Serházzugi Holt-Tisza (2025)

A Serházzugi Holt-Tisza egy gazdag növény és állatvilággal rendelkező holtág, amely 1854-1864 között Vásárhelyi Pál folyamszabályozási terve szerint jött létre. A holtág partját napjainkban nádasok és gyékényesek szegélyezik. Ezek egyrésze a Természetvédelmi törvény által védett láp. Melynek egyik különleges értéke az itt élő védett tőzegpáfrány.

A holtág Tisza töltésig terjedő északi vége horgászvíz, a helyi egyesület ide minden évben őshonos halakat telepít.

Szarka-holtág (2024)

Felgyő egyik kiemelkedő természeti jelentőségű „szentélye" a Szarka-holtág, amely a gáton kívüli Szarka-rét után kapta a nevét. A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott átmetszéskor keletkezett. Az ezt követő időszakban a gáton belül egy varázslatos vízivilág telepedett meg vízimadarakkal és ősfákkal. A terület napjainkban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, sőt az állóvizet Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá is besorolták.

Gyálai Holt-Tisza (2023)

A Gyálai Holt-Tisza Magyarország egyik legnagyobb holtága, amelyet a Tiszaszabályozása során, a 19. század második felében a folyó átvágásával alakították ki. 

A Dög-Tisza néven is emlegetett holtág, több mint 18 kilométer hosszú, és három, egymástól lényegesen eltérő állapotú és vízminőségű „bögérből”, azaz szakaszból áll, amelyeket egymástól zsilipek zárnak el. 

A holtág kezelője, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2023-ban kitakarította a medret és a partszakaszt, később pedig sétány szeretnének kialakítani a víz mellett.

Mámairéti Holt-Tisza (2022)

A Mámairéti Holt-Tisza a leghosszabb és legnagyobb szabad vízfelszínnel rendelkezik az anyafolyó holtágai közül. 

A jellemzően nádasokkal körülölelt holtág környéke igen változatos állatvilággal büszkélkedhet, azon belül is a védett madár állomány a jelentős. A vízfelületen többnyire a horgászati lehetőség adott, de más elfoglaltságot kedvelőeknek is kedvez az önkormányzat, ugyanis kilátót és strandot is kialakítottak a víz mentén.

Ellésparti Holt-Tisza (2022)

A Csongrád és Csépa közötti ártérben lévő Ellésparti-holtág az egyike azon egykori Tisza szakaszoknak, amelyek az átvágás során a hullámtéren kívül rekedtek. 

Bár a holtág az évek során elvesztette az állóvíz jellegét, de az egykori partja mentén található idősebb fa populációk és ligetmaradványok természetvédelmi szempontból értékes előhelyekké váltak. Az egykori folyó szakasz által körül ölet területek (pl. a Lófogó) pedig ma már a védett gyurgyalagok kedvelt költőhelyei.

Lakiteleki Tőzegbánya tavak (2022)

A Lakiteleki Települési Értéktár egyik helyi értéke a Tőzegbánya tavak, amely egy igazi vadregényes terület. A helyi horgászegyesület által karbantartott tavak között egy sétaútat is kialakítottak.

A Tisza legnagyobb természetes állapotú hullámtéri öblözetében található a nagy kiterjedésű Alpár-Bokrosi öböl. Ennek az öblözetnek a kisebbik szegletében található az a mocsaras terület, ahol a pangó vízborításnak köszönhetően már megkezdődött a tőzegképződés folyamat. A kiváló minőségű tőzeget a 20. század elején kezdték kibányászni, de miután kiaknázták a tavak természeti kincsét a tájat magára hagyták. A dús növényzetű környyezet ezután vált búvóhelyéül és táplálék forrássá a védett állatok számára.

Tiszaugi Holt-Tisza (2022)

A Tiszaug határában a Tisza bal partján ármentesített területrn található a tiszaugi holtág, amely természetes lefűződéssel alakult ki. A Bács-Kiskun megyéhez tartozó patkó alakú tó élővilága igen változatos, több vízimadár táplálkozó és pihenő helye.

A Király és Társai Halászati Kft. által kezelt holtág évtizedek óta a környékbeliek kedvelt horgászhelye. De a pihenni vágyók is megtalálják itt a számításaikat, hiszen tó dél-keleti részén egy strand található. Sőt egy kilátót is felállított a település vezetése a patkó közepén található erdő szélén.

 

Tiszakécskei Holt-Tisza (2022)

A tiszakécskei holtág gazdag állat-és növényvilága mellett már régóta a horgászok kedvenc helye is.

Az itteni Holt-Tisza már a 18. században is szerepelt feljegyzésekben, de a pontos létrejöttéről nincsenek fennmaradt írások. A 2000-es évek elején kezdőtek meg azok a fejlesztések fejlesztését, amelyek során a holtág már nem csak horgászvíz, hanem a természetrajongók is megtalálják itt a számításukat. A vízfelület és a környező nádasok igen gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont. Megfigyelhető itt többek között a kócsagok, fekete gólyák, és  mocsári teknősök.

Cibakházi Holt-Tisza (2022)

A 17 kilométeres Cibakházi Holt-Tisza a Tisza magyarországi folyószakaszának az egyik leghosszabb holtága, amelyet a folyó szabályozásakor, 1856-ban alakítottak ki.

A holtág napjainkban népszerű horgászvíz, fogható itt ponty, compó, amur, csuka, süllő és a harcsa, de gazdag madárvilága is él a vízen. A Holt-Tiszát leginkább halgazdálkodási, horgászati céllal hasznosítják, megközelíthető Cibakháza és Nagyrév felől is földúton.

