Szent Adorján templom (2013)

1911-ben épült a mártélyiak római katolikus temploma. Egyedi érdekessége, hogy tornyában szép hangú vasharang található.

Festők dombja (2013)

Van egy kis föld kupac a Tisza töltésének oldalánál, rajta több emléktábla és tetején egy emlékmű. A település vezetősége itt állított emléket az egykor Mártélyon alkotó elhunyt művészeknek.

Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)

„A pecsétviaszgomba egy kemény termőtestű gombafaj. Kalapjának átmérője 5-10 (esetleg 15), magassága 5-20, vastagsága 1-3 centiméter. Félkör, vese vagy legyező alakú, vöröses színű, közepe barnás. A növekedésben lévő kalapszél fehéres, sárgás színű; felülete félkörösen barázdált, fényes, lakkszerű réteggel borított. Termőrétegén a  pórusok aprók, szabályosak, színük fehéres, később piszkosszürke. A tönk 5-10 cm hosszú, 0,5-2 centiméter vastag; oldalt álló, egyenetlen, sokszor kissé lapított, gyakran görbült; színe, felülete a kalaphoz hasonló. A tönk fényes, a vöröses barnától a bíboron át, majdnem feketébe áthajló színekben pompázhat.

A pecsétviaszgomba júniustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben, fák tövében, tuskóján, egyenként vagy csoportosan előforduló, gyakori falakó szaprofita vagy parazita gombafaj.

A gomba húsa rostos, szívós, fakeménységű, színe világosbarna, szaga nem jellegzetes, íze keserű. Ugyan nem ehető, de gyógyászati jelentősége miatt a távol-keleti országokban termesztik, mert gyógytea készítésére felhasználható.

A pecsétviaszgombát számos legendában megemlítik és korábban talizmánként is szolgált. Az épületekben felakasztották, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget.” (zoldmuzeum.hu)

Ártéri tanösvény (2013)

A Tisza szabályozása során levágott „kanyar” élővilágára a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt, és a 70-es években tájvédelmi körzetté nyilvánították a holtágat. Nekik köszönhetjük a 2005-ben átadott, tanösvényt, amely a természetvédelmi terület Korhány részét járja be. 

Az ártéri ösvény különleges látnivalóira 8 ismertető tábla hívja fel a figyelmet. A holtág kialakulását, a Tisza-szabályozás fontosabb munkálatit és a vadregényes erdő gazdag élővilágát bemutató tanösvény egész évben szabadon látogatható. 

A Mártélyi holtág régebbi tanösvényének nyitó táblája a strand melletti erdő szélén található.

A tanösvény adatai

Táv: 2,6 km

Állomások: 8

Üzemeltető: Kiskunsági Nemzeti Park

Füzet: nincs

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

„A latin névben szereplő 'officinale' szó arra utal, hogy az orvostudomány is használja. Népies nevei is megemlékeznek erről a tulajdonságáról: forrasztófűnek is nevezik, sebgyógyító hatása miatt. Nagy termetű, akár méteres magasságot is elérhet. Szárát és leveleit sűrű, érdes tapintású szőr borítja. A levelek alakja elég változatos, tojásdadtól a lándzsásig, de szélük minden esetben ép. Tőlevélrózsát alkotó tőlevelei nyelesek, szárlevelei ülők. Virágai harang alakúak, bókolóak, bogernyőben nyílnak. Színük lehet fehér, bíbor vagy rózsaszín, ibolya vagy lilásvörös. Termése makkocska. Említést érdemel még kúszó gyöktörzse is, mely alakja piócára, vagyis nadályra emlékeztet. Nemcsak emberek számára gyógynövény, hanem a biokertek értékes alapanyaga is. Május és június között virágzik nedves talajú, tocsogós réteken, patakok partján.” (novenyhatrozo.info)

Kőrisbogár (Lytta vesicatoria L.)

