Algyői Futókörök (2025)

Algyő község határában található ártéri erdő természetvédelmi szempontból érdekes védett növények és madarak élnek. A Tisza árterének nyárfaerdeiben és füzeseiben nem csak az élővilág érdekes, hanem remek festői környezetet biztosít a kirándulás és túrázás kedvelők számára is. Nem csoda hogy, az algyői településvezetés itt alakította ki azt az öt futókör, amely árvízvédelmi töltésen és az ártérben is halad. 

Az útvonalak kiindulási pont minden esetben a Tiszavirág Szabadstrand büféje, és a kiválasztott kör színével jelölt virágokat kel követni.

Maros-ártér (2022)

A Maros folyó hullámterében, Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő ártéri erdők és gyepek alkotják együttesen a Maros-ártér területet, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területe.

A folyó ezen szakasza változatos élőhelyet biztosít a folyóvízi élővilág számára, mely érdekes elegyet alkot, hisz a hegyvidéki és a síkvidéki növény- és állatvilág egyaránt megtalálható a területen.

Alpári Holt-Tisza (2021)

A festői szépségű holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években átmetszéssel alakult ki. A nyárigáttal védett árterület közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár területéhez tartozik. A belvíztározásra, öntözővíz-tarozásra, halászatra, horgászatra és strandolásra is alkalmas morotva természeti és tájképi értékekben gazdag. Az értékes élővilággal rendelkező holtág jelenleg nem védett, partja mellet lehet, sőt ajánlott végig sétálni.

Bengeboglárka (Celastrina argiolus)

A bengeboglárka erdőkben, bozótosokban és kertekben fordul elő. Az Európa-szerte elterjedt faj könnyen felismerhető az elülső szárnyon lévő nyújtott fekete foltok soráról, és a hátsó apró fekete pontmintázatról.

Fekete gólya (Ciconia nigra)

A fekete gólya hazánkban bárhol elfordul, de csak a folyókat kísérő erdőkben költ. 

A vizes élőhelyek kedvelő madár általában a sekély vízben kutat élelem után, ahol kisebb gerincesekre, és vízirovarokra vadászik.

A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Nagy fészkesbogár (Cryptocephalus sericeus)

A nagy fészkesbogár hazánkban mindenütt előfordul, síkságon, dombvidéken és hegyvidéken is gyakori faj.

A bogarat általában különféle virágokon láthatjuk áprilistól egészen júliusig.

Tanösvénytúrák: Bökényi tanösvény (2021)

A Körös-Maros Nemzeti Park legeldugottabb tanösvény a Maros-ártérben található, nem mesze a román határtól.

A 7 kilométer hosszú tanösvény átfogó képet ad a Maros folyót és a hullámterét jellemző élővilágról.

A természetvédelmi terület egyik ékessége a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág, amely kora tavasszal kezdik bontogatni szirmait az itteni erdőkben.

A hat állomásból álló tanösvény a nemzeti park bökényi területi irodájának kapujából indul, és rögtön az első állomása a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb kurgánja, a 8 méter magas Bekai-halom.

A tanösvény adatai

Táv: 7 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: nincs

Kontyvirág Erdei Iskola (2020)

A festői szépségű tőserdei rengetegben fekszik a Kontyvirág Erdei Iskola, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park üzemeltet. Az erdei iskola 44 férőhelyes szállást, étterem és közösségi helyiségeket biztosít a természet közeli foglalkozások reményében ide látogató iskolás csoportoknak.

Horthy-vadászkastély (2020)

Tőserdő gyönyörű zöldövezetében, hatalmas ártéri füzek, kőrisek, tölgyek és nyarak között vezet a nemzeti park helyi tanösvénye. Eme háborítatlan „őserdő” közepén áll az egykori Horthy-vadászkastély is. A kétszintes, tájba illő, műemléképület 1926-ban épült erdőmérnöki szolgálati lakás céljából. A tornyos épület a népi demokráciában állami üdülő volt, napjainkban pedig a kiskunsági erdészet üzemelteti.

Tanösvény túrák: Kontyvirág-tanösvény (2020)

A tőserdei holtágat (Szikrai) kísérő liget- és láperdők egyik leghangulatosabb útvonala a Kontyvirág tanösvény. A hídtól induló és ugyan ide visszatérő, sárga félkörrel jelzett sétaút információs táblái a környék élővilágát mutatják be, amely közül kiemelkedik az Alföldön ritka kontyvirág. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható.

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 8

Üzemeltető: KNP

Füzet: van

Szikra és az Alpári-rét (2019)

A Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység.

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér, a folyó meandereiből alakult ki és több természetes és mesterséges holtág található benne. Az itteni morotvák, ártéri erdők, és hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet.

A természetvédelmi terület alpári része egy mélyebb fekvésű Tisza-völgy, magasabb löszpartok szegélyeznek. Ezeken a vidéken már a bronzkorban is megjelent az ember, telepeket és falvakat alakítottak ki itt.

Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza (2019)

Lakitelki vagy más néven Szikari Holt-Tisza festői szépségű partja a kirándulók és túrázók igazi paradicsoma.

 

A Tisza 19. században végrehajtott vízrendezése során alakult ki a mai Tőserdei holtág 9 kilométer hosszú medre, amelyet ártéri erdők öveznek. Napjainkra a folyó megmaradt meanderei igazán változatos, sokszínű növény- és állatvilágnak adnak otthont, amely közül kiemelkedik az itteni madár populáció.

A csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetre a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt ugyanis a területet 1990-ben védetté nyilvánították.

Bodrog (2019)

Európában a Bodrog az egyetlen folyó, amelynek nincs forrása. A vízfolyás Ondava és a Latorca szlovákiai összefolyásánál születik, majd Hegyalján végigfolyva Tokajnál ömlik a Tiszába.

 A Bodrog egy lassú csendes folyó a partja gyakran sáros iszapos. A folyó halállománya rendkívül változatos, közel az összes halfajunk megtalálható itt. A Bodrogköz, mint érintetlen ártér igen értékes, hisz a szabályozás következtében rendkívül sok holtág és tó található a térségben, és a horgászok nagy örömére tökéletes ívó helyet biztosít a legtöbb halfaj számára.

Tanösvény túrák: Anna-ligeti tanösvény (2018)

A Pepi gróf feleségéről elnevezett Anna-liget az elmúlt évtizedek alatt Szarvas egyik ékességévé vált. Az egykori Körös ág árterében egy különleges tanösvény került kialakításra, amely az itteni vidék természeti és történelmi értékeit mutatja be. 

A 19. századi folyószabályozás során lemetszett Kákafoki Holt-Körös öleli körül azt az érintetlen puhafa-ligeterdőt, ahol Bolza József és felesége Batthyány Anna kezdte el kialakítani kertjüket. Az óriás fákban és lágyszárúkban gazdag 26 hektáros park eredeti elképzelésekhez igazodó rekonstrukcióját napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park végzi. Emellett a látogatókról sem feledkeztek meg a park munkatársai, ugyanis egy interaktív sétautat alakítottak ki a holtág mentén, amely a gyermekes családok számára kihagyhatatlan turista célpont. 

A tanösvény végigjárása közben megismerhetjük az Anna-liget változatos élővilágát, ezen kívül a kihelyezett táblák felhívják a figyelmet a gazdálkodás és a természetvédelem közös feladataira.

A tanösvény adatai

Táv: 2 km

Állomások: 8
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs

Vén-Duna (2017)

A Vén-Duna nyugodt vize a nagy kiterjedésű ártéri erdőségének, Gemencnek az egyik kedvelt holtága. 

A Duna mellékága a Koppány-sziget három oldalát öleli körül, amely az egykori meder átvágásával jött létre. A holtágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták" vízfolyást. Az így kialakult zúgó környéke kivalló horgászhely.

Az itt található Dunafürdő ülőtelep miatt, rengeteg horgász hely és fedett pihenőhely várja a nem csak strandolni vágyókat.

Cserta Holt-Duna (2017)

A Csertai holtág az 1830-as években természetes úton fűződött le az anyafolyótól holtág és a Tolna megyei, Pörböly község határához tartozik. A közel 6 km hosszú holtág kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt., de a Duna-Dráva Nemzeti Park őrködik az országos jelentőségű szakaszon. Mivel a medre évről-évre feliszapolódik, sőt ki is szárad néha ezért természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása főleg horgászatra, de a "szentély" típusú holtág egyre több kirándulót vonz ide.

Rezéti-Duna (2017)

A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna folyam leghosszabb mellékága és az általa körül ölelt Veránka-sziget, pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik szigorúan védett területe. A Gemenci-erdőben kanyargó, gyakran félig kiszáradó holtágat levágása óta a Duna tölti fel vízzel.

A folyóág mentén számos, különösen értékes élőhely is található. Az árterek gyakori növényzete a fűz- és nyárligetek, az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők természetvédelmi és ökológiai értéke szinte felbecsülhetetlen. A területen többek között olyan, fokozottan védett madárfajok fészkelnek, mint a rétisas, a barna kánya és a fekete gólya.

Rotary sétány (2017)

A Bertalan hídtól a Maros-torkolatig tartó Rotary sétány Szeged legszebb és legismertebb sétánya. Az utóbbi években híressé váló ösvény egy őserdőre emlékeztető ártéri galéria erdőben halad, minegy két kilométer hosszan, és az erdő csodálatos flóráját és faunáját csodálhatjuk meg a sétaút mentén.

Az elmúlt néhány évben a sétány sokszor került az újságok címlapjára az itt randalírozó fiatalok miatt. De szerencsére a helyiek összefogtak, és rendbe tették az ösvényt, s azóta padok és ismereterjesztő táblák is kerültek ki a területre.

Tanösvénytúrák: Hullámtéri tanösvény (2017)

A Tisza hullámterében kialakított tanösvény, minden évszakban kedvelt program az ide látogatónak. A folyóparton végighúzódó Tanösvény bejárása közben információs táblák segítségével betekintést nyerhetünk a folyó és ártéri erdők világába.

A tanösvény adatai

Táv: 0,5 km

Állomások: 6

Üzemeltető: Algyői önkormányzat

Füzet: nincs

Móric-Duna (2017)

A Pörbölyi-erdő egyik legfiatalabb Duna-ága a Móric-Duna, amely az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén jelenik meg először. Neve valószínűleg személynév eredetű, akárcsak másik két társának. Az egykoron dél felé fokozatosan elvándorló meder folyamatosan építette és rombolta ezt a vidéket. Ezért a folyó apró szigeteket és Duna-ágakat hagyott maga után, egészen addig, amíg az 1950-es évekre véglegesen stabilizálták a medret különböző védőművekkel. A speciális vízállású mellékágon egyébként jól lehet evezni és az egykori Közép-Pörbölyi vadászház közelében hatalmas nyárfák láthatóak.