Alcsi Holt-Tisza (2022)

Az Alcsi-Holt-Tisza és partja Szolnok egyik legcsendesebb, és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete. 

A szandaszőlősi Tisza holtág mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben. A 14 km hosszú holtág elsődleges funkciója a belvíz tárolása, és a környékbeli földek öntözésének biztosítása volt. Napjainkban már a horgászat mellett a kajak-kenu sportág is használja a vízfelület, sőt egy versenypályát is kialakítottak itt.

Szajoli Holt-Tisza (2022)

A Szajol település melletti holtágat a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén átmetszéssel alakították ki. 

A Szajoli Holt-Tiszát napjainkban belvíztárolásra és öntözésre használják elődlegesen, de emellett a horgászok is kedveli. A víz balpartját hétvégi telkeket szegélyezik, míg a jobb parton már a vízszéltől kezdődően nád, sás majd erdősor található.

Sugovica (2021)

Baja városának egyik meghatározó tájképi eleme a Sugovica, a csendesen folydogáló vízisportolásra is kiválóan alkalmas, de a folyó szabadstrandja a helyiek és a turisták kedvelt nyári fürdőhelye is.

A Sugovica, más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága, amely Baja belvárosát színesíti. Az egyik legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét. De valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) után ragadt rá, mivel összeköttetésbe van Dunával ezért minden szemét és korhadék átvonult rajta.

Napjainkban a Sugovica a város lakói és turisták számára nyújt számos szabadidős lehetőséget, a partján lévő sétányokon pedig kellemes sétákat is tehetünk.

Alpári Holt-Tisza (2021)

A festői szépségű holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években átmetszéssel alakult ki. A nyárigáttal védett árterület közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár területéhez tartozik. A belvíztározásra, öntözővíz-tarozásra, halászatra, horgászatra és strandolásra is alkalmas morotva természeti és tájképi értékekben gazdag. Az értékes élővilággal rendelkező holtág jelenleg nem védett, partja mellet lehet, sőt ajánlott végig sétálni.

Háromág-holtág (2021)

A Háromág-holtág a Tisza egyik természetes módon lefűződött meandere, amely mentén elterülő pusztát 2008-ban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz csatolták.

A háborítatlan holtág így az évek során egy igazi madárrezervátummá vált. A Háromág igazi kincse a védett tündérfátyol, amelye a virágzása idején alkot sárga virágszőnyeget a vízfelszínén.

Hantoskerti-holtág (2020)

Gyomaendrőd városképét uraló Hantoskerti-holtág 1871-1890 között jött létre a Körös szabályozása során.

A Holt-körös Gyomaendrőd belterületi részén helyezkedik el, ezért partvonala jelentős mértékben beépített. Azonban akadnak a víznek szabadon horgászható részei, ahol leginkább pontyot, amurt, csukát, süllőt és keszegfélékkel lehet fogni.

Vargahossza-főcsatorna (2019)

A Varga-hosszai-főcsatorna a békési duzzasztó és doboz alatti Kettős-

Körös torkolat között kanyarog a Fekete-Körös egykori medrében. A holtág jellegű csatorna keresztülszeli Doboz települést és közvetlen a kastélypark mellet halad el. A városképi jelentőségű vízfolyás értékét ideje korán felismerték, ugyanis partján egy szoborsétányt alakítottak ki.

Szikra és az Alpári-rét (2019)

A Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység.

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér, a folyó meandereiből alakult ki és több természetes és mesterséges holtág található benne. Az itteni morotvák, ártéri erdők, és hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet.

A természetvédelmi terület alpári része egy mélyebb fekvésű Tisza-völgy, magasabb löszpartok szegélyeznek. Ezeken a vidéken már a bronzkorban is megjelent az ember, telepeket és falvakat alakítottak ki itt.

Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza (2019)

Lakitelki vagy más néven Szikari Holt-Tisza festői szépségű partja a kirándulók és túrázók igazi paradicsoma.

 

A Tisza 19. században végrehajtott vízrendezése során alakult ki a mai Tőserdei holtág 9 kilométer hosszú medre, amelyet ártéri erdők öveznek. Napjainkra a folyó megmaradt meanderei igazán változatos, sokszínű növény- és állatvilágnak adnak otthont, amely közül kiemelkedik az itteni madár populáció.

A csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetre a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt ugyanis a területet 1990-ben védetté nyilvánították.

Nagy-tó (2019)

A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a környéken. Az ártérben évente több száz madár talál menedékre, a nagy kócsag, vörös gém, bakcsó és a kanalas gém is ide jár táplálkozni.

A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódás a miatt a vízáteresztés megszűnt. A mederben felhalmozódott üledék miatt egy sekély vizű mocsár alakult ki. A terület átrendezést követően a felhalmozott üledék a sirályok és gémfélék számára költőhelyként funkcionál, a tó melletti egykori tőzegbányából és holtágból most már nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak.

Karcsa-tó (2019)

Karcsa község központjában egy horgásztó található, amely az egykor a hajózható Karcsa-csatorna maradványa volt.
Az állóvíznek vízfolyással nincs közvetlen kapcsolata, ezért belvizekből töltődik fel, de így is hal- és madárvilága a Bodrogköz kiemelkedő természetvédelmi értéke. A tópart és környéke a természetet megfigyelni vágyóknak éppúgy kellemes perceket kínál, mint a horgász élményeket kereső vendégeknek.