A hólyaghúzók családjába tartozókőrisbogár kb. 12-15 cm. hosszú és fénylő smaragdzöld színű. A kőrisfán, fagyal- és orgonabokrokon előforduló bogár előszeretettel okoz károkat, de inkább a rovarban felhalmozódó méreganyaga a kantaridin miatt veszélyes.

Réti füzény (Lythrum salicaria)

„Latin nevében a 'Salicaria' valószínűleg a 'Salix'-ra utal, ami fűzfát jelent-levelei valóban a füzekéhez hasonlók, keskenyek. Gyógynövény, régen gyomor-és bélbetegséget kezelésére használták.

Szára négyszögletes, felálló, erős, némileg szőrös vagy molyhos. Levelei ülők, az alsók kettesével-hármasával, a felsők magányosan ülnek. Lándzsás alakúak, szélük ép, csúcsuk hegyes. Virágai tömött füzérben nyílnak a szár csúcsán, feltűnő szépségűek, sötét bíbor rózsaszínek. Termése sok magvú tok. Június-szeptemberben virágzik folyók, patakok mentén, mocsarakban, lápréteken, nedves élőhelyeken.” (novenyhatarozo.info)

Bodnár Bertalan Oktatóközpont (2013)

Hódmezővásárhely önkormányzata a 2000-es évek elején döntött úgy, hogy a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén oktatóközpontot létesít. 

A Bodnár Bertalan Oktatóközpont végül csodálatos természeti környezetbe, közvetlenül a holtág mellé épült. A központ célja a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékeinek, valamint a sajátos alföldi látnivalók bemutatása. Emellett a létesítmény kiválóan alkalmas oktatási célra, előadások, és foglalkozások megtartására, de nagyobb, céges továbbképzések és tréningek számára is ki bérelhető.

Az oktatóközpont szolgáltatási repertoárja is az ide érkező kirándulók kényelmét szolgálja, ugyanis lehetőség van kenu, csónak és kerékpárbérlésre. De egy igazi erdei hangulatú kalandparkban is hagyhatjuk a csemetéinket, ha csak szeretnénk élvezni a természetet.

A WWF Magyarország pedig 2008-ban itt kezdte meg a hód-visszatelepítési programját, amely sikeresnek bizonyult, és az egykori őshonos emlős azóta jól érzi magát az elmocsarasodott vidéken.

Virágkáka (Butomus umbellatus)

„Vaskos gyöktörzse a puha iszapban kúszik. Tartalék tápanyaga a keményítő, ezt olyan nagy koncentrációban tartalmazza, hogy régen táplálékként fogyasztották, a krumplihoz hasonlóan. Virágban végződő, hengeres, egyenes szára akár két méterrel is a víz fölé emelkedhet. Levelei szálasak, szélük fűrészes tapintású, háromszög keresztmetszetűek, a szárhoz levélhüvellyel csatlakoznak. Virágai szárvégi álernyőt alkotnak. A szirmok fehér színűek, halványrózsaszín erezettel, a virágok közepe vörösesbarna, rózsaszín. Termése tüsző. A magok levegőt tartalmaznak, így a vízen úszva terjednek. Magján kívül kúszó gyöktörzsével is terjed. Néhol kiterjedt telepeket alkot. Június és augusztus között virágzik mocsarakban, csatornák partján.” (novenyhatarozo.info)

Tiszai tanösvény (2013)

Mártély és Holt-Tisza legnagyobb attrakciója kétségtelenül a majd hét kilométer hosszú „Tiszai tanösvény”, amely az oktatóközponttól indul. 

Az árterek kialakulását és a hullámtér élővilágát bemutató sétaúton található több pihenő, elmélkedő hely és egy madár- és vadmegfigyelő magasles is. A tanösvény különlegessége még a holtág elmocsarasodott déli végén egy 300 méter hosszú pallóút, amely egy hihetetlen és titokzatos mocsárvilágba kalauzol el bennünket.

