Szent István király római katolikus templom (2024)

A település nevezetessége a Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus templom. Az egyházi épület 1993-ban épült fel a Gedahalom mellett.

Felgyői keresztek (2024)

Alsómajori kereszt

Felsőmajori kereszt

 

Templom előtti kereszt, 1947

Temetői kereszt, 1987

Máté kereszt

Rontói keresszt, 2009

Maszlaghalmi iskola kereszt

Szent István (2024)

A templom előtti téren áll az 1997-ben avatott Szent Istvánt ábrázoló szobor, amelyet Simmer Sándor fafaragó készített a település számára.

Földműves emlékmű (2024)

Felgyő központi parkjában áll egy földműves emlékmű, amely Kligl Sándor szobrászművész alkotása és 1985. április 3-án avatták fel. A kompozíció egy cifra szűrös emberalakból, és két kőtömbből áll, az utóbbin karcolt jelek láthatóak a település múltjának eseményeiről.

Maszlaghalmi iskola (2024)

A Felgyő külterületén álló Maszlaghalmi iskolát 1860-ban alapították, névadója eredetileg Szent István volt. A tanyai iskolában 1949-ben indult be a nyolcosztályos képzés, de ebben az időszakban színházi előadást, közös tévénézést, és misét is tartottak az épületben. A közösségi épületet végül az 1950-es éveben a tanyavilág elnéptelenedése miatt zárták be, sőt később a falakat is elbontották.

2019-ben az iskola egykori tanulói egy gránitobeliszket állíttattak az épület helyére, az emlékhely talapzatába pedig belekerült két eredeti tégla az iskola falából.

Felgyői felsőmajor (2024)

Felgyő település központja 1965-ig felsőmajor volt, ahol uradalmi lakásokban laktak az emberek. 1835-ben még Szent Istvánról elnevezett templom is állítottak majorba, de ezt 50 évvel a megépítése után lebontották az elnéptelenedés miatt.

Felsőmajori szélmalom (2024)

A Felgyő határában álló szélmalom 1886-ban épült, és akkoriban a Felsőmajorban állt. 1993-ban a malom falakat kibővítésével készült el az itteni húsüzem, amely ma is működik.

Vidre-éri-halastavak (2024)

A felgyői halastavakat a Vidre-éri csatorna mellett, annak kiszélesítésével hozták létre.

Felgyői alsómajor (2024)

A mai Felgyő elődjét a török uralom után a gróf Károlyiak vették birtokba, akik majorokat építettek ide. Az uradalom központja ekkoriban a Felsőmajor volt, amelyet a felgyői Gazdasági Vasút kötött össze az Alsómajorral. Az utóbbiban az uradalmi szeszgyár, sertéstelep és istállók voltak kialakítva. A lóvasút innen további pályán csongrádi állomásig haladt, így lehetőség nyílt az uradalmi termények tovább szállítására.

Szarka-holtág (2024)

Felgyő egyik kiemelkedő természeti jelentőségű „szentélye" a Szarka-holtág, amely a gáton kívüli Szarka-rét után kapta a nevét. A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott átmetszéskor keletkezett. Az ezt követő időszakban a gáton belül egy varázslatos vízivilág telepedett meg vízimadarakkal és ősfákkal. A terület napjainkban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, sőt az állóvizet Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá is besorolták.

Dr. Nemere Zoltán síremléke (2024)

Dr. Nemere Zoltán a kétszeres olimpiai bajnok 2001. máj. 6-án Csongrád és Felgyő között autóbaleset áldozata lett. 

A Szegedi út mentén, a tragédia helyszínén egymással szemben egy síremlék és egy emlékmű látható.