfű (Thymus vulgaris)
„Régi, népi gyógynövény, kellemes ízű teája remek köhögéscsillapító, a
megfázás tüneteit nagyszerűen orvosolja a belőle készült fürdő.
Fűszernövényként is felhasználható vadételekhez, húsokhoz, salátákhoz,
paradicsomos ételekhez. Bár alacsony termetű, és virágai is aprók, illata már
messziről jelzi jelenlétét. A vékony, hengeres szárat sűrűn borítják az ülő, ép
szélű, szálas levelek. A szár csúcsán virágoznak az apró, lila, ritkán fehér
ajakos virágok dús fürtben. Napfényes időben, mikor az illóolajok
erőteljesebben párolognak, több méterről érződik jellegzetes aromája. Ekkor a
legérdemesebb gyűjteni, mert hatóanyagainak koncentrációja ilyenkor a
legnagyobb. Termése apró makkocska. Április végétől virágzik, sokszor egész
nyáron át. Nevét is minden bizonnyal a virágzás kezdetének ideje miatt kapta,
hiszen ilyenkor szólal meg az első kakukk. Meleg, napsütötte gyepeken,
sziklalejtőkön, réteken, erdőszélen, virágzik. Kirándulások alkalmával érdemes
belőle gyűjteni.” (novenyhatarozo.info)
Csilláros ökörfarkkóró (Verbascum lychnitis)
„Általában nagy termetű,
feltűnő növények az ökörfarkkórók. Több nemesített fajtát a kertekbe is
ültetnek ágyásokba. Többnyire sárga virágúak, de egyes fajok lila vagy fehér
színűek. Egy-másfél méteresre nő meg. Vastag szára dúsan leveles. A levelek
nagyok, akár 15 cm-nél is hosszabbak és 5 cm-nél is szélesebbek lehetnek
tojásdadok, ép szélűek, enyhén hullámosak lehetnek, molyhosak. A sárga, ötszirmú
virágok tömött fürtökben nyílnak, melyek buga virágzatot alkotnak. A porzókat fehér
""szőrbunda"" fedi, tövükön barna gyűrű látható. Termése
tok. Május végétől már virágzik, egész nyáron találkozhatunk vele száraz
gyepekben, réteken.” (novenyhatarozo.info)
Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
A gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú partimadár hazánkban rendszeresen fészkel. A gólyatöccsel főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet találkozni. A madár jelentősebb költőhelyei védelem alatt állnak, ezért ezek megfelelő kezelésén múlik a faj hosszú távú jövője hazánkban.
Tisza-völgyi bemutatóház (2013)

A Szatymazi Temetődomb szomszédságában álló, egykori gazdasági épületben található az Alsó-Tisza menti tájat bemutató kiállítás.
A két szomszédos tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) kialakulását, élővilágát preparátumok és információs táblák formájában tárja elénk a Kiskunsági Nemzeti Park. A háztól indul a Sirály tanösvény, mely a közeli Fehér-tó történetét ismerteti.
A Tisza-völgyi bemutatóház a kiindulópontja a Nemzeti park saját túráinak is, amelyekhez akár biciklit is kölcsönözhetünk itt.
Főreáltanoda és a Zenélő szökőkút (2013)
A Szegedi Dugonics tér egyik legfőbb látványossága a úgynevezett Zenélő szökőkút, melyet egyik legromantikusabb helyként tartanak számon a városba érkezők és az itt élők egyaránt.
A tér másik csodálatos műemléke az 1872-73-ban épült Főreáltanoda, amely 1894-től ítélőtábla, 1921-től pedig a tudományegyetem központi épülete let. A már a klasszicizmusba hajló eklektikus kétemeletes építmény tervezője Szkalnitzky Antal és az ausztriai építészetet magával hozó Arleth Ferenc volt.
Ungár-Mayer-palota (2013)
1911-ben kaptam meg a Kárász utca méltó díszét, hiszen ekkor épült a két tehetős Szegedi, Ungár és Mayer palotája.
Tervezője Magyar Ede, akit a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb építészének tartunk, káprázatos díszítéssel cicomázta fel az épületet. Csillagvizsgáló szerű kupola csak az egy a tetőgerincen található műalkotások közöl. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol többek között Juhász Gyula és József Attila is sokszor elidőzött.
Szent István és Gizella (2013)
A Széchényi téren álló szobor hagyományos ábrázolási módban
jeleníti meg államalapító királyunkat. A teljes királyidíszben ülő István mellett
Gizella felesége áll, aki egy rózsafüzért nyújt át férjének. Kligl Sándor alkotása
20. század vége óta áll a Grünn Orbán-ház előtt.
Szécsényi tér és szoborpark (2013)
Szeged központi parkja egy méretes platánokkal szegélyzet sétány, emellett a tér több pontján található szobor a nemzet nagyjairól. Szökőkútjai tavasztól-őszig vízpermetbe borítják az amúgy is gyönyörű városházát.
Szobrok:
Széchényi István, Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos (kép), Deák Ferenc, IV. Béla, Áldást hozó és a Romboló Tisza (Szökőkút), Klebelsberg Kunó, Szent István és Gizella
Városháza (2013)
Szeged impozáns jelképét a városházát, a 19. század
fordulóján emelték, mint egy megkoronázva a Széchenyi teret.
Az épület remekül példázza
az alföldi eklektika egyszerűségét, de ugyan akkor klasszicista jellemvonások
is megfigyelhetők a műemléken. Tornya pedig, ahogy Babits Mihály vélekedett róla: a
„csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnő”, jól hangsúlyozza katedrális copf eredetét.
IV. Béla (2013)
A Szegedi bronzalkotás második honalapító királyunkról, a Széchényi tér platán fái között található.
A téglával kirakott talapzaton áll a 3 méteres lovas alak, amely Tóth Béla és fia, Dávid készített. A szobor emelése annak alkalmából jött létre, hogy uralkodónk már a 13. században szabad királyi várossá emelte Szegedet.
![]() |
IV. Béla-dombormű a Tisza Lajos körúton.
|
Bérház (Vasalóház) (2013)
A szegedi Takaréktár utcában belépve a nézelődőnek nem a jobb oldali Balogh-ház és nem is bal oldali Takarékház tűnik fel elsőnek, hanem a középen álló jellegzetesen vasaló formájú kupolás építmény. Az 1912-13 között készült épület külső megjelenésén jól érződik a szecesszió egyik kései változata, amely az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú oszlopfőkkel fejezi ki leginkább a hatását.
A földszinti sarokhelyiségében még ma is működik korhű berendezésével az 1834-ben alapított Leinzinger-patika.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)