A tanösvény adatai

Táv: 7 km

Állomások: 8

Üzemeltető: Bodnár Bertalan Oktatóközpont

Füzet: Ártéri kincsvadászat

Nyíllevelű nyílfű (Sagittaria sagittifolia)

„Magassága: 40-80 cm

Virágzási idő: június augusztus 

Mocsarakban, hínártársulásokban él. Gumós gyöktörzsű, tarackokkal terjedő tövű faj.

Alámerült levelei szalagosak, a vízből kiállók lándzsás háromszögűek, nyilas, vagy dárdás vállúak, hosszú nyelűek.

Fehér virágai örvös fürtökben állnak.

A lepellevelek tövükön bíborszínűek.

Hazája: Európa, Ázsia.”(tuja.hu)

Túra: A leghosszabb nap (2013)

„Kopott, tépett szürkés ruhában

Félénken megy a hidon át,

Bizonytalan ingó lépése,

Koldus leánynak mondanád.

Azt mondják szárnya van,

Mégis oly nyugtalan.”

(Czóbel Minka)

Lápi Banya

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Vér-tó – 5-ös út – Tiszavölgyi Bemutatóház – Postakocsi csárda (K) – "Vad"Fehér-tó – Sándorfalva – Homok-erdő – Vöröscsárdai-erdő – Pallavicini tölgyes allé – Sándorfalvai gátőrház (S) – Sasér – Sándorfalvi halastavak – Szeged, Vér-tó

Táv és szintemelkedés:

62 km/ 53 m

---

Nyugalom

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta. A madár lenevezése igen csak megtévesztő, hiszen ellentétben a gémekkel inkább a gólyákhoz hasonlóan nyújtott nyakkal repül. Az állomány nagy része az Alföld vizes élőhelyeire koncentrálódik, kedveli a sík vidéki mocsarakat, ártereket és tavakat. Táplálkozási területe a halastavak környékén van, itt halakat és békákat fogyaszt, de más kétéltűeket, piócákat és rákokat sem vet meg.

Sándorfalvi-halastavak (2013)

A Sándorfalvi-halastavakat, vagy más nevén Fertői-halastavakat a műút átellenes keleti oldalán az 1990-es években alakították ki a haltermelés bővítésére. Mindkét állóvíz látogatásához a Kiskunsági Nemzeti Park és a halgazdaság engedélye szükséges.

Szürke gém (Ardea cinerea)

A szürke gém az egyik legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodott az emberi környezethez is. A madarat sokszor látni nagy folyók mentén, de költési idő után szinte minden vizes élőhelyre kimerészkedik. Néha még szántókon és gyepeken is megfigyelhető, mert itt mezei pockokra és más rágcsálókra vadászik. A jelentősebb vizes élőhelyek rekonstrukcióinak és védelmének köszönhetően állománya stabilizálódott és folyamatosan növekszik.

Terjőkekígyószisz (Echium vulgare)

„Mérete és virágszíne, formája miatt nehéz elgyalogolni mellette. A virágokat közelebbről megnézve olyan, mintha egy-egy kígyó öltené ránk nyelvér, nevét is innen kapta. Népi neve, a mérges vadharapást gyógyító fű, gyógyító mivoltára utal. Termetes, akár méternél is magasabbra nőhet. Szárát vörösesbarna szemölcsök és durva tapintású szőrök borítják. Levelei keskeny-lándzsásak, szintén szőrökkel borítottak. A durva szőrök miatt az egész növény szúrós tapintású, mintha nem is szőrös, hanem tövises lenne. Kék színű, rózsaszín porzójú virágai dús végálló álfürtben nyílnak.

Termése négy makkocskából áll. Útszélek, gyomtársulások feltűnő szépségű virága június és szeptember között.” (novenyhatarozo.info)

Közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis)

„A régi népi gyógyászat külsőleg alkalmazta, sebeket gyógyítottak vele. Farkasfülnek, farkasgégevirágnak, pipavirágnak is nevezték. A virágok igen szokatlan megjelenésűek. Szára felálló, nem ágazik el, mindvégig kopasz. Hosszú nyelű levelei szórtan helyezkednek el. Tojásdad-háromszög alakúak, csúcsuk tompa, szélük ép, hamvas felületűek. Sárga, olykor fehérnek tűnő virágai a levelek hónaljában nyílnak. Alakjuk igen érdekes: alsó része kiöblösödik, a szirmok csővé módosultak. A rendhagyó virágszerkezet célja a rovarok megfogása. Azonban nem emésztik meg őket, csak a megporzáshoz van szükségük rájuk. Megporzás után a párta belsejében lévő szőrök, amik eddig gátolták a kijutást, elhervadnak, így szabad út nyílik a megporzó előtt. Termése dió méretű, gömbölyded tok. Megdörzsölve az egész növény erős, kellemetlen szagot áraszt. Május-szeptember hónapokban találkozhatunk vele nedves talajú helyeken: ligeterdőkben, patakparti magaskórósokban, ártereken.” (novenyhatarozo.info)

Közönséges kakukkfű (Thymus vulgaris)

„Régi, népi gyógynövény, kellemes ízű teája remek köhögéscsillapító, a megfázás tüneteit nagyszerűen orvosolja a belőle készült fürdő. Fűszernövényként is felhasználható vadételekhez, húsokhoz, salátákhoz, paradicsomos ételekhez. Bár alacsony termetű, és virágai is aprók, illata már messziről jelzi jelenlétét. A vékony, hengeres szárat sűrűn borítják az ülő, ép szélű, szálas levelek. A szár csúcsán virágoznak az apró, lila, ritkán fehér ajakos virágok dús fürtben. Napfényes időben, mikor az illóolajok erőteljesebben párolognak, több méterről érződik jellegzetes aromája. Ekkor a legérdemesebb gyűjteni, mert hatóanyagainak koncentrációja ilyenkor a legnagyobb. Termése apró makkocska. Április végétől virágzik, sokszor egész nyáron át. Nevét is minden bizonnyal a virágzás kezdetének ideje miatt kapta, hiszen ilyenkor szólal meg az első kakukk. Meleg, napsütötte gyepeken, sziklalejtőkön, réteken, erdőszélen, virágzik. Kirándulások alkalmával érdemes belőle gyűjteni.” (novenyhatarozo.info)

Csilláros ökörfarkkóró (Verbascum lychnitis)

„Általában nagy termetű, feltűnő növények az ökörfarkkórók. Több nemesített fajtát a kertekbe is ültetnek ágyásokba. Többnyire sárga virágúak, de egyes fajok lila vagy fehér színűek. Egy-másfél méteresre nő meg. Vastag szára dúsan leveles. A levelek nagyok, akár 15 cm-nél is hosszabbak és 5 cm-nél is szélesebbek lehetnek tojásdadok, ép szélűek, enyhén hullámosak lehetnek, molyhosak. A sárga, ötszirmú virágok tömött fürtökben nyílnak, melyek buga virágzatot alkotnak. A porzókat fehér ""szőrbunda"" fedi, tövükön barna gyűrű látható. Termése tok. Május végétől már virágzik, egész nyáron találkozhatunk vele száraz gyepekben, réteken.” (novenyhatarozo.info)

Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

A gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú partimadár hazánkban rendszeresen fészkel. A gólyatöccsel főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet találkozni. A madár jelentősebb költőhelyei védelem alatt állnak, ezért ezek megfelelő kezelésén múlik a faj hosszú távú jövője hazánkban.

Tisza-völgyi bemutatóház (2013)

A Szatymazi Temetődomb szomszédságában álló, egykori gazdasági épületben található az Alsó-Tisza menti tájat bemutató kiállítás.
A két szomszédos tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) kialakulását, élővilágát preparátumok és információs táblák formájában tárja elénk a Kiskunsági Nemzeti Park. A háztól indul a Sirály tanösvény, mely a közeli Fehér-tó történetét ismerteti.

A Tisza-völgyi bemutatóház a kiindulópontja a Nemzeti park saját túráinak is, amelyekhez akár biciklit is kölcsönözhetünk itt.  

Főreáltanoda és a Zenélő szökőkút (2013)

A Szegedi Dugonics tér egyik legfőbb látványossága a úgynevezett Zenélő szökőkút, melyet egyik legromantikusabb helyként tartanak számon a városba érkezők és az itt élők egyaránt. 

A nagy árvíznek áldozatául esett búzapiac helyén, 1979-ben a százéves évfordulóra készült el a páratlan művészeti alkotás. A térhez tartozik még egy parkocska, ott áll Dugonics András neves matematikus és író szobra.

A tér másik csodálatos műemléke az 1872-73-ban épült Főreáltanoda, amely 1894-től ítélőtábla, 1921-től pedig a tudományegyetem központi épülete let. A már a klasszicizmusba hajló eklektikus kétemeletes építmény tervezője Szkalnitzky Antal és az ausztriai építészetet magával hozó Arleth Ferenc volt.

Ungár-Mayer-palota (2013)

1911-ben kaptam meg a Kárász utca méltó díszét, hiszen ekkor épült a két tehetős Szegedi, Ungár és Mayer palotája.

Tervezője Magyar Ede, akit a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb építészének tartunk, káprázatos díszítéssel cicomázta fel az épületet. Csillagvizsgáló szerű kupola csak az egy a tetőgerincen található műalkotások közöl. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol többek között Juhász Gyula és József Attila is sokszor elidőzött.

Szent István és Gizella (2013)

A Széchényi téren álló szobor hagyományos ábrázolási módban jeleníti meg államalapító királyunkat. A teljes királyidíszben ülő István mellett Gizella felesége áll, aki egy rózsafüzért nyújt át férjének. Kligl Sándor alkotása 20. század vége óta áll a Grünn Orbán-ház előtt.

Szécsényi tér és szoborpark (2013)

Szeged központi parkja egy méretes platánokkal szegélyzet sétány, emellett a tér több pontján található szobor a nemzet nagyjairól. Szökőkútjai tavasztól-őszig vízpermetbe borítják az amúgy is gyönyörű városházát.

Szobrok:

Széchényi István, Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos (kép), Deák Ferenc, IV. Béla, Áldást hozó és a Romboló Tisza (Szökőkút), Klebelsberg Kunó, Szent István és Gizella

Városháza (2013)

Szeged impozáns jelképét a városházát, a 19. század fordulóján emelték, mint egy megkoronázva a Széchenyi teret. 

Az épület remekül példázza az alföldi eklektika egyszerűségét, de ugyan akkor klasszicista jellemvonások is megfigyelhetők a műemléken. Tornya pedig, ahogy Babits Mihály vélekedett róla: a „csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnő”, jól hangsúlyozza katedrális copf eredetét.

1883-ban Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost. Az uralkodó tiszteltére átjárót építettek velencei híd mintájára a Bérpalota és a Városháza közé.

IV. Béla (2013)

A Szegedi bronzalkotás második honalapító királyunkról, a Széchényi tér platán fái között található. 

A téglával kirakott talapzaton áll a 3 méteres lovas alak, amely Tóth Béla és fia, Dávid készített. A szobor emelése annak alkalmából jött létre, hogy uralkodónk már a 13. században szabad királyi várossá emelte Szegedet.

IV. Béla-dombormű a Tisza Lajos körúton.

Bérház (Vasalóház) (2013)

A szegedi Takaréktár utcában belépve a nézelődőnek nem a jobb oldali Balogh-ház és nem is bal oldali Takarékház tűnik fel elsőnek, hanem a középen álló jellegzetesen vasaló formájú kupolás építmény. Az 1912-13 között készült épület külső megjelenésén jól érződik a szecesszió egyik kései változata, amely az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú oszlopfőkkel fejezi ki leginkább a hatását.

A földszinti sarokhelyiségében még ma is működik korhű berendezésével az 1834-ben alapított Leinzinger-